Békés Megyei Hírlap, 1996. október (51. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-29 / 252. szám
1996. október 29., kedd MEGYEI KÖRKÉP A MÁV tisztességes megoldást ajánl a gyulaiaknak A vonatzajt is elnyomó csattanó „Más típusú, halkabb, ám villamos fűtésre is alkalmas dízelmozdonyunk sajnos nincs” FOTO: LEHOCZKY PÉTER Gyulán a hajnali expresszvonat indulás előtti zaja keserű perceket szerez a Budrio-lakótelepen élőknek — jártuk körül a témát egy nemrégi írásunkban. A MÁV illetékesei a legjobb megoldást választották, amikor elolvasták az írást: arra kérték az érintettek, illetve a polgármesteri hivatal képviselőit, hogy üljenek le velük egy asztalhoz, s igyekezzenek közös elhatározással pontot tenni az ügy végére, mégpedig mindenki megnyugvására. Erre a beszélgetésre október 16-án, a gyulai vasútállomáson került sor. A MÁV Rt. Szegedi Üzletigazgatóság Forgalmi Osztályának vezetője, Kaposvári Péter munkatársaival, Varga Zoltánnal, a MÁV Rt. Vésztői Regionális Vasút vezetőjével és Hegedűs Sándorral, a gyulai állomásfőnökkel képviselték az egyik oldalt. Partnerük a lakóközösség megbízottja (aki kérte, hogy nevét ne hozzuk nyilvánosságra) és dr. Lúczi József gyulai jegyző volt. Mielőtt érdemben bárki is nyilatkozott volna, a panaszosok képviselője bejelentette: mivel megvádolták azzal, hogy köztisztviselőként „beleavatkozott” az ügybe, e pillanattól kezdve „kiszállt” az egészből. — Köztisztviselői mivoltomnak semmi köze ahhoz, hogy állampolgárként eljártam — szögezte le. — Ennek ellenére a főnököm előtt számot kellett adnom róla. A MÁV képviselői hangsúlyozták: az ügy során soha nem gondolták, s nem érzékelték, hogy a panaszosok képviselője nem magánemberként lépett volna fel, a közelmúltig azt sem tudták, hogy a városházán dolgozik. (Az említett cikkben sem szerepel neve, illetve jogállása, foglalkozása — soha nem is hivatkozott rá.) — Az érintett vonat mozdonya az érkezés után, az indulás előtt legfeljebb 10-20 percre lenne leállítható a gyulai állomáson, ez azonban technikai okokból nem tehető meg — mondta Kaposvári Péter. — A fűtési időszakban pedig elkerülhetetlen, hogy a mozdonyt ráadásul terhelt állapotban járassuk. Ilyenkor kétségtelenül kicsit hangosabb. A „hátrahúzatás”, a mozdony épületek mögé állítása a szerelvény jelenlegi hossza mellett nem biztosítható, kifejezetten biztonsági okokból. Van azonban megoldási javaslatunk. Ha megteremtődnek Békéscsaba és Budapest között az Intercity-járatok beállításának lehetőségei, az expresszkocsik száma azonnal és lényegesen csökkenthető lesz. Ez azt jelentheti, hogy Békéscsaba és Gyula között 3—4 kocsi közlekedhet majd. így a mozdony a raktár- épület mögé állhat, s a lakótelep zajjal terhelése gyakorlatilag megszűnik. Más típusú, halkabb, ám villamos fűtésre is alkalmas dízelmozdonyunk sajnos nincs. Gyula közvetlen összeköttetése megmarad a fővárossal. Az Intercity vonatok indításának időpontja csak a jövő évi stmktúra kialakításakor dől el: terveinkben 1997 szerepel, de ez még nem eldöntött kérdés. Dr. Lúczi József jegyző a „zajügy” mellett kitért kolléganője képviseleti jogosultságára is. — Szeretném megvédeni a MÁV-ot — mondta. — Ha a lakók képviselete egy személyben összekötődik a hivatali jogállással, abból lakossági susmus is lehet. A hivatalhoz és a tisztségviselőkhöz eljutott információk szerint ezek össze- keverődtek. Már nem emlékszem, hogy a polgármester vagy az alpolgármester részéről fogalmazódott meg, hogy ilyen hangok is vannak a városban. Elvárás, hogy számunkra a város helyzete legyen a legfontosabb. Ha valójában nem is köti össze valaki a kettőt, ezek a dolgok a közvéleményben összekötődnek. Én tárgyaltam a kolléganővel: az a véleményem, ha valaki a polgármesteri hivatalban dolgozik, a település egészének a szolgálata a feladata. A város és környéke lakosságának • érdekeit sérti, ha egy szűk lakó- közösség érdeke ütközik az egész érdekével. A város érdekei szerint a meglévő