Békés Megyei Hírlap, 1996. november (51. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-29 / 279. szám

1996. november 29., péntek VILAGTUKOR Több tucat rendőr állta útját csütörtök reggel a fehérorosz parlamentbe igyekvő képvise­lőknek. Végül is beengedték őket az épületbe, de csak azért, hogy személyes tárgyaikat ma­gukhoz vegyék. Aleszandr Lu- kasenko államfő be akarja zá­ratni a régi parlamentet, mert az őt támogató képviselőkkel ked­den új, hozzá hű törvényhozást hozott létre. Bukarestben csütörtök dél­után összeült az RMDSZ „belső parlamentje”, a döntés­hozó jogkörű Szövetségi Kép­viselők Tanácsa (SZKT), hogy áttekintse és megvitassa a kor- mánykoalíciós tárgyalások eredményeit. Hírek szerint a szövetség a létrehozandó kabi­netben két miniszteri és több ál­lamtitkári tárcát kap. A közeli napokban aláírják a cseh-német megbékélési nyi­latkozatot, amelyről több mint két éve tárgyal Prága és Bonn - írta a Mladá Fronta Dnes című cseh napilap. Ratko Mladics boszniai szerb főparancsnok és Manojlo Mi- lovanovics tábornok csütörtö­kön Palában átadta a hadsereg vezetését a Biljana Plavsics boszniai szerb elnök által kine­vezett Pero Colic tábornoknak és az új hadvezetés tagjainak. Egynapos általános sztrájk volt csütörtökön Görögország­ban, tiltakozásul a kormányzat gazdasági szigora ellen. A két legnagyobb szakszervezet által meghirdetett munkabeszüntetés megbénította az egész országot. A Zsidó Világkongresszus úgy véli, hogy Svédország és Norvégia bankjaiban is szuny- nyadnak olyan vagyonok, ame­lyeket a holocaust későbbi ál­dozatai tettek be a két ország pénzintézeteibe. Indiában élő tibeti emigrán­sok kínai zászlókat és Csiang Cö-min kínai államfőt jelké­pező bábukat égettek csütörtö­kön Újdelhiben, tiltakozásul a pekingi politikus indiai látoga­tása ellen. Hárommillióval emelkedett az idén a HIV-vírussal fertőzöt­tek száma, és összességében már huszonhárommillió AIDS- beteget tartanak nyilván világ­szerte. A csupán becsléseket tartalmazó ENSZ-jelentés sze­rint Közép- és Kelet-Európábán (beleszámítva a- közép-ázsiai országokat is) ötvenezer A1DS- betegről tudnak. A szibériai Abakan mellett csütörtök hajnalban szerencsét­lenül járt orosz Il-76-os katonai szállítógép 23 utasa közül csü­törtök estig huszonkét áldozat holttestét találták meg a men­tőbrigádok. Kamionsor Doverben. Az áruszállítók csütörtökön 12-15 órát várakoztak az átkelésre a La Manche csatorna brit oldalán, mivel a francia teherautósok a túlparton blokád alá vették Calais kikötőjét. A várakozásokkal ellentétben nem született megállapodás a kamionsofőrök és a munkaadók képviselői között a munkaidő csökkentéséről és a bérek emeléséről, így a kamionsztrájk folytatódik Franciaországban. fotó: feb/reuter A közvélemény és a NATO Tanácskozások napirendjén az integráció A közvélemény tájékoztatásának szükségessége is indokolja, hogy mind több fórumon esik szó hazánk euroatlanti integ­rációjáról. Csütörtökön két tanácskozás tűzte napirendre a témát: a Parlamentben a kommunikációs feladatokat vitat­ták meg hazai és külföldi szakértők, a Honvédelmi Miniszté­riumban pedig a civil szervezetek képviselői folytattak pár­beszédet a tárca vezetőivel hazánk NATO-csatlakozásáról. A NATO képviselői, bizton­ságpolitikai szakemberek, kül­földi és hazai újságírók egy­aránt résztvevői annak a há­romnapos tanácskozásnak, amely a Konrad Adenauer Alapítvány kezdeményezésére a Parlament épületében kez­dődött csütörtökön. Megnyitóbeszédében Gál Zoltán, az Országgyűlés el­nöke hangsúlyozta: a NATO kiszélesítése visszafordíthatat­lan tény, s hazánk előkelő he­lyen szerepel a jelöltek között.