Békés Megyei Hírlap, 1996. november (51. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-22 / 273. szám

1996. november 22., péntek KÖRKÉP Kormányhatározat az energiaárakról Márciusban mégis dönthetünk jövedelemadónk 1 százalékáról Az energiaár-emelésekre vonatkozó előzetes találgatások nem bizonyultak pontosnak: a kormány tegnapi döntése sze­rint január elsejétől 18,8 százalékkal nő a földgáz, 24,9 száza­lékkal a villamosenergia, és 21,9 százalékkal a távhőszolgálta­tás ára. A kabinet elhatározta azt is, hogy szintén januártól 19,5 százalékkal emelkednek a nyugdíjak. Nem volt hiábavaló az energiaszolgáltatók költség- gazdálkodásának felülvizsgá­lata - hangzott el az ülést kö­vető tájékoztatón -, mert kide­rült, hogy az augusztusban ja­vasolt áremelés 10 százalékkal meghaladta a most elfogadott indokolt mértéket. (Az állami tulajdonú szolgáltatóknak pél­dául az eredetileg tervezett 8 százalékos nyereséghányad helyett 4 százalékkal kell megelégedniük.) Mint Kiss Elemér államtitkár elmondta, az energiaiparba befektetni szándékozó partnerek nem örülnek a kabinet döntésének, de kénytelen-kelletlen elfogad­ják. Januártól valamivel vasta­gabb borítékot visz a postás a nyugdíjasoknak, ám a 19,5 százalékos emeléshez július­ban nem társul újabb. Az elő­zetes számítások szerint ugyanis az emelés mértékét meghatározó ’96-os átlagkere­set növekedése nem haladja meg a 19,5 százalékot. Az emelés - amely az öreg­ségi és rokkantsági nyugdíjak esetében havi 2000 forintnál, az állandó özvegyi és szülői nyugdíjak esetében havi 1800 forintnál nem lehet kevesebb - az 1997. január 1-jét megelőző időponttól megállapított ellá­tásokra terjed ki. Ha valaki sa­ját jogú és özvegyi nyugdíjat is kap, akkor ezek együttes ösz- szege 20 400 forintra emelke­dik. Ha a 19,5 százalékos nö­vekmény több lenne ennél, ak­kor a magasabb összeg jár. A korábbi kormányzati ál­lásponttal szemben már a ’97 márciusi adóbevallásoknál él­hetünk a lehetőséggel, hogy magunk rendelkezzünk jöve­delemadónk 1 százalékának felhasználásáról. A kabinet ugyanis engedett az MSZP-SZDSZ-frakció nyo­másának, s mérlegelte a törté­nelmi egyházak vezetőivel le­zajlott találkozón elhangzotta­kat is. Az eredeti törvényjavas­lathoz képest a tegnap elfoga­dott változat egyházakat érintő része szőkébb: az adóforinto­kat csak az egyházak iskolái­nak, karitatív és szociális szer­vezeteinek illetve épületeik felújítására lehet felajánlani.-rian Nyolcvanöt országban működnek ombudsmanok Az állampolgárok ügyvédjei Az ombudsman az állampol­gár ügyvédje, aki megtanítja élni jogával a társadalmat - hangsúlyozta Göncz Árpád a közép- és kelet-európai em­beri jogi szakértők tegnap kezdődött kétnapos budapesti tanácskozásán. Megnyitóbeszédében a köztár­sasági elnök kifejtette: születé­sétől haláláig hivatalok fogas­kerekei között őrlődik az ál­lampolgár. Főként így van ez a közép- és kelet-európai orszá­gokban, és a polgárnak gyakran eszébe sem jut, hogy szükség esetén panasszal élhet. Esetleg nem is tudja, hogy jogai van­nak. Az ombudsman azonban segíthet az állampolgárnak. Marten Oosting, a nemzet­közi Ombudsman Intézet el­nöke, Hollandia országgyűlési biztosa szólt arról, hogy a vilá­gon már 85 helyen működik ez az intézmény. Széles körű tehát a tapasztalat, mi szerint az ál­lampolgári jogok biztosai teljes függetlenséget élveznek a jog­rendszeren belül. Ez a körül­mény szükség esetén a kor­mányzati szervekkel szemben is védelmet jelenthet, ami előny a munkájukban. A további felszólalók rend­kívül lényegesnek tartották azt, hogy az alkotmány milyen ala­possággal tartalmazza az em­beri jogok tárházát. Rámutattak ugyanakkor: nem kevésbé fon­tosak a jogok érvényesülését biztosító intézményi garanciák sem. Az előadók hasznosnak nevezték egyes parlamenti bi­zottságok és az ombudsmanok együttműködését, munkameg­osztását is. Hírháttér Patthelyzet Minszkben A demokratikus berendezkedés vége? teljes cenzúra? Újabb me­nekülthullám fenyeget? Ilyen és ehhez hasonlóan komor kérdések vagy jóslatok kavarognak néhány napja a frissen fellángolt fehér­orosz belpolitikai krízisben, amelyet a legtöbb megfigyelő immár teljes alkotmányos patthelyzetként jellemez. Alekszandr Lukasenko elnök az engedetlenkedő, az államfő túlhatalmától tartó törvény- hozás feloszlatására készül, ám közben a (máig Legfelsőbb Ta­nácsnak nevezett) testületben összejött a kellő számú aláírás Luka­senko elmozdításának kezdeményezéséhez. Az elnök és a parlament párharcának kiéleződése mögött Luka­senko legújabb népszavazási kísérlete húzódik meg. Az elnök ugyanis olyan referendumot íratott ki vasárnapra a 10 milliós, 1991-ben Beloruszra átkeresztelt országban, melynek sikere hiva­tali idejének 2001-ig való kiterjesztését, illetve befolyásának to­vábbi növelését jelentené. Pedig - így a korlátozott lehetőségekkel rendelkező ellenzék - az államfő már most is szinte diktatórikus eszközökkel irányítja a hajdani Belorussziát. A télies időben Minszk főterén tüntető sok ezernyi ember persze nem feltétlenül nagypolitikai indokok, hanem inkább a mindenna­pos gazdasági és közéleti gondok miatt tiltakozik. Mások a szólás- és sajtószabadság hiányát fájlalják a leginkább; a hideg mellett ta­lán ezért vonultak fel sokan szájuk elé húzott sállal, így jelképezve, hogy Belorusz a „csukott szájak” országává vált. (szondy) A távozó külügyminiszter dicséri magyar partnereit Az RMDSZ-é a kisebbségügy? Bukarestben csütörtökön hi­vatalosan is megkezdődtek a kormányalakítási tárgyalá­sok. Az RMDSZ-re állítólag egy nemzetiségi minisztérium vagy hivatal vezetését bízná a győztes koalíció. A Romániai Magyar Demok­rata Szövetség szerepvállalásá­val kapcsolatban véleményt nyilvánított Tőkés László, a Ki- rályhágómelléki Református Egyházkerület püspöke is. Le­szögezte, hogy nagy előrelé­pésnek tekintené a romániai magyar szervezet részvételét az új kormányban, de ehhez írás­beli egyezséget tart szükséges­nek a tanügyi törvény felül­vizsgálatáról, a magyar nyelvű felsőoktatás és szakképzés biz­tosításáról, valamint az egyházi és közösségi javak visszaszol­gáltatásáról. Teodor Melescanu, aki négy éven és egy hónapon át irányí­totta a román diplomáciát, mér­legkészítő szerdai sajtóértekez­letén részletesen fölidézte „ma­gyar emlékeit”. „Magyar részről rendkívüli felkészültségű tár­gyalópartnerekkel találkoztam” - mondta. Melescanu méltatta a kétoldalú alapszerződést, és megelégedéssel állapította meg, hogy a választási kampányban egyetlen mértékadó politikai erő sem vonta kétségbe a megálla­podás fontosságát. A távozó po­litikus kijelentette: Erdélyben a többségnek „úgy kell cseleked­nie, hogy a kisebbség is otthon érezze magát”. Unabomber és Eurobomber Ausztria egyes számú közellensége Néhány nappal ezelőtt kez­dődött el az amerikai Theo­dore Katczynski pere. O volt a titokzatos „Unabomber”, aki tizenhét éven át tartotta rettegésben Amerikát. Az egykor a Harvardon végzett tanár majd két évtizeden át kül­dözgette levélbombáit. Hárman meghaltak, rengetegen megsé­rültek, mire az FBI-nak sikerült rábukkannia a magányos reme­tére, aki hadat üzent a modem ipari világnak. A szomszédos Ausztriát is rettegésben tartja egy „leve­lező”, akinek a levélbombája két évvel ezelőtt Helmut Zilk bécsi polgármester kezében robbant fel, s több ujját levitte. Tavaly Burgenlandban négy cigányember életét oltotta ki gyilkos küldemény. Az osztrákok remélik: náluk nem telik el másfél évtized, míg kézre kerítik a tetteseket. A Der Standard című napilap képte­lenségnek tartja, hogy a nyolc­millió lakosú országban nem tudják leszűkíteni a gyanúsítot­tak körét. Caspar Einem bel­ügyminiszter el is utazott Wa­shingtonba, hogy segítséget kérjen a Unabombert elfogó ta­pasztalt amerikaiaktól. A poli­tikus azonban megjegyezte: „Azt nem tartom valószínűnek, hogy az osztrák terroristának amerikai társához hasonlóan politikai motivációi lenné­nek”. FEB Hack Péter: A koalíción belül nem várható igazi megújulás Küldöttgyűlés - válsághangulatban Teljesen hiteltelenné válunk és - az újabb és újabb koalí­ciós vitákban felmorzso­lódva - az MSZP-vel együtt súlyos választási vereséget szenvedünk 1998-ban, ha nem találunk azonnali meg­oldást pártunk válságának orvoslására - foglalta össze a Ferency Europressnek adott nyilatkozatában a ma kez­dődő országos tisztújító kül­döttgyűlés tétjét Hack Péter, az SZDSZ ügyvivője.- Szerintem az is elképzel­hető, hogy tavasszal kilépünk a koalícióból - mondja az is­mert szabaddemokrata politi­kus.- Miért várnak tavaszig a döntéssel?- Mert most több kárt okozna, mint hasznot. A kér­désben ugyanis roppant meg­osztott az SZDSZ: úgy vélem, 15 százalék ragaszkodik a bennmaradáshoz, 15 százalék A kilépésre hajlik fotó: feb a kilépés híve, 70 százalék egyelőre ingadozik.- Ön hová sorolja magát?- A koalíción belül nem tör­ténhet igazi megújulás, ezért a kilépésre hajlanék, de nyitott vagyok a kivárásra. A másik félnek is fordulatot kell vég­hezvinnie, de hogy sikerül-e, attól függ: az MSZP-n belül a visszahúzó erők vagy a meg­újulás hívei kerekednek felül.- Mit ígér a küldöttgyűlés?- Megpróbáljuk - ezúttal zárt ajtók mögött - a kudarc okait feltárni. Ezek egyike a kormányzat sikertelensége; az, hogy még vitathatatlan eredményeit sem tudja elfo­gadtatni a lakossággal a To- csik-ügyhöz hasonló, a kabi­net erényeit elfedő botrányok miatt. Kérdés, mennyiben te­hetünk mi erről. A válasznak a vitában kell kikristályosodnia, s a most újraválasztott tiszt­ségviselők dolga lesz, hogy ezt aprópénzre váltsák.- Személyi változások?-Pető Iván pártelnök újra­választása szinte bizonyos, de all tagú választmányban új arcok is megjelenhetnek: pél­dául Fodor Gábor, Hankó Fa­ragó Miklós, Hóm Gábor és mások. Takács Mariann Szeretnék megelőzni a károkat, az életveszélyes baleseteket A biztonságos vezetés térképe Az MO-ás kisokos elsősorban vidéki autósoknak készült A hétköznapok rémtörténetei közé tartozik egy-egy autóút a Ti­sza vidékéről a fővároson át mondjuk egy dunántúli célállo­másra. A bizakodó halandó hosszas töprengés után megválasztja az indulás időpontját, s amikor Budapest határába ér, bosszan­kodva lép a fékre: már megint dugóba kerültem! S ha mégis úgy dönt, hogy megkerüli a várost, idegenkedve vág neki az MO-ás körgyűrűnek. A „halál útján” még a gyakorlott vezetők is izzadó tenyérrel szorítják a kormányt, mert a szűk és rosszul szervezett úton sok a szabálytalankodó. A fővároson áthajtani vagy akár csak megkerülni, a vidéki forga­lomhoz szokott „úrvezetők” számára valóban nem könnyű vállalkozás. A mindig túlzsúfolt forgalom bosszantó, idegesség­hez vezet, az idegesség figyel­metlenséghez, ez pedig jobb esetben koccanáshoz, hirtelen fé­kezéshez. Rosszabb esetben sú­lyos balesettel végződik mindez. Márpedig a fekete macskát nem jó ingerelni, mert még a végén tényleg ugatni kezd. Nem elriasztásként álljon itt egyetlen adat: 1995-ben ország­szerte összesen 19 817 személyi sérüléses közúti baleset történt, ebből csak a fővárosban 3949. Szerencse a szerencsétlenség­ben, hogy egyre több autóút, au­tópálya épül szerte az országban. Üröm az örömben, hogy a forga­lom elterelésére és meggyorsítá­sára szolgáló útvonalakat igen nehéz kiismerni. Hatvan kilomé­teres tempóban haladva azonban nem ildomos tűnődni. A 10 éves születésnapját idén ünneplő Hungária Biztosító Rt. 1 500 000 ügyféllel kötött gép­jármű-felelősségbiztosítást és több mint 200 ezerrel cascót. Az intézmény számon tartja partnerei elkötelezettségét, éve­ken át tartó hűségét. Az évfordu­lón a Hungária Biztosító minden partnerének ajándékkal kedves­kedik: egy hasznos térképpel, amely az MO-áson segít eliga­zodni az autósoknak. Ezt a térké­pet egyébként megkapják az or­szágba érkező külföldi kamiono- sok is, mert az eddigi legtöbb balesetet ők okozták a körgyű­rűn. Ez az apró kedvesség valóban hasznos útitárs lehet. A térkép jól látható méretben mutatja az MO-s autóút minden szakaszát, jó előre tanulmányozható. S a HB-nek éppen ez volt az egyik szándéka: módot adjon a vezetőknek felké­szülni a veszélyre, ezzel is csök­kenteni az úton leselkedő veszé­lyeket. A térképet elsősorban azoknak szánta a biztosító, akik kevéssé ismerik a főváros környékét és az autóutakat, de a biztosító ügyfe­lei közül mindenki kérheti ezt az ingyenes ajándékot a kirendelt­ségeken. A Hungária Biztosító Rt. 1986-ban alakult meg, s ezzel egy időben vállalta fel a teljes gépjármű-biztosítást. Később, amikor a versenytársak is megje­lentek a piacon, szélesítette ter­mékkínálatát, s ezzel mindmáig megőrizte a gépkocsi-biztosítá­sok piacán vezető helyét. Ezt a díjbevételek is tükrözik: Tíz évvel ezelőtt még csak 6,5 milliárd forint bevételt könyvel­hetett el a HB, tavaly ez a szám 41,3 milliárd forintra növekedett. A biztosító előrelátó gondos­kodása nem alaptalan. Míg 1986- ban 3,5 milliárd forintot fordított kárkifizetésre, az elmúlt eszten­dőben ez az összeg elérte a 27 milliárd forintot. A számok mö­gött nemcsak a pénz értékének változása, a partnerek számának növekedése húzódik meg, hanem az a szomorú tény is, hogy a bal­esetek száma is emelkedett. 1986-tól napjainkig a Hungá­ria 5 millió 496 ezer kárt rende­zett. Az 1995-ös évben egy mun­kanapra 2300 kárkifizetés jutott. A biztosítási szerződések száma megháromszorozódott az elmúlt 10 év alatt. Alapításakor a Hun­gária még csak 861 ezer biztosí­tást kezelt, tavaly már 2 millió 652 ezret. Tény, hogy a biztosítások át­lagdíja tíz évvel ezelőtt „csak” 2500 forint volt, most - jórészt az új autók beszerzési árát, az alkat­rész és a javítási költségeket ter­helő inflációnak, a piaci verseny­nek köszönhetően - bizony tete­mesen, több mint 15 500 forintra emelkedett. Nemcsak a díjak, az átlagosan kifizetett kárösszegek is hasonló ütemben nőttek. Egy évtizeddel ezelőtt 11 ezer forintról mára ez az összeg 51 ezer forintra emel­kedett. (X) Jelöltek a bársonyszékbe. Szocialista képviselőktől szár­mazó értesülések szerint a le­köszönt népjóléti miniszter, Szabó György utódjának lege­sélyesebb jelöltje Varga Péter Pál, a Honvédkórház idegsebé­sze, Kis József, az MSZP-frak- ció egészségügyi munkacso­portjának vezetője és Kökény Mihály népjóléti államtitkár. Megye nélkül nem megy. Az igazságügy reformjának fontos elemeként négy szintű lesz az igazságszolgáltatás, s a tervek szerint elsősorban a megyei bí­róságok kapnak a jelenleginél szélesebb hatáskört - közölte egy szakmai tanácskozáson az igazságügyi tárca főosztályve­zetője, Koczka Éva. Miniszteri keret. A Központi Környezetvédelmi Alapban a tárca vezetőjének 1,1 milliárdos elkülönített kerete van, amely­ből belátása szerint adhat tá­mogatást. Illés Zoltán, a Fidesz alelnöke szerint nem teljesen indokolt célokra is juttatott pénzt Baja Ferenc, ezért indo­kolt, hogy a miniszterelnök vizsgáltassa ki az alap pénzei­nek felhasználását és a vissza­élések gyanúja miatt vonja le a személyi konzekvenciákat. Diákrangsor. A magyar 8. osztályosok matematikában a 14., természettudományban a 9. helyen szerepelnek 41 ország tanulóinak összevetésében. Ä 7. osztályosok matematikában a 13. helyen, természettudo­mányban pedig a 9. helyen áll­nak 39 ország rangsorában. A Nemzetközi Pedagógiai Társa­ság legutóbbi felmérésének eredményeiről tegnap Báthory Zoltán, a művelődési tárca he­lyettes államtitkára számolt be. Felmondott egyezség. A Honvédszakszervezet kilépett a Honvédségi Érdekegyeztető Tanácsból, mert szerinte ott csak látszategyeztetés folyik. A HOSZ tegnapi elnökségi ülésén példaként említették, hogy a csaknem 1 milliárd forintos bérmaradványt a minisztérium dologi kiadásokra csoportosí­totta át. A minisztérium szerint a szakszervezeti döntés növeli az ellentéteket és nem oldja meg a problémákat íjra az 1 százalékról. Med- gyessy Péter pénzügyminiszter fogadta a magyarországi törté­nelmi egyházak vezetőit, akik a személyi jövedelemadó 1 szá­zalékának szabad felhasználá­sával kapcsolatos megoldások­ról érdeklődtek. Kinyilvánítot­ták, hogy híveik szándékát a megjelölt közcélok támogatá­sára nem kívánják korlátozni. Megállapodtak, hogy a pénz­ügyminiszter rövidesen meg­küldi a kormány megoldási ja­vaslatait az egyházaknak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom