Békés Megyei Hírlap, 1996. október (51. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-07 / 234. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1996. október 7., hétfő o Megkérdeztük olvasóinkat Luxus-e ma autózni Magyarországon? Takács András, 19 éves, békési tanuló: — Szerintem ez nézőpont és anyagi helyzet kérdése. Akinek megvannak hozzá az anyagi fel­tételei, annak minden bizonnyal nem luxus, de aki a létminimum alatt él, megélhetési gondokkal küzd, annak bizony luxus. Meg­látásom szerint, ha az ország összlakosságát vesszük alapul akkor az emberek többségének luxus, és csak egy kisebbb há­nyadának nem az. Az alacso­nyabb üzemanyagárak mellett a közember számára is inkább elérhető lenne az autó használa­ta. Péli Emil, 67éves, békéscsabai nyugdíjas: — Sajnos nekem ma már nem luxus, hisz a magas fenntartási kötségekből adódóan el kellett adnom az autómat. A nyugdíjból nem lehet fedezni egy autó költ­ségeit. Szerintem tehertétel egy autó fenntartása ma a magyaror­szági átlagnyugdíjasnak. A ma­gas üzemanyagárak, a biztosítá­si költségek nagysága és a növekvő adók összességükben elviselhetetlenné teszik az autó­zást. Régebben megengedhet­tem, hogy hétvégén kirándulni menjünk autóval, ez ma elkép­zelhetetlen. Szász András, 46 éves, békés­csabai parkolóőr: — Én azon a véleményen va­gyok, hogy igenis luxus az autó­zás, legalábbis annak aki nem munkaeszköznek használja. Fi­gyelembe véve az egyre növekvő üzemanyagárakat, a biztosítási díjak növekedését, az adók nagyságát határozottan lu­xusnak tudom nevezni az autó­zást jelenleg Magyarországon, ám mégis elengedhetetlen kellé­ke mindennapjainknak. A köz­utakon figyelmesebben kellene közlekedni, a balesetek elkerü­lése érdekében. Ma máraz autók javíttatása sem olcsó mulatság. Szalay János, 38 éves, békéscsa­bai vállalkozó: — Vállalkozóként munkaesz­köz az áutóm. Fenntartása, mű­ködtetése rengeteg pénzbe ke­rül. Az üzemanyagárak éssze­rűtlen emelése, az adók növeke­dése már-már elviselhetetlenné válnik. Tulajdonképpen csak dolgozom az autóval és akkor lenne luxus számomra is az au­tózás, ha kirándulni és szórakoz­ni is járhatnék vele, amit sajnos nem engedhetek meg magam­nak. S még nem is beszéltem a szerviz, a javítás költségeiről. , B. I. FOTÓ: SUCH TAMÁS Veszélyben (volt) a geszti iskola Valamivel vidámabb hangulat­ban találtam a geszti AMK igaz­gatóját, Irázi Istvánt, mint a tan­év végén. —Akkor mi okozta a gondot? — Az elmúlt tanév második felében költségvetési problé­mák tették feszültté a légkört. A település költségvetése 13 milli­ós forráshiányt mutatott. Kevés esély látszott arra, hogy ezt a hiányt pótolni lehet. Sikertelen pályázati próbálkozás esetén az 1996/97-es tanévkezdés került volna veszélybe. Mindez magá­val vonta volna a társulást, illet­ve a tantestület felének elbocsá­tását. Az elmúlt tanévben három pedagógus vonult nyugdíjba. A tanévzáró ünnepélyen adtam át a művelődési és közoktatási mi­niszter kitüntetését a Pedagógus Szolgálati Emlékérmet Szász András igazgatóhelyettesnek, Szász Andrásné tanárnőnek és Gonda Jánosné tanárnőnek. A tanév végén létszámleépítést kellett végrehajtani az AMK- nál, ami hét álláshely megszűn­tetését jelentette. — Hogyan indult az új tanév, történt-e változás a tantestületben? — Az önhibán kívüli hátrá­nyos helyzetű pályázaton 12 420 000 forintot sikerült nyerni. Ez megoldotta a zökkenőmentes tanévkezdést. Megmaradt az osztott iskola teljes pedagógus létszámmal. Az önkormányzat ingyenes tankönyvellátással se­gített. Az óvodánál a lecsökkent gyermeklétszám miatt csoport­összevonásra kényszerültünk. A szakos ellátottságot úgy tudtuk biztosítani, hogy a nyugdíjasok visszajöttek hozzánk tanítani. —Mit vár a jövőtől? — Abban bízunk, hogy az új közoktatási törvény a kistelepü­lések vonatkozásában is bizto­sítja a nyugodt munkavégzést. Beleznay Ilona Urbanizáció, polgári lét és emberi szolidaritás Világszerte október 7-én ün­nepük a Habitat Világnapot, a központi rendezvény szín­helye Budapest, a BM Duna Palotája. Az idei világnap té­mája: „Urbanizáció, polgári lét és emberi szolidaritás”. A résztvevő országok képvise­lői azokat a témákat tekintik át, amelyek az elmúlt egy év­ben végbementek a települé­sek fejlődésében és rávilágí­tanak a jövőbeni célokra is. Az ünnepi ülésen szót kap­nak hazai polgármesterek, a települések fejlődését szak­mailag irányító kormány- tisztviselők, társadalmi szer­vezetek. Az ENSZ Emberi Tele­pülések Központja (Habi­tat) szervezetként vezető szerepet játszik a világnap szervezésében. Az ENSZ második települési konfe­renciáját, a Habitat II-t követően ez a nap lehe­tőséget kínál az embereknek mindenütt arra, hogy érté­keljék lakókörnyezetük ál­lapotát és átgondolják a kö­zösség és az emberi szolida­ritásjelentőségét a települé­si problémák megoldásá­ban. — Hiszek abban, hogy a fenntartható településeket nemcsak téglából és malter­ból építik, hanem a polgári lét és az emberi szolidaritás érzéséből is — mondta dr. Wally N'Dow, a Habitat II. főtitkára. — Foglalkoznunk kell a közösség leikével. Az idei világnap ezért a telepü­lések nem-fizikai szempont­jaira helyezi a hangsúlyt. A polgári lét fogalmához kap­csolódik közvetlenül az em­beri szolidaritás. Városaink­ban és a településeken, a sú­lyos helyzetű lakónegye­dekben az emberek meg­szűntek polgárok lenni. Erősíteni kell a közösségek részvételét a döntéshozatal­ban és irányításban. Társa­dalmi igazságosságnak kell érvényesülnie kormánytá­mogatással. A Habitat II. fontos felismerése volt töb­bek között, hogy a lakásügy az emberiség haladásának összetevője. A másik újító elem, hogy a fejlesztési vál­ság megoldásával együtt kell foglalkoznia az ENSZ- nek, a kormányoknak, a nem kormányzati közösségek­nek, a magánszektornak. A globális akcióterv végrehaj­tásában partnerekké kell válnunk, a gondoskodó kor­mány helyett a lehetőséget biztosító kormányra építve — zárta gondolatait. az ENSZ főtitkárhelyettese, az Emberi Települések Köz­pontjának vezetője. A Habitat II. konferenci­án részt vevő 138 ország kormánya kidolgozott a te­lepülési problémákra (pél­dául a lakáshiány, a szennyezés, a vízhiány, a rossz közlekedési feltételek, a zsúfoltság, az erőszakos bűncselekmények) a közös­ségi partnerekkel együtt egy nemzeti akciótervet. A mai világnapi központi ünnepségen dr Wally N’Dow köszönti a részt­vevőket, majd a tudomá­nyos tanácskozás követke­zik, B. Zs. POROTHERM® N+F rendszer az előny há z megy WIENERBERGER Téglaipari Rt. A POROTHERM N+F európai házépítési rend­szer előnyeiről már több ezer család szerzett tapasztalatot. Gazdaságossága nemcsak az épít­kezés folyamán jelentkezik. • 38%-kal lerövidül az építés ideje, • 57%-kal kevesebb a habarcs­felhasználás, • ingyen kapja az építési rendszer előnyeit, • 28%-kal kevesebb fűtési energiát és most a rendszer használ, így egy életen át pénzt takarít meg, • házhoz megy. AKCIÓINK: — Bramac cserepek 25% S — LB-Knauf vakolatok, ragasztók 20% = — E jelű vb. gerendák kedvezménnyel kaphatók. 10% = — Hajópadló 1200 Ft/m2 BayWa—ProMész Kft. 5. SZ. TELEPE, 5600 Békéscsaba, Ipari út 13. Nyitva tartás: hétköznap 7.30—16.00 óráig, felefon: 321-853, (30) 542-820. Fax: 441-504. BayWa Rendszervásárlás esetén házhoz szállítás. Forduljon a helyi építőanyag-kereskedőjéhez! HA ÖN CÍMÜNKRE ELKÜLDI HÁZÁ­NAK TERVEIT, INGYENESEN KISZÁ­MÍTJUK A SZÜKSÉGES POROTHERM TERMÉKEK MENNYISÉGÉT. Kérem, küldjenek címemre részletesebb információt. Név: . cím: □□□□.. — magánvásárló l—I tervező LJ kivitelező Wienerberger Téglaipari Rt. 1113 Budapest, Bartók Béla út 152/h. Fax: 203-9988 Tel.: 203-9990/217 Kérjük nyomtatott betűvel kitölteni! Miért kerülte el a vasúti fővonal Gyulát? Máig tartja magát a hídelem — sőt esetenként tényként nyomta­tásban megjelenik —, hogy 1843-ban, amikor a vasútépítés ügye előtérbe került, Gyula vá­ros nem ajánlott fel „erre a ne­mes célra” semmit. Hozzátarto­zik a vasútépítés ügyéhez, hogy Gyulát 1845-ben jelentős árvíz érte. A vasútépítéstől való tar­tózkodás és a bekövetkezett ár­víz ellenére 1848-ban a kitűzött vasúti nyomvonal Gyula érinté­sével haladt volna Elek és Ottlaka között Arad felé. A kö­zölt leírásból is kitűnik, hogy három év múlva — tehát 1851. április 1-jén — már hajlandó volt Gyula városa az áldozatvál­lalásra a vasútépítés ügyében. A város kötelezte magát, hogy a „vasútvonal helyét ingyen átad­ja” és az egyéni lakosokat „me­lyek földjén menne keresztül a vasút”, kártalanítja. A vasútépítés ekkor sem kezdődött meg, és bekövetke­zett az 1855. évi újabb árvíz, melynek következtében majd­nem az egész város megsemmi­sült. Természetesen nemcsak a belterületek, hanem a külterület is víz alá került. 1856-ban ala­kult meg a magánérdekeltségű Tiszavidéki Vaspálya Társaság. Ok építették meg a vasútvonala­kat Szolnoktól Kassa, Nagyvá­rad és Arad felé. Gyula város 1851. évi vállalásáról természe­tesen tudtak az érdekeltek. (Közben Békéscsaba 1856. de­cember 10-én teljes egészében visszavonta a vasútépítésre tett korábbi ajánlatát.) A Gyulát elkerülő, Szolnok—Arad közöt­ti vasútvonalat 1857—1858. kö­zött építették meg. , Tehát nem Gyula város veze­tésének „eredménytelen és a közjóiét előmozdítását felfogni, de még megálmodni is képtelen elöljáróság volt az oka a vasút­vonal elvesztésének”. Egészen más volt az ok. Ha Gyulát érin­tette volna a vasútfővonal 29 km hosszúságban, mély ártéren, az árvizek által elönthető területen haladt volna keresztül a Fehér- Körössel közel párhuzamosan Békéscsabától Gyulán át Ele­kig. Ezt a megoldást minden­képpen el akarták az építtetők kerülni. A Tiszavidéki Vaspálya Társaságnak a Kassa és Nagy­várad felé épített vonalain is vol­tak árvizektől veszélyeztetett te­rületek. Ezeken a helyeken min­denütt merőlegesen haladtak át a vasúttal az ártereken, hogy mi­nél rövidebb szakaszon legyen árvízveszélynek kitéve a pálya. Sajnos Gyulánál ezt nem lehe­tett megoldani. Hogy Gyulát el­kerülte a vasúti fővonal, nem a város „élhetetlenségén” múlott. Ennek kizárólag vízrajzi okai voltak. Góg Imre Verekedés, csak úgy Ezzel az elhatározással indult el csütörtökön néhány vagány komlósi fiatal. A bőrdzsekis, szkínhed társa­ság a gimnáziumban akart portyázni. Az egyik összejövetelre be is jutottak, de a pedagógusok hatá­rozott fellépésére eltávoztak a helyszínről. Ám nem mentek messzire, megbújtak a bokrok között és a leghamarabb érkezőre rátámadtak. A szerencsétlen első osztályos mezőhegyesi gimnazistát úgy elver­ték, hogy léprepedéssel szállították az orosházi kór­házba. Pénteken egy német fiatalt pofoztak meg a diszkóban. Az iskola igazgatója a történteket a legutóbbi testületi ülésen is elmondta és kérte a képviselőket, vegyék a történteket intő jelnek. A rendőrségen a gimnázium már megtette a feljelen­tést. A történtek kapcsán megkerestük a helyi rendőrőrs helyettes parancsnokát. Sóki Györgyöt. A törzszászlós elmondta, az egyik gyanúsított — aki bántalmazta a gimnazista fiút — elismerte tettét, de a miértre nem tudott válaszolni. A fiatal­korú egyébként nem ismeretlen a rendőrség előtt. — TE Orvosi ügyelet vállalkozásban Medgyesegyházán a képviselő-testület korábban meghirdette a 11 települést összefogó orvosi ügyelet vállalkozásba adását, amelyre egy békés­csabai szakemberekből álló orvoscsoport jelent­kezett. Az ügyelet vállalkozásban történő műkö­dése október 1-jétől engedélyezett és a gyakorlati munka kezdésére az ÁNTSZ a szerdai bejáráson adott engedélyt. A vállalkozás koordinátora a békéscsabai bt. beltagja dr. Piriczki Béla, míg kültagjai a térség­ben dolgozó orvosok. A nővérek szintén a körzetből jöttek, illetve a gépkocsivezetők is ide­valósiak, akik eddigi tartós munkanélküliek voltak. Az ügyeleti rend, nyitvatartás nem válto­zik. A lakosság részére tehát minden marad a régiben, hisz továbbra is az ismert orvosok látják el a feladatot, ugyanakkor a vállalkozás az önkor­mányzat válláról vesz át jelentős terheket. (hm)

Next

/
Oldalképek
Tartalom