Békés Megyei Hírlap, 1996. november (51. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-04 / 257. szám

Szerzői est. (r) Hartay Csa­ba szarvasi költő tart szerzői es­tet november 7-én 16.30 órakor a Szarvasi Városi Könyvtárban. Hartay Vakuljon meg az árnyék címmel megjelent első verses­kötetét az esten Sárándi József, József Attila-díjas költő mutatja be. CsaJ>acsűdi baleset (a) Pén­teken az esti órákban Csabacsűd belterületén ütközött össze egy személygépkocsi egy helybéli ke­rékpárossal, aki a baleset követ­keztében súlyos sérüléseket szen­vedett. Tolvajt fogtak (a) A szarvasi rendó'rök péntek este állítottak elő két gyoniaendrődi fiatalembert, akik nemrégiben újságos-pavilo­nokat törtek fel, kerékpárokat loptak és egyéb bűncselekménye­ket követtek el. Gyalogos halálai a) Pénteken este, Medgyesegyháza külterüle­tén egy személygépkocsi ütött el egy 59 éves pusztaottlakai lakost, aki gyalogosan közlekedett az út szélén — és a baleset következté­ben a helyszínen meghalt. Golf-kaland (a) Szombaton este Békéscsabán lopták el egy né­met állampolgár Volkswagen Golf gépkocsiját — amit nem sokkal később, vasárnap hajnalban a biharkeresztesi határátkelőhely közelében meg is találtak a rendőrök. 8 milliós fogás (a) Péntek haj­nalban loptak el Gyula belterüle­téről egy külföldi állampolgár tu­lajdonában lévő Mitsubisi Pajero típusú gépkocsit, melynek ára kö­zel nyolc millió forint. A lopást a tulajdonos szerencsére gyorsan felfedezte, így a körülményekről használható információkhoz ju­tott a rendőrség. Ezek után már „csak” több kapitányság közös munkájára és némi üldözésre volt szükség és hamarosan Vésztő kör­nyékén elkapták a gépkocsit —sőt megfogták mind a négy elkövetőt is. Köröstáji betörés (a) Vasár­nap hajnalban Gyulán, a Köröstáj TSZ irodaházába törtek be isme­retlen tettesek, akik több nagy- értékű számítógépet, egy páncél- szekrényt és egy Lada gépkocsit vittek el. A kár értéke meghaladja a négy millió forintot, a nyomozás még folyik. Hétvégi tüzek (a) Szombaton délben Békéscsabán, a Nagyréten gyulladt ki 150 bála szalma, és egy góré tetőzete. A tűz keletkezésé­nek oka gazégetés, a kár 12 ezer forint. Vasárnap hajnalban szin­tén Békéscsabán, a Brassói utcá­ban gyulladt ki egy melléképület, benne a télre előkészített tüzelni valóval, a kár 100 ezer forint. Teg­nap délután az orosházi tűzoltókat riasztották a Kossuth utcába, a volt ruházati áruházhoz, ahol a szellőző gépházában kapott láng­ra tíz kilogrammnyi papír. „LÁM MEGJELENT AZ ELSŐ BÖLCSELŐ!” _________(Madách Imre) K i a gyulai (Folytatás az 1. oldalról) vegye át. Használati szerződést kötött a város és a kincstár. Ezzel most már jogilag is a vár haszná­lója a város, a többi szervezeté a hatósági, az állami felügyeleti szerep. Megyeztünk abban, hogy a város írásos megállapo­dásokat köt az Állami Műemlékhelyreállítási és Re­konstrukciós Központtal, hogy költségvetési keretből elkészíti a tervezési munkákat. Megálla­podás születik, melyben a pon­tos programot, az épület helyre- állításának sarokpontjait, a vár­színház működésének, a múze­um kialakításának lényeges ele­meit rögzítik. Mindhárom egy­ségre készül terv, hiszen az egyik gondunk az volt, hogy ezidáig csak a belső várudvar loggia és burkolat helyreállítá­sára születtek meg a valamiféle MEGYEIKÖRKÉP Tanult, hogy taníthasson a fényes szelek nemzedéke Gyula-remetén. Szombaton találkoz­tak és emlékeztek fotó: kovács Erzsébet Emlékezett a „Fényes szelek” nemzedéke Épp 50 éve volt szombaton, hogy megnyílt a gyula-remetei tájtanítóképző intézet, amely a mai remetei nevelőotthon épü­letében működött 1946 és 1951 között. Közel negyven egykori diák jött el és emlékezett azokra az időkre, intézetet alapító igaz­gatójukra, dr. Varga Ferencre, akinek pécsi sírját olykor felke­resik. Nevét, a