Békés Megyei Hírlap, 1996. október (51. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-01 / 229. szám
«I MEGYEI KÖRKÉP 1996. október 1., kedd © Megkérdeztük olvasóinkat Lesz-e az idén vénasszonyok nyara? Kender Krisztina, 22 éves, mezőkovácsházi tanuló: — Nem tartom valószínűnek, pedig nagyon szeretem az őszt. De csak akkor, ha nem ilyen hirtelen jön. Szeretem ahogy lehullanak a fákról a levelek, ebben a rossz időben azonban szinte egyszerre hullottak le. Most nagyon hirtelen jött a hideg, és az előrejelzések sem túl biztatóak. Pedig jó lenne még egy kis napsütés. Deák Péter, 16 éves, mezőkovácsházi tanuló: — Nem szeretem az átmeneti időszakokat semmiben, így nem szeretem az őszt sem, ami számomra átmenetet jelent a nyárból a télbe. Ilyenkor mindig hideg van, én pedig inkább a meleget, a nyarat szeretem. Szerintem nem lesz vénasszonyok nyara, és a meteorológusok sem biztatnak semmi jóval. Szikora Istvánná, 53 éves, békéscsabai boltvezető: — Nagyon szeretem a vén- asszonyok nyarát, és remélem lesz még az idén. Talán majd októberben. Az őszt a sok szín miatt szeretem, és a hőmérsékletért. Nekem a nyár túl meleg, a tél túl hideg. A legjobb ilyen szempontból a tavasz és az ősz. Persze csak akkor, ha nincs ilyen hideg. Kis István, 42 éves, békéscsabai kereskedő: — Nem lesz vénasszonyok nyara, mert vénasszonyok nincsenek, az idősödő hölgyek nyarának pedig már el kellett volna kezdődni. Én nem szeretem az őszt, ilyenkor mindig nagyon változó az időjárás. A kedvenc évszakom a tavasz, számomra az mindig a megújhodást, az újra kezdést jelenti. K. A. FOTÓ: SUCH TAMÁS A Babits-kutatás műhelyeiből A Magyar Tudományos Akadémia székházának elnöki tanácsterme adott otthont annak a kétnapos konferenciának, mely a Babits-kutatás műhelyeibe engedett bepillantást. Bár korunk nem kedvez most az olyan metafizikus költőnek, mint Babits Mihály, az elhangzott előadások mégis azt bizonyítják, hogy Babits költészete' napjainkban mennyire fontos. Az „új barbárság” korát éljük, nem csak akuta- tók magánügye tehát, amit Babits az I. világháború kezdetétől egészen haláláig egyre nagyobb meggyőződéssel hirdetett: az írástudók kötelessége, hogy szilárd erkölcsi elveket valljanak, védelmezzék az európai és a magyar kultúra értékeit, mert csak így vethetnek gátat a barbárság áradatának. Bodnár György a korrajz-re- gényt vizsgálta Babits életművében, hangsúlyozva a Gólyakalifa, a Kártyavár, a Tímár Virgil fia és a Halálfia újdonságát: mindegyik provokáció a megszokott regényforma ellen. Németh G. Béla a költő irodalomfelfogását elemezte Az európai irodalom története és előzményeinek tekinthető két tanulmány alapján. Téglás János Babits és a Petőfi Társaság kapcsolatát mutatta be. Ez az a társaság, mely először elutasította Babits felvételét, majd felvette, később kizárta soraiból, s csak sokára rehabilitálta. Pontos képet kaptunk így másról is: hogyan kezd ki a politika és a dilettantizmus olyan nagyságokat, mint Babits. Tverdota György azt vetette fel, hogy bizonyos fogalmakat, mint például a dekadenciát újra kellene értelmezni, és abban az értelemben használni, mint Babits, nem pedig a rájuk rakódott pontatlan tartalommal. Elhangzottak filológiai kutatási eredmények, apró adatok, amelyek hátterében hosszú hónapok munkája áll: milyen képzőművészeti és valóságos élmény inspirálta egy Babits-re- gény fejezetét; hogyan segítik a Babits által és a hozzá írt levelek rekonstruálni azt a közeget, amelyben a költő élt; melyek Babits bajai versei — szemben a költő pontatlan állításával; hol lakott Babits Fogarason, és vajon mi a helyes kronológiája ekkor keletkezett verseinek. A kutatók számára nélkülözhetetlen bibliográfia elkészültéről is értesülhettünk, bár hogy könyv alakban mikor jelenik meg, még nem lehet tudni, egyelőre lemezen van. Somi Éva Önkormányzati támogatás Korábban már beszámoltunk arról, hogy a muronyi önkormányzat az idei iskolakezdéskor az eljáró mintegy száz általános és középiskolás diáknak személyenként 800 forint tankönyvtámogatást ad. A helyi általános iskola tanulóinak így:—ez összesen 114 gyermeket jelent—1700 forinttal került kevesebbe az idén a tankönyv. Balog István polgármestertől megtudtuk: az egyszeri tankönyv- támogatáson felül —' az önkormányzat anyagi lehetőségeinek függvényében, több éve — folyamatos étkezési hozzájárulással is segíti az önkormányzat az óvodai, az iskolai napközit, a menzát igénybe vevő gyermekeket. Mindez azt jelenti, hogy ebben a tanévben a napközis óvodások után napi 78 forint helyett az egykét gyermekes szülő 63 forintot, a háromgyermekes szülő 31 forint térítési díjat fizet. Az általános iskolás gyermekek szülei 96 forint helyett 77 forintot, három gyermek esetén 38 forintot fizetnek a napközis étkezésért. Hasonló arányú a támogatás a menzát igénybe vevő gyermekeknél is. Mindezeket számolva: ebben a tanévben az egy-két óvodás gyermeket nevelő család esetében gyermekenként 3 ezer, a három- gyermekes családnál 9 ezer 300 forint kiegészítést jelent a családi költségvetésnek. Iskolás gyermekeknél ez az összeg egy év alatt 3 ezer 800, illetve 11 ezer500forint. —sz— Öregségi állandó Még a legrosszabb tanuló fejébe is örökre bevésődött a pí értéke, a három egész tizennégy. Természetesen a pí tudásával a tanuló még nem lesz jó matematikus. Mint ahogy a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíjjal — 9600 forint — sem nyugdíjas a nyugdíjas. Tavaly augusztusban egy statisztikai felmérésből arról értesültem, hogy egy négytagú családnak havi 77 ezer forintra lenne szüksége ahhoz, hogy minimális feltételek mellett élhessen. A tavalyi hó elolvadt, a 77 ezer forint is. Az idei felmérésekről még nincs tudomásom, de figyelembe véve az infláció vágtázását, elképzelhető, hogy egy négytagú családnak a minimális megélhetéséhez nem 80 ezer forintra lenne szükség. És ekkor a legkisebb öregségi nyugdíj 9600forint, miközben ezen a rádióban egyebek mellett arról értesülhettem, hogy hazánk illetékesei a privatizációval azokat a nemzeti javainkat is elherdálják, amelyeket demokratikus államokban el sem tudnának képzelni. Az eddigi magánosításból befolyt összegek igen jelentős része eltűnt a köz elől, illetve külföldi bank magánszámláját gazdagítja. A jelenlegi kormány- politikának is az a célja, hogy az ország lakosságát 6—7 milliósra csökkentse. A terv végrehajtásához nem használnak fegyvereket, igaz, az feltűnő lenne, finomabb eszközöket alkalmaznak, gazdaságilag ellehetetlenítik az állampolgárokat, akik nem tudnak élelmet, gyógyszert vásárolni. Eljutottunk oda, hogy a magyar fél, és kisebbségben érzi magát Magyarországon. Hogy az információk helytállóak-e, azt mindenki a saját bőrén érzi nap mint nap. Egy biztos, a világon kevés olyan ország van, ahol a ,,magyar" úgy öli saját nemzetét, mint nálunk. A mindenkori legkisebb nyugdíj is e tézis alapzatán nyugszik. Ezek után kit érdekel már a pí? Bernát Nándor teával, kávéval kínál bennünket. Az emberi léptékű, jó ízléssel, ám minden túlzás nélkül berendezett nappaliban várakozva találkozunk a ház „úrnőjével”, Enikővel. Alig két hete, hogy óvodai asztalkáját iskolapadra cserélte. Gyors és fordulatos eszmecserét folytat anya és lánya arról, hogy menjen-e a leányzó vastag ruhában iskolába vagy sem. Az ügyet Vastagh Pál dönti el: maga is a vastagra szavaz. Idézet a jegyzetfüzetből: „Otthoni tekintély rendben”. Lemegyünk a ház alatti garázshoz, minthogy nem jön a hivatali sofőr a miniszteri kocsival: Vastagh Pál általában maga autózik be a munkahelyére, s haza is. Kinyitja a garázsajtót, elbajlódik a kertkapu makacskodó lakatjával, kiáll a szűk sikátorba. (Innen lopták el a népjóléti miniszter autóját — á részleteket az ország apraja-nagyja megismerhette. Dr. Szabó György ugyancsak e ház lakója.) Mellételepedünk: miniszter úr, indulhatunk! Éppen ráfordulunk a „rendes” utcára, amikor fejéhez, majd bal csuklójához kap a miniszter: otthon felejtette az óráját. Visszafordulni nincs idő, majd szól az asszonynak, jobban mondva megkéri, hogy hozza utána. (Felesége a határőrség nyelvi képzési programját irányítja. Szegeden, ahol 1994 nyaráig éltek — az egyetemen angolt tanított. A múlt idő persze csak félig jogos, mert nem adta fel szegedi állását, csak szünetelteti.) Araszolunk a Moszkva téren, a Margit körúton, a Margit-hídon, errefelé centiken múlik minden. —Hiányzik ez önnek? A reggel Vastagh Pálnak is kapuny nógatással kezdődik — Szeretek vezetni — mondja Vastagh Pál. — Két gépkocsi- vezető áll a rendelkezésemre, messze laknak, elég, ha időre beérnek a minisztériumba. Ha kivételesen úgy adódik, természetesen értem jönnek, hazahoznak. A Szent István kőrútról villámgyorsan szűk utcák labirintusába kormányozza a Volkswagen Passatot: kitapasztalta már, hogy ebben az időpontban merre lehet a leggyorsabban kanyarogni. A minisztérium a Szalay utcában áll, kőhají- tásnyira a Parlamenttől, Amikor a nap várható programjáról beszélünk, azt mondja: ma már nem nagyon kell kocsi a munkájához, mert bárhová igyekszünk, bizony az apostolok lován tesszük meg az utat. Nyolc lesz 10 perc múlva. Gyors köszönés jobbra és balra, még kiment bennünket az épület éber őreinek karmaiból („Velem vannak!”), aztán fütyülünk az előcsarnokban forgolódó pá- ternoszterre, felballagunk az emeletre. (Az épület csodálatos, építészeti remek. Mondanánk, egyszer mindenkinek látnia kell, de ez kissé morbi- dan hangzana: Vastagh Pál azt mondja, kisebb épület is megtenné nekik, ha találnak ilyet, elköltöznek, ebből meg bírósági épület lenne — annak is épült valaha.) Az emeleti előtérből nyíló oldalfolyosók egyikének elején tekintélyt parancsoló ajtó. Rajta csak ennyi: „Miniszter”. Felette misztikus szám: a 111-es... (Folytatjuk I Kiss A. János Kit ne érdekelne, hogy egy miniszter mivel tölti a napjait?! Magunk is kíváncsiak voltunk, megkerestük hát a kormánynak azt a tagját, aki a legtöbb szállal kötődik Békés megyéhez. Dr. Vastagh Pál igazságügy-miniszter beleegyezését (azonnal) megnyerve, néhány hetes időpont-egyeztetési játszma után szeptember 16-án útnak eredtünk, hogy megnézzük: milyen az ember, ha miniszter — s terven felül megtudtuk azt is, milyen a miniszter, az ember. Piciny léket ütött lelkesültségünkön, amikor meghallottuk, hogy Vastagh Pál reggel 7.20-kor indul otthonából a minisztériumba: számunkra ez igen korai ébredéssel járt. Márpedig eltökéltük, hogy a lakása ajtajától„követjük” egészen esti hazaérkezéséig. Buda egy viszonylag nyugodt pontján bukkanunk rá hajlékára. Aki a Rózsadombra tippel, ma nem nyert. Egy forgalmasabb út és egy kis köz szögében áll a néhány emeletes kockaház, igaz fákkal övezve, s ha elzarándokol az ember a lakás egyik végébe, láthat valamit a budai hegyekből. Éppen időben érkezünk, — némi rejtvényfejtés után — kiválasztjuk a megfelelő csengőgombot. A miniszter még nem készült el, felesége viszont értünk jön. Felliftezünk a lakásig, ahol — talán illetlenség kibeszélni egy család reggeli rohanását — a miniszter éppen az aznapra „rendelt” nyakkendőjét választja ki. Pontosan érzékeltük, hogy szánalomkeltő törődöttségünk látványán kívül a vendégszeretet is komoly szerepet játszik abban. hogy Erzsébet, a feleség A szülőföld és a választókerület napi ügyeinek megismerésében segíti a minisztert a Békés Megyei Hírlap rendszeres olvasása fotó: kovács Erzsébet Összezárva a miniszterrel 1. Csúcsban teszteltük Vastagh Pál vezetői képességeit
