Békés Megyei Hírlap, 1996. október (51. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-08 / 235. szám
>RÉKÉS MEGYEI HÍRLAPGAZDASÁG 1996. október 8., kedd £ 0 Egy éve alakult meg a Vésztői Regionális Vasút Piaci körkép — Körösladány Mellékvonalak gazdaságos üzemeltetésben A váltót — képletesen szólva—éppen egy esztendeje állították át, így nem kellett megszüntetni a vésztői szárnyvonalakat fotó: kovács Erzsébet A MÁV Rt. Vésztői Regionális Vasút éppen egy esztendeje, 1995. október elsején 406 dolgozóval, 196 kilométeres vasúthálózaton (mely tizennégy települést érint Gyulától Szeghalomig, Vésztőtől Körösnagy- harsányig, illetve a dévaványai és a füzesgyarmati részt) kezdte meg működését. Létrejöttével elkerülhetővé vált a vésztői szárnyvonalak megszüntetése. — Akkor egyértelmű célként fogalmazódott meg, hogy a vasúti közlekedési alapellátásokat az igényeknek megfelelően mielőbb hatékonnyá és gazdaságossá tegyük. Ennek érdekében a regionális vasút által érintett települések önkormányzataival, az itt működő gazdálkodó szervezetekkel szorosabb kapcsolatok kiépítésére törekedtünk — tájékoztatta tegnap lapunkat Varga Zoltán, a Vésztői Regionális Vasút vezetője. — A régió számtalan lakójának életében jelentős szerepet játszik a vasút. Az egy év alatt a személyszállításban milyen konkrét eredményeket sikerült elérniük? — A személyszállítás terén a menetrendek készítésénél figyelembe vettük az önkormányzatok és a társközlekedési vállalatok javaslatait is. Ennek eredményeképpen az 1996—97-es menetrenddel kapcsolatban utaspanaszunk nem volt. A térségünkben működő iskolákkal, oktatási intézményekkel szintén eredményes együttműködéseket sikerült kiépítenünk. Ezt bizonyítja az a tény, hogy az utóbbi évekhez viszonyítva a csoportos utazások száma 50 százalékkal megnőtt. Továbbá a vasúti utazások népszerűsítése érdekében térségünk járatairól menetrendkivonatokat készítettünk, amelyeket díjmentesen biztosítunk iskolák és önkormányzatok részére. —Mi a helyzet az áruszállítás terén? — Ez a régió elsősorban mezőgazdasági jellegű, így a termények alakulása nagy hatással van áruforgalmunkra is. Az elmaradt búzaszállítások elég érzékenyen érintették az áruszállítást. Ám jelenleg úgy tűnik: a napokban beindult cukorrépa- és napraforgó-szállítások az év végére lehetővé teszik áruforgalmi tervünk teljesítését. — Milyen gazdasági alapokkal rendelkezik a Vésztői Regionális Vasút, .v jelenleg hány dolgozót foglalkoztatnak? — Regionális vasutunk önálló gazdálkodást folytat, így központi létszámmegszabást nem kaptunk, csak bérkeretet. A megalakulásunkkor a forgalmi szolgálatnál létszámhiányunk, a gépészeti szakágnál pedig létszámfeleslegünk volt. Átcsoportosításokkal, illetve átképzésekkel a létszámhiányt mára megszüntettük. Néhány dolgozó helyzetét pedig korengedményes nyugdíjazással oldottuk meg. így ma a dolgozói létszámunkat 366 személy alkotja. Költséggazdálkodás vonatkozásában szigorú takarékossági intézkedéseket vezettünk be. A költségek további csökkentése végett a vésztői gépészeti szak- szolgálatnál több olyan gépjárműjavítást végzünk, mely gyakran 30-35 százalékos megtakarítást eredményez. Az önkormányzatok is segítségünkre vannak azzal, hogy a község gazdálkodóinál a vasúti szállítást helyezik előtérbe. Az egy év tapasztalatai alapján elmondhatom: csak az önkormányzatokkal közösen fellépve tudunk igazán cselekedni a regionális vasutak jövőjének biztosítása érdekében. Magyari Barna Tojás tizennégy forintért Szokásos forgalom volt a körös- ladányi heti piacon. Az eladók mégsem voltak elégedettek. Mint mondották: kicsi a vásárlóerő, községről lévén szó szinte mindenki mindent megtermel. A káposzta kilóját45-50 forintért, a karfiolét 60 forintért, a zöld- ségét és a répáét 35-40 forintért, a hagymát 40-50 forintért mérték az árusok. A padlizsán kilójáért 120-140 forint közti összeget, a burgonyáért 35 forintot kértek. A zöldpaprikák darabonkénti ára— minőségtől és nagyságtól függően — 6 és 15 forint volt. A karalábé darabja 35-40 forintba került, paradicsomot pedig 40, 100 és 200 forintos kilónkénti áron lehetett venni. A körték kilójáért 60-80 forintot, az almáért 50-70-et kértek a termelők. A tojások darabja 14 forintba került. Egy fél liter túróért — akárcsak ugyanannyi tejfölért — 150 forintot