tájtanítóképző és kollégiuma működését ezentúl emléktábla hirdeti az épület fa­lán, melyet Gyula önkormány­zatával állítottak az „emlékező hálás diákok”. Az emléktáblát dr. Albel Andor alpolgármester leplezte le, az egykori iskolatár­sak nevében Rácz Sándor he­lyezett el koszorút. Akik ide jöttek tanulni, a háború után, takarítással kezdhettek: az épületet a né­metek, majd a szovjetek lakta­nyának használták, a diákokat törött ablakok, szemét fogad­ta. Kurucz Lajos, egykori népi kollégiumi ifjúsági titkár em­lékbeszédében idézte a sors­fordító napokat, amikor új eszmék tüzébe vetve magukat elindultak a gyulai Dózsa György népi kollégiumba, majd Remetére. Az ifjúság ak­kori hitével: „Holnapra meg­forgatjuk az egész világot”, de nem forgatták meg és nem for­gattak fel semmit, csak tanul­ni, s a tudással felemelkedni akartak. Tanultak, hogy tanít­hassanak. Sokunknak mezít­láb, szakadt, foltozott ruhában is jó volt, mert biztosak vol­tunk benne: a szabad utat ka­pott tanulás megmásít majd mindent — mondta Kurucz Lajos. A tanítói oklevelek birtokában ki tanyára ment, hová a harangszó is ritkán téved, ki falura, városba, de szívük mélyén mindig reme­teinek vallották magunkat. Ma itt állunk szelíd öregség­gel, az emlékezés örömével, a megélés ajándékával. Re­mete megismételhetetlen... — fejezte be beszédét, me­lyet a többiek együttérző hall­gatása kísért. Szőke Margit Tizenegy éves a komlósiak baráti köre Alapításának 11 -ik évfordulóját ünnepelte szombaton, a Tót­komlós—Slovenska Komlos Baráti Kör. A szervezetnek több csoportja működik az ország­ban, többek között a fővárosban, valamint a megyeszékhelyen, il­letve a közeljövőben tervezik egy új tagszervezet létrehozását Szegeden. A Budapesten élő, 72 eszten­dős Tóth Mátyás, aki a megalaku­lás óta látta el a baráti kör elnöki teendőit, magas korára és egész­ségügyi állapotára hivatkozva le­mondott posztjáról. Az elnökre vonatkozó szavazás döntetlenre sikeredett, ugyanis dr. Lehoczki Mihály és amásik jelölt, dr. Antal Mihály — egyaránt 23-—23 sza­vazatot kapott. Antal Mihály visszalépett a pesti agrárszakem­ber javára, így dr. Lehoczki Mi­hály lett a szervezet vezetője. Dr. Tóth Mátyást, a leköszönő elnö­köt pedig tiszteletbeli elnökké ne­vezték ki, eldöntötték, hogy java­solják a „Tótkomlós díszpolgá­ra” címre is. K. E. Viharos korban voltak diákok Soli deo Gloria. (Minden dicsőség az Istené.) — olvasha­tó azon az emléktáblán, amelyet a szeghalmi Péter András Gim­názium öt évtizeddel ezelőtt végzett diákjai helyeztek el a na­pokban, az almamater falán. Akkor még nyolcosztályos gimnáziumként működött a szeghalmi középiskola, így az ötven éve végzettek 1938-ban kezdték meg tanulmányaikat. Akkor 63-an voltak. Ám a ma­gyar történelemben kevés olyan viharos esztendőt találni, mint az 1938-46 közötti időszak. Két bécsi döntés, egy világháború, majd az azt lezáró békefolya­mat, jelentősen befolyásolta a Péter András Gimnázium tanu­lóinak életét is. Ezért a nyolc évvel korábbi elsősök közül 1946-ban Szeghalmon csupán 10-en szereztek érettségi diplo­mát. A többieket máshová vetet­te a történelem vihara. A mostani találkozóra 13-an jöttek el (köztük volt az alapító igazgató Nagy Miklós Ameriká­ban élő fia,Nagy György kutató­orvos). Mivel ötven esztendeje nem mindenki a Péter András Gimnáziumból lépett ki a nagy­betűs életbe, most jelképes bal­lagást is tartottak. M.B. 1996. november 4., hétfő / Értük is szól a néma harang (Folytatás az 1. oldalról) kiemelte: népünk 1100 éve él Európában, s ennek során nem múlt el évszázad, hogy a magya­rok ne lettek volna részesei vala­milyen háborúnak Európa érde­keinek védelmében. A legutóbbi évszázadban ez az a kor, mely két világégésével a legtöbb fáj­dalmat, a legtöbb szomorúságot okozta a magyar népnek, s sok honfitársunk vesztette életét. Békés város közel hétszáz pol­gára nyugszik valahol, többsé­gükben idegen földben, jeltelen sírban, olyan helyen, ahol roko­naik, hozzátartozóik meg sem tudják közelíteni őket. — A város önkormányzata együttműködve a lakossággal egy olyan emlékhelyet létesített, ahová mindenki le tudja tenni az egy szál virágot, vagy csokrot, s azt a mécsest, mely a halottak napján mindenkinek kijár an­nak. aki itt élt ezen a földön. A gyerekek a történelemkönyvből megtanulják a különböző had­műveletek és csaták színhelyét, de az az emlék, amiket még so­kan magukban viselnek a túlélők, az édesanyák, a gyerme­kek, a feleségek, a testvérek, a rokonok, a barátok közül, az az igazi emlék, azt kell átvenni az utókor számára. — Mondotta Keleti György, majd Pataki Ist­vánnal leleplezte Kiss László szobrászművész alkotását, a Bé­kés címerével és más díszekkel ékesített törött bronz harangot, mely kettétört életeket szimboli­zál, rajta a felirattal: ,.Hívom az élőket. Megsiratim a holtakat, megtöröm a villámokat.” A D. világháborús emlékművet öku­menikus szertartás szerint a he­lyi egyházak képviselői megál­dották és felszentelték. Ezután Kürti Katalin, művé­szettörténész mutatta be a jelen­lévőknek a művészt, s a város legújabb ékességét, majd első­ként Keleti György, Pelcsinszki Boleszláv, a megyei közgyűlés alelnöke és Koltay Zsoltné, or­szággyűlési képviselő helyezte el az emlékezés virágait. Az em­lékműnél a város vezetői, a volt hadi- és politikai foglyok, a fegyveres testületek, valamint a politikai és társadalmi szerveze­tek képviselői helyezték el ko­szorúikat. —szekeres— Tervezői szakmai nap a kazángyártóknál A kazánkovács kisiparosok 1951-ben alapították az Orosházi Kazánjavító és Általános Szerelőipari Szövetkezetét. 1975-ben egyesültek az Építő Szak- és Szerelőipari Szövetkezettel, ezután vették fel az új nevet: Kazángyártó és Építő Ipari Szövetkezet (Kazép). A cég 1990-re az ország második legnagyobb kazán­gyártó bázisává nőtte ki magát. A gazdasági változás után a szö­vetkezeti formát felváltotta a részvénytársaság. Ebből azután önállóan működő kft.-k váltak ki, így alakult meg a legnagyobb egységet átfogó gyyártórészleg, a Kazép Kazán- és Gépgyártó Kft. — A fejlődés érdekében olyan befektetőt kellett keresni, aki új gyártmányokat, illetve technológiát is magával hoz. Egy német vállalkozó, Detlef Giesevolt az, aki megvásárolta a kft.-t és az egész telepet. (A né­met üzletember hazájában ma­gas szinten gyárt fűtési és me­legvíz-rendszerekhez szabályo­zó és vezérlőrendszereket.) Ez­zel új szakasz kezdődött a cég életében — tájékoztatta a .na­pokban a tervezői és szakmai nap vendégeitSándor Lászlóke- reskedelmi ügyvezető cégis­mertetőjében, majd Giese úr kö­szöntötte a meghívott tervező­mérnököket, kivitelezőcégek képviselőit, a körzeti kazán­felügyelőket, a műszaki bizton­sági főfelügyelet munkatársait. A cégtulajdonos elmondta, hogy a kazán- és gépgyártó kft. ren­delkezik a magyar előírásnak megfelelő minősítéssel, tanúsít­vánnyal. Napjainkban az ISO 9002 minőségbiztosítási rend­szer megszerzésére készülnek. A szakmai fórumon az üzem- látogatás mellett szabályozás- technikáról, a kazánok műszaki fejlesztéséről is szó esett. Csete Ilona 100 éves a földvári gyülekezet „Ne győzetessél meg a gonosz­tól, hanem inkább a gonoszt jó­val győzd meg” — idézett Pál apostol rómabeliekhez íródott leveléből szombaton Harmati Béla, püspök Pusztaföldváron. Kettős ünnepet ültek a földvári evangélikusok. Egyrészt a gyüle­kezet fennállásának 100-ik évfor­dulóját, valamint, hogy ennek ap­ropóján felújításra került az ófa­luban lévő templom. Az ünnepi alkalomból igét hirdetett Harmati Béla püspök, aki beszélt az anya­gi és spirituális előrehaladásról. Hangsúlyozta, akkor vagyunk gazdagok, ha nem csak az anyagi javakat hajszoljuk, hanem szelle­mi értékeinket is gyarapítjuk. Mint mondta, abban az ország­ban, ahol nincs becsület, a piac- gazdaság sem alakulhat ki. Halloween-party Kétsopronyban ár gazdája? tervek. Sem az épület többi ré­szére, belső kialakítására, a mú­zeumra, sem a külső vár terüle­tére nincsenek még tervek. Az elmúlt években nem sikerült elég időt fordítani a kutatások­ra, a belső terekben és külső várban egyaránt szükség van még rájuk. — Ezek szerint nem csak a várszínház—műemlék ellentét hátráltatta eddig a rekonstruk­ciót. — A kutatás, a tervek teljes­ségének a hiánya mellett a bo­nyolult szervezeti rendben sem tisztázódtak igazán a feladatok. Most már a város jogilag is fel­hatalmazást kapott a koordináló szerepre, amelyet be fog tölteni. A városnak ez nem jelent költsé­get a vár esetében, a kastély hasznosítása kapcsán szintén az említett szervezet végzi a terve­zést, melyet keretátadással tá­mogatunk. Harmadik program lesz a vár környékének első­sorban kertészeti tájrendezése: Orsi Károly, e szervezet terve­zője számos kastély és műemlék környékén történeti kerteket ál­lított helyre. — Végülis, mi lesz a várszín­paddal? — A város polgármestere, al­polgármestere elmondták, mi­lyen helyzetben van a várszínház. Kalmár Péter megértette, nem csak arról van szó, hogy látvány­ban másfél méterrel kisebbedik a színpad, hanem ez minőségi, ka­rakterváltozást jelent. Igazat ad a színház vezetésének, szeretnék támogatni a többszereplős színjá­ték feltételeinek megmaradását. November 10-i határidőt vállalt, hogy addig a tervező felül vizsgál­ja a problémát, melyre ezután visszatérünk. — Mi a városvezetés állás­pontja? — Megtalálni a megfelelő kompromisszumot, hogy az állóhelyzetből folytatódjon mind a tervezés, majd a kivite­lezés. A felújítás olyan lépté­kű és pénzigényes, hogy a vá­ros önmaga nem tudja felvál­lalni, s a műemléki hivatal sem éves keretéből. Majd’ egy éve megszületett a kormányelőter­jesztés, többszöri átdolgozás után sem került még mindig a kormány elé. Valószínűleg az összes fél által tisztázott hely­zetben esélye lesz a kormány támogatására. — Gyula semmiképpen nem fogadja el a színház megcsonkí­tását? — A megbeszélés azzal zá­rult, hogy keresni kell a minden­ki számára megfelelő kompro­misszumot. A gondolkodási határidő november 10. Szőke Margit Nemrégiben Halloween-partyra voltunk hivatalosak egy kétsop- ronyi estére. A rendezvény ötle­te Erin Kenny-é, az amerikai vendégtanáré volt, aki szeptem­berben érkezett a békési telepü­lésre, hogy angol nyelvre tanítsa a gyermekeket. Az amerikai lány a nyelvtaní­tás mellett fontosnak tartja, hogy népe kultúráját is megismertes­se a kétsopronyi gyerekekkel. Náluk odahaza a fiatalok, így ő is, a legjelesebb ünepek között tartják számon a Halloween-t. A hiedelem szerint ezen az éjsza­kán a halottak szellemei járnak körbe a földön. Az emberek gyertyát égetnek és félelmetes maszkot öltenek, hogy a gonosz szellemeket távol tartsák, bolon­doznak, mókáznak, ugratják egymást. — Ezen az éjszakán kibúj­hatsz a bőrödből, néhány órára az lehetsz, ami szeretnél. Szá­momra azért is kedves ez a ünnep, mert ekkor van a szüle­tésnapom. Gyermekkoromban a mamám mindig valamilyen különleges viselettel lepett meg, a szülinapi estét pedig a barátaimmal töltöttem — mondta Erin Kenny, a kétsop­ronyi közösségi ház nagyter­mében rendezett partin, amire Kétsoprony valamennyi gyer­mekét meghívták. Az angol csoport tagjai már bennfentes­ként kifestve, ötletes jelme­zekben érkeztek. Ez alkalomra betanult mondókáikat és jelene­teiket nagy tapssal jutalmazta a publikum. Aki maszk nélkül jött az estére az a „sminkasztalnál” még pótolhatta e hiányosságot, hogy azután felszabadultan mó­kázzon, táncoljon a jelmeze­sekkel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom