Békés Megyei Hírlap, 1996. november (51. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-02-03 / 256. szám

/ Elt és halt a nemzet színházáért Sík Ferenc Kossuth-díjas rendező síremlékét avatták tegnap Békéscsa­bán, a Ligeti temetőben. (3. oldal) 7-12. oldal Támogatást vár a keresztúri... A jól működő sarkadkeresztúri polgárőrség tagjai egyre inkább érzik, támogatás nélkül nem tudnak eleget tenni a maguk által is elvártfeladatoknak. (6. oldal) 1996. NOVEMBER 2-3., SZOMBAT-VASÁRNAP ÁRA: 35 FORINT LI. ÉVFOLYAM 256. SZÁM opelO KŐRÖS AUTÓCENTRUM AZ ÖN OPEL MÁRKA- KERESKEDŐJE. 5600 BÉKÉSCSABA Szarvasi út 66. Tál.: 66/451 -855 ­Szerviz: 66/442-085 » Alkatrész: 66/322-042 5 Az ősök sírjai avatják az országot hazává. A „halot­tak estéjén” rendbe hozzák a sírokat; virágokkal, koszorúkkal feldíszítik, és gyertyákkal, mécsesekkel kivilágítják, „hogy az örök világosság fényeskedjék” az elhunytak lelkének. La­punkban ma A hét témája az elmúlás, a temetők állapota, a halottak napja. (5. oldal) kovács Erzsébet felvétele Széri-Varga a különdíjasok közt Gazdag nincstelenek Sarkad térségében IN MEMÓRIÁM 1956 címmel országos pályázati kiállítás nyílt október 23-án a mosonmagya­róvári Flesch Károly Kulturális Központban, amelyet az 1956- os forradalom és szabadságharc 40. évfordulója tiszteletére rende­zett az intézmény és a helyi 56-os Egyesület. A pályázatra jelent­kezőknek augusztus végéig kel­lett beküldeniük alkotásaikat. A rendezvény felelősétől, Kátainé Kiss Katalintól megtud­tuk, 63 művész pályázott. A pá­lyamunkák 56 szellemiségét, a magyar nép szabadságszeretetét tükrözik. A bírálóbizottság tagja volt Csikai Márta szobrászmű­vész, Gulyás Dénes festőmű­vész és Gremsperger Beatrix, a bu­dapesti Képző- és Iparművészeti lektorátus főmunkatársa. A moson­magyaróvári Flesch Károly Kultu­rális Központban 39 alkotás tekinthető meg. A különdíjasok közt szerepel megyénkből a békéscsabai Széri-Varga Géza szobrászmű­vész „Kapu” és az „56-os forra­dalmárok és áldozatok emlék­művének terve” című szobrai. Az alkotások a győri „Szigethy Attila Alapítvány” különdíját nyerték. (Both) Hírek Emlékezés. (1) A kálvinista reformáció több évszázados fennállása alkalmából tartottak emlékünnepséget és istentiszte­letet Kis László lelkész veze­tésével a reformátuskovács­házi templomban. A műsorban közreműködtek a református egyházközség hittanos tanu­lói, valamint zárásként a helyi művészeti iskola növendékei léptek fel. Agrárfórum, (t) Agrárfor­dulat esélye 1997-ben címmel országos agrárfórumot tart no­vember 5-én, kedden 10 órától Gyulán, az Erkel művelődési központban a Magyar Agrár­kamara, valamint a Mezőgaz­dasági Szövetkezők és Ter­melők Országos Szövetsége. A fórum előadója dr. Lakos László földművelésügyi mi­niszter. Szeretteinkért. (1) „Gyújtsunk gyertyát szeret­teink emlékének” címmel tar­tottak tegnap délután — a ha­gyományostól eltérő — halot­tak napi ünnepi programot Nagybánhegyesen. Az önkor­mányzat kezdeményezésére szervezett műsor a mező­kovácsházi családi intézet munkatársainak közreműkö­désével zajlott. Díszpolgári cím. (i) Szi­tás Erzsébetnek, a füzesgyar­mati születésű, jelenleg Buda­pesten élő festőművésznek dísz­polgári címet adományozott a gyarmati képviselő-testület. A kitüntetést a művésznő .fü­zesgyarmati állandó tárlatának decemberi megnyitóján, ünne­pélyes keretek között adják majd át. Idősek világnapja, (i) A Füzesgyarmati Pedagógus Nyugdíjas Klub az idősek világ­napja alkalmából műsorral egy­bekötött szórakoztató rendez­vényt tart november 7-én (csü­törtökön) 17 órakor a helyi nap­közi konyhában. A Sarkad térségi település­vezetők a munkanélküliség hely­zetét, annak kezelési módjait vi­tatták meg tegnapi, geszti tanács­kozásukon. Találkozójukra töb­bek között meghívták dr. Nagy Ágnest, a Békés Megyei Munka­ügyi Központ igazgatóját is, aki elmondta, hogy Békés megye helyzete rosszabb az országos át­lagnál, és megyén belül is óriási­ak a különbségek a munkanélkü­liséget illetően. Sarkad térségé­ben például Mezőgyán és Kötegyán áll a legjobban, hiszen csak 8 százalék körül mozog a munkanélküliségi rátájuk. (Ter­mészetesen ezek a mutatók csak a nyilvántartott munkanélküliekre vonatkoznak.) Az egyik leg­rosszabb helyzetben lévő telepü­lés Zsadány, ahol ez a ráta 30 százalék fölötti. Ennél is nagyobb gond, hogy a térségben élők zöme tartósan munkanélküli jó részük alacsony képzettséggel rendelkezik. A te­lepüléseik kedvezőtlen földrajzi helyzetűek, elmaradott infra­struktúrával rendelkeznek. So­kak számára egyetlen „ments­vár”, ha legalább ideiglenesen közhasznú munkához jutnak. Különösen igaz ez azokra, akik­nek a további jövedelempótló tá­mogatásuk is ezen múlik. Sajnos olyanok is akadnak szép szám­mal -t- hangzott el több polgármestertől is —, akiknek vi­rágzó (fekete)gazdaságuk van, s a jövedelempótló támogatáshoz csupán a nyugdíj miatt ragasz­kodnak. Mivel ezek az emberek nagyon „ügyesen” mozognak a joghézagok között, vigyáznak arra is, hogy semmi se legyen a nevükön, így a polgármesteri hi­vatalok nem tudják megszüntetni a támogatás folyósítását. A nap folyamán több ehhez hasonló fonákság is terítékre került. Például az, hogy az ön- kormányzatoknak miért kell a (Folytatás a 3. oldalon) A polgármester nem érti A jogi képviselő szerint bűncselekmény szóba se jöhet Sajtótájékoztatót tartottak tegnap a gyulai városházán, me­lyen Lebenszky Attila polgármester elmondta, hogy a Vár u. 16. egykor a kertészeti és városgazdálkodási vállalat üdülő­háza volt, az épület az önkormányzaté lett. Bérbe adták pályázat útján. A nyolcéves bérleti szerződést az önkor­mányzat vagyonigazgatósága kötötte meg. Az időközben megalakult Magyarországi Románok Or­szágos Önkormányzatának három ingatlant ajánlottak fel székhelyül, ám megfelelőnek a Vár u. 16-ot tartották. A képviselő-testület úgy dön­tött, mivel azt akarták, hogy a román önkormányzati szék­hely Gyulán legyen, átadják, eladják nekik a 260 négyzet- méteres ingatlant. Ingatlan- közvetítői szakvélemény alapján 18,3 millió forintért ajánlották fel, az árat mind a román önkormányzat, mind a Kincstári Vagyonkezelő elfo­gadta. Ám a bérletből négy év még hátravolt... A vagyon­igazgatóság szabályosan haj­tott végre mindent — össze­gezte a polgármester. Dr. Számfira György, a va­gyonigazgatóság vezető­jének jogi képviselője sorra vette a gyanúsítási pontokat, a bérleti díj megfizetésének elengedését, a késedelmi ka­matok el nem számolását, a jogtalan kifizetéseket, a hűt­len kezelést. Szó nincs arról, hogy a vagyonigazgatóság vezetője bármit elengedett volna — jelentette ki. Az tény, hogy a bérlő elmaradt bérleti díjjal, késedelmi ka­mattal, ugyanakkor saját be­ruházásai hasznával is. Az in­gatlan értékéről a nyomozási szakban beszerzett szakvéle­ményt nem tartja meg­felelőnek. A 4,8 millió forin­tos úgymond bérlői kártalaní­tásból véleménye szerint 1,8 millió forint nevezhető eset­leg annak, melyet viszont a beruházások miatt le lehet tudni. A személyes szabad­ságban korlátozásra a doku­mentumok fellelhetősége mi­att nem volt szükség, hiszen az őrizetbe vétel előtt órákkal az összes iratot lefoglalta a rendőrség. Az előzetes letar­tóztatás még nem jogerős. A megyei bíróság bizonyára át­látja, polgári jogi ügyről van szó, nem bűncselekményről — összegezte. Megítélésem szerint ha egy tulajdonos, az önkormányzat elad valamit, azt a képviselő-testület kérhe­ti számon, ezért számomra érthetetlen a rendőrség hozzá­állása — tette hozzá a polgár- mester. S hogy kik lehetnek a vagyonigazgatóság vezető­jének a rendőrség szerint a tár­sai? A polgármester nem tud­ja. Dr. Számfira György megerősítette, az eljárás a va­gyonigazgatóság vezetője és az ingatlanközvetítő ellen fo­lyik. Szőke Margit Ünnep Békésen Békés központjában vasárnap délelőtt 10 óra 30 perckor ünne­pélyes keretek között avatják fel a II. világháborús emlékművet. Ezt megelőzően a hősök és az áldoza­tok emlékére a római katolikus templomban szent misét, majd 9 órától a református templomban istentiszteletet tartanak Kocsis Elemér református püspök ige­hirdetésével. Az emlékműnél Pa- taki István köszöntőjét követően Keleti György honvédelmi mi­niszter mond ünnepi beszédet, majd Bereczky Loránd művé­szettörténész bemutatja az új mű­vet, Kiss László szobrászművész alkotását. A II. világháborús em­lékművet ökumenikus szertartás szerint áldják meg és szentelik fel, majd Keleti György, dr. Vastagh Pál igazságügy-minisz­ter és dr. Simon Imre, a megyei közgyűlés elnöke helyezi el a megemlékezés koszorúját. (z) Az örökkévalóság ösvényén Emlékkép: már felnőtt fejjel, barátom (halálos)betegágyá- nál döbbentem rá ismét, végér­vényesen egy megmásíthatat­lan tényszerűségre, a Földön minden, az emberi élet is vé­ges. Persze az említett példa előtt is szembesültem már ha­lálesetekkel, de ez számomra megrázóbb volt. Amikor rövid, mindössze két hónapig tartó, kilátástalan küzdelemből az öreg kaszás „győztesként” ke­rült ki, és az újságban megpil­lantottam Frici bekeretezett gyászjelentését, egy világ om­lott össze bennem. Három na­pig jóformán sehol sem talál­tam a helyemet, felzaklatott idegállapotom is csak lassan csillapodott le. Hogy miért játszódott le bennem a minőségi változás? Minden bizonnyal azért, mert Fricihez jobban ragaszkodtam, mint másokhoz. Az ő egy sze­mélyében összpontosult a vitá­lis élet, európai műveltsége mellett végtelenül szerette a sportot, az irodalmat, a zenét, magát az életet. Akkor és ott úgy éreztem, hogy valami megszakadt, egy új történelem új szakaszába léptünk. Napo­kig, hetekig az asztalitenisz edzőterem felé sem néztem, nem törődtem a „gyerekeim­mel”, a sportággal, amely el­hunyt barátom életének alappil­lére volt. Frici édesapja többször is üzent értem, mire bátorságot merítve elbotorkáltam az életünk „régi színhelyére”. Aztán továbbperegtek az élet napjai, és csodák csodájára megboldogult barátom tovább­ra is „köztünk élt”. Úgy beszél­tünk róla, mint aki csak a szom­széd helyiségbe távozott egy rövidke időre, de bármely pilla­natban betoppanhat. Az édes­apja naponta kiment a temető­be, leült a fia sírhalma melletti padra és fennhangom felolvas­ta „neki” az éppen aktuális in­formációkat, sporthíreket. Frici halála óta 10 év múlt el, de nem is halálról, mindinkább egyfajta „eltávozásról” beszél­hetünk. Mert azok, akiket iga­zán szeretünk, sohasem távoz­nak el közülünk. És arról, hogy halálunk után is szeretettel be­széljenek rólunk, azt már az életünk során be kell „biztosí­tanunk”. Hogy minderről miért pont most teszek említést? Azért, mert ma van a halottak napja. Bernét Nándor A szobrász sírkőre, (n) Mladonyiczky Béla szobrászmű­vész síremlékét Bielek Gábor apátplébános szentelte föl tegnap a békéscsabai Ligeti temetőben. (Tudósítás a 3. oldalon) FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET

Next

/
Oldalképek
Tartalom