Békés Megyei Hírlap, 1996. november (51. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-25 / 275. szám

1996. november 25., hétfő MEGYEI KÖRKÉP Ami megőrzésre érdemes Törvényjavaslat a műemlékvédelem megújítására Törvényjavaslat született a műemlék- védelemről, s ezen belül az örökös álla­mi tulajdonban lévő műemlékekről. A tervezetet a parla­ment még az idén tárgyalni fogja. A műemlékvédelem jelenlegi helyzetéről és a törvényjavaslat­ról kérdeztük me­gyénk megbízott főépítészét, Juhász Attila József telepü- lésmémök szocioló­gust. — Miért szüksé­ges egy új műemlék- védelmi törvény? — Ma a kulturá­lis, történelmi emlé­kek és objektumok hathatós védelme megoldatlan. Ennek oka egyfelől, hogy a tulajdonjogok — a kezelői jogok megszűntével — máig tisztázatlanok. A tulajdo­ni viszonyok rendezetlensége miatt a fenntartóknak nem fűződik érdekük anyagi áldoza­tok meghozatalához. Hozzá kell tennünk, legtöbb esetben a fenntartók nem is rendelkeznek a gondozáshoz, fenntartáshoz, méltó hasznosításhoz elegendő pénzzel. Gondjainkat érzékel­teti például a szarvasi, volt Tessedik Sámuel Gazdasági Is­kola, mely ma múzeumként működik. Itt az épület talaji ere­detű károsodása csak állami tá­mogatással küszöbölhető ki. — Milyen módon kívánja rendezni a törvényjavaslata tu­lajdoni viszonyokat? — Tulajdonosi jogként, ugyanakkor követelményként rögzíti a fenntartással, rekonst­rukciókkal, működtetéssel kap­A szabadkígyósi Wenckheim-kastély is az álla­mi tulajdonban lévő műemlékek közé tartozik csolatos tevékenységeket. Az állam magára vállalja— az Or­szágos Műemlékvédelmi Hiva­tal révén — a megfelelő szak­mai színvonalú irányítást, sza­bályozást és az ellenőrző ható­sági feladatokat, de a haszná­lók, bérlők számára is előír kö­telmeket, minden lehetséges tu­lajdonossal közvetlen kontak­tusra törekedve. Itt hangsúlyoz­nám, a műemlékvédelem a vilá­gon mindenhol központilag, törvényben szabályozott. — Mit tartalmaz a tervezet az örökös állami tulajdonban maradó műemlékekre vonatko­zóan? — Ezek a kiemelt védett­ségű, kizárólagosan állami tulajdonban maradó műem­lékek, amelyek olyan értéket képviselnek, hogy az állam semmiképpen nem kíván le­mondani róluk. Megmaradásukat minden eszközzel biztosítani kíván­ja. Megyénkben ezek a követ­kezők: Gyulán a Harruckern — Wenckheim — Almássy-kastély együttese és park­ja, a várkastély, Corvin János ron­dellája, és a külső várfal a bástyák­kal, valamint a volt lovarda. Mezőhegyesen a ménesközpont épületegyüttese, Szabadkígyóson a Wenckheim-kas- télyegyüttes és park. Szarvason a Bolza-kastély és parkja, és parkjá­val együtt a Csáky-kastély.-— Megszavazása esetén mennyiben jelent ez a törvény előrelépést? —Lényegében a törvényter­vezet egységében kezeli a védendő emberi környezetet, mindent ami megőrzésre érde­mes, függetlenül attól, hogy csak a helyi társadalomnak vagy az egész nemzetnek tűnik értékesnek. A támogatási rend­szer működtetése mellett a ja­vaslat szabályozza a nem megfelelő használat vagy kar­bantartás esetén a hatósági kö­telezés vagy büntetőeljárás le­folytatásának módjait is. Ezek a törvények nagyon kellenek már. Előremutatóak és az Euró­pai Unió kívánalmainak is megfelelő jogszabályok lesz­nek. Kovács Ildikó Ősbemutatóra készül a Komédiás Kör Nincs új vezető, (a) A mezőmegyeri Arany János Művelődési Ház vezetőjének, Herzberger Tibornak a vezetői megbízatása december 31 -én le­jár — ezért állását a városi ön- kormányzat a közelmúltban hir­dette meg. A beérkezett három pályázó közül egy még a döntés előtt visszavonta jelentkezését, így Herzberger Tibor és Tóth Balázs került csak a bizottság elé — ám egyikük pályázata sem felelt meg az elvárásoknak, így továbbra is függőben marad a ház sorsa. Tavasszal kezdenék, (r) A kézműves hagyományok ápo­lására létrehozott kétsopronyi Guzsalyas Alapítvány műhelyét a község egykori orvosi ren­delőjéből alakították ki. Az épü­let állaga annyira megromlott, hogy falai már nem sokáig képe­sek a kézműves kör befogadásá­ra. így született a Guzsalyas Kö­zösségi Ház gondolata. Az épü­let terve már elkészült. A közös­ségi ház megépítése, berendezé­se, illetve felszerelése mintegy hatmillió forintba kerül. A két- sopronyiak az Egyesült Holland Alapítványhoz adtak be pályá­zatot, ahol is az elképzelést in­formációik szerint a műszaki szakvélemény támogatásra ja­vasolta. A kuratórium kedvező döntése esetén, a község műve­lődési otthona mögötti telekré­szen már tavasszal hozzálátná­nak az építkezéshez. Gyarmat szépe. (i) Füzesgyarmaton a helyi műve­lődési ház idén első alkalommal rendez szépségkirálynő-válasz- tást. A Füzesgyarmat szépe ver­senyre várják a 15 és 25 év kö­zötti gyarmati lányok jelent­kezését. A hölgyek a műve­lődési házban adhatják le neve­zésüket. A versennyel kapcsola­tosan bővebb információt is ott kaphatnak az érdeklődők. A szépségkirálynő-választás ered­ményhirdetését december 7-én este a Mikulás-bálon tartják. Füzesgyarmat szépe egyhetes belföldi utazást nyer. Ötödik születésnapját ünnepli a gyomaendrődi Komédiás Kör. A jeles évfordulót Peter Turrini Pat­kányok című színművének bemu­tatójával teszik emlékezetessé. Mint azt Hajdú Lászlótól, a Ko­médiás Kör vezetőjétől, egyben a darab rendezőjétől megtudtuk, a november 26-ai premier egyben magyarországi ősbemutató is. Az osztrák szerző művét Dubis Ferencné tanárnő fordította ma­gyarra. A főszerepeket Hainfart Lilla és Véha Zoltán játssza. A szerző a közönséges, kemény kifejezésektől sem riad vissza, ezért az előadás megtekintését csak felnőtteknek ajánlják. Az előadást bemutatják a mosonma­gyaróvári országos színjátszó fesztiválon is, ahová a szerzőt, PeterTurrinit is meghívják. A Komédiás Kora legnagyobb szakmai sikerét egyébként tavaly könyvelhette el, amikor az Eszter­gomi Diákszínjátszó Fesztiválon a SZAKÉ az egyetlen gyémánt fokozatú minősítést nekik ítélte. Az elsimerés a Komámasszony, hol a stukker? című darabnak szólt, amit később a gyomaend­rődi fiatalok a budapesti Pince- színházban is bemutattak. Hajdú László nem titkolta, bízik benne, hogy a színház rendezőjének mos­tani produkciójuk, a Patkányok is elnyeri tetszését és lehetőséget ad annak pinceszínházbeli bemuta­tójára. (r) Közvélemény-kutatás utalvánnyal Poljak Istvánná Orosházáról ke­resett fel, hogy elmondja kedvező benyomását, amely a megyeszékhelyen érte. —-Azért tartom megírásra ér­demesnek a témát, hogy ne mindig csak a rossz dolgokról adjanak hírt. Kislányommal és a vömmel vásárolni jöttünk Bé­késcsabára. Az Univerzál Áru­házban egy kedves hölgy megál­lított, s kérte, szánjunk rá néhány percet, mert ő egy közvélemény­kutatási céget képvisel. Az áru­házzal kapcsolatos tapasztalata­inkról, benyomásainkról kérde­zett. Amikor végeztünk, a hölgy kezembe nyomott egy 200 forin­tos vásárlási utalványt. Komo­lyan mondom, nagyon jólesett. * Látszik, Puskás Ernőnek, az Univerzál Áruház Kft. ügyve­zető igazgatójának jólesik a di­cséret. — Mi történt valójában, milyen felmérést végeztek? — kérdezem az igazgatót. — Tudja, ebben a nehéz gaz­dasági helyzetben egy fokkal jobban oda kell figyelnünk vevőinkre — kezdi tájékoztató­ját Puskás Ernő. — Megbíztuk hát a Norex Bt. közvélemény­kutató társaságot, hogy mérjék fel a vásárlói kört. Kérdezzék meg, mi az, ami tetszik áruhá­zunkban, s mi az, ami nem. Néz­zünk csak bele abba a tükörbe, amelyet elénk tartanak. Több mint kétszáz hozzánk betérőt faggattak ki. Érdekes, hogy a megkérdezettek 51 százaléka békéscsabai, a további 49 száza­lék vidékről érkezett hozzánk. Nagyon jó arány, hiszen ha fi­gyelembe vesszük: ma már a be­utazás bármivel is történjen, na­gyon költséges. Éppen ezért öröm számunkra, hogy a vidéki­eknek megéri hozzánk bejönni. —Milyen kérdéseket kapott a több mint kétszáz áruházi beté­rő? — A teljesség igénye nélkül sorolom: rendszeres vásárlói-e az áruháznak, milyennek tartják a belső környezetet, a választé­kot, az eladók viselkedését, a ki­szolgálás gyorsaságát, az áruminőséget stb. Osztályozni lehetett a kérdéseket, 1-től 5-ig. Közel ötös volt a nyitva tar­tásunk, a választék, az udvarias­ság a reklamáció ügyintézése és aminőség. — Gondolom, volt gyengébb minősítés is. — Persze, volt kifogás is. Hi­szen ez természetes. Voltak, akik a belső kialakítással, a lég­kondicionálóval elégedetlenek. Ezek jogos észrevételek. Való­ban lehetne még szebbé tenni az áruházi belcsínt, és javítani az elavult légkondicionálón, csak pénz kérdése. Remélem, egy­szer ezekre is futja. Többen szó­vá tették, nincs megfelelő parko­lónk. Ez is igaz. Voltak, akik azt kifogásolták, hogy nálunk egyes cikkek valamivel drágábbak, mint a piacon, vagy egyes buti­kokban. Lehetséges. Tudni kell azonban, hogy amit nálunk vá­sárol a kedves vevő, arról mindenről számlánk van, s ter­mészetesen mindenkinek, min­denről számlát adunk. Ezt azért tartom fontosnak megemlíteni, mert a piacon, vagy egy-két ma­szek butikban vásárolt áruért senki sem vállal garanciát. Mi pedig kényesen vigyázunk a minőségre és a garanciára. — A vidékiek honnan tudnak az Önök különféle akcióiról és arról, hogy aznap, amikor meg­látogatják az áruházat, éppen mit érdemes keresni ? — Kérdéseink között szere­pelt a reklámmal és a médiával való kapcsolatunk. Mivel vásár­lóink közel 50 százaléka vidéki, ezért rendszeresen hirdetünk a Békés Megyei Hírlapban, a Szuperinfóban. A látogatók a Hírlapot említették, ahonnan a különböző akcióinkról értesül­nek. Kérdés volt az is, hogy a városban hol kezdik a tájékozó­dást, ha vásárolni szeretnének. Nagy részük azt válaszolta, hogy nálunk. Éppen ezért ró nagy feladatot ránk ez a felmé­rés, hiszen ha nem is nálunk vá­sárolnak, de itt kezdik a tájéko­zódást. Ezért kell olyan válasz­tékot kínálnunk, amellyel már lehet kezdeni valamit. B. V. Olvasóink írják ■ ■ ■■=— ■ Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesz­tőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulá­sa nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. A DÉGÁZ a gyulai gázrészvényekről A Hírlap november 13-ai számában megjelent ,,A DEGAZ Rt. tárgyalópartner Gyulán” című írásuk megítélésünk szerint — nyil­ván nem a lap hibájából—nem tükrözi valósághűen a tárgyaláson elhangzottakat, a DEGAZ Rt. álláspontját, s az a közvélemény számára félreértésekre adhat okot. Meggyőződésünk, hogy a sajtótájékoztatón a polgármester úrtól elhangzottak jóhiszemű félreértésen alapultak, mivel nem várható el egy városi vezetőtől (vagy újságírótól), hogy bonyolult gázszakmai és jogi kérdésekről szakértői szinten nyilatkozzon vagy írjon egy rövid cikk keretében. A megbeszélésről a következőket szeretném elmondani: Lebenszky Attila polgármester úr levelében meghívta társaságunk vezérigazgatóját, hogy személyes megbeszélés során adjon tájékoz­tatást két kérdésben. Így a hálózatfejlesztéssel kapcsolatban mikép­pen rendelkezik üzletszabályzatuk az új gázvezetékek létesítéséről, annak feltételeiről, és megoldható-e Gyula város belterületén a növénytermesztő fóliafűtés gázra történő átállítása. A tárgyaláson az önkormányzat vezetőit és a szakértőket részletes indoklással tájékoztattuk a DEGAZ Rt. hálózatfejlesztéssel kapcso­latos álláspontjáról, nevezetesen, hogy az a gázszolgáltatási törvé­nyen, az ipari és kereskedelmi miniszter rendeletén, valamint a Magyar Energia Hivatal által a DEGAZ Rt. számára kiadott műkö­dési engedélyen és a jóváhagyott — a részletes eljárási szabályokat tartalmazó — üzletszabályzaton alapul. Minden konkrét kérdés ennek alapján válaszolható meg. Kifejtettük, hogy a DEGAZ Rt. számára befizetett hálózatfejlesztési vagy beruházási hozzájárulás nem csak az utcai gázelosztó vezeték megépítéséhez szükséges, hanemfedezetet kell, hogy nyújtson azon teljesítménynövelőberuhá­zásokra is, amelyek lehetővé teszik, hogy az adott területen vagy utcában á lakossági, kommunális és ipari gázigények hosszú távon is biztonságosan, bármilyen időjárási viszonyok között kielégíthetők legyenek. Az előzőkön túlmenően a gázszolgáltató további költségeit jelen­tik a lakosság számára ügyfelenként biztosított gázmérő és nyomás- szabályozó mintegy 12—15 ezerforintos költsége, valamint a vezeték üzemeltetésével, fenntartásával, ellenőrzésével, hibajavításával, biztosításával kapcsolatos, közel sem teljes körűen felsorolt ráfordí­tások. Példaként elmondtuk, hogy a Gyula-városában befejezés előtt álló 30 millió forint értékű DEGAZ-beruházás is ezt a célt szolgálja, s a város lakóinak érdeke, hogy az mielőbb megvalósuljon és üzembe helyezésre kerüljön. A gázvezetékhez kapcsolódó két darab gáznyo- más-szabályozó állomás területét az önkormányzattól megvásárol­juk. Az önkormányzat által szakértőként felkért kft. jelenlévő képviselői az elmondottakat vitatták. Nem értettek egyet a vállalko­zók: így a fóliasátor-fűtésre felhasznált gáztel/és ítmény igénybevétel köbméterenkénti 10 ezerforintos hozzájárulási összegével, valamint igényt jelentettek be arra, hogy a hálózatfejlesztési hozzájárulás számítását és annak részletes költségelemeit a DEGAZ Rt.-nél ellenőrizni kívánják. Válaszunkban kifejtettük, hogy erre a jogsza­bályok alapján sem a szakértői kft., sem az önkormányzat nem jogosult, hanem a fogyasztói érdekképviseletet ellátó Magyar Ener­gia Hivatal a gázszolgáltatási törvényben kijelölt hatóság. Egyéb­ként a DEGAZ fit. üzletszabályzata betekintésre rendelkezésre áll az ügyfeleknek az rt.-nél. Néhány, a fentiekhez kapcsolódó kérdés is pontosításra szorul, így az újságcikkben szereplő lakossági gáztársulások ügye. Itt arról van szó, hogy a közelmúltban megépítették, s jelenleg is a gáztársulás tulajdonában lévő — az APV Rt. által felmért gázvagy ónban nem szereplő, nem DEGAZ-tulajdont képviselő vezeték esetén — rész­vénytársaságunk a vezetékre újonnan rákapcsolódó ügyfelektől be­ruházási hozzájárulást nem igényelhet. Ebben az esetben az anyagi ügyeket az új ügyfélnek a tulajdonossal, illetve a társulással kell rendezni. A bekapcsolásra csak akkor kerülhet sor, ha ahhoz a vezeték tulajdonosa írásban hozzájárulását adta. Ha ilyen esetben, véletlenül, egy-egy hibás intézkedés folytán a DEGAZ Rt. mégis beruházási hozzájárulást fizettetett, akkor azt természetesen az ügy­félnek visszatérítjük. A napirenden túlmenően a polgármester úr további kérdések megbeszélését kérte, így többek között felvetette, hogy az önkor­mányzat mintegy 30—40 millió forint értékű olyan gázva gyónnál rendelkezik, amely nem szerepel az APV Rt. által készített vagyonlel­tárban, és ezt a vagyonrészt a DEGAZ Rt. -nek felajánlaná megvétel­re. Mivel a fenti vagyonérték töredékét tartottuk csak reálisnak, a megbeszélés a tényleges önkormányzati vagyon megállapításának technikai megoldására vonatkozott, amiben a DEGAZ Rt. az önkor­mányzatnak segítséget nyújt, ha azt igényli. Vételi szándék vagy ajánlat a fentiekből következően nem is képezhette a megbeszélés tárgyát. A polgármester úr részvényeladási szándékát is jelezte, amit tudomásul vettünk azzal, hogy ez szintén nem a mai megbeszélés témája. Elmondtuk, hogy megkeresés esetén a DEGAZ Rt. majd kialakítja álláspontját a kérdésben. Végezetül szeretném elmondani, hogy nem volt tudomásunk arról, hogy a polgármester úr a megbeszélésről tájékoztatóján nyilatkozni kíván, mert ez esetben a hiteles tájékoztatás érdekében, ezen az rt. képviseltette volna magát. Erdei Rezső üzemigazgató A tűzelhalás megelőzéséért A Békés Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állo­más munkatársai az elkövetkezendő hetekben Orosházán is felkeresik a kertek tulajdonosait, hogy megvizsgálják, fellé- pet-e valahol a tűzelhalás nevű növénybetegség. Az állapot- felméréssel szeretnék a későbbi fertőzéseket megelőzni, hi­szen a nyári, őszi csapadékos időjárás kedvezett a baktériu­mok megtelepedésének. (A szakemberek igazolvánnyal ren­delkeznek és kérik a lakosság megértését.) (cs)

Next

/
Oldalképek
Tartalom