Békés Megyei Hírlap, 1996. október (51. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-30 / 253. szám
Otthonra lelt a gyulai ÁNTSZ 3 vt Az ÁNTSZ gyulai városi intézetének £ l székházavató ünnepségét tegnap tarH tották a Hétvezér utcában. (3. oldal) CSAIÁDI MAGAZIN melléklet I-IV oldal Körösladányban járt a Hírlap Kondoros és Kunágota után lapunk hétfőn Körösladányban rendezett a gyerekeknek őszi Hírlap-délutánt. (3. oldal) 1996. OKTÓBER 30., SZERDA ÁRA: 29 FORINT (3,50 FORINT ÁFÁVAL) LI. ÉVFOLYAM 253. SZÁM ÖNNEK MÉG NINCS FŰTÉSE? Akkor jöjjön el a Mező & Mező Kft. _______________________/ s zaküzletébe, ahol többféle fűtési és vízrendszer közül választhat. Díjtalan szaktanácsadással állunk rendelkezésére. Békéscsaba, Kinizsi u. 10. Telefon: 445-096. ______Hírek__ A ngol projektek, (ö) A gyulai önkormányzat vendégházában ma 16 órakor a Gyula Regionális Fejlesztő Kft. angol szakemberei bemutatják eddigi munkájukat a gyulai tranzit- és bevásárló- központ megvalósíthatósági tanulmányáról. Készek megválaszolni a fejlesztési projektek megvalósítására vonatkozó kérdéseket. Bár elsősorban az önkormányzat képviselőinek szánják a találkozót, minden érdeklődőt szívesen látnak. Féláron. (f) A MÁV Rt. 50 százalékos kedvezményt biztosít azoknak, akik a Budapesten január 15-éig tartó Csodák Palotája Interaktív Tudományos Játszóház kiállítást keresik fel. A félárú menetjegy a visszautazásra azonban csak akkor érvényes, ha a kalauznak a kiállítás-belépőt is felmutatják. Geszti tanácskozás, (m) Sarkad térségének munkanélküliségi helyzetéről, annak kezelési módjáról, s az eddigi tapasztalatokról tartanak körzeti megbeszélést november 1-jén, pénteken délelőtt a térség településeinek vezetői és a Békés Megyei Munkaügyi Központ munkatársai. A tanácskozás helyszíne ezúttal a geszti Tisza- kastély lesz. Nyugati mintára, (gh) Értékesítési és beszerzési szövetkezet alakult 15 mezőgazdasági magántermelő részvételével tegnap este Batto- nyán. A lapzártakor kapott hír szerint a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a Gróf Károlyi Sándor Alapítvány támogatásával létrejött nyugati típusú szövetkezet tagjai a mezőgazdasági termeléshez szükséges áruféleségek közös beszerzését és a termények közös értékesítését tűzték ki célul. Mezőgazdasági törvényt sürget az agrárkamara A Békés Megyei Agrárkamara tegnapi elnökségi ülését a Szarvasi Agrár Rt. székházában tartotta. A rendezvényre a JATE jogi kara agrárjogi és környezetvédelmi jogi tanszéke vezetője, dr. Tóth Lajos és Veres József egyetemi tanár is hivatalos volt. Mint az Horváth Károly kamarai elnök mondandójából kiderült, szervezetük szeretne minél közelebb kerülni a mezőgazdasági témában születő törvények formálásában részt vevő fórumokhoz, így e törvényeket véleményező agrárjogi tanszékhez is. A Békés Megyei Agrárkamara vezetősége a közelmúltban országgyűlési képviselőkkel találkozott. Csukás Gyula, az agrárkamara ügyvezető igazgatója nem titkolta, lobbizni kívántak, hiszen a parlament előtt jelenleg több mint tíz mezőgazdasági törvény van, s ezek kimenetele nem érdektelen az agrárium szereplőinek. Egyik ilyen fontos terület az agrártámogatás kérdése. A hírek szerint a kormány erre 88 milliárdot szánna, amit az agrárkamara elfogadhatatlannak tart. Számukra a 120 milliárd lenne a kívánatos, s e mellett racionális gazdasági indokok szólnak. Az agrárkamara ebbéli véleményét a földművelésügyi tárca és a parlament mezőgazdasági bizottsága is osztja, most már csak a parlamenti képviselőket kell megnyerniük az ügynek. Az agrárkamara egyebek mellett a mezőgazdasági törvény meghozatalát sürgeti. — Rövid, lényegretörő szabályozásra lenne szükség, amely kiragadná a mezőgazdaság szereplőit a piaci áringadozás, a kiszámíthatalan jövedelmezőség, az időjárásnak való kiszolgáltatottság szorításából — fogalmazott Csukás Gyula, aki szerint mindehhez az államnak vállalnia kell, hogy a mezőgazdaságba befektetett pénz bizonyos mértékig garantáltan megtérül. Cs. R. Ki úszta meg legolcsóbban? A „sikerdíjakat” is vizsgálták Békés megyében Október eleje óta hangos az ország Tocsik Márta és az ÁPV Rt. nevétől: folyamatosan tartanak a vizsgálatok Budapesten és persze nem maradhat ki a vidék sem. Dr. Kara Pál, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára még október 10-én olyan kéréssel fordult a megyei közigazgatási hivatalok felé, hogy végezzenek felmérést ez ügyben. Ennek megyénkben tapasztalatairól kérdeztük dr. Simonné dr. Hack Erzsébet törvényességi fó'osz- tályvezetó't. — Milyen körben készült ez a felmérés? — A megyében működő összes település önkormányzatától bekértük azokat az adatokat, melyek kiterjedtek arra, hogy alkottak-e az önkormányzatok rendeletet a vagyonukkal való gazdálkodásra vonatkozóan, illetve természetesen külön vizsgáltuk azt, milyen külső megbízásokat kötöttek az ön- kormányzatok az ÁPV Rt.-vel kialakult viták megoldása érdekében. Itt felmerült az a kérdés is, hogy milyen felhatalmazásokat adtak ki a testületek a polgár- mestereknek, illetve a külső képviselőknek. —Mik az általános tapasztalatok? — Az elmúlt években gyakorlatilag valamennyi önkormányzat megalkotta a vagyonról szóló rendeletét: ebben általános vonás, hogy szinte mindenhol a testület kizárólagos hatáskörében maradtak az ingatlan- és vagyonértékesítések, valamint a tulajdont érintő kérdések — csupán ezek fenntartásával, hasznosításával kapcsolatban kaphattak külön jogokat a bizottságok. — Mi a helyzet a belterületi földek ügyében? —Erről is tulajdonképpen kivétel nélkül tárgyaltak a képviselők mind a 75 településen. Összesen tíz olyan település van, amelyek az ÁPV Rt.-vel kötendő megállapodás lebonyolítása ügyében külső jogi képviselőnek adtak megbízást. —Kik voltak ezek a külső jogi képviselők? — A Vektor Pénzügyi és Befektetési Tanácsadó Rt. (Budapest), az 1000. ügyvédi iroda, dr. Incze András ügyvéd (Budapest) és a Békési és fia Bt., Békés — ez utóbbiak csak peren kívüli egyezkedést vállaltak, de ennél többet nem tudok róluk. — Tehát ez a négy iroda az, amelyeknek a neve felmerül a ,.sikerdíjak” ügyében... — A velük kötött megállapodások szerint ők megbízási díjat kaptak, nem sikerdíjat, mégpedig mindegyiknél szerepel egy egyszeri díj, ez húsztól százezer forintig terjed, és a megkapott összeg bizonyos százaléka, ez is változó, két százaléktól 12,5 százalékig. — Tájékozódtak-e arról, hogy ki milyen csatornákon keresztül jutott a jogi képviselőjéhez? — Erről inkább csak szóban érdeklődtünk: általános tapasztalat, hogy vagy a jogi képviselő kereste meg az önkormányzatot, vagy egymás között adták, vették a címeket. (Folytatás a 3. oldalon) Sztraka Ernőre emlékeztek Békéscsaba mai arculatának megalapozójára, a 90 éve elhunyt Sztraka Ernő építészre, városrendezőre emlékeztek tegnap délután a megyeszékhelyen. A városháza dísztermében a tisztelők, a leszármazottak vettek részt azon az emklékülésen, melyen VIlka vies Miklós városi főépítész a sokoldalú, három évtized alatt a feladatok tömegét megoldó mérnökre emlékezett. Az emlékülésnek az az épület adott otthont, melyet Sztraka Ernő tervezett, s építésének munkálatait is irányította. Vukovics Miklós szavaiból kicsengett: a néhai városrendezőről a kései utódok keveset tudnak, pedig azokon az utcákon és olyan épületek között járunk, amelyeket az a Sztraka Ernő tervezett, aki Bécsben szerezte mérnöki diplomáját, majd onnan, a fényes császárvárosból tért haza, csöppent vissza a sárba, az ország legnagyobb falujába, melyet háromezer nádfedeles háza, utcáinak összevisszasága jellemzett. A nehezebb utat, a temérdek tennivalót választotta, építési szabályok alkotásával, az utcák kuszaságának megszüntetésével és szélesítésével, a település arculatának átalakításával felvállalta Békés Csaba rendezését, mely munkáját az akkori városatyák is támogattak. Ilyen előzmények után született meg 1866-ban a mai megye- székhely első rendezési terve. Az emlékülésen Végh László, Békéscsaba alpolgármestere vázolta a város jelenlegi és távlati terveit, majdí/r. Simon Mihály, a megyeszékhely jegyzője a városháza belső földszinti folyosóján leleplezte az épület tervezőjének — Prisztavok Tibor szobrászművész alkotta — emléktábláját. Az emlékülés a Mokos Teremben Sisa Béla építész könyvbemutatójával zárult. —szekeres— Obsit segéllyel Leszerelő ünnepséget tartanak ma 15 órai kezdettel az Orosházi Határőr Igazgatóságon; a 125, sorkatonai szolgálatát letöltött fiatalt Stübe Ferenc alezredes búcsúztatja el az alakulattól.Kunos Gyula hadnagynak, az igazgatóság sajtóreferensének a tájékoztatása szerint 113 volt határőr egyéni szociális helyzetétől függően 4 ezer 500 Ft-tól 15 ezer Ft-ig terjedő leszerelési segélyben részesül. Az e célból átadásra kerülő segélyek együttes összege 763 ezer 500 forint, ami személyenként átlagosan mintegy 6 ezer 757 Ft-ot jelent. Az ünnepséget követően azonban még néhány órát a laktanyában kell tölteniük a fiataloknak: az igazgatóság területéről 31 -én hajnalban távozhatnak „végleges szabadságra". M. Gy. Hol van, ami nincs? Nem tudom, megfigyelték-e ebben a közéleti nagy hangzavarban, hogy alapvetően mást mutatnak a dolgok „odafenn” és „idelenn”. Ott mindenre az a válasz, hogy nincs rá pénz. Másképp látja ezt „idelenn” a jámbor adófizető, például a piacon vasárnapi leveszöldségre alkudozó családfő, aki szerint arra van itt pénz, amire akarják. A gyerekekre nincs, lásd családi pótlék, tudományos kutatásra, oktatásra, kultúrára sincs, lásd Zeneakadémia, Szeged, ahonnan pár milliós tb-tartozás miatt viszik a székeket, a kottaállványokat, szétverik a magyar kultúra egyik kincsesházát. És nincsen pénz a közbiztonságra se. lásd rendőri fizetés, a polgár egészségére meg kiváltképp nem futja. A jámbor adófizetőnek az a kényszerképzete alakult ki mára, hogy az állami büdzsé egy feneketlen hordó, amit fölül töm a nép, ráadásul oldalt jókora lyukakat fúrtak rajta, alul meg eltűnik a maradék. Amikor viszont leül a polgár a tévé elé, vagy kinyitja az újságot, mit lát, hall lépten-nyo- mon? Ugyanabban az országban, ahol némely önkormányzatok a majdnem semmit oszt- ják-szorozzák, ahol a kisvárosi intézményben dolgozó közalkalmazottak a számológépbe kétszer fűzik be a papírszalagot, tehát mindkét oldalára írnak; ahol jár ugyan az ebédtérítés, de kiadni nem minden hónapban tudják; ahol egymás hegyén-hátán dolgoznak egy irodában, hogy kevesebb legyen a fűtés-világítás költsége, ott nehéz elvárni, hogy megértéssel nyugtázzák a fényes székház-ügyeket, kiugró fizetéseket, javadalmazásokat, új meg új hivatalok alakítását, százmilliós fővárosi rendezvényeket. Mindezt tetézi az „oda- föntiek” lekezelő stílusa. „Odafönn”, egészen „fönn” minden jel szerint sokkal fontosabb már a napirend előtti ez-az, a személyeskedő veszekedés, hatalmi harc, mint maga a napirendre tűzött téma, például az ország jövő évi költségvetés-tervezete. Apropó, a jövő: választásokat nyerni az „idelentiek” nélkül azért nem lehet. Ezt jó ha tudják „odafönn”. Tóth Ibolya A HYPO-Bank bemutatkozása Békéscsabán A Békés Megyei Gyáriparosok Szövetsége, valamint Békés megye nagy- és közepes vállalatainak képviselői előtt mutatkozott be tegnap Békéscsabán a német tulajdonban lévő, de magyarországi HYPO-Bank Hungária Rt. és a HYPO-Lízing Hungária Kft. Dr. Bodzás Júlia, a Békés Megyei Gyáriparosok Szövetségének elnöke bevezetőként a magyar pénzügyi kormányzat és bankrendszer hiányosságairól beszélt. A pénzintézetek vezetői a bank délkeletmagyarországi fejlesztési elképzeléseiről és szolgáltatásairól tájékoztatták az érdeklődőket. Dr. Nagy Gyula, a HYPO- Bank Hungária Rt. ügyvezető igazgatója a bank stratégiáját ismertette. Céljuk a fiókhálózat bővítése és a térségben lévő vállalatok megismerése. A nemrég megnyílt szegedi fiók feladata a Békés megyei ügyfelek kiszolgálása is. A pénzintézet szeretne szorosabban együttműködni a Békés megyei vállalatokkal. A HYPO-Lízing Hungária Kft. a HYPO-Bank Hungária Rt. leányvállalata, tudtuk meg Hend- rich Balázs pénzügyi vezetőtől. A lízingcég feladata azokat a banki szolgáltatásokat kiegészítő eszköztámogatási konstrukciókat ajánlani, melyeket a bank partnerei részére az eddigiek során nem nyújthatott. A térség vállalatait képviselő gazdasági szakemberek a pénzintézet fedezet- és hitelpolitikája iránt érdeklődtek leginkább. (Both)