kértek. A legdrágábbnak a dióbél bizonyult: ebből egy kilót 600 forintra tartottak a termelők. A szárazbabot 300 forintért kínálták. Egy pár tyúkot 1300 forintért, egy libát pedig már 1000 forintért lehetett venni. M. B. Takarmányárak A takarmányokon belül a főbb takarmányok és tápok árai az elmúlt hónapban az alábbiak szerint alakultak Békés megyében: Megnevezés Ár (Ft/100 kg) Szélső értékek Takarmánybúza 3000 2900—3200 Takarmányárpa 3000 2900—3100 Zab 3250 3000—3500 Kukorica 3600 3400—3800 Takarmányborsó 5200 5000—5400 Szója 7200 6950—7300 Lucernaliszt 2800 2200—3000 Korpa 2250 2100—2300 Vérliszt—82% feh. tart. 10300Húsliszt—63% feh. tart. 7600Csontliszt—48% feh. tart. 5600Tejeló'tehén-táp 3600 3100—3700 Borjú indítótáp 4000 3600—4250 Növéndékmarha-táp 3400 3350—3650 Hízótáp 3500Siildó'táp 3800 3200—3950 Malac tejporos prestarter— PURINA 9500Malac granulátum 5150Koca táp 3300Baromfiindító 5250Baromfinevelő' 5150Baromfibefejezó' 4850Jércetáp 3950Háztáji tojótáp 3600Zabos libatáp 3150Pulykaindító 5250Pulykabefejezó' 4950A tömegtakarmányok esetében jellemzően az alábbi árak alakultak ki: Fűszéna 850 600—1000 Lucernaszéna 1600 1500—1800 Az osztalékadó nő, az adóteher nem Jövőre megszűnik a kiegészítő adó A jövő évtől várhatóan 10 százalékról 20 százalékra emelkedik az osztalékadó, ennek ellenére a hazai társaságok többségének adóterhei csökkennek - tudtuk meg dr. Vámosi-Nagy Szabolcstól, a PM miniszteri biztosától. Hatályon kívül. A pénzügyminiszter tegnap semmissé nyilvánította a VPOP- nak azt a nemrég nagy port kavart határozatát, amelyben a Kuvait Petróleum Magyarország Kft.-re kirótt jövedéki bírság összegét 83,3 millió forintról 100 ezer forintra mérsékelte. A jövedéki törvényt megsértő cég most ismét 83,3 milliós bírságot köteles fizetni. Természetesen jogában áll bíróság elé vinni az ügyet. Kinevezés. A Magyar Köztársaság elnöke - a miniszterelnök javaslatára - Gi- lyán Györgyöt 1996. október 4-i hatállyal az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium közigazgatási államtitkárává kinevezte. Részvénycsere. Megkezdődött a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Rt. kárpótlási jegy-részvény csereakciója. A következő 14 munkanap alatt a DÉDÁSZ jegyzett tőkéje nyolc százalékának megfelelő, 2,38 milliárd forint névértékű részvénycsomag jegyzésére nyílik lehetőség. A kárpót- lásijegy-tulajdonosok az OTP kirendeltségein juthatnak hozzá az igénylési ívekhez. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 248,50 Görög drachma (100) 65,96 Német márka 103,80 Olasz líra (1000) 104,56 Osztrák schilling 14,76 Spanyol peseta (100)123,35 USA-dollár 158,89 Az osztalék közgazdasági értelemben a befektetett tőke hoza- déka. Jogilag viszont a társasági adóval csökkentett eredménynek ama része, amelyről a tulajdonosok úgy döntenek, hogy osztalékként kiveszik a cég kasszájából. Az adórendszer tervezett módosítása szerint 1997-ben megszűnik a társasági adóban az úgynevezett (23 százalékos) kiegészítő adó. A személyi jövedelemadó elvonási szintje csökken, a legfelső adókulcs 48 százalékról 42 százalékra mérséklődik. A 10 százalékos oszIsmeretes, hogy Magyarországnak három szabadkereskedelmi övezettel, az Európai Unióval, az EFTA-val és, a CEFTA-val van megállapodása. Az EU kezdeményezésére tavaly tárgyalások kezdődtek, hogy hozzanak létre a három nagy európai szabadkereskedelmi övezet részvételével egy úgynevezett „páneurópai ku- mulációs övezetet”. Az EU-val társult országok zöme már 1997. január 1-jével csatlakozik az övezethez. Matalékadó ugyanakkor 20 százalékra nő. Mindez együttesen lényeges adócsökkentést jelent, mert a kiegészítő adó megszűnésével az osztalékot terhelő összes adó a következő példa szerint csökken: 100 (a társasági adó alapja) -18 (18 százalék társasági adó) = 82 (adózott nyereség). Ennek a 20 százaléka (szja): 16,4. Az adózott osztalék: 65,6 lehet. Az összes adóteher: 18 + 16,4 = 34,4 százalék. Vagyis az eddig 40 százalékos ossz adóteher 5,6 százalékponttal lesz kisebb. A szakember kiemelte, hogy gyarország viszont kérte, hogy a jobb felkészülés érdekében csak július 1-jével csatlakozhasson, erről azonban még nincs döntés. Budapest azt is kérte, hogy az új vámszabályzat csak a csatlakozás után beérkező részegységek felhasználásával készülő árukra vonatkozzon. Ezek szerint a július 1 -je előtt beérkezett, nem az övezetből származó részekkel készült árukra a vámvisszaigénylés még két évig lehetséges. A vámkedvezmények a vámaz új szabályozás előkészítése során természetesen fény derült az osztalék jogi és közgazda- sági fogalma közötti ellentmondásra. Pontosabban arra, hogy ezzel hogyan élnek bizonyos vállalkozások. Ezért a személyi jövedelemadó törvénytervezete kétféle variációval számol. Ha az osztalék nem haladja meg a társaság saját vagyonának 50 százalékát (a jegybanki alapkamat kétszeresét), akkor a személyi jövedelemadó mértéke 20 százalék, az összes adóteher pedig 34,4 százalék. Ennél nagyobb osztalék esetén az 50 százalékot meghaladó részt 27 százalékos forrásadó terheli, tehát az összadóte- her továbbra is 40,14 százalék marad. n. zs. szabadterületek, a magánvámraktárak, a bérmunkák esetében szűnnének meg, ha az övezetbe exportálandó áru részei nem az övezetből származnak. Gondot okoz, hogy vontatottak a szabadkereskedelmi tárgyalások a három balti állammal, továbbá Romániával és Bulgáriával. E tárgyalások sikertelensége esetén Magyarország szempontjából ez az öt ország nem tekinthető majd kumulációs övezeti tagnak. A származási szabályok mindenképpen változnak, csupán az időpont nem bizonyos; de fel kell készülni rá. Az új szabályok életbelépésével a kumulációs övezetből származó részegységekkel készülő áruk kivitele az övezetbe a szakértők szerint előnyt hoz majd a magyar exportőröknek. Nemrég hírt adtunk arról, hogy a magyar exportőröknek komoly változásokra kell számítaniuk a jövő évben: a tervek szerint július 1-től megszűnik a vámvisszatérítés lehetősége és a vámkedvezmény is az EU-, az EFTA-, a CEFTA-országokba, továbbá öt másik európai államba exportálandó árukra, amennyiben azok nem a januárban létesülő „páneurópai kumulációs övezetből” származó részegységekből készülnek. Veszélyes hulladékok útja Ki-ki söpörjön a maga portáján Itt van, de még sincs itt. A letenvei vámudvarban veszteglő sok kamionnyi veszélyes hulladék - noha német földön áll - a hazai talajt szennyezi. Baja Ferenc környezetvédelmi miniszter a bázeli egyezményre hivatkozva megnyugtatta a lakosságot: a feladó ország köteles gondoskodni elszállításukról. A vesz- teglés tehát nem magyarázható azzal, hogy a kamionok eltévedtek a jogszabályok útvesztőiben. Még a joghézagokon sem igen bújhattak ki, mivel a bázeli egyezmény elveit követve a közelmúltban kormányrendeletben szabályozták a veszélyes hulladékok importját és tranzitszállítását. Erdei György, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára lapunknak adott nyilatkozatában kiemelte: a honi jogszabályok egyértelműen tiltják a veszélyes hulladékok behozatalát Magyar- országra. Ez alól .csak az az import kivétel, melynek célja az újrahasznosítás. Ám ennek nincs még fejlett ipara hazánkban. Egyelőre az évente több mint 17 millió köbméter saját települési hulladék biztonságos elhelyezéséről sem tudunk gondoskodni, csak gyűjtögetjük. A veszélyes hulladék tran- zitját a Környezetvédelmi Főfelügyelőség engedélyezheti. Ennek az intézménynek azonban nem tiszte, hogy elejét vegye a csalásoknak, mint ahogy azok leleplezése sem. (bozsó) A családi gazdaságokért A jövő évre tervezett 88 milliárd forint agrártámogatás nem elegendő a kormány- programban kitűzött célok megvalósításához - jelentette ki lapunknak Jakab István, a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetségének társelnöke. A földművelésügyi tárca 1997. évi agrárszabályozási elképzeléseivel kapcsolatosan Jakab István kifejtette: a gazdakörök egyetértenek a minisztériumnak azzal a törekvésével, hogy jövőre a szubvenciók nagyobb részét a termelők kapják. Kiemelten fontosnak tartják az energiafelhasználás költségeit csökkentő kompenzációkat, valamint az információs rendszer kiépítésének és működtetésének az ösztönzését. A MAGOSZ szerint elsőbbséget kell kapniok a családi gazdaságok szövetkezéseinek, amelyek a mezőgazdaságilag művelhető földterület 50 százalékán gazdálkodnak. A beszerző, értékesítő szövetkezetek szervezésében gyorsabban lehetne eredményt felmutatni, ha a termelők, a magángazdák a kormányzat döntéseit nemcsak szavakban, hanem konkrét támogatás formájában is érzékelnék. Újvári Három övezetből egy negyedik
