Békés Megyei Hírlap, 1996. október (51. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-29 / 252. szám

Székházavató. (ö) Ma délelőtt avatják Gyulán, a Hét­vezér utcában az ANTSZ városi intézetének új székházát. Az ün­nepélyes szalagátvágást prof. dr. Morava Endre országos tisz­tifőorvos végzi. Kutyák szemléje, (cs) A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének Orosházi Szer­vezete a hét végén tenyész- szemlét tartott az üveggyári sportpályán két kategóriában. Az őrző-védő és mentőkutyák mellett az úgynevezett társasági kutyák is a bírók elé kerültek gazdáik jóvoltából, akik nem csak megyénkből, hanem Kecs­kemétről, Jászberényből is el­hozták kedvenceiket az orszá­gos tenyészszemlére. Ülésnap Dobozon, (k) A település külterületi építési sza­bályairól, a művelődési és sport- bizottság munkájáról, valamint az idei költségvetés módosításá­ról tárgyal ma 13 órától, a köz­ségházán a dobozi képviselő- testület. Az együttélésről, (s) Bé­késcsabán, a Körösi Csórna Sán­dor Főiskolán a kelet-európai nyelvek és kultúrák tanszéke szervezésében „Szlovák—ma­gyar együttélés” címmel dr. Paulik Antal, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium fő­osztályvezetője tart előadást csü­törtökön délután három órától. Balesetek, (m) Tegnap délelőtt Békéscsaba külterületén egy Szabadkígyós felől Békés­csaba irányába közlekedő Merce­des személygépkocsi előzés köz­ben összeütközött egy vele szem­ben haladó Lada személygépko­csival. Szerencsére mindkét autó lefékezett annyira, hogy „csu­pán” 100-100 ezer forintos kár keletkezett az autókban, és a Mer­cedes vezetője könnyebben meg­sérült. Ennél súlyosabb követ­kezménye lett annak a békési bal­esetnek, ahol a Cseresznye utca végén lévő jelzőlámpánál egy balra kanyarodó kerékpárost ütött el személygépkocsi. Az ütközés következtében a kerékpáros sú­lyosan megsérült. Csabai betörés, (m) Bé­késcsabán a Tábor utcai garázs­soron kettős betörést jeleztek a tegnapi nap folyamán. Az eltűnt holmik listára vételekor kide­rült, az egyik garázsból hiányzik egy kerékpár is. Az a kerékpár, amelyet aznap hajnalban egy igazoltatás alkalmával már megtalált a rendőrség. „...A TERMÉSZET JO­GA ADDIG TERJED, AMEDDIG A HATAL­MA.” (Spinoza) MEGYEIKÖRKÉP 1996. október 29., kedd Az elnököt papának szólították Cigánycsaládokkal beszélgetett Göncz Árpád Vésztőn Almalevest, brassói aprópe­csenyét krumplipürével és túróslepényt ebédeltek tegnap a vésztői napközis konyhán a gyerekek. Ugyanezt fogyasz­totta Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke is, aki a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesületé­nek — melynek a köztársasági elnök a védnöke — szervezé­sében tegnap délután helikop­terrel érkezett Vésztőre. — Harminchárom éve dol­gozom a községházán, de az­óta még egyszer sem járt itt ilyen neves személyiség. Vésztőn 1944-ben kikiáltották az önálló köztársaságot. Ha az még megvolna, akkor most a Vésztői Köztársaság először üdvözölhetné a köztársasági elnököt — mondta köszön­tőjében némi humorral Kaszai János polgármester. Majd a nyilvános fogadáson a telepü­lés eredetéről és történelméről beszélt. Lakatos Menyhért, a helyi cigány kisebbségi önkormány­zat elnöke a vésztői cigányság életéről tájékoztatta a köztár­sasági elnököt. Szólott a szoci­ális földprogramról is, amely­hez a tavasszal — sikeres pá­lyázatnak köszönhetően — a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesülete biztosította a vetőburgonyát. Lakatos Oszkár, a vésztői székhelyű megyei cigányiro­da vezetője kiemelte: a ci­gányság számára nagyon fon­tos a továbbtanulás, ezért a vésztői roma képzési központ fontos szerepet tölt be az egész Békés megyei cigány­ság életében. A helyi informálódás után a köztársasági elnök és kísérete az Árpád u. 27. szám alá ment, ahol Farkas Jánosék családját — akik részt vettek a szociális földprogramban — látogatta meg. Göncz Árpádot először a ház asszonya, Farkasné Botos Tünde köszöntötte, majd a rendezett lakásba invitálta az elnök urat. A Farkas családot apa, anya, három gyermek (egy lány, két fiú) és a nagy­mama alkotja. A köztársasági elnök a legkisebb gyermeknél — aki beléptekor papának szólította — aratta a legna­gyobb sikert. Ezt követően BudaiSándor hattagú családját látogatta volna meg Göncz Árpád, az Iskola u. 6. szám alatt. Ám a lakás közelében összegyűlt emberek nagy csodálkozására — időhiány miatt — az elnök autója megállás nélkül tovább­hajtott. (Am mint utólag meg­tudtuk: elutazása előtt a roma képzési központban végül ta­lálkozhatott Göncz Árpáddal a Budai család is.) A Békési úti roma képzési központban az ott tanuló felnőttekkel találkozott az el­nök. Majd rögtönzött, röpke sajtótájékoztatón értékelte vésztői útját. Mint mondotta: számára fontos volt ez a látoga­tás, ám az idő rövidsége miatt rossz a lelkiismerete. A vésztői cigányság problémái nagyob­bak, mint azt a község egyedül meg tudná oldani, ezért széle­sebb összefogásra van szük­ség. Azt pedig különösen hasz­nosnak értékelte, hogy Vésztőn a helyi és a kisebbségi önkormányzat között sok mindenben egyetértés van. Göncz Árpád helikoptere— fedélzetén az elnökkel — dél­után négy óra körül távozott a sárréti nagyközségből. Magyari Barna A gyanús szerződéseket átvizsgálják Szeghalmon Ki tartozik a másiknak? Szeghalmon lassan már meg­szokottá válik, hogy a képviselő-testületi üléseken az ellenzék kemény támadást intéz Kosaras Béla polgár- mester ellen. Tegnap este az EÜTERV Gmk. (melynek a polgármester a tulajdonosa) azon szerződését támadta há­rom képviselő ■— dr. Tóth Imréné, Eiler Ferenc, Miklya Jenő — melyet a volt kom­munális üzem udvarának bér­letére még tavaly júliusban kö­tött a sárréti város első embe­re. A képviselők elsősorban a havi 2000 forintos bérleti dí­jat támadták, mondván: az nagyon alacsony. Ugyanak­kor összeférhetetlenséget is gyanítottak, mivel a Kinizsi u. 105. szám alatt tevékeny­kedő, úgynevezett „házi­brigádnak” a munkáltatója a polgármester. Azt is kifogá­solták, hogy a szerződés nem elég konkrét. Kosaras Béla nem zárkó­zott el a személyét érintő eset nyilvános tárgyalásától. Töb­bek között elmondta: a képviselők által hangoztatott ottani infrastruktúrák ellenére a gmk. kárára loptak a telepről. Továbbá: a gmk. többször bocsátotta eszközeit a házibrigád rendelkezésére. Ezért a képviselők kezdemé­nyezésére felállított ad-hoc bi­zottság azt is vizsgálja ki, hogy ki kinek okozott kárt, melyik fél tartozik a másiknak? A további hasonló feltéte­lezések megelőzése végett dr. Bérkéné dr. Sajti Ilona javasolta, hogy az új jegyző vizsgálja felül mindazokat az érvényben lévő szer­ződéseket, amelyeknek egyik részese az önkormány­zat. Dr. Oláh Ernő úgy vélte: ez töménytelen munka, ezért célszerű csak a képviselők szerint gyanúsnak vélt szer­ződéseket átvizsgálni. M. B. Jók Orosháza adottságai Orosházán a térség gazdasági fel­lendítése érdekében a környező települések polgármesterei talál­koztak hétfőn délelőtt, hogy meg­hallgassák az AGROBER Rt. képviselőinek a témával kapcso­latos programját. A jelenlegi vál­lalkozásfejlesztési és munka­helyteremtési kérdésekről Simon Ferenc közgazdász (30 vállalat­nál végzett adatgyűjtés alapján) az alábbiakat mondta: — A csökkenő lakosság mel­lett sok a tartós munkanélküli, kevés az új munkahely, a fiatalok munkahelyi kilátásai nagyon el­gondolkodtatóak, mindezeknek azután az elvándorlás lesz a kö­vetkezménye. A városban elfo­gyott a privatizációs lehetőség, nem jön több külföldi tőke, az új tulajdonosok ígéreteinek határ­ideje (bizonyos ideig nem végez­tek létszámleépítést) lassan lejár, utcára kerülhetnek azok is, akik eddig biztonságban érezték ma­gukat. Ha bármelyik negatív tényező felerősödik, felgyorsul­hatnak a rossz folyamatok. A közgazdász úgy ítélte meg, a fentiek ellenére Orosházának jók az adottságai még akkor is, ha nincs áruháza, ha nehezen megközelíthető. A jövőre nézve a legfontosabb teendő: pályázni, pályázni, pályázni! cs_ j_ Varga és a parlamenti stílus Vargadstván (MDF) Békés me­gyei képviselő éppen két hete tet­te szóvá az Országgyűlésben, hogy egy „kebelbeli” cég nyerte el az APEH-től az adókártyák gyártásának megbízását, akkor, amikor még be sem volt jegyez­ve. Ráadásul késve és rossz mi­nőséggel teljesítette a vállaltakat. A múlt héten egy kérdés formájá­ban újra előhozakodott a témával Varga, vagyis, ahogy mondani szokás, már alaposan lerágta a — kétségtelenül zsíros — csontot. Tegnap fölállt a kisgazda pártelnök-frakcióvezető, s mint újabb nagy leleplezést, a kor­mány szemére hányta az adókár­tya-ügyet. Lássuk, Varga István hogyan közölte Torgyánnal, hogy illetlen dolgot tett, máskor ne plagizáljon: — ...valószínű­leg elkerülte a frakcióvezető úr figyelmét az, hogy szerzőtársak vagyunk... Úgy gondolom, hogy ebben a kérdésben, ha nem is a Magyar Demokrata Fórumé az elsőbbség, de ezt a témát mi már megpendítettük. Úgy gondo­lom, hogy Torgyán frakció- vezető úr csak nyomatékosan alá akarta húzni, hogy az MDF ebbéli álláspontját a Független Kisgazdapárt osztotta. Medgyessy Péter pénzügy- miniszter egyébként elismerte, hogy gondatlanul jártak el az APEH vezetői, ezzel kapcsolat­ban megfelelő lépéseket kezde­ményezett. S. Á. Tárgyszerűen tájékoztatni ’56-ról Lőcsei Pál, az 1956-os forrada­lom aktív résztvevője — az egy­kori békéscsabai Rudolf Főreál Gimnázium diákja — kezdemé­nyezte azt a kiállítást, melyet teg­nap dr. Ferdinandy Kond nyitott meg a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium könyvtári olvasóter­mében. A kiállítás címe: 1956 Békéscsabán és Békés megyé­ben, de az anyag országos kite­kintést is ad. Komáromi István, az RFG igazgatója elmondta; céljuk főként a 10—18 éves korosztály, a diákság tárgyszerű tájékoztatá­sa az 1956-os eseményekről, azonban egyénileg vagy előzetes bejelentkezés alapján csoporto­san mindenkit szívesen látnak no­vember 23-áig, naponta 10—16 óra között. Igény esetén 1956-ról szóló video- és diafilmek vetíté­sével is szolgálnak az érdek­lődőknek. (c) Lőcsei Pállal (balról) Fekete Pál, a gimnázium egykori tanára, az ’56-os események egyikfőszereplője beszélget FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Biztonságosabb Eleken élni Az eleki önkormányzat soros tes­tületi ülésének egyik napirendi pontját a város közbiztonságának helyzetelemzése adta. Nisteriuc György rendőr százados, az eleki rendőrőrs parancsnoka jelentésé­nek bevezetőjében hangsúlyozta, hogy Elek területén a tavalyi év­hez képest jelentősen csökkent a bűncselekmények száma, ez főként a betöréses lopások, illetve a besurranásos lopások esetében észlelhető. A térségben, Elek-— Kétegyháza—Lökösháza vonu­latában