vonatpárok rendszere elfogadható számunkra, ettől nem lehet visszalépni. Inkább fejleszteni kell a vasúti közlekedést: jöjjön az Intercity Gyuláig, elképzelhető lenne a megyeszékhely és Gyula közötti szakasz villamosítása is. Itt a zajkeltésben az üzemmódi minimumot kell megteremteni. Természetesen a kisebbség érdekeit is képviselni kell, csak a többség mellett állunk ki. A kis lakóközösség emberi szándékai elfogadhatók. De a fejlesztésre szükség van. A polgármesteri hivatal nevében is kérem: ne lépjenek vissza a gyulai utazási konformban. A lakók képviselője — nyilvánvalóan immár magánemberként — kifejtette: az ő hátrányos helyzettel megvert közösségük nem került érdekösszeütközésbe a várossal: soha, egyetlen fórumon sem kérték a hajnali expressz megszüntetését — csak nyugalomban kívánnak élni. Annyit kémek mindössze, hogy csökkentsék az életminőségüket rontó zajt. Megkérdeztük dr. Lúczi Józsefet, hogy vajon a köztisztviselői törvény mely pontja tiltja meg egy köztisztviselőnek, hogy magánemberként megfogalmazza szűkebb lakóközössége véleményét? Ilyet nem tudott mondani. Azt is megemlítettük, hogy bőven akad példa, amikor egy kisebb közösség érdekeinek a nagyobb alárendeli akaratát. Gyulai példát hoztunk szóba: bizony a Csatorna utca lakói meg tudták akadályozni a 44-es főút belvárost elkerülő szakaszának számukra sérelmes megépítését. * A dolog érdemi része persze az eredmény. A MÁV kulturált problémamegoldó módszerrel megtartható ígéretet tett: a lehetséges legkorábbi időpontban tartósan és megnyugtatóan rendezi a helyzetet, addig viszont kéri az érintettek megértését. Ez a zaj miatt elkeseredett emberek számára is értelmes és elfogadható kompromisszumnak mutatkozik. A jegyzői véleménytől eltérően magunk is úgy gondoljuk, hogy valójában a lakóközösség és a város egészének érdekei, törekvései ebben az ügyben soha nem álltak szemben egymással. Ami a köztisztviselő lakótelepi közösségének tett szolgálatát illeti: tényleg azt hittük, hogy vége már azoknak az időknek, amikor a főnökök beleszólhatnak dolgozóik magánügyeibe. S ugyan ki hinne abban, hogy az egyénként, kisközösségként — kisebbségként — boldogtalan emberek boldog városi közösséget alkothatnak?! Kiss A. János POROTHERM®N+F A RENDSZER ELŐNYEI WIENERBERGER Téglaipari Rt. Nagyszerű teherbíró Kiváló hőszigetelő' Gazdaságos Hőtechnika ♦ kevesebb fűtési költség ♦ kevesebb habarcs, a termék szárazon illeszthető ♦ rendszerszerű fel- használás esetén nincs segédanyagokra szükség ♦ feles elemmel kevesebb a veszteség a sarkoknál. Hőszigetelő képesség (k-érték) kiemelkedően kedvező: ♦ télen meleg, nyáron hűs ♦ porózus szerkezete miatt cserépkály- ha-effektus (hőfelvétel, hőleadás). mür Teherbírás ♦ Minden esetben optimális teherbírás ♦ A legjobb minőségű alapanyagok alkalmazása biztosítja a termék szilárdságát ♦ A legkorszerűbb gyártástechnológia alkalmazása lehetővé teszi az anyagban rejlő erőkihasználást. Forduljon helyi építőanyag-kereskedőjéhez! Beküldött tervrajza alapján ingyenes mennyiségszámítás. WIENERBERGER Téglaipari Rt. BÉKÉSCSABAI TÉGLAGYÁR, 5600 Békéscsaba, Kétegyházi út. Telefon: 06 (66) 446-310. = Fax: 06 (66) 441-364. I Hegyesiék kilátástalansága Mennyiből lehet ma Magyarországon megélni? Azt hiszem, hogy erre senki sem tud pontos választ adni. Ezrek, tízezrek élnek a létminimum alatt. Mind több család helyzete egyre reménytelenebb, kilátástalanabb. A minap megrázó levelet hozott a posta Mezőberényből, a település mindig is hátrányosabb helyzetű részéből, a Szivárvány utcából. Feladója a 36 esztendős munka- nélküli Hegyest József, aki tőlünk remél segítséget Huszonhét éves feleségével és nyolcéves beteg kisfiával élnek a kis házban, a család összjövedelme 15 ezer forint. A tenyérnyi konyhában ülünk le beszélgetni á nyolc általános iskolát végzett, szakképzettség nélküli családfővel. Bojtos sapkáját kisfiúsán gyűrögeti kezében. Látszik rajta, hogy nehezen formálja a szavakat. Kisvártatva a lényegre tér. — Idestova hét éve, ’89-ben hagytam ott a munkahelyemet, a felszámolás alatt lévő téglagyárat, ahol segédmunkásként dolgoztam. Feleségem több mint hét éve vált munkanélkülivé. Van egy nyolcéves, a gyulai intézetben tanuló kisfiúnk, aki beteg, szellemi szintje a négyesztendős gyerekével azonos. Most az állandó havi jövedelmünket a méltányossági gyes és a családi pótlék jelenti. A sok gyógyszer, a gyerek hétvégi hazahozatala, majd visszavitele sokba kerül—sorolja. Hegyesi József életének utóbbi 6-7 éve regény, de akár tipikus esetnek is tűnhet. Amikor munka- nélküli lett úgy döntött: vállalkozásba kezd, sertéstartásra adta a fejét. Ehhez 300 ezer forint kölcsönt vett fel. Az állomány szépen gyarapodott, míg csak nem jött a baj... a jószágok egy része elpusztult, más részük miatt, az ismert, a sertéstenyésztőket sújtó okok miatt totális csődbejutott. — A kölcsönt nem tudom törleszteni, a kamatos kamatok során az összeg tovább duzzadt, s most már kezesemtől tiltják le — folytatja. —A városban nem talált munkát? Ingatja a fejét, jelezve: nem. Aztán kiböki: — Beteg vagyok, baj van a gerincemmel, a csuklóimmal. az egyik kétszer volt eltűrve, hetente háromszor járok kezelésre. Azt mondják a doktorok, hogy bármit is csinálnak vele, ez már ilyen marad, negyvenszázalékos rokkantnak nyilvánítottak. Ráadásul már segélyt sem kapók... — Nem is próbált munkát keresni? — Rövid ideig a közszolgáltatónál dolgoztam, de az nem nekem való... Aztán olyan jegyzőkönyveket csináltak, hogy ne dolgozhassak. Az önkormányzat illetékesi előtt nem ismeretlen az ügy. Egy, 1993. szeptember 23-án kelt jegyzőkönyvet tesznek elém, melyből megtudhatom, hogy miért is szabadultak meg riportalanyomtól: „...munkaideje alatt többször figyelmeztették munkája elvégzésére, amire mindig reklamált, sazt válaszolta: nem végzi el azt a munkát... A brigád eló'tt többször kijelentette: azért golgozik, hogy meglegyen a betegbiztosítási kártyája... Engedély nélkül munkahelyéről eltávozott, s kijelentette: trógermunkát nem végez." — Orvosi kezelésre jártam — válaszol lakonikusan, majd folytatja: —, ötven forintom maradt meg a fizetésemből... —Hogyhogy?! —A téglagyár felé is volt tartozásom, s ezért letiltották. —A felesége sem tud elhelyezkedni", f — O dolgozik. Alkalmi munkát vállal, most éppen Makóra jár hagymázni. Reggel fél négykor kel, ötkor indul a busz, ami viszi őket, s este hét óra után ér haza. Naponta 1000-1200 forint a napszámja. Sehonnan semmilyen segítséget nem kapunk. A polgármesteri hivatal népjóléti irodájának munkatársai nem értik Hegyesi József vádaskodásait. Szinte egyszerre mondják: ha nem kér segélyt, akkor nem is kaphat, s máris egy kimutatást tesznek elém. Ebből egyértelműen kiderül: ’94. június 8-án ezer forint segélyt adott az iroda, ’94. május 1-jétől ’95. május 1-jéig rendszeres nevelési segély címén, a helyi rendelet módosításáig, havonta 2 ezer forintot folyósítottak részükre. Ez évben gyermekétkeztetés címén a gyulai intézetbe havonta 3123 forintot utalnak át. A feleség ’93. július 19-étől támogatásban részesült, míg a férj ’93. március 1-jétől hat hónapon át, majd ugyanezen év októberétől ’94. áprilisáig, s ’94. augusztusától ez év áprilisáig munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesült. Mindezekkel jogosultak a közgyógyellátásra, s emelt összegű családi pótlékot kapnak. Az önkormányzattól 1991-ben 60 ezer forint lakástámogatási hitelt kaptak, melynek havi törlesztése 500 forint, de ezt sem fizetik. Az iroda munkatársai elmondták: több mint száz munkanélkülit hívtak be közhasznú munkára, egyedül a Hegyesi házaspár nem jelent meg, a közhasznú munkát nem fogadták el. így a rendelet alapján egy fél évre kizárták magukat a munkanélküliek jövedelempótló támogatásából. Azt már csak mellékesen jegyzik meg, hogy tudomásuk van arról, hogy a panaszos levélíró feketemunkát vállal. így fest az érem egyik és másik oldala. c , . , , Szekeres András