- A bővítés nem elszigetelt jelenség, része annak a folya­matnak, amelynek keretében hazánk az Európa Tanács, majd a fejlett országok gazda­sági szervezete, az OECD tag­jává vált - mutatott rá a Kül­ügyminisztérium integrációs államtitkárságának vezetője. Somogyi Ferenc előadásá­ban elmondta: csatlakozásunk a NATO-hoz egyfelől intéz­ményes megjelenítése az ösz- szetartozásnak és az együtt­működésnek, másfelől azt je­lenti, hogy az európai értékek­nek következetesen kell érvé­nyesülniük gondolkodásunk­ban. Az államtitkár néhány ag­gályra, kérdésre maga is kitért. Rámutatott: a nukleáris fegy­verek állomásoztatása nem feltétele a NATO-tagságnak. Az európai biztonság jelenlegi keretei között a konfliktusok megoldásának fő eszköze a politika; erő alkalmazása ese­tén is csak hagyományos fegyverekről lehet szó. Vagyis: az atomerő csupán a biztonság garanciája, s csak elvi lehetőségként szerepel a nukleáris potenciál kiterjesz­tése. A semlegesség szorgal­mazóinak válaszolva Somogyi Ferenc kijelentette: ennek ha­zánkban nincs hagyománya, de hiányozna a szükséges nagyhatalmi garancia is; egyébként a semlegesség sok­kal többe kerül, mint egy vé­delmi szervezet tagsága. Egyebek között ezt hangsú­lyozta Dr. Gyarmati István, a Honvédelmi Minisztérium he­lyettes államtitkára is, aki a minisztériumban tartott ta­nácskozáson fejtette ki véle­ményét Magyarország NATO- csatlakozásáról. A társadalmi szervezetek részvételével zajló konferen­cián Gyarmati elmondta: a magyar haderő elkerülhetetlen korszerűsítése nem függ össze majdani NATO-tagságunkkal; a modernizációt akkor is végre kellene hajtani, ha nem csatla­koznánk az atlanti szövetség­hez. Ám ha nemzeti alapon szerveznénk meg a védelmün­ket, a költségek jóval maga­sabbak lennének - hangsú­lyozta a helyettes államtitkár, és hozzátette: ebben az eset­ben a szomszédaink is fenye­getésként értékelnék lépésein­ket, és vélhetően megfelelő válaszintézkedéseket tenné­nek. Gyarmati István szerint a NATO-csatlakozásunk vár­ható költségeit taglaló elemzé­sek és tanulmányok többsége irreális összegeket tartalmaz - egyebek között azért, mert nem az önmagában is meg­újuló, átalakuló szövetség igé­nyeihez méri a kiadások nagy­ságát, hanem a régi struktúrák követelményeihez igazítja azt. A helyettes államtitkár alap­talannak tartotta azokat az ag­gályokat is, amelyek szerint a NATO-tagság szuverenitá­sunk részleges feladását jelen­tené. - A NATO nem a nyu­gati Varsói Szerződés, hanem tizenhat egyenrangú tagország védelmi-politikai szervezete, amelynek döntései konszen­zussal születnek. Mivel a szö­vetség határozatai jelentős be­folyást gyakorolnak Európa jelenére és jövőjére, Magyar- ország számára rendkívül fon­tos lenne, hogy részt vegyen ebben a döntéshozatalban - hangsúlyozta Gyarmati István. Csák-Halmai Hírháttér Belgrad: a