Békés Megyei Hírlap, 1996. november (51. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-14 / 266. szám

éBtRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Apák napja, (m) A békés­csabai Lencsési Közösségi Ház­ban évek óta működő baba­mama klub tagjai ma 16 órától a városban 1. alkalommal rende­zik meg az édesapák napját. A papákat műsorral és apró aján­dékokkal várják a rendezők. Hit gyülekezet, (d) A Hit Gyülekezete békéscsabai cso­portja ötéves évfordulójuk al­kalmából ünnepi összejövetelt rendez november 15-én 17 órá­tól Békéscsabán, a Rózsa Fe­renc Gimnáziumban. Divatshow ’96. (1) Med- gyesegyházán november 15-én 19 órától, Mezőkovácsházán pedig 16-án 19 órától a divat- show ’96 jegyében „Csipetnyi ízelítő a divat világából” címmel színes kulturális programra vár­ják az érdeklődőket. A műsor­ban közreműködnek a békéscsa­bai Jókai Színház végzős főiskolai hallgatói, valamint lesz aerobic-bemutató és Balázs Pál legújabb CD-lemezéről hall­hatnak ízelítőt a résztvevők. Táblaavató, (z) A Magyar- országi Szociáldemokrata Párt Békési Szervezete november 16-án, szombaton 11 órakor, a Korona utca 3. szám alatt emlék- tábla-avató ünnepséget rendez. A köszöntő és a történelmi visszatekintés után dr. Kapolyi László, az MSZDP elnöke tart politikai tájékoztatót. A rendez­vényre a szervezők minden érdeklődőt és szimpatizánst vár­nak. A kisebbségek, (cs) Laka­tos Tibor, az orosházi kisebbsé­gi önkormányzat elnöke szerdán délután számolt be a testületnek az elmúlt időszak munkájáról, majd szociális ügyekben döntöt­tek a képviselők. Baleset, (m) Gádoros belterületén tegnap délelőtt egy tehergépkocsi és egy motorkerékpáros ütközött a Fő utca és a Rákóczi utca kereszteződé­sében. Az ütközés következtében a mo­torkerékpáros súlyos sérülést szenve­dett. Az anyagi kár egyik járműnél sem haladja meg a tízezer forintot. Nádas égett. lm) A Békéscsaba és Gyula közötti Veszély csárda közelé­ben, az úgynevezett Sió-réten nyílt láng használata következtében ki­gyulladt a csatorna melletti nádas. Mintegy 100 négyzetméternyi terület vált a lángok áldozatává, anyagi kárt azonban nem jegyeztek. „..A TANÁCS CSAK MEGTÖRTÉNT DOL­GOKON NEM SEGÍT.” (Lessing) Szkizofréniák és alvászavarok Pénteken a gyulai Pándy Kál­mán Kórház konferenciatermé­ben a fenti címmel rendez tudo­mányos tanácskozást a Magyar Pszichiátriai Társaság Délkelet- Magyarországi Tagozata. 'A tagozat elnöke, dr. Vincze Gábor, a Pándy Kórház osz­tályvezető főorvosa lesz az egyik üléselnök és előadó, mel­lette ugyanezen tiszteket látja el dr. Janka Zoltán, a SZOTE Ideg- Elme Klinika professzora a szki- zofrénia témakör kapcsán. Az alvászavarok tárgyalásakor a rendezők mellett a kecskeméti Hollós József Kórház pro­fesszora, dr. Szűcs Attila vezeti az ülést. A tanácskozáson szó lesz az alvás élettanáról, az al­vászavarok felismeréséről, típu­sairól, a korszerű kezelésről, a felnőttkori tapasztalatokról. Fel­kért hozzászólóként a gyermek­kori alvászavarokról beszél dr. Gácsér Magdolna Gyuláról. B. Zs. MEGYEI KÖRKÉP 1996. november 14., csütörtök Rendkívüli helyzetre ezen a télen sincs orvosság Hamarosan itt a hó Tavaly ilyenkor már hótorlaszokról, lezárt utakról, elakadt autókról adhattunk hírt, és a szokásos tél eleji „hóértekezletre” is csak kevesen jutottak be a zord időjárás miatt. Idén szeren­csére még nem ilyen mostohák a körülmények — de hó idén is lesz, és nem árt ha tudjuk: van, aki erre alaposan felkészült. Tegnap délelőtt az önkormány­zatok, a polgárvédelem, a rendőrség és a sajtó képvise­lőinek részvételével tartottak sajtótájékoztatót a Békés Me­gyei Állami Közútkezelő Köz­hasznú Társaság vezetői a tár­saság székházában. Máté And­rás igazgató mindenekelőtt az új céget mutatta be: —Legtöbben mégmaisúgy ismernek bennünket, hogy a „KPM”, de ma már új nevünk és új társasági fonnánk van, bár az alapfeladatunk nem válto­zott: az utak üzemeltetése, fenntartása és fejlesztése. A téli felkészülést már augusz­tusban megkezdtük, a szemé­lyi és tárgyi feltételek biztosít­va vannak, a gépszemléken túl vagyunk. Készen állunk a télre, de azt mindenkinek tud­nia kell, hogy gépeink csak a közepes téli időjárás viszon­tagságaival birkóznak meg, rendkívüli helyzetben mi is — és a világon mindenütt — elsősorban az élet- és vagyon­védelemre összpontosítunk. Mindenkinek tudnia kell: a leg­nagyobb felkészülés ellenére is adódhatnak olyan helyzetek, amire nincs orvosság. Nagyon fontos lenne az is, hogy min­denki saját magát és az autóját is felkészítse a télre. Virág Mihály osztályveze­tő-helyettes a konkrét mun­kákról számolt be: — Megyei szinten 44 gép­jármű indulhat majd útra egy­szerre, illetve rendkívüli idő­járás esetére külön szerződé­seket kötöttünk. A megye 1445 kilométeres úthálózatá­ból 325 kilométeres az a sza­kasz, ahol rendszeres őrjárat figyeli majd a helyzetet, 925 kilométeren csak a veszélyes helyeken csúszásmentesítünk és mindössze 195 kilométer marad majd fehéren. Bár so­kan vitatják, a sónál még mindig nem találtak ki sehol sem jobbat, sem olcsóbbat, így idén is fogjuk alkalmazni. Át­lagosan háromezer tonnányi sót szoktunk elhasználni, most telepünkön 4400 tonná­nyit tartalékolunk. Az utak je­lenlegi állapota a körülmé­nyekhez képest jó, a hátralévő kisebb munkákat a tél kezde­téig be tudjuk fejezni. Antal Gyöngyi A tipográfiában is divatok jönnek, és divatok mennek, némelyek újra visszatérnek. A látvány vitára késztette a közönséget fotó: such tamás Nem engedtek a színvonalból Névtelen művészetnek nevezte az egyik műértő látogató a pla­kátokat azon a rangos nemzet­közi tipográfiai kiállításon, amely Liter Typo-plakát ’96 címmel tegnap délután nyílt Bé­késcsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban. A rendezők — a Kner Nyomda Rt., a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesü­let megyei szervezete és a Munkácsy Múzeum — éppen arra nyújtottak lehetőséget a nemzetközi pályázat meghirde­tésével s a pályaművek bemuta­tásával, hogy a tipográfus mű­vészeket, munkáikat jobban megismerhesse a közönség. A pályázatra 8 országból, 62 alko­tótól összesen 193 mű érkezett. A zsűri úgy döntött, hogy kap­jon helyet a kiállításon min­denféle irányzat, forma, de a színvonalból nem enged, így 33 beküldött mű kiállítását nem javasolta. A tegnapi ünnepségen dr. Grin Igor, a Munkácsy múze­um igazgatója mondott köszöntőt, majd Balog Miklós, a Papír- és Nyomdaipari Mű­szaki Egyesület elnöke, a Kner Nyomda Rt. vezérigazgatója nyitotta meg a kiállítást. Be­szélt a gondolat közvetítésére szolgáló írás fejlődéséről, jeles betűmetszőkről, a tipográfia fontos közvetítő szerepéről. A bemutatott alkotások szakmai méltatását adta Virágvölgyi Pé­ter tipográfus, az Iparművészeti Főiskola tanszékvezetője, aki nagyon jó színvonalúnak ítélte meg a kiállított alkotásokat. Vé­gül átadták a pályázat díjait. Aranybetű-díjat nyert Iné Ilg (Németország). Békés megye díját Juhász Márton vehette át, Békéscsaba város díját Piippo Kari-nak (Finnország), a Kner—Tevan művészeti díjat Adam Hlavác-nak (Csehország) ítélte a zsűri. A kiállítást Kállai Júlia grafikusművész rendezte, a katalógus és a kiállításra invi­táló plakát tervezője pedig Gécs Bélatipo-grafikus. Tóth Ibolya Társadalombiztosítás: tovább az önkormányzati úton Az Országgyűlés vitanapján Lukovics Éva (SZDSZ) arra ke­reste a választ, hogy milyen le­het a jövője a magyar társada­lombiztosításnak. Megoldási lehetőség számtalan van a világ­ban (egy másik képviselő három földrészen ötvennégyféle egész­ségügyi finanszírozási rendszert talált), lehet tisztán állami, tisztán magán és az öszvérmegoldások sorozata. Bármit választunk is, a rendszert profi szervezetnek kell jól működtetnie. Magyarorszá­gon a tb rendszere főbb vonalai­ban kialakultnak tekinthető, csak az elmélet és a gyakorlat nem illeszkedik. Mégis, a kép­viselő asszony azokkal értett egyet, akik szerint a megkezdett önkormányzati utat kell folytat­ni, de jelentős változtatásokkal és tanulva az eddigi tapasztala­tokból. Most már elkerülhetet­len, hogy egyértelművé tegye a törvényhozás az állam és a tb- önkormányzatok viszonyát. Csak közös, együttes munkának lehet jövője, amelyben mindkét fél tudomásul veszi a másik je­lenlétét és szerepét. S.Á. Szarvason, határozatlanul Az önkormányzat fellebbez vagy tudomásul veszi a Szeghal­mi Bíróság földügyben hozott elsőfokú ítéletét—erről vitázott tegnapi rendkívüli ülésén a szarvasi képviselő-testület. A felperesek — a Békés Me­gyei Főügyészség és Szarvas Város Önkormányzata — a Dó­zsa Termelőszövetkezet felszá­molója és a Körös—Maros-vi­déki Természetvédelmi Igazga­tóság egyes természetvédelmi területek és a kárpótlásból kima­radt földek cseréjére vonatkozó- megállapodása érvényteleníté­sét kérték. A bíróság a megálla­podást érvényesnek találta. A tegnapi ülésen a jogi és ügyrendi bizottság álláspontját dr. Lengyel Albert ismertette. A bizottság a fellebbezés benyúj­tását javasolta. A javaslat indo­ka: a Fővárosi Közigazgatási Hivatal és a Békés Megyei Fő­ügyészség álláspontjával ellen­tétes ítélet született. Indokoltnak látják, hogy a Békés Megyei Bí­róság hozzon jogerős ítéletet másodfokon. Bődi János azokat a helytálló érveket hiányolta, amelyek megkérdőjeleznék a Szeghalmi Bíróság ítéletét. Hangsúlyozta, a döntést jogszerűnek tartja, s az esetleges fellebbezés nem jelent mást, minthogy indokolatlanul bíróságra viszik az ügyben érin­tett magánszemélyeket és szer­vezeteket. Szavazáskor sem a fellebbe­zésre, sem a tudomásulvételre vonatkozó határozati javaslat nem kapta meg a többséget, ami azt jelenti, hogy a város nem fellebbez az ítélet ellen. Cs. R. / Újjászerveződött a megyei irodalomtörténeti tagozat A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Békés Megyei Tago­zata kedden tartotta ülését Bé­késcsabán, az evangélikus gim­názium könyvtárában. A tago­zati közgyűlést a megyei tagozat újjászervezése és a tagozati vezetőség újraválasztása érde­kében hívták össze. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság a század elején alkuit. Az 1980-as évek közepétől tag­létszáma már ezer fölött volt, és a magyartanárokat, irodalom- történészeket, muzeológusokat összefogó szervezet az irodalmi hagyományok kutatásában, az irodalmi ismeretek továbbadá­sában játszott jelentős szerepet. A társaság megyei tagozatai a megyehatárokon túlnyúlva, az egész országot lefedték tevé­kenységükkel. A Békés megyei tagozat, bár a ’90-es évek elején szervezett néhány emlékezetes rendezvényt, az utóbbi években nem fejtett ki érdemleges tevé­kenységet. Ez is közrejátszott abban, hogy kedden összehívták a tagozati közgyűlést, és sor ke­rült a tagozati vezetőség újravá­lasztására, valamint új, reális és vonzó célkitűzések kialakításá­ra. A közgyűlés megválasztotta öttagú vezetőségét, melynek el­nöke Somi Éva, az evangélikus gimnázium magyartanára lett, titkára Szikora Lászlóné, tagjai, dr. Szabó Ferenc, Takács Lász­ló, dr. Praznovszky Mihály, aki a társaság főtitkára, a Petőfi Iro­dalmi Múzeum főigazgatója, és betegség miatt a közgyűlésen nem tudott részt venni. K.A. Az albizottság a holtágak jövőjéről (Folytatás az 1. oldalról) meghatározva az 5 hektár vízfelület feletti, a 3—5 hektár közötti holtágakat, azok vízügyi, környezet­védelmi, ökológiai, hasznosíthatósági és egyéb jellemzőivel együtt, s megállapítva a megoldáshoz szükséges minimális, illetve maximális összeget. Fel kell állítani egy egységes szempontrendszert is a pénzek elosztásához. Jelenleg egyébként a holt­ágak fenntartására, kezelésére nincs elkülönített pénz, kivéve a Szigetközt. Az albizottság állásfoglalása szerint a létreho­zandó tárcaközi bizottságnak javaslatot kell ten­nie, hogy melyek azok a térségeket is átfogó holtágrendszerek, amelyeket külön ajánlatos ke­zelni. A vizsgálódást tehát nem vízügyi, hanem hasznosíthatósági, gazdaságossági szempontból kell megtenni, figyelembe véve a helyi érdekeket. Nem új felmérésről van szó, hanem a jelenlegi tudást kell egybeötvözni. Az albizottság elnöke az elmondottakhoz hozzátette, a mostani elképzelést remélhetőleg a környezetvédelmi bizottság is jóváhagyja, és számítanak arra, hogy rövid időn belül elké­szül az országgyűlési határozati javaslat is a témában. L. E. Legyen a polgárok között... Iskolaalapítóra emlékeznek hétfőn Sarkadon (Folytatás az 1. oldalról) kerüljön a szobor. Abban mindenki egyetértett, hogy a térből kifelé néző alkotás felállításához kertészeti és burkolatrendezés is szükséges, a pontos helymeg­határozásnál azonban kétféle nézet összegződött. Az egyik a templom tengelyében tartotta méltó helyéül, míg a szakértők inkább azon álláspontot képviselték, hogy kissé távolabb, a jobb oldalon legyen, melyhez tájrendezéssel lehet az ellentételezést biztosítani. A templomtengelyes elhelyezésnél növelni kellene az épülettől való távolságot, esetleg a mű méretét, a posztamensét. Végül úgy döntöttek, a megvalósítás szabadságát messzemenően meghagyják a művé­szeknek. Még a tél beállta előtt Gyulára hívják őket a helyszín tanulmányozására, beszélgetnek azokkal, akik személyesen ismerték a püspököt. A bírálóbi­zottság maketteket kér tőlük, s a legjobbakat leg­alább a szoborfej erejéig elkészítteti, hogy a széles körű érdeklődést kiváltó szoborvariációkról megala­pozott vélemények születhessenek. A szobor megrendelője a helyi római katolikus egyházközség lesz. Mintegy 5 millió forint az az összeg, amely összegyűlhet, elsősorban közadakozásból. Á szakértők véleménye: ebből születhet jó szobor, ám a keret biztonsága miatt a város garanciavállalása elengedhetetlen. Szőke Margit A sarkadi önkormányzat, a városszépítő egyesület, vala­mint a helyi Ady Endre Gimná­zium és Postaforgalmi Szakkö­zépiskola november 18-án 14 óra 30 perckor emléktáblát avat a gimnázium előtti téren az isko­la első igazgatója, Puskás Albert tiszteletére. A mindössze 53 évig élt igazgatóról azóta is legendák keringenek a városban. Sokan állítják, hogy rövid élete két emberöltővel is felér, annyi mindent köszönhet neki a tele­pülés, de még a megye is. Pus­kás Albert 95 évvel ezelőtt született Sarkadon. Kántorta­nítói oklevelet Aradon szer­zett, majd Budapesten tanult tovább a Polgári-iskolai Ta­nárképző Főiskolán. Itt 1923- ban szerzett diplomát földrajz, természetrajz és vegytan sza­kon. Emellett elvégezte az ének, rajz és torna „mellék­szakokat” is. 1953 tavaszától egyik szervezője volt a létesí­tendő gimnáziumnak, amely­nek az 1953—54-es tanévtől első igazgatója is lett. Nyugal­ma sajnos nem volt, személyét politikai vonalon támadások érték, és a gimnázium létét, további működését is sokan ellenezték. Az igazgató, a köz­ség vezetői és a szülők kihar­colták a minisztériumban az iskola fennmaradását. Az idő őket igazolta, az iskola azóta is működik. A 43 év alatt itt végzett diákok között találni vezérkari tisztet, számos or­vost, tanárt, egyetemi oktatót és kiváló gazdasági vezető­ket. Puskás Albert munkásságá­ról Hadabás János és dr. Puskás György nyomán megemlékezik a helyi városi lap legutóbbi szá­ma is. —ria

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom