Békés Megyei Hírlap, 1996. november (51. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-13 / 265. szám
1996. november 13., szerda MEGYEIKÖRKÉP Megkérdeztük olvasóinkat Piaci körkép — Szeghalom Mit tenne ön, ha szemtanúja lenne egy rongálásnak? Niedermayer Ernőné, 51 éves, eleki óvónő: — Ha a rongáló fiatalkorú lenne, akkor nevelőszándékkal meggyőzném tettének helytelenségéről. De az idősebb elkövetőt sem hallgatnám el. A megfelelő helyen és fórumon megtenném a szükséges intézkedéseket. Véleményem szerint a nevelés hiányossága döntő tényező a vanadalizmus rerén is. Ezért inkább a megelőző intézkedésekre fektetném a legnagyobb hangsúlyt és ez megint csak a helyes nevelés lenne. Lőrincz Róbert, 15 éves, eleki tanuló: — Sajnos a rongálás, a vandalizmus eluralkodott az országban. Az én baráti társaságom hasznosabb szórakozást talál magának, mintsem rongálja a közjót. Ha szembesülnék egy ilyen nem kívánatos tettel, mindenképpen fellépnék az elkövető ellen. A velem egykorút lebeszélném, az idősebb elkövetőt, különösen, ha alkohol hatása alatt van, a megfelelő szerv hatáskörébe ajánlanám. Lezsák Szilvia, 16 éves, gyulai tanuló: — Rongálás minden időben volt, de lehet, hogy nem ilyen nagy mértékben, mint manapság. A felgyülemlett erőt nem a vandalizmusban kellene levezetni, úgy látszik egyeseknek túl jól megy a soruk. De, ha a rendőrség erélyesebben fellépne a garázdalkodókkal szemben és kellőképpen megbüntetné őket, bizonyára csökkenne a nemkívánatos hullám. A közjót mindenképpen meg kellene védeni, ezért kellő körültekintéssel illene viszonyulni a dolgokhoz. Sajti Imre, 48 éves, gyulai ács: — Mindenképpen szóvá kell tenni a rongálás tényét. Ha ilyen esetet látnék, felmérném az adott helyzetet és annak megfelelően cselekednék. Megítélésem szerint a fiatalok nincsenek kellőképpen elfoglalva, a munkanélküliség is csak a rosszat „szüli”. A közmunka ugyan elterjedőben van, az illetékeseknek el kellene gondolkodniuk azon, hogy a tébláboló fiatalokat miképpen lehetne bevonni az ilyen jellegű munkákba. (b) FOTÓ:SUCH TAMÁS Gyulán senki nem tud semmit? (Folytatás az 1. oldalról) annak idején a testület is vitatkozott. „Legalább olyan fontos volt, hogy az országos román kisebbségi önkormányzat épülethez jusson, mint hogy a bevételre tegyen szert a város költségvetése”. Hozzátette: (már az ügyletet követően) egy másik ingatlanközvetítő is készített becslést az ingatlanra, nála 17,8 milliós érték jött ki. „A testület tudta, hogy áron alul értékesíti a Vár utca 16-ot” — mondta. Az önkormányzati képviselők körében és a polgármesteri hivatalban, a dolgozók között, a vagyonigazgató számára folytatott pénzgyűjtéssel kapcsolatban kijelentette: akik telefonon, illetve személyesen megkeresték e kezdeményezésekkel az önkormányzati vezetőket, nem mérlegelték, hogy az illető felelős-e vagy sem, emberiességi megnyilvánulásból tették. „Mi csak arra vállalkoztunk, hogy összeszedjük a pénzt” —szögezte le a polgármester. Azt pedig, hogy milyen bizonyítékai vannak a büntetőeljárások „a rendelkezésre álló adatok szerint koncepciós ügy”-ként való értékelésére, két indokot említett. „Kijelentésemért vállalom a felelősséget. A rendőrség olyan ügyben nyomoz, gyanúsít, mely magántulajdont érintő ügy, s ez polgári perre tartozik. Az önkormányzat magántulajdonnal rendelkezett, s ezzel kapcsolatban a tulajdonos a felelős — az ingatlanértéket is értve ez alatt. Az árban vita a kincstárral sem volt, nyilván maga is szakvéleményt szerzett be. A rendőrség szerintem polgári jogi ügyben nyomoz. Másrészt a rendőrség eljárása demonstratív volt. Két testületi ülés között a polgármester a tulajdonos (közbevetésre: „és persze a 21 képviselő közös tulajdona”, újabb közbevetésre: „és a 35 ezer gyulai tulajdona” — a szerk.), a rendőrség mégsem engedett be a vagyonigazgatóságra. A dolgozók ajánlatát sem fogadták el, hogy kitesznek egy „Ügyfélfogadás nincs!” táblát. Helyette fél nyolctól fél háromig rendőrkocsi állt a bejáratnál.” Laptársunk kérdésére—tudniillik, hogy mit tenne az a tisztség- viselő, aki ellen netán büntető- eljárás indulna — Lebenszky Attila leszögezte: „Föl sem merült, hogy bárkinek a felelőssége szóba jött volna ebben az ügyben”. Dr. Albel Andorelismerte, hogy asaj- tó pontosan közvetítette a közelmúltban tett nyilatkozatát, s maga is úgy vélte, hogy politikai indíttatású az őt érintő ügy, a felmerült problémát magántermészetűnek tartja. Arra azonban nem kívánt kitérni, hogy hosszas rendőrségi meghallgatása pontosan mivel függött össze. Annyit látott jónak elmondani: se a teleküggyel, se a Vár utca 16-tal nem. * * * * Dr. Gál László rendőr dandártábornok, Békés megye rendőr- főkapitánya kérdésünkre annyit mondott, hogy a rendőrség nyomozóhatóságként is — tekintet nélkül bármiféle hovatartozásra — csak a törvényekben, más jogszabályokban meghatározottak szerint jár el. Az eljárás az illetékes ügyészség felügyelete mellett folyik. Egyelőre nem kívánják ismertetni az ügy körülményeit, ám ha eljön az ideje, a nyilvánosság elé tárják a szükséges információkat. Kiss A. János / a világban 40 eve történt az országban Békés megyében 17. A terror megszenvedői Békés megyében (SZ betűs nevek) Az alábbiakban folytatjuk a betűrendes felsorolását azoknak, akik 1956. október 23. után a Békés megye területén végbement politikai népmegmozdulásokban, forradalmi cselekményekben való részvételük miatt mártírhalált haltak, börtönbüntetést, vizsgálati fogságot szenvedtek vagy szabadlábon felmentéssel végződő bírósági eljárás alá vonattak. A felsoroltak neve után zárójelben születési helyüket és évüket, foglalkozásukat, s végül a cselekményük színhelyét ismertetjük. SZABÓ András (Szente- tomya, 1918, kazánfűtő — NAGYSZÉNÁS), SZABÓ Bálint (Makó, 1923, földműves — TÓTKOMLÓS), SZABÓ Dezső (Ecsegfalva, 1937, kombájnvezető — ECSEGFALVA), SZABÓ Ernő (Endrőd, 1922, gimnáziumi igazgató — GYOM A), SZABÓ Ferenc (Cegléd, 1924, földműves — TÓTKOMLÓS), SZABÓ Ferenc (Doboz, 1926, földműves — DOBOZ), SZABÓ Ferenc (Gyula, 1943, kisegítő családtag — GYULA), SZABÓ Imre (Darvas, 1932, segédmunkás — BÉKÉS, MURONY), SZABÓ István (Gyula, 1906, lakatos — GYULA), SZABÓ János (Nagyszelénd, 1922, földműves — GYULAVÁRI), özv. SZABÓ Jánosné (Kötegyán, 1924, háztartásbeli KÖTEGYÁN), SZABÓ Jenő (Brod, 1911, százados — BÉKÉSCSABA), SZABÓ Károly (Sarkad, 1921, postai kézbesítő — SARKAD), SZABÓ KÁROLY (Sarkad, 1922,MÁV-pá- lyamunkás—SARKAD), SZABÓ Lajos (Békéscsaba, 1935, segédmunkás — BÉKÉSCSABA), SZABÓ László (Békés, 1921, földműves — KAMUT), SZABÓ Margit (Gyula, 1935, művezető—GYULA), SZABÓ Mátyás (Békés, 1896, földműves — BÉKÉS, MURONY), SZABÓ Pál (Orosháza, 1902, feliratkészítő kisiparos — BÉKÉSCSABA), SZABÓ Sándor (Nagyszénás, 1925, kelmefestő — NAGYSZÉNÁS), SZÁLKÁI Imre (Békés, 1927, vegyeskereskedő — BÉKÉS), SZÁNTÓ Gábor (Békés, 1932, földműves — BÉKÉS, MURONY), SZÁNTÓ Sándor (Gyulavári, 1934, pincér — GYULAVÁRI), SZARKA Jánosné (Nagysikke, 1924, háztartásbeli — DÉVAVÁNYA), SZARKA Zsigmond (Déva- ványa, 1932, MÁV-segédmun- kás — DÉVAVÁNYA), SZARKA Zsigmond (Dévaványa, 1907, napszámos — DÉVAVÁNYA), SZARVASI György (Szarvas, 1901, ny. tanító és kántor — SZARVAS), SZÁSZ Gyula (Szeged, 1910, alkalmazott, volt katonatiszt — PUSZTAFÖLDVÁR), SZATMÁRI Imre (Békés, 1931, kosárfonó — BÉKÉS), SZATMÁRI István (Békés, 1896, földműves — BÉKÉS), SZÉKÁCS Sándor (Geszt, 1936, kőművestanuló — GESZT), SZÉKELY Mihály (Gyulavári, 1935, földműves — GYULAVÁRI), SZEKERES István (Békéscsaba, 1940, gimnáziumi tanuló — BÉKÉSCSABA), SZELEZSÁN Mihály (Szente- tomya, 1934, MÁV-kocsi- rendező — BÉKÉSCSABA), SZÉLL László (Orosztony, 1932, mérnök — BÉKÉSCSABA), ifj. SZENTESI András (Békéscsaba, 1935, technikumi tanuló — TELEKGERENDÁS), dr. SZENTIVÁNYI Olivér (Békéscsaba, 1925, ügyvéd — TELEKGERENDÁS), SZEPESI János (Nagyszénás, 1934, villanyszerelő — NAGYSZÉNÁS), SZEPESI István (Tószeg, 1919, darulánc-kezelő — ALMÁSKAMARÁS), SZÉPLAKI János (Sarkad, 1935, villanyhegesztő — SARKAD), SZIKRISZTLajos (Nagymaros, 1915, üvegcsiszoló — BÉKÉSCSABA), SZI-LÁGYI István (Nagyszalonta, 1912, fodrász — GYULAVÁRI), SZILÁGYI János (Szeged, 1929, mozdonyla- katos — BÉKÉSCSABA), SZILÁGYI Sándor (Okány, 1921, földműves — OKÁNY), SZILBEREISZ Ferenc (Almás- kamarás, 1919, földműves — ALMÁSKAMARÁS), SZITÁS Sándor (Dévaványa, 1912, tsz- lakatos — DÉVAVÁNYA), SZLANCSIK János (Békéscsaba, 1933, hűtőgépész — BÉKÉSCSABA), SZ. NAGY László (Békés, 1903, földműves — BÉKÉS), SZOKOL Mihály (Tótkomlós, 1934, traktorvezető — TÓTKOMLÓS), ifj. SZOMBATI András (Vésztő, 1937, mozdonyvezető- gyakornok— BÉKÉSCSABA), SZŐKE Albert (Kisújszállás, 1929, traktorvezető — DÉVAVÁNYA), SZÖLLŐSI Béla (Mezőkovácsháza, 1922, boltvezető — KASZAPER), SZULYÓ József (Körösladány, 1921, lakatos — BÉLME- GYER), SZŰCS Ferenc (Debrecen, 1923, MÁV-pályamunkás és lelkész — ECSEGFALVA), SZŰCS GÁBOR (Békés, 1907, tsz-tag — KAMUT), SZŰCS Károly (Benkepatonya, 1896, brigádvezető — SZARVAS), SZŰCS Sándor (Gyoma, 1924, alkalmazott — G YÓM A). (A következő rész lapunk holnapiszámában jelenik meg) A napfény és pénztárca Kellemes, napfényes őszi időjárás volt a legutóbbi piacnapon Szeghalmon, ennek ellenére a piacon nem volt nagy tolongás. — A jó idő kevés, attól még nem lesz az embereknek több pénzük, így az én árum ma fs gyengén fogy — jegyezte meg az egyik árus. A káposzta kilóját 50 forintért, a zöldséget és a répát 25—40 forintért, a vöröshagymát 25 forintért, a lilahagymát 40 forintért, fokhagymát 120-130 forintért mérték az árusok. A szárazbab kilójáért 250-270 forint közti összeget kértek. A zöldpaprikák darabonkénti ára — minőségtől és nagyságtól függően — 15 és 20 forint volt. A paradicsom kilója 140 forintba került. Egy kg burgonyát akár már 14 forintért is lehetett venni. Ennek viszont a termelők egyáltalán nem örültek. Mint mondották: ilyen áron azt képtelenség megtermelni. A körte kilójáért 80-100 forintot, az almáért általába 50-70-et, a dióért 700-at, a mákért 350-et, a sült tökért 90-et kértek a termelők. A tojások darabja 15 forintba, egy kiló hordóskáposzta 100 forintba került. Egy pulykáért 1500 forintot, egy pár tyúkért 1100-at, egy kövér kacsáért 1900 forintot kértek. Magyari Barna Perényi Eszter és a vonósok Megyehatáron és azon is túl komoly sikereket értek el mind ezi dáig a Békéscsabai Vonós Kamarazenekar zenészei. Nevükben, próbáik, talán előadásaik többségének színhelyét tekintve békéscsabaiak, de tagjaik még Biharugráról, Zsadányból is bejárnak a próbákra és előadásokra. Az 1989-ben alakult, többnyire 16 zenésszel működő együttes boldogulni szeretne, létéért küzd, bemutatkozásuk, tehetségük érvényesülésének kemény határt szab az anyagiak hiánya. Mint hallottuk, már második alkalommal kaptak meghívást a tavaszi budapesti zenei fesztiválra és talán ismét a pénzhiány miatt nem tudnak elmenni. A Békéscsabai Vonós Kamarazenekarnak november 18-án 19 órától parádés fellépésben lesz része. Perényi Eszter hegedűművésszel adnak hangversenyt a békéscsabai polgármesteri hivatal dísztermében. Perényi Eszter hegedűművész és tanár, számos hazai és külföldi kurzus vezetője Perényi Eszter a Zeneakadémián Kovács Dénes tehetséges növendéke volt. Liszt Ferenc-dí- jas, Érdemes művész, tavaly kapta meg a Köztársaság Érdemrend keresztjét. Műsoron többek között Mozart: Gyermekszimfóniája, Haydn: C-dúr hegedűversenye, hangverseny- mester: Tóth István. B. Zs. FELSZÁMOLÁSI HIRDETMÉNY A DUIUAHOLDING-Békéscsaba Kft., mint a Petőfi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet (5725 Kötegyán, Vasút u. 1/2.) felszámolója, nyilvános pályázat keretében értékesítésre felajánlja a szövetkezet alábbi ingatlanjait: KÖTEGYÁNI INGATLANOK: sorsz. hrsz. megjelölés terület irányár Ft t. Csoportosan kerül értékesítésre — 639/2 Irodaház (központi iroda) 922 m2 — 652 Irodaház (agronómusi iroda) 1099 m2 — 315 Lakóház, udvar, gazdasági épület (Tarka ABC) 1106 m2 Darálóház (csak épület) 56 m2 Libaólak (csak épületek) 1170 m2 —090/8/B Gazdasági épület és udvar (méregraktár) 2676 m2 —090/8/C Vízállás 4 ha 8580 m2 — 0260/1/A Gazdasági épület és udvar (Csókási tyúkház) 1 ha 4742 m2 — 314 Belterületi telek 965 m2 — 0165/4 B. C Külterületi telek 1 ha 1866mz — 274/5 Belterületi telek 1905 m2 — 274/6 Belterületi telek 1358 m2 — 274/7 Belterületi telek 1243 m2 — 274/8 Belterületi telek 1152 m2 — 274/9 Belterületi telek 1117 m2 8000 000 Az 1. pontban felsorolt ingatlanok egyes darabjaira én/ényes pályázatot beadni nem lehet ÚISZALONTAI INGATLANOK: 1.0112/1 Major, szérűskert (központi major) 6 ha 8870 m2 1 800 000 Ft 2.0107/2 G. épület, udvar (sertésól) 4375 m2 300 000 Ft 3.288/5 G. épület és udvar (tanyahely) 2 ha 1547m2 130 000 Ft 4.322/3 Udvar (tanyahely) 4843 m2 30 000 Ft 5.0179/2 Udvar (tanyahely) 8223 m2 50 000 Ft 6.0123/7 Udvar (tanyahely) 2484 m2 17 000 Ft 7.0162/2/D lánya (orosi, csongrádi, Zsadányban) 1402 m2 40 000 Ft A meghirdetett árak áfa nélküliek. A pályázatokat „Kötegyán” jeligével ellátva zárt borítékban a felszámoló szervezet Békéscsaba, Teleki u. 6. sz. alatti székhelyén kell benyújtani a vételár és a fizetési feltételek részletezésével. A pályázatokat legkésőbb 1996. november 22-én 16 óráig lehet benyújtani. A pályázatok bontása közjegyző előtt történik. A pályázat nyilvános értékelésének helye: a szövetkezet Kötegyán, Vasút u. 11. sz. alatti székhelye. A nyilvános értékelés ideje: 1996. november 28-án, 10 óra. A pályázatok benyújtásával egyidejűleg bánatpénzként az irányár 10%-ának megfelelő összeget a benyújtás helyén letétbe kell helyezni. A bánatpénz megfizetése a pályázat érvényességi kelléke. Sikertelen pályázat esetén a bánatpénz azonnal visszajár. A szövetkezet hitelezői és más elővásárlási jogosultak ezen pályázat keretében gyakorolhatják elővásárlási jogukat. A pályázat kiírója fenntartja magának a jogot, hogy nem megfelelő árajánlat esetén a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa. Fenntartja továbbá azt a jogát, hogy azonos vagy hasonló ajánlat esetén a pályázatokat licitálás útján versenyeztesse a pályázati elbírálás helyén és Időpontfában. A pályázaton nem vehet részt, akivel szemben a szövetkezetnek vagyoni követelése van. A pályázatokkal kapcsolatosan érdeklődni lehet a szövetkezet székhelyén r vagy a (66) 375-444-es telefonon. Ügyintéző: Bujdosó Sándor, Hajdú jános. |