negyedik forduló Mindennap lerombolunk néhány téglát Milosevics ellenállásának „kínai falából” - jelentette ki a mind hevesebbnek tűnő tiltakozás­sorozatra célozva a szerb „Együtt” tömörülés egyik vezetője. Draskovics, akit a kis-jugoszláv politikai ellenzék legbefolyáso­sabb alakjának tartanak, még keményebben fogalmazott, mond­ván: eddig a helyhatósági választási eredmények megsemmisítése miatt tüntettek, most azonban már Milosevics lemondatása a cél. Kérdéses persze, hogy az immár 100 ezresre dagadó utcai de­monstrációk valóban elegendőnek bizonyulnak-e a szerb elnök ha­talmának megingatására. Elvégre Milosevics - akit sokan ugyan­olyan vétkesnek tartanak a többéves, véres délszláv polgárháború kirobbantásában, mint megannyi, manapság háborús bűnösként emlegetett társát - eddig minden politikai krízist, embargót és elé- gedetlenségi hullámot túlélt. Ennek ellenére bizonyosnak látszik, hogy az ellenzéki tüntetések mára szabályos válsággá értek. Úgy tűnik, mintha az 1989. évi ke­let- és közép-európai rendszerváltozás földrengése csak most ért volna el Belgrádba. A szerb vezetés számára mindez egyfajta csap­dahelyzetet jelent: ha a követeléseknek engedve elismeri a válasz­tási manipulációt, s teret enged az ellenzéknek, saját hatalmát ássa alá. Ha viszont ragaszkodik antidemokratikus módszereihez, akkor a tiltakozási hullám kiszélesedését kockáztatja. A voksolás két me­nete után a most szerdán tartott harmadik fordulót az ellenzék már eleve bojkottálta; kérdés, hogy a negyedik fordulót nem az utcán fogják-e már megvívni? Szondy Gábor Miért beteg olyan sok politikus? Meciar gyakran eltűnik Pozsonyban találgatások tár­gya Vladimír Meciar meg­romlott egészsége - ír ja a Die Presse című osztrák lap. Megfigyelők attól tartanak, hogy egyik napról a másikra elvész az a „relatív stabilitás”, amelyet a szlovák politikai élet mély megosztottsága ellenére a kormányfő személye garantált. A bivalyerősnek tűnő mi­niszterelnöknek már jó ideje megrendült az egészsége. A fel- tételezést, miszerint agydaga­nata van, maga Meciar dobta be a köztudatba, amikor kijelen­tette: Michal Kovác elnök új­ságírók előtt azt terjesztette róla, hogy beteg az agya. Mindenesetre tény, hogy Meciar az utóbbi időben gyak­ran eltűnik, az utolsó pillanat­ban mond le találkozókat, s úgy hírlik, nem bír ki két óránál hosszabb ideig tartó közszerep­lést - írja a Die Presse. A lap összeállítást közöl ar­ról, hogy mostanában több or­szág vezetője betegedett meg: Havel cseh és Klestil osztrák ál­lamfőnek „titokzatos” tüdő- gyulladása van, Tudjman horvát elnök nemrég tért haza az Ame­rikai Egyesült Államokból egy kivizsgálás után, s noha a rákos megbetegedéséről szóló híreket rendre cáfolták, ritkán látni az utóbbi időben. A lap szerint kérdéses az is, hogy a szívműté­ten átesett Jelcin orosz elnök mennyire lesz terhelhető. Európában a tévénézés a legfőbb időtöltés Próbál nyomulni a mozi A szórakoztatásra - Európá- Kábeltévézésben Európa egé­ban is - egyre inkább rá­nyomja bélyegét a televízió, állapította meg az audiovi­zuális szokásokat tudakoló felmérésében az Eurostat, az európai statisztikai hivatal. Az Európai Unió tagországai­ban a háztartások 95,7 százalé­kában legalább egy televízió van, és évente legfeljebb két­szer mennek el moziba az em­berek. A televízió térnyerése fo­lyamatos. 1985-ben még csak a családok 92 százalékának volt készüléke. Tizenöt év alatt a közszolgálati csatornák száma 30-ról 42-re ugrott, míg a ke­reskedelmieké nyolcról 46-ra. sze még nem érte utol Ameri­kát, de Nyugat-Európa már majdnem: a Benelux államok „behálózottsága” 91 százalé­kos. míg a dél-európai régióban alig egyszázalékos a kábeltévé elterjedtsége. A mozik pedig küszködnek a fennmaradásért. Számuk ugyan a negyedére csökkent 1981 és 1991 között, de azóta már lassú (3,1 százalékos) fejlődés kez­dődött. Összesen 19 501 mozi mű­ködik ma kontinensünkön, amelyekben évente 682 millió jegyet adnak el. Utoljára tizenöt évvel ezelőtt regisztráltak egy- milliárdnál is több európai mo­zinézőt. FEB Heves harcot vívnak egymással az amerikai és az európai repülőgépgyártók Állják a megrendelések rohamát Igazán csak most kezdődik a repülőgyártók versenye. A nem is távoli jövőben ugyanis sokkal több utasszállító gép, ám keve­sebb típus fog közlekedni. A földrészközi légiforgalom élénkü­lése előrelendíti az új óriásgépek építési programját. Nemrég megszületett egy rég­óta halogatott döntés: az euró­pai érdekeltségű Airbus kon­zorciumtól vásárol új gépeket az US Air, a negyedik legna­gyobb tengertúli légitársaság. Az amerikai ipar óriása, a Boeing az utolsó pillanatig re­mélte, hogy megkapja a négy­száz gépre szóló megrendelést. Az USÁir azonban az elkövet­kező években A319-es, A320- as és A321-es típusokat kíván vásárolni, összesen 12-15 mil­liárd dollár értékben. Az európai gyártók háza tá­ján most nagy az öröm, de több probléma is veszélybe sodor­hatja az évtized üzletét. Az Airbus vállalatainál például hosszabb ideje leépítés folyik, s a létszámot a mamut megrende­lés hatására sem szabad nö­velni. De még füstbe mehet a szer­ződés azért is, mert az amerikai szakszervezetek tiltakoznak: az öreg kontinensen az állam ha­talmas összegekkel támogatja a repülőgépgyártást, s így a ten­gerentúliak behozhatatlan hát­rányba kerülnek. Az európaiak egyébként azzal lőnek vissza a dömpingvádakra, hogy az ame­rikai óriások, köztük a McDon- nell-Douglas nagy megrendelé­seket kapott a hadiipartól. Az utóbbi időszak légika­tasztrófái ráirányították a fi­gyelmet a gépparkok megújítá­sának szükségességére. Az USAir megrendelése nagyon nagy falat, de még ennél is na­gyobbak ígérkeznek a világ más tájairól. Kína az elkövet­kező húsz évben mintegy nyolc száz repülőgépet kíván vásárolni; igaz, Peking a Boe- ingek mellett döntött. Az Airbus és a Boeing kö­zötti verseny ma még eldöntet­len. Egyelőre mindkettő alig állja a rohamot, és a fő gondja az, hogy sikerüljön megtartani a szállítási határidőket. (keriesei) Megjelent a decemberi Lakáskultúra! Benne: A Gerendák közt, falak nélkül A Megrendelt otthon A Változatos minikonyhák A Műteremkonyha-látogatás A Nemzetközi Bútoripari Szakvásár A Burkolatok 2.- csempe, kő, kerámia A Üvegpalotában királyi virágok A A házigazdák: Csákányi Eszter és Kulka János Lakáskultúra 100 oldalon! «re|slt«U HAVON" A. Ä X X :. ( V I ö I V A :<! * : 9 » * / í S . BEGEH SER <■ f • Lakáskultúra

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom