Békés Megyei Hírlap, 1996. október (51. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-07 / 234. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1996. október 7., hétfő o Megkérdeztük olvasóinkat Luxus-e ma autózni Magyarországon? Takács András, 19 éves, békési tanuló: — Szerintem ez nézőpont és anyagi helyzet kérdése. Akinek megvannak hozzá az anyagi feltételei, annak minden bizonnyal nem luxus, de aki a létminimum alatt él, megélhetési gondokkal küzd, annak bizony luxus. Meglátásom szerint, ha az ország összlakosságát vesszük alapul akkor az emberek többségének luxus, és csak egy kisebbb hányadának nem az. Az alacsonyabb üzemanyagárak mellett a közember számára is inkább elérhető lenne az autó használata. Péli Emil, 67éves, békéscsabai nyugdíjas: — Sajnos nekem ma már nem luxus, hisz a magas fenntartási kötségekből adódóan el kellett adnom az autómat. A nyugdíjból nem lehet fedezni egy autó költségeit. Szerintem tehertétel egy autó fenntartása ma a magyarországi átlagnyugdíjasnak. A magas üzemanyagárak, a biztosítási költségek nagysága és a növekvő adók összességükben elviselhetetlenné teszik az autózást. Régebben megengedhettem, hogy hétvégén kirándulni menjünk autóval, ez ma elképzelhetetlen. Szász András, 46 éves, békéscsabai parkolóőr: — Én azon a véleményen vagyok, hogy igenis luxus az autózás, legalábbis annak aki nem munkaeszköznek használja. Figyelembe véve az egyre növekvő üzemanyagárakat, a biztosítási díjak növekedését, az adók nagyságát határozottan luxusnak tudom nevezni az autózást jelenleg Magyarországon, ám mégis elengedhetetlen kelléke mindennapjainknak. A közutakon figyelmesebben kellene közlekedni, a balesetek elkerülése érdekében. Ma máraz autók javíttatása sem olcsó mulatság. Szalay János, 38 éves, békéscsabai vállalkozó: — Vállalkozóként munkaeszköz az áutóm. Fenntartása, működtetése rengeteg pénzbe kerül. Az üzemanyagárak ésszerűtlen emelése, az adók növekedése már-már elviselhetetlenné válnik. Tulajdonképpen csak dolgozom az autóval és akkor lenne luxus számomra is az autózás, ha kirándulni és szórakozni is járhatnék vele, amit sajnos nem engedhetek meg magamnak. S még nem is beszéltem a szerviz, a javítás költségeiről. , B. I. FOTÓ: SUCH TAMÁS Veszélyben (volt) a geszti iskola Valamivel vidámabb hangulatban találtam a geszti AMK igazgatóját, Irázi Istvánt, mint a tanév végén. —Akkor mi okozta a gondot? — Az elmúlt tanév második felében költségvetési problémák tették feszültté a légkört. A település költségvetése 13 milliós forráshiányt mutatott. Kevés esély látszott arra, hogy ezt a hiányt pótolni lehet. Sikertelen pályázati próbálkozás esetén az 1996/97-es tanévkezdés került volna veszélybe. Mindez magával vonta volna a társulást, illetve a tantestület felének elbocsátását. Az elmúlt tanévben három pedagógus vonult nyugdíjba. A tanévzáró ünnepélyen adtam át a művelődési és közoktatási miniszter kitüntetését a Pedagógus Szolgálati Emlékérmet Szász András igazgatóhelyettesnek, Szász Andrásné tanárnőnek és Gonda Jánosné tanárnőnek. A tanév végén létszámleépítést kellett végrehajtani az AMK- nál, ami hét álláshely megszűntetését jelentette. — Hogyan indult az új tanév, történt-e változás a tantestületben? — Az önhibán kívüli hátrányos helyzetű pályázaton 12 420 000 forintot sikerült nyerni. Ez megoldotta a zökkenőmentes tanévkezdést. Megmaradt az osztott iskola teljes pedagógus létszámmal. Az önkormányzat ingyenes tankönyvellátással segített. Az óvodánál a lecsökkent gyermeklétszám miatt csoportösszevonásra kényszerültünk. A szakos ellátottságot úgy tudtuk biztosítani, hogy a nyugdíjasok visszajöttek hozzánk tanítani. —Mit vár a jövőtől? — Abban bízunk, hogy az új közoktatási törvény a kistelepülések vonatkozásában is biztosítja a nyugodt munkavégzést. Beleznay Ilona Urbanizáció, polgári lét és emberi szolidaritás Világszerte október 7-én ünnepük a Habitat Világnapot, a központi