nem kevesebb, mint 100 bűncselekménnyel regisztráltak kevesebbet az idén 1995-höz ké­pest. A bűnügyi felderítési arány a maga 80 százalékával szintén imponáló. Ami viszont elgondolkodta­tó, az az, hogy nem csökkent a mezei lopások száma annak el­lenére, hogy a határőrség is be­segít a rendőrség ez irányú mun­kájába. A közlekedés biztonsá­gában is javulásról beszélhetünk annak ellenére, hogy a meglévő úthálózat igen rossz állapotban van. A technikai felszereltség te­kintetében alapkövetelménynek számítana egy Lada Niva típusú terepjáró, valamint egy számító­gép beszerzése. Mindezt összegezve, a rend­őrőrs hathatós munkájának köszönhetően a lakosság bizton­sága jobbnak mondható Eleken. (b) Kell-e szegénységről beszélni Tótkomlóson? Tótkomlóson a mezőgazdasági szövetkezetek részben a tulaj­donviszonyok, így főleg a föld­területek magánosítása folytán, valamint a mezőgazdasági ter­mékek alacsony profittermelése miatt komoly létszámleépítésre kényszerültek az elmúlt évek­ben. Hasonló lépésekre kény­szerült a piacvesztések miatt a két helybeli ipari szövetkezet. A gazdaságban végbement válto­zások hatására megnőtt a rászo­rulók száma — mondta a hétfői testületi ülésen Gyivicsánné dr. Szenczi Irén tótkomlósi jegyző, aki a szociálpolitikai feladatok­ról számolt be a képviselőknek. — A beszámoló készítésekor sok kérdés merült fel bennem, amelyekre a választ az önkor­mányzatnak kell megadnia (mű- ködőképes-e egy rászorultság elvű elosztási szisztéma, amikor a központi és a helyi források is szűkülnek; a szociális érzékeny­ségben meddig tud elmenni az önkormányzat; a szociális intéz­mények fenntartása okoz-e gon­dot a településen; lehet-e, kell-e beszélni szegénységről Tót­komlóson?). A jegyzőnő foglalkozott a szociális intézményhálózat fel­építésével és működésével is, bemutatta az idősek napközi ott­honát, az idősek házát, a család- segítő központot, majd a pénz- beni ellátásokról szólt. (esete) A megszépült üzlet látja el az egész városrészt hentesáruval, zöldségfélével és péksüteménnyel fotó: kovács Erzsébet Megszépülve, régi névvel Megfiatalodva és megszépülve, régi nevén tegnap reggel, minden különösebb ceremónia nélkül is­mét megnyílt Mezőberényben a ,,Magyar", vagy ahogyan anno a községben hívták, a mai városban is így ismert:. Magyar népholt’’. A Csabai út és Vasút utca sarkán több, mint fél évszázada boltként üzemelt az a kereskedemi egy­ség, ahol az évtizedek során gene­rációk vásárolták meg a napi alapvető élelmiszer-szükséglete­iket. Az épület később az egykori áfész tulajdonába került, s fél esz­tendeje, a felszámolását kö­vetően a leromlott állagú, elha­nyagolt létesítmény versenytár­gyalás révén került a helyi Landmark Kft. tulajdonába. Az új tulajdonos fő profilja a mezőgazdasági termelés és szol­gáltatás, valamint a kereskede­lem. Most a Landmark tevékeny­ségi köre az élelmiszer-kereske­delemmel bővült, Újra régi fé­nyében ragyog a modernizált üz­let: a Landmark több millió forin­tot költött a felújításra, a parkoló­udvar kialakítására. A munkákat a békéscsabai Ártimex Kft. koor­dinálta, s egy részét végezte. így készült el a reggel 6 órától 19 óráig nyitva tartó, több mint száz négyzetméter eladótérrel rendel­kező élelmiszerüzlet, mely egy egész városrészt hivatott ellátni hentesáruval, tőke- és baromfi­hússal, zöldségfélével, a helyszí­nen sült, friss péksüteménnyel és egyéb élelmiszerféleségekkel. Hamarosan megnyílik a a táp- és terménybolt, később megnyitják a gazdaboltot is. —sz—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom