Békés Megyei Hírlap, 1996. október (51. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-07 / 234. szám

Merénylet volt a buszrobbantás Egymillió forintot ajánlott fel az országos rendőrfó'kapitány annak, aki segít kézre keríteni a piliscsabai autóbusz-robbantás tetteseit. (4. oldal) SPORT melléklet 10-12. oldal Megkérdeztük olvasóinkat frS Luxus-e ma autózni Magyarországon? Takács András: — Ha az ország összla­|#x. tfl kosságát vesszük alapul akkor az embe­* A rek többségének luxus. (5. oldal) f" 1996. OKTÓBER 7., HÉTFŐ ÁRA: 29 FORINT (3,50 FORINT ÁFÁVAL) LI. ÉVFOLYAM 234. SZÁM Betongerenda 15% PK-panel , 5% kedvezménnyel, Békéscsaba, Berényi út 148. (a fénysorompótól kb. 200 m-re). Nyitva: hétköznap 8-16, szombaton 8-12 óráig. Telefon: (66) 445-051, 06 (30) 433-249. A szabadsághoz nem kell lábjegyzet! Megyénkből sokan vettek részt az aradi megemlékezésen Mint bal oldali képünkön látható, az ünnepség résztvevői kokárdát kaptak, s így vettek részt a koszorúzáson fotó-, such tamás Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc vértanúhalált halt tábornokaira emlékezett tegnap a magyarság szerte a világon. Az aradi megemlékezéseket a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szervezte. Az ünnepségek tulajdonképpen már szom­baton elkezdődtek Aradon. A kultúrpalotában telt ház előtt megtartott emlékműsorban fellépett többek között a Vox Juven- tutis, valamint a Kölcsey Stúdió. Éder Enikő, a Csíky Gergely nevét viselő magyar középiskola XI. osztályos tanulója csángó népdalokkal ejtette ámulatba a közönséget. Az I. számú általá­nos iskola 6. g. osztálya egy honfoglaláskori szertartást adott elő Matekovics Mária feldolgozásában, szintén óriási sikerrel. Névadójuk Szent Gellért Gellért 980 körül született velencei patrícius családban. Kolostori iskolában végezte tanulmányait. Bencés lett és fi­atalon már a közösség apátja. A pannonhalmi apát rábeszé­lésére jött Magyarországra, hogy hirdesse az evangéliu­mot. Hosszabb időt töltött Ist­ván udvarában is, s a király bizalmi embere lett. Az udvar lármájából magányra vágyó Gellért hét évre Bakonybél rengetegébe vonult. A remete­séggel István kérésére szakí­tott, aki reá bízta a Csanádi püspökség megszervezését. István halálát követő pogány lázadások idején Gellért Vatha csapatainak lett áldozata 1046. szeptember 24-én. A vér­tanú püspök testét 1083-ban László király emelte oltárra. A vértanú püspök halálának 950. évfordulójára emlékezve a gyomaendrődi Katolikus Ál­talános Iskolában tartott hétvé­gi ünnepi misén Gyulay Endre Szeged-csanádi megyéspüs­pök az ő tiszteletére szentelte fel az iskolakápolnát, s ugyan­ekkor a tanintézet felvette Szent Gellért nevét. Ez alkalomra készült el Gyomaendrőd város ajándéka­ként a kápolnát díszítő oltár­kép is. Salamon György festő­művész alkotása a vértanú püs­pök életének legfontosabb ál­lomásait örökíti meg. A fest­ményen megjelenik továbbá az adományozó város címere, valamint az iskolát Szűz Mári­ának felajánló jelenetében több városlakó társaságában a polgármester alakja. — Ma, amikor ezt az oltár­képet az iskolának átadom, azt jelenti, a városnak adom. Ez az iskola az egyház és a város áldozataiból híd a két város­rész, Endrőd és Gyoma között — fogalmazott az átadás pilla­nataiban dr. Frankó Károly polgármester. — Szimbóluma az összefogásnak és együtt dolgozásnak városrészek, vá­ros és egyház, református és katolikus felekezet között. Cs. R. A Magyarországi Románok Kulturális Napján Horn kezdeményezi Suchman felmentését A miniszterelnök a köztár­sasági elnöknél kezdemé­nyezi Suchman Tamás fel­mentését miniszteri tisztsé­ge alól október 15-i ha­tállyal. Erről a Miniszterel­nöki Hivatal közlemény­ben tájékoztatta vasárnap este az MTI-t. A közlemény szerint a kormányfő hangsúlyozza, hogy Suchman Tamás mi­niszterként jelentős sikere­ket ért el a privatizációs fo­lyamatban és emberi tisztes­sége megkérdőjelezhe­tetlen. Ezek a kétségtelen pozitívumok sem mentesítik azonban az általa felügyelt ÁPV Rt. által kötött sza­bálytalan és a díjazás mérté­két tekintve elfogadhatatlan tanácsadási szerződésért vi­selt felelőssége alól. Hírek Gútili látogatás. (1) A medgyesegyházi művelő­dési házban ismét megszer­vezik a már hagyományos­nak számító rokonlátogatást Gútára. Az október 10-étől 13-áig tartó programot ön­költséges alapon hirdették meg, amelyre a helyiek mel­lett szívesen fogadják más településről utazni szándé­kozók jelentkezését is. Kamutiak Ditróban. (z) Kamut évek óta szoros test­véri kapcsolatot tart a hason­ló nagyságú, erdélyi telepü­léssel, Ditróval, ahol elké­szült a háborús emlékmű, melynek avatására vasárnap került sor. Ebből az alkalom­ból kulturális delegáció uta­zott Ditróba. A 30 tagú Ka­mud Néptáncegyüttes pénte­ken hajnalban kelt úra, s többször lép közönség elé a környező magyar lakta köz­ségekben. A delegáció hét­főn érkezik haza. Vasárnap délelőtt az RMDSZ- székházba várták a romániai és magyarországi küldöttségeket. Itt került sor arra a sajtótájékozta­tóra, amelyen Frunda György, az RMDSZ államelnökjelöltje fo­gadta a sajtó képviselőit. A Békés Megyei Hírlap kérdésére, hogy tudniillik a romániai választások után várható-e látványos javulás országaink viszonyában, illetve a határmenti megyék gazdasági együttműködésében, Frunda György így válaszolt: — Az RMDSZ jószándékúan kezeli az alapszerződést. Re­méljük, valóban javulni fog a viszony Magyarország és Ro­mánia között. Ehhez elsősorban az kell, hogy a román törvényhozás módosítsa azokat a törvényeket, amelyek­ben magyarellenes, diszkrimina­tív előírások szerepelnek. Ilyen példáúl a tanügyi törvény és a helyi közigazgatási törvény. Ez utóbbi nem teszi lehetővé a ma­gyar nyelv használatát a közigaz­gatásban. A mindenkori kormá­nyok saját hatáskörükön belül is javíthatják a határmenti gazdasá­gi együttműködést. Megítélé­sünk szerint a határ mindkét olda­lán létrehozhatók szabad gazda­sági övezetek. Több határát­kelőhelyre lenne szükség, el kel­lene törölni a diszkriminatív vám­illetékeket. Úgy tudom, hogy a jelenlegi román kormány is dol­gozik ilyen tárgyú tervezeteken. Hogy sor kerül-e látványos javu­lásra, azt nem tudhatom. Egy biz­tos: ez elsősorban a választások után megalakuló kormány összetételétől fog függni—mon­dotta Frunda György, az RMDSZ államelnökjelöltje. A sajtótájékoztatót követően az emlékhelyre siettünk, ahol 11 óra után már több ezren várták, hogy délben felcsendüljön a ma­gyar és a székely himnusz, hogy elhangozzanak az ünnepi beszé­dek. hogy ki-ki leróhassa kegye­letét a vértanúk obeliszkjénél. (Folytatás a 3. oldalon) Több mint félezer fellépő képvi­selte a hazai románság kultúráját szombaton Gyulán, az Erkel Művelődési és Közösségi Ház színpadán. A rendezvény az idén nem csak a Békés megyeie­ké volt, hanem minden magyar- országi románé, így érkeztek résztvevők Hajdú-Biharból és Csongrádból is. A Magyaror­szági Románok Kulturális Nap­ján megjelent loan Donca, Ro­mánia nagykövete, Ivan True er, Románia nemzetiségi és kisebb­ségi államtitkára, de itt volt Arad megye prefektusa, Avram Craciun és Achim Aleksa, az Arad Megyei Tanács elnökhe­lyettese is. Megyénk képvisele­tében Pelcsinszki Boleszláv, a megyei közgyűlés alenöke, a művelődési minisztériumból Polliik Antal kisebbségi fő­osztályvezető vett részt az ese­ményen. A rendezvényt Lehenszky At- th polgármester köszöntötte abban a városban, amely a hazai románság központja. Ünnepi megynyitójában Budai János, a Magyarországi Románok Or­szágos Önkormányzatának el­nöke elmondta: a kulturális kin­csek üzenetet hoznak egy olyan világból, amelyet már lassan el is veszítettek. — Úgy, vélem, múltunk, s benne elődeink kul­túrájának megismerése, nyel­vünk, szokásaink, hagyománya­ink ápolása kisebbségünk szá­mára is kulcsfontosságú, mert (Folytatás a 4. oldalon) Zenei vetélkedő A körösladányi Tüköry Lajos Általános Iskola a zenei világ­nap alkalmából nagyszabású vetélkedőt szervezett, amelyen mind a tíz felsős osztály indított egy három-három tanulóból álló csapatot. Előzetes feladatként minden csapat egy-egy zene­műillusztrációval érkezett a ver­senyre, mely még hat különböző megmérettetésből állt. Az évfo­lyamok közti versenyt az 5. c., a 6. a., a 7. c. és a 8. a. nyerte. Az abszolút győztes pedig a Dávid Erika, Károly Kitti ésRácz Teré­zia alkotta 7. c. csapata lett. A színvonalas versenyt — amely során Bartók Béla 1918- as körösladányi népdalgyűjté­seiről is megemlékeztek — az iskola két zenetanára szervezte, a nyertesek jutalomban része­sültek. M.B. Suchman Tamás, nyakig a tocsikban Hoppsz,. te zsuga! — vágta Suchman Tamás hónapokkal ezelőtt az MSZP-tanácskozás résztvevőinek szeme közé a lemondónyilatkozatot helyet­tesítő küldöttkártyáját. Majd elhúzza ezért Horn Gyula a kis pajkos nótáját! — jósol­gattuk. Kaposvári emberünk­nek nemrégen formálisan meg is kellett válnia privatizá­ciót felügyelő miniszter­ségétől. Hogy tárcanélküliből tárcás legyen. A tárcájában pedig immár ott lapul Tocsik Márta nyolcszáz milliós ki­elégítése. Az ellenzék éppen azon há- borog, hogy a kormány elza­varta az ÁPV Rt. teljes vezér­karát. Magam is hibásnak tar­tom e lépést: az egész díszes (részvény)társaságot elküld­hették volna a francba. Az ügy kulcsszereplői a hét végét akár a kompromittáló adatok eltüntetésével is tölthették. A szűzzé nyilvánított Suchman Tamásnak már a nyilvánosság előtti védekezése is elgondol­kodtató: (szerinte) jogilag rendben van minden, csak er­kölcsileg kifogásolható a ka- zalnyi pénz ennyi munkáért való odaítélése. Gyanítom, hogy a politikai felelősség elsődlegesen morális tartal­mú... Harakiri, Suchmann úr, harakiri! Nemcsak a szocreál szem­lélet sokalltatja az emberek­kel Tocsik „sikerpénzét”! Ez a világ kapitálisabb szegletei­ben is hánytató hatású lenne. (S nyilván akadnak további tocsik is az ÁPV Rt. házatá­ján, melyekbe valakik még könnyen beleléphetnek...) Meg kellene nézni azt is, kik könnyítették meg az amazon villámgyors sikerét? S mennyiért? Miként lehet, hogy a kormány(ok) nem haj­tatták végre a törvényt: nem folyósították minden alku nél­kül az önkormányzatoknak a járandóságukat? Vajon kinek az ötlete volt, hogy az állam, s az önkormányzatok oldalán is ügyvédek meg egyebek hada „kaszáljon” tíz- meg százmil­liókat egy művitában? Tény­leg: kik ajánlották be Tocsik Mártát, s kik az önkormány­zatok megbízottjait? Such­man Tamásnak viszont már nem a nótája elhúzásáról van szó: az irhájáról... Kiss A. János E rendezvények a két nép között szellemi hidat alkotnak. Képünkön a pusztaottlakai diákok láthatók, akik színvona­las műsorukkal ezóttal is nagy sikert arattak FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET

Next

/
Oldalképek
Tartalom