rendezvény színhelye Budapest, a BM Duna Palotája. Az idei világnap témája: „Urbanizáció, polgári lét és emberi szolidaritás”. A résztvevő országok képviselői azokat a témákat tekintik át, amelyek az elmúlt egy évben végbementek a települések fejlődésében és rávilágítanak a jövőbeni célokra is. Az ünnepi ülésen szót kapnak hazai polgármesterek, a települések fejlődését szakmailag irányító kormány- tisztviselők, társadalmi szervezetek. Az ENSZ Emberi Települések Központja (Habitat) szervezetként vezető szerepet játszik a világnap szervezésében. Az ENSZ második települési konferenciáját, a Habitat II-t követően ez a nap lehetőséget kínál az embereknek mindenütt arra, hogy értékeljék lakókörnyezetük állapotát és átgondolják a közösség és az emberi szolidaritásjelentőségét a települési problémák megoldásában. — Hiszek abban, hogy a fenntartható településeket nemcsak téglából és malterból építik, hanem a polgári lét és az emberi szolidaritás érzéséből is — mondta dr. Wally N'Dow, a Habitat II. főtitkára. — Foglalkoznunk kell a közösség leikével. Az idei világnap ezért a települések nem-fizikai szempontjaira helyezi a hangsúlyt. A polgári lét fogalmához kapcsolódik közvetlenül az emberi szolidaritás. Városainkban és a településeken, a súlyos helyzetű lakónegyedekben az emberek megszűntek polgárok lenni. Erősíteni kell a közösségek részvételét a döntéshozatalban és irányításban. Társadalmi igazságosságnak kell érvényesülnie kormánytámogatással. A Habitat II. fontos felismerése volt többek között, hogy a lakásügy az emberiség haladásának összetevője. A másik újító elem, hogy a fejlesztési válság megoldásával együtt kell foglalkoznia az ENSZ- nek, a kormányoknak, a nem kormányzati közösségeknek, a magánszektornak. A globális akcióterv végrehajtásában partnerekké kell válnunk, a gondoskodó kormány helyett a lehetőséget biztosító kormányra építve — zárta gondolatait. az ENSZ főtitkárhelyettese, az Emberi Települések Központjának vezetője. A Habitat II. konferencián részt vevő 138 ország kormánya kidolgozott a települési problémákra (például a lakáshiány, a szennyezés, a vízhiány, a rossz közlekedési feltételek, a zsúfoltság, az erőszakos bűncselekmények) a közösségi partnerekkel együtt egy nemzeti akciótervet. A mai világnapi központi ünnepségen dr Wally N’Dow köszönti a résztvevőket, majd a tudományos tanácskozás következik, B. Zs. POROTHERM® N+F rendszer az előny há z megy WIENERBERGER Téglaipari Rt. A POROTHERM N+F európai házépítési rendszer előnyeiről már több ezer család szerzett tapasztalatot. Gazdaságossága nemcsak az építkezés folyamán jelentkezik. • 38%-kal lerövidül az építés ideje, • 57%-kal kevesebb a habarcsfelhasználás, • ingyen kapja az építési rendszer előnyeit, • 28%-kal kevesebb fűtési energiát és most a rendszer használ, így egy életen át pénzt takarít meg, • házhoz megy. AKCIÓINK: — Bramac cserepek 25% S — LB-Knauf vakolatok, ragasztók 20% = — E jelű vb. gerendák kedvezménnyel kaphatók. 10% = — Hajópadló 1200 Ft/m2 BayWa—ProMész Kft. 5. SZ. TELEPE, 5600 Békéscsaba, Ipari út 13. Nyitva tartás: hétköznap 7.30—16.00 óráig, felefon: 321-853, (30) 542-820. Fax: 441-504. BayWa Rendszervásárlás esetén házhoz szállítás. Forduljon a helyi építőanyag-kereskedőjéhez! HA ÖN CÍMÜNKRE ELKÜLDI HÁZÁNAK TERVEIT, INGYENESEN KISZÁMÍTJUK A SZÜKSÉGES POROTHERM TERMÉKEK MENNYISÉGÉT. Kérem, küldjenek címemre részletesebb információt. Név: . cím: □□□□.. — magánvásárló l—I tervező LJ kivitelező Wienerberger Téglaipari Rt. 1113 Budapest, Bartók Béla út 152/h. Fax: 203-9988 Tel.: 203-9990/217 Kérjük nyomtatott betűvel kitölteni! Miért kerülte el a vasúti fővonal Gyulát? Máig tartja magát a hídelem — sőt esetenként tényként nyomtatásban megjelenik —, hogy 1843-ban, amikor a vasútépítés ügye előtérbe került, Gyula város nem ajánlott fel „erre a nemes célra” semmit. Hozzátartozik a vasútépítés ügyéhez, hogy Gyulát 1845-ben jelentős árvíz érte. A vasútépítéstől való tartózkodás és a bekövetkezett árvíz ellenére 1848-ban a kitűzött vasúti nyomvonal Gyula érintésével haladt volna Elek és Ottlaka között Arad felé. A közölt leírásból is kitűnik, hogy három év múlva — tehát 1851. április 1-jén — már hajlandó volt Gyula városa az áldozatvállalásra a vasútépítés ügyében. A város kötelezte magát, hogy a „vasútvonal helyét ingyen átadja” és az egyéni lakosokat „melyek földjén menne keresztül a vasút”, kártalanítja. A vasútépítés ekkor sem kezdődött meg, és bekövetkezett az 1855. évi újabb árvíz, melynek következtében majdnem az egész város megsemmisült. Természetesen nemcsak a belterületek, hanem a külterület is víz alá került. 1856-ban alakult meg a magánérdekeltségű Tiszavidéki Vaspálya Társaság. Ok építették meg a vasútvonalakat Szolnoktól Kassa, Nagyvárad és Arad felé. Gyula város 1851. évi vállalásáról természetesen tudtak az érdekeltek. (Közben Békéscsaba 1856. december 10-én teljes egészében visszavonta a vasútépítésre tett korábbi ajánlatát.) A Gyulát elkerülő, Szolnok—Arad közötti vasútvonalat 1857—1858. között építették meg. , Tehát nem Gyula város vezetésének „eredménytelen és a közjóiét előmozdítását felfogni, de még megálmodni is képtelen elöljáróság volt az oka a vasútvonal elvesztésének”. Egészen más volt az ok. Ha Gyulát érintette volna a vasútfővonal 29 km hosszúságban, mély ártéren, az árvizek által elönthető területen haladt volna keresztül a Fehér- Körössel közel párhuzamosan Békéscsabától Gyulán át Elekig. Ezt a megoldást mindenképpen el akarták az építtetők kerülni. A Tiszavidéki Vaspálya Társaságnak a Kassa és Nagyvárad felé épített vonalain is voltak árvizektől veszélyeztetett területek. Ezeken a helyeken mindenütt merőlegesen haladtak át a vasúttal az ártereken, hogy minél rövidebb szakaszon legyen árvízveszélynek kitéve a pálya. Sajnos Gyulánál ezt nem lehetett megoldani. Hogy Gyulát elkerülte a vasúti fővonal, nem a város „élhetetlenségén” múlott. Ennek kizárólag vízrajzi okai voltak. Góg Imre Verekedés, csak úgy Ezzel az elhatározással indult el csütörtökön néhány vagány komlósi fiatal. A bőrdzsekis, szkínhed társaság a gimnáziumban akart portyázni. Az egyik összejövetelre be is jutottak, de a pedagógusok határozott fellépésére eltávoztak a helyszínről. Ám nem mentek messzire, megbújtak a bokrok között és a leghamarabb érkezőre rátámadtak. A szerencsétlen első osztályos mezőhegyesi gimnazistát úgy elverték, hogy léprepedéssel szállították az orosházi kórházba. Pénteken egy német fiatalt pofoztak meg a diszkóban. Az iskola igazgatója a történteket a legutóbbi testületi ülésen is elmondta és kérte a képviselőket, vegyék a történteket intő jelnek. A rendőrségen a gimnázium már megtette a feljelentést. A történtek kapcsán megkerestük a helyi rendőrőrs helyettes parancsnokát. Sóki Györgyöt. A törzszászlós elmondta, az egyik gyanúsított — aki bántalmazta a gimnazista fiút — elismerte tettét, de a miértre nem tudott válaszolni. A fiatalkorú egyébként nem ismeretlen a rendőrség előtt. — TE Orvosi ügyelet vállalkozásban Medgyesegyházán a képviselő-testület korábban meghirdette a 11 települést összefogó orvosi ügyelet vállalkozásba adását, amelyre egy békéscsabai szakemberekből álló orvoscsoport jelentkezett. Az ügyelet vállalkozásban történő működése október 1-jétől engedélyezett és a gyakorlati munka kezdésére az ÁNTSZ a szerdai bejáráson adott engedélyt. A vállalkozás koordinátora a békéscsabai bt. beltagja dr. Piriczki Béla, míg kültagjai a térségben dolgozó orvosok. A nővérek szintén a körzetből jöttek, illetve a gépkocsivezetők is idevalósiak, akik eddigi tartós munkanélküliek voltak. Az ügyeleti rend, nyitvatartás nem változik. A lakosság részére tehát minden marad a régiben, hisz továbbra is az ismert orvosok látják el a feladatot, ugyanakkor a vállalkozás az önkormányzat válláról vesz át jelentős terheket. (hm)