Békés Megyei Hírlap, 1996. november (51. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-04 / 257. szám

GAZDASÁG 1996. november 4., hétfő Westel a kamionban Az elkövetkezendő napokban a Westel 900 a Hungarocamion mintegy 900 kamionját és szer­vizkocsiját, valamint diszpécser­állomását szereli fel GSM mobil- telefonokkal. A Westel 900 szol­gáltatásait a kamionvezetők je­lenleg 33 európai és tengerentúli országban — 51 külföldi GSM- cég hálózata között válogatva — használhatják kapcsolatterem­tésre. A Hungarocamion Rt. 1100 kamionjával Közép-Európa leg­nagyobb fuvarozási és szállítmá­nyozási vállalata, amely beruhá­zási és környezetvédelmi prog­ramjának jelentős állomásaként jegyzi a Westel 900 Rt.-vel meg­született megállapodást. Ágai László, a Hungarocamion Rt. marketing és kereskedelmi igaz­gatója beszámolt arról, hogy hosszabb ideje olyan kamionokat vásárolnak, amelyek füstjükkel a legkevésbé szenynyezik a leve­gőt, motorzajuk pedig elenyésző. Idén a Hungarocamion 160 jár­művel bővítette kamionparkját. Járműveik több, mint 30 százalé­ka felel meg a legszigorúbb nyu­gat-európai környezetvédelmi előírásoknak. (Ezeket az úgyne­vezett környezetkímélő kamio­nokat jellegzetes — zöld színű , lombos fát ábrázoló — matricák­kal díszítik fel.) A cég egyre gyakrabban szállít veszélyes áru­kat, ezért is fontos, hogy a jármű­vezetők a mobiltelefonok segít­ségével adott esetben a lehető leg­gyorsabban tudjanak intézkedni. Szalay Péter, a Westel 900 saj­tó és pr. igazgatója szerint a Hun­garocamion járműveit és a forga­lomirányítókat a legkorszerűb­bek közé tartozó Nokia 21 lOi tí­pusú mobiltelefonokkal, illetve második generációs (úgynevezett Pfase 2) előfizetői kártyákkal látják el. A Westel 900 kiemelt ügyefelé- nek egyedi technikai megoldásokat biztosít. Ezek között különleges szerepet kap a GSM távirat, amely írásos formában kínál lehetőséget fuvarcímek és más, a szállítmányozással kapcsolatos adatok továbbítására. F.I. Német cég az utakon. Leányvállalatot létesített hazánkban a Willi Betz In­ternationale Spedition GmbH, Európa egyik leg­nagyobb szállítmányozó csoportja. A cég rendelések teljesítése során a magyar fuvarozók szolgáltatásait is igénybe veszi. Elsősorban Kelet-Európába, a FÁK or­szágokba és Közel-Keletre szállítanak. Százmilliárdos bevétel. Az ÁPV Rt. az idén szep­tember végéig összesen 103 milliárd forint bevételre tett szert. Az összeg több mint 80 százalékát a vevők kész­pénzben fizették be a társa­ságnak. Ami a kiadásokat il­leti: 20,4 milliárd forintot adtak át a belterületi földek jogán az önkormányzatok­nak. Kárpótlási jegyek fel- használására ugyancsak mintegy 20 milliárd forintot fordítottak. Legosiker. A játékgyártó világcég az idén a tavalyinál 25 százalékkal nagyobb magyarországi forgalommal számol. Hamarosan ván­dorkiállításon mutatják be újdonságaikat; a játéktárlat építményeihez csaknem 100 ezer legoelemet használnak föl. Bőd cáfol. Az MNB ko­rábbi elnöke cáfolja a neki tulajdonított kijelentést, mi­szerint pártolná az ország adósságainak átütemezését. Mint kijelentette: Magyar- ország számára fontos, hogy rendben teljesítse külföldi fizetési kötelezettségeit. A választott út helyességét egyébként az utóbbi időben elért gazdasági eredménye­ink is igazolják. Barackai borospincék kincsei Bemutatkozik a kétegyházi mezőgazdasági szakiskola Gyakorlati oktatás a határban Brandt Szilvesztertől, a kétegy­házi mezőgazdasági középfokú szakoktatási továbbképző és szaktanácsadó intézet igazgató­jától intézménybemutatót kér­tünk. — Iskolánkat a mezőgazda- sági gépjavító, karbantartó, gépszerelő, gépüzemeltető, gazdaképző, gazdasszonyképző és most, az új iskolaévtől falusi turizmus és vendéglátóképző osztályok alkotják, illetve az Erdélyből érettségivel érkezett tanulóknak gazdasszonyképzőt indítottunk. Jelenleg 11-11 er­délyi fiú, illetve lány folytatja nálunk a tanulmányait. Az intéz­mény, ’92-óta, a gyakorlati okta­tás céljára tangazdaságot üze­meltet, amelyhez egy bemutató jellegű állattartótelep, kertészet és szántóföld tartozik. A kétegy­házi, az eleki, a kevermesi és a nagykamarási mezőgazdasági szövetkezettel jó munkakapcso­latot alakítottunk ki, így azokat a munkálatokat, amelyeket a tan­gazdaságon belül nem tudunk elvégezni, az említett szövetke­zetekben gyakorolhatjuk. Ami a beiskolázást illeti, egyes osztályok nem töltődtek fel kellőképpen, ennek ellenére valamennyit elindították. A fa­lusi turizmus és vendéglátó osz­tályt a már végzett gazdasszony- ok alkotják. A képzés országos reményeket táplál, amelynek célja a vidék felemelkedése. Egy kicsit előreugorva az időben, 1997 április 22 és 26-a között a kétegyházi szakiskolá­ban rendezik meg — gépész­szakmákban — a szakma kiváló tanulója országos versenyét. A tanulók szabad idejükben sportolhatnak, ehhez megfelelő sportobjektumok állnak a ren­delkezésükre, különböző szak­körök munkáiban vehetnek részt, valamint a színházba is járhatnak. — Örömömre szolgál, hogy az iskola, illetve a kollégium az Almásy-kastélyban van, amely műemlék és természetvédelmi terület — mondta Brandt Szil­veszter. (bernát) Mezőhegyes polgármestere, Kas­sá Béb két munkatársával, Hupucziné Györki Juliannával és Kolozsi Józseffel a közelmúltban Kis- és Németperegre látogatott az ottani búcsú alkalmából. A Mező­hegyessel szomszédos, ám az ál­lamhatár túloldalán található két, közös igazgatású kistelepülés la­kói — élükön Nagy Sándor pol­gármesterrel — szíves vendéglá­tásban részesítették a magyaror­szági testvértelepülés küldöttsé­gét. A néprajzi érdekességű szüre­ti bálon és a német templomban megtartott ökumenikus istentisz­teleten kívül egy Arad-hegyaljai kiránduláson is részt vehettek a mezőhegyesiek. A mintegy 9 ezer lakosú Vilá­goson Gurban loan polgármester fogadta a csoportot. A történelmi nevezetességű község első embe­re elöljáróban örömmel szólt ar­ról, hogy gyümölcsöző testvér­települési kapcsolatot ápolnak Pusztaottlakával és egy franciaor­szági várossal, amely akkor vállalt védnökséget Világosért, amikor a falurombolás réme fenyegette a községet. A mezőgazdasággal foglalkozó település lakói több mint 13 ezer hektár földön gazdál­kodnak, ebből 7 ezer a szőlő, illet­ve a szántó, a többi rét és legelő. A világosi románok, magyarok, né­metek és más nemzetiségűek mindig testvéri egységben éltek, ámbár a 900 német közül 1989 után legalább 800 áttelepült Né­metországba. Gurban polgármes­ter ezt rendkívül sajnálatosnak ne­vezte, mert a németek jó gazdák voltak és köztiszteletnek örvend­tek. Világos legnevezetesebb épü­lete a Bohus kastély. A XIX. szá­zad első felében épült, neoklasszi­cista stílusú udvarház ma két világosi román hírességnek, loan Slavici írónak és Emil Montia zeneszerzőnek az emlékmúzeu­ma. Ileana Florea muzeológusnő élményszámba menő előadásai alatt a mezőhegyesieknek egy ponton földbe gyökerezett a lá­buk: amellett az asztal mellett, amelyen 1849. augusztus 13-án Görgey Artúr tábornok aláírta a feltétel nélküli fegyverletételről szóló okmányt. Világos után a Paulissal (Ópá­lossal) egybeépült Barátkára (Ba­rackára) vezetett a küldöttség útja. A mintegy 1000 hektár szőlőt termesztő Barackai Bor és Szőlő Részvénytársaság (a korábbi álla­mi gazdaság) 70 százaléka (a bor­üzem, a szőlőművelés gépei, vala­mint a szállítóeszközpark) állami tulajdonban van. A termőföldet viszont megkapták a kisrészvé­nyesek, bár birtoklevéllel még nem rendelkeznek. Jelenleg hek­táronként évi 400-500 kg szőlőt vagy ennek a mennyiségnek megfelelő értékű bort kapnak tu­lajdonképpen haszonbérleti díj­ként a részvénytársaságtól. Bállá Géza mérnök, az üzem vezetője elmondta: a szőlőföld-tulajdono- sok később minden bizonnyal rá­kényszerülnek arra, hogy kisebb- nagyobb társulásokat hozzanak létre, hiszen 10-20 ár területű föl­dön (de még 1-2 hektáron sem) lehet a részvénytársaság, illetve a piac igényeinek megfelelő szőlő- termesztést folytatni. A piacról szólva A szakember elmondta, hogy magyar közvetítéssel két éve exportálnak kisebb mennyiség­ben Arad-hegyaljai borokat Né­metországba és Angliába. Romá­niában kicsi a fizetőképes keres­let, a tavalyi 4 millió literes termés 30-40 százaléka vár még vevőre. Emiatt a cégnek hiteleket kellett felvennie, hogy finanszírozni tud­ja az idei munkálatokat. Az üzem és a borospincék megtekintése után Barabás Jó­zsef technikus borkóstolóra invi­tálta a vendégeket. Arad-hegyal- ja jellegzetes borai (az olasz riz- ling, a kadarka, a muskotály, a merlot, a pinot noir, azaz a kisburgundi és a cabemet sovignon) kerültek a poharakba. A kiváló nedűk keltette jó hangu­lat sem tudta feledtetni a szőlő- és bortermelés válságát. Látván a kopár domboldalakon a hajdani teraszos művelés nyomait, valak i megjegyezte: otthon sincs ez másképpen, Tokaj-hegyalján is pusztulnak a szőlők. Ménesi György A Békéscsabai Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központban (BRMKK) 1996. októberében befejezett és novemberben befejeződő képzési programok Képzési program Létszám Végzett hallgatók lakóhelye Képesítés Javasolt munkakörök és feladatkörök OKTOBER szociális gondozó ápoló 20 fő Szarvas, Gyula, Csanádapáca, Orosháza Békéscsaba, Békés, Doboz, Kondoros, Nagykamarás, Dévaványa OKJ 6823313122005 szociális gondozó és ápoló, szociális szolgáltatási foglalkozások NOVEMBER szobafestő-mázoló 18 fő Békéscsaba, Gyula, Szabadkígyós, Gyomaendrőd, Békésszentandrás, Almáskamarás, Kétegyháza, Békés, Kardoskút, Nagykamaarás, Mezőgyán, Orosháza, Tótkomlós OKJ 1927635037007 szobafestő-mázoló tapétázó ács, állványozó 18 fő Békéscsaba, Békés, Szarvas, Kertészsziget, Gyomaendrőd, Battonya, Csanádapáca, Vésztő, Okány, Battonya. OKJ 1727612024001 ács, állványozó asztalos 17 fő Békéscsaba, Békés, Mezőhegyes, OKJ 1227342033001 Vésztő, Szarvas, Pusztaföldvár, Mezőkovácsháza, Tótkomlós, Gyula, Almáskamarás, Sarkad, Magyarbánhegyes, Csabacsűd, Mezőhegyes. asztalos PC-start számítógépkezelő 16 fő Békéscsaba, Gyula, Dévaványa, Kunágota, Békés, Mezőhegyes, Kondoros, Körösladány, Gyomaendrőd, Szeghalom. OKJ 4713139139003 számítógépkezelő számítástechnikai szoftverüzemeltető 17 fő Békéscsaba, Szarvas, Orosháza, Sarkad, Gyomaendrőd, Vésztő, Gyula. Békés, Csabacsűd, Mezőkovácsháza, Szeghalom. OKJ 4743139132003 számítástechnikai szoftverüzemeltető További információ személyesen a Békéscsabai Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ Humán Szolgáltató Osztályán kérhető: Békéscsaba, Kétegyházi út 1. Telefon: (66) 445-040. A jövő évi garantált felvásárlási árak Megvan a gépvásárlások támogatásának fedezete Nemcsak lehet, kell is fejleszteni a magyar mezőgazdaságot - jelentette ki Horn Gyula miniszterelnök az MSZP hét végi or­szágos agrártanácskozásán. A Debrecenben rendezett fóru­mon, az Arany Bika Szálló zsúfolásig telt nagytermében a földművelésügyi miniszter ismertette a mezőgazdasági termé­kek jövő évi garantált felvásárlási árait. Lakos László közölte, hogy a tehéntej literenkénti felvásár­lási ára - minőségtől függően, áfa nélkül - 37, 34, illetve 26 forint lesz. Az étkezési búzáért tonnánként, szintén áfa nélkül, 15 ezer forintot fizetnek. A hí­zómarha felvásárlási árát, ki­lónként és áfa nélkül, minőség­től függően 190, 170, illetve 154 forintban határozták meg a szakemberek. A búzakiviteli kvóták átvált­hatok lesznek lisztre, illetve kukoricára. Az eljárás rendjét néhány napon belül nyilvános­ságra hozzák. Az idei költség- vetési törvény módosítása so­rán a parlament 10 milliárddal emelte az agrártámogatási kere­tet - adott tehát az ez évi export és a gépvásárlások támogatásá­nak fedezete. Beszámolt a mi­niszter arról is, hogy a mező- gazdasági gépek, továbbá a szövetkezeti üzletrészek vásár­lásának támogatását a kor­mányzat növelni fogja.- A szövetkezetek hosszú tá­von meghatározó elemei lesz­nek az agrárgazdaságnak. Azt ugyanis tudomásul kell venni, hogy csak szervezett termelők­nek lesz esélyük talpon ma­radni az Európai Unióban - hangsúlyozta a mezőgazdasági tárca vezetője. Horn Gyula egyebek közt ki­fejtette: az elmúlt két és fél esz­tendő legfontosabb eredmé­nyének azt tekinti, hogy sike­rült megállítani a magyar me­zőgazdaság hanyatlását. Mint mondta, a kormány fontosnak tekinti, hogy az agrárágazatot fenntartható növekedési pá­lyára állítsa. Ennek kapcsán nyomatékkai szólt arról, hogy szükség van átfogó mezőgazdasági stratégia kidolgozására. Az ezt szolgáló nemzeti agrárprogramot rövi­desen, de legkésőbb a jövő év közepére elkészítik. Ebben ne­vesítik a mezőgazdaság minő­ségi átalakításának fő irányait, a mennyiségi előirányzatokat. Rögzítik a stabil támogatási rendszert, s figyelembe veszik az Európai Unió igényeit, köve­telményeit is. Horn Gyula bejelentette: a kormány döntése alapján január elsejétől a Földművelésügyi Minisztériumhoz kerül az ag­rártámogatás engedélyezési rendszere. Közölte a kormányfő azt is, hogy legkésőbb a jövő év első felében - de többségükben még az idén - megszületnek az agrárágazat működését szabá­lyozó szakmai törvények is. Az őszies nyár és a télies ősz megviselte a pontyokat A tó nem kék, nem tiszta, de jól fizet A tógazdaságokban megkezdődött az őszi lehalászás. A szezon most kevesebb munkát ad a halászoknak, mint néhány évvel ezelőtt, mert a mezőgazdaság átalakulása ezt az ágazatot is alaposan megváltoztatta. A korábban 25 ezer hektár összes tó­felület 17 ezer hektárra csökkent, a nagy halászati üzemek többsége sok apró privatizált egységre bomlott. Mindehhez járul az a körül­mény, hogy alaposan megdrá­gult a víz, a takarmány, a hal­ivadék, így kevesebb pénz jut a felújításra. Erre pedig múlhatatlan szük­ség volna, mert a halastavak nagy része elöregedett, a tófe­nék eliszaposodott, s ennek kö­vetkeztében csaknem felére - hektáronként átlag 5-6 mázsára - estek vissza a hozamok. Ennek ellenére az a tapaszta­lat, hogy változatlanul kifize­tődő, jó üzlet a halászat: jöve­delmezőségi mutatói általában mindenütt kedvezőbbek, mint a mezőgazdaság más ágazatai­ban. így ha lassan is, de kezd ismét talpra állni az ágazat. A lehalászás eddigi tapaszta­latai szerint az őszies nyár és a télies szeptember elsősorban a pontyokat viselte meg: arány­lag keveset gyarapodtak és nagy volt az elhullás is. A gaz­daságok azonban úgy vélik: a rossz időjárásnál is nagyobb csapás a takarmányárak emel­kedése. A kukorica 60, a kalá­szos gabona 100-150 százalék­kal drágult, s az emelkedő költ­ségeket nem követte a felvásár­lási árak növekedése. Határidők cégvezetőknek November 5.- A tejtámogatás igénylése;- a kifizetők által levont jöve­delemadó-előleg befizetése;- a jogi személy felelősségvál­lalásával működő gmk-k tb-já- rulékának befizetése a felelős­séget vállaló gazdálkodó szer­vezethez;- gyakorított áfabefizetés. November 7.- A földművelésügyi hivatal tájékoztatása a mezőgazdasági szövetkezet által a tagoktól felvett kölcsönök összegéről. November 10.- A társadalombiztosítási köte­lezettségek teljesítése;-a társasági adó előlegének befizetése. Vámeljárás A 156/1996. (X. 22.) Korm. rendelet a vámjogról, a vámel­járásról. valamint a vámigaz­gatásról szóló 1995. évi C. tör­vény végrehajtásáról rendel­kező 45/1996. (III. 25.) Korm. rendeletet módosította. A kü­lönös illetékességi szabályok változásai közül kiemeljük, hogy 1996. október 30-ától a budapesti 7. számú vámhivatal jár el - Budapest mellett - a Pest, Fejér és a Nógrád megyei gépkocsiügyekben is. A ma­gánvámraktárak létesítésével kapcsolatos az a változás, mi­szerint a gazdálkodók ,1996. október 22-étől kávé és sze­szes ital raktározására szolgáló magánvámraktár létesítésére már kaphatnak engedélyt, az ilyen magánvámraktárra azon­ban az egyszerűsített eljárás szabályai nem alkalmazhatók. Új szabály, hogy a vámtörvény 132.§ (5) bekezdésének c) pontja alapján feltételes ha­lasztott vámfizetési engedély egy kérelmezőnek csak egy­szer adható, ami visszavonás hiányában egy évig érvényes. Egy év után végleges enge­délyt a gazdálkodók abban az esetben kaphatnak, ha a továb­biakban megfelelnek a törvény 132. § (5) bekezdés a)-b) pont­jaiban foglalt feltételeknek. Ugyancsak lényeges új rendel­kezés, hogy a bankgarancia nélkül kiadott működési enge­dély a vámügynököt csak kor­látozott vámügynöki tevé­kenység folytatására jogosítja; tevékenysége keretében kezes­ségvállalást csak az erre vo­natkozó bankgarancia alapján kiadott külön engedélyben fog­laltak alapján nyújthat. E két utóbbi írás szintén 1996. októ­ber 22-én lépett hatályba. Öregségi nyugdíj Az Alkotmánybíróság 45/1996. (X. 22.) határozata értelmében alkotmányellenes a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehaj­tása tárgyában kiadott 89/1990. (V. 1.) MT rendelet 266. §-ának (l)-(3) bekezdése. Az Alkotmánybíróság az in­dítványozó álláspontjával egyetértve kifejtette, hogy az említett rendelet a törvénnyel ellentétes módon szűkítette a jogosultsági feltételeket, az pedig a diszkrimináció alkot­mányos tilalmába ütközik, hogy munkaviszonyban álló személynek meg kell szüntet­nie a munkaviszonyát ahhoz, hogy nyugdíjra legyen jogo­sult. Ezzel szemben a szövet­kezeti tagra csak a jogviszo­nyon belüli munkavégzés ti­lalma vonatkozik, az egyéb ka­tegóriába tartozókra (egyéni és társas vállalkozók, segítő csa­ládtagok) pedig az sem. A fel­sorolt rendelkezéseket az Al­kotmánybíróság 1996. október 22-ével semmisítette meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom