Békés Megyei Hírlap, 1996. október (51. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-25 / 249. szám

1996. október 25., péntek MEGYEI KÖRKÉP m é$ BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Földinh volt. (u) Ezen a napon született 1853-ban Oros­házán Veres Imre néprajzi gyűjtő, nyelvész. Tanulmányait a pesti egyetem bölcsészhallga­tójaként végezte. Egyetemi ta­nulmányai idején rendszeresen publikált népmeséket Magyar Nyelvőrben, és munkatársa volt a Magyar Nyelvtörténeti Szótárnak. A Békés vármegyei népköltészeti emlékeket gyűj­tötte. A Magyar Nyelvőr III-IV. évfolyamában megjelent nép- költészeti gyűjtéseit Péter Lász­ló összegyűjtve is kiadta (Az Orosházi Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve, I960). Ünnepelt a Verlier, (c) Öt éve egy kis, de új és korszerű technológiával felszerelt pékség létrehozásával kezdtük meg Kondoroson működésünket, je­lenleg ugyanakkor már 7 telepü­lés közel 40 üzletében vagyunk jelen kenyérrel és péksüte­ménnyel — hangsúlyozta Szabó Lajos, a kondorosi Verker Kft. ügyvezetője a minap megtartott évfordulós ünnepségükön. Szólt arról is, hogy nemrégiben az egykori állami péküzemet is si­került megvásárolniuk a telepü­lésen, és jelentős felújítást vé­geztek itt. A sütőüzemek mellett két élelmiszerboltot is nyitottak a községben, összesen csaknem 40 embernek biztosít munkát a Verker. Az ügyvezető jövőbeni terveikről elmondta: továbbra is az a céljuk, hogy széles skálán, színvonalasan szolgálják ki vevőpartnereiket. Hunya köszönetét mondott fiának Október 23. előestéjén közsé­gük önállóvá válásának ötve­nedik évfordulójára emlékez­tek a hunyaiak. A művelődési otthonbéli megemlékezést követően ünnepi ülést tartott a település képviselő-testülete. Díszvendégként köszöntötték körükben Fülöp Menyhértet, aki immár egyetlen élő tagja annak a bizottságnak, amely a település önállóvá válását ki­harcolta. A nyolcvannyolc esztendős Menyhért bácsi nagyapja endrődi házában született, ám kéthetes korában kikerült a mai Hunyára, amit akkoriban csak kondorosi ta­nyák néven emlegettek. —-.A település Endrődhöz tartozott, s ez a függőség külö­nösen a magas adóteher miatt hátrányos volt az itt élőknek. Az eltávolodásunk 1946-ban kezdődött. Falunk Endrődszentlászló néven ki- rendeltséget és jegyzőt ka­pott. Ekkor fogalmazódott meg az óhaj az önállóságra — idézte fel az ötven évvel ezelőtt történteket Fülöp Menyhért, aki akkoriban gabonakereskedő volt. Mint mesélte, Flegedűs Gergellyel, Flunya Lajossal és Harmati Istvánnal karöltve álltak e tö­rekvés élére. Bár lelkesedés­ben nem volt hiba, s az önálló­sodás szándékát aláírásukkal a falubéliek is támogatták, bármely hivatalnál kopogtat­tak, mindenhol elutasították őket, nemkülönben az endrődi elöljárók, akik kiváltképpen ellenezték a tervet. Fordulatot a nemzetgyűlés megalakulása hozott. Vaszkó Mihály endrődi gazda, nem­zetgyűlési képviselő pártfo­gását sikerült elnyernünk. Vaszkó Mihály megüzente a falunkba: „A ti ügyetek igaz­ságos ügy. Fogalmazzatok írást, s én holnap azt elviszem Pestre, egyenesen a miniszter asztalára teszem.” Hamarjában fabrikáltam egy kérvényt, amit Hunya La­jossal és Véha Lajossal írat­tam alá. így történt, hogy azon az iraton csak hármunk neve szerepel. Az eset után két hét­re megüzente Vaszkó Mihály: „Rendben van, megtörtént az elszakadás.” Mindez 1947 februárjában történt, s a tele­pülés a Hunya nevet kapta. A névadó Hunya József volt, akit az itt élő idősek a község jótevőjeként tiszteltek. Menyhért bácsinak köz­életi szereplését akkor s később is a maga módján „ju­talmazta” a rendszer. Kereskedő igazolványát el­vették, börtön és internálás jutott osztályrészéül. Előszobája falán Göncz Ár­pád köztársasági elnöktől ka­pott ’56-os emlékérem mel­lett kedd óta ott van a községétől való emléklap is. Menyhért bácsi szerint ma egyre kevesebb a közösségért önzetlenül tenni vágyó ember. Az idősebb generáció sorá­ban még többet ismerek, de a fiatalok közt keveset. Ez per­sze nem csak hunyai jelenség, hanem országos — mondta Fülöp Menyhért, aki elárulta, ennyi hányattatás után is, ha újra kezdhetné, ma sem csele­kedne másként, bátran kiállna a falu ügyéért. Csath Róza Kamaratermet nyit a Gyulai Várszínház A nyáron költözött el a Gyulai Várszínház a Gróza parki bérelt irodaépületből, az önkormány­zat a Kossuth utcai volt Jókai művelődési házat biztosította számukra. A nyári színház mű­ködése alatt is folyt az épület felújítása, melyre 870 ezer forin­tot kaptak. Az összeg csak a leg­szükségesebbekre volt elég —- tájékoztattaGcíJfon József igaz­gató a sajtó képviselőit. Ide so­rolták a nagyterem kialakítását, mellyel megvetették az itteni ka­maraszínház alapját, így itt ősztől tavaszig is működhet színház. A nézőtér 180—200 személyes, nem rögzített székei miatt a terem más funkcióra is alkalmas. A játéktér kamara­színházi előadásokra alkalmas. Önálló bemutatókra egyelőre nem gondolhatnak, kész pro­dukciókat hívnak meg. Helyet adnak az amatőr színházi együt­teseknek és más közösségi ren­dezvényeknek. Tartottak már itt középiskolás bált, táncházi tan­folyam indult, délelőttönként is­kolai tornaterem, a nyári színhá­zi szezonban próbaterem lesz. A nagyterem bérbe adásával pró­bálják az épület fenntartási költ­ségeit előteremteni. A kamaraterem színházavató- ját vasárnap este 20 órától tartják a Rockszínház művészeinek közre­működésével, akik részleteket ad­nak elő nagysikerű musicalokból és rockoperákból. Előtte, 19 óra­kor a Színházbaráti Kör alakuló ülésére várják az érdeklődőket. A kör létrejötte régi igény Gyulán, a Várszínház is szeretné, ha a város polgárai és az itt nyaranta megfor­duló vagy a kör kedvéért meghí­vásra idelátogató alkotók, művé­szek között gondolatot, véle­ményt cserélő kapcsolat alakulna ki kötetlen beszélgetések kereté­ben. Sz. M. Olvasóink írják ................. = A z itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szer­kesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzá­járulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rö­vidítve jelentetjük meg. Kopjafák A békéscsabai Erdélyi Kör 1989. október 6-án tizenhárom kopjafát állított a megyei könyvtár és a: lstván-malom közötti kis ligetbe, az Élővíz-csatorna partján. Mára már csak tizenkettő maradt, egy eltűnt. Nem első esetben. Pár éve már úszott egy a csatorna vizében, akkor sikerült kihalászni. Amikor bejelentettem, hogy eggyel kevesebb van, a vonal túlsó végén megkérdezték, hogy milyen magyar volt az, aki tette. Igen, ez érdekes kérdés. Bizonyíték ugyan nincs rá, de minden valószínűség szerint a Széchenyi-ligeti diszkósok lehettek, hiszen a környékbeli ablakbetö­rések, telefonfülke- és szoborrongálások, padfelborítások a hét végi rendezvényeik után történtek. Milyen magyar az, hogy ismeri a magyar történelmet az, aki ezt tette? Minden bizonnyal sehogy. A tettes azok közül kerülhetett ki, akiket a történelmet tanító jóságos tanár, igazgató bácsik és nénik ,,elégséges” osztályzattal engedtek át a szent statisztika bűvöleté­ben, bizonyítva az intézményükben folyó ,,eredményes" oktató­nevelő munkát (az ilyen tanulók többnyire olvasni, írni is alig tudtak!): így nem csoda, hogy sem tisztelet nem alakult ki bennük hőseink iránt, sem magyarságukat nem tudják becsülni, talán azt sem tudják, hogy mit jelent magyarnak lenni. Az esettel kapcsolatban óhatatlanul párhuzam merül fel egy másik esettel kapcsolatban, amit a minap lehetett a megyei újságban olvasni. Az Árpád fejedelem emlékoszlopának felállítását két város­atya nem javasolta, ellenezte. Mindkettő felsőfokú végzettségű, igya fentiekben leírtak rájuk nem vonatkoznak. Milyen magyarok ők? — itt Is lehetne kérdezni. Talán csak az állampolgárságuk az? Mert milyen magyar az, aki a millecentenárium évében ellenzi a magyar történelem egyik legjelentősebb alakja emlékének megörökítését? Nem vitatott személyiségről van szó! Vagy talán szívesebben látták volna a téren a ,Népek barátsága” oszlopot, netán a proletár nemzetköziségre utaló vasöklöt? Ki tehet erről? Nyilvánvaló, hogy az elnéző, ,.gyerekcentrikus” pedagóguson kívül oka a korábbi évtizedek nevelési koncepciója, melyben a hazafias nevelés csak formálisan volt jelen. Hiszen voltak iskolai ünnepségek, ahol az Internacionálét, a DlVSZ-indulót vagy a szovjet himnuszt hallgatták meg, persze a Szózat szóba sem jött. Azt elintézték egy irodalomórán, ki van pipálva! Volt, ahol azt sem vették jó néven, hogy az osztályterem falára a Himnusz első sora vagy a magyar zászló került (volna). Az igazgató magyarnak tartotta magát (?)■■■ Ilyen körülmények között nem véletlen a leírt két eset: mit várha­tunk attól, akit nem neveltek magyarságtudatra, hazafiasságra. S szomorú tény az is, hogy hosszú idő fog eltelni, amíg ezeket a hiányosságokat pótolják az arra hivatottak, illetve felnő egy olyan nemzedék, akiknek szent az aradi tizenhárom emléke (is), és a háromszínű zászló sem tarka rongy. Dr. Budur Lajos, Békéscsaba Rita és Zsuzsa kutya orra nem tévedett Fordulat a Farkas Helga ügyben? A fordulat, dr. Kovács Lajos­nak, kitartásának köszönhető. Kovács Lajos ma már az ORFK bűnüldözési osztályának veze­tője még életvédelmi alosztályveze­tőként nyomozott Farkas Helga eltű­nésének ügyében. Nem tudott belenyugodni a kudarcba. Több ízben szabadságot vett ki. hogy nyugodtabban elemezhesse a formálisan már megszüntetett nyomozás adatait. Egyebek kö­zött feltérképezte Farkas Helga tejes ismeretségi körét, s mind­azokat, akik kapcsolatba hoz­hatók vele. így került a Helga elrablásával gyanúsíthatok kö­rébe Juhász Benedek. A nyo­mozó jól emlékezett arra, hogy a lány piros 323-as Mazdáját, amelyben utoljára ült, gazdátla­nul találták meg az algyői Ti- sza-hídhoz vezető szervizúton. A kocsiban akkor több ember szagmintáját rögzítették. Az aprólékos nyomozás során ezek közül egy kivételével minden­kit azonosítottak. Az illetők el is ismerték, hogy ültek a kocsi­ban. Juhász Benedek szagát a vezetőülésben rögzítették, de ez a férfi kétségbe vonta a híres Rita és Zsuzsa szimatkutyák felismerő képességét. Tagadá­sa gyanússá tette. Baráti köré­nek felderítése során megálla­pították, hogy Juhász szoros ba­rátságban van többek között Csapó Józseffel, s mindketten ismerik Farkas Helgát és a hú­gát is. Juhász Benedeket annak ide­jén mint tanút ki is hallgatták, de nem sok eredménnyel. Hel­ga eltűnése után telefonon több­ször jelentkezett Farkaséknál egy férfihang, amelynek tulaj­donosa váltságdíjat követelt a lány szabadon bocsátása fejé­ben. Hívását rögzítették, több tanúval próbálták felismertetni, még a Danubius Rádióban is bejátszották. Csapó hangját egyik hozzátartozója fel is is­merte, de erről szóló vallomását később visszavonta. Magya­rán: Helga elrablásával kapcso­latban Juhász és Csapó a rendőrség látókörébe kerültek, de az alapos gyanú megállapí­tásához nem volt elég bizonyí­ték. Csapó a mai napig nem já­rul hozzá semmilyen poligráfos vizsgálathoz. Akkoriban persze mások is voltak a gyanúsíthatok köré­ben. Az apa, Farkas Imre is ma­gánnyomozást folytatott. Való­ságos vagyont ígért a nyomra­vezetőnek, s ezért temérdek be­jelentést kapott. Rengeteg szél­hámos jelentkezett, itthon és külföldön jelöltek meg helyszí­neket, neveztek meg embere­ket. Ajánlkoztak halottlátók, parafenoménok még Oroszor­szágból is. Úri Geller közremű­ködését Farkas a felesége óha­jára kérte. Farkas kapcsolatba került egy Hudák Lajos nevű, debreceni származású férfival is, aki állította, hogy Helgát lát­ta az egyik nyugat-európai város presszójában. Farkas a testő­reivel és Hudákkal együtt Né­metországba sietett, ahol kide­rült, hogy az úgynevezett nyomravezető hazudik, egy­szerűen pénzt akart Farkastól kicsikarni. Úgy hírlik, hogy az apa testőrei ezután nem bántak túl kíméletesen Hudákkal. Hudák Lajos jelenleg kissé ne­hezen érhető el: egy francia bör­tönben tölti jogerőssé vált sza­badságvesztés büntetését egy kelet-franciaországi gazdálko­dó meggyilkolása miatt. A nyomozás tehát nem jutott előbbre, amíg dr. Kovács Lajos rendőr alezredes révén Juhász Benedek neve nem került újra a rendőrségi aktába, de ezúttal nem mint tanú, hanem mint gyanúsított. Juhász Benedek 26 éves gádorosi lakos, akinek neve az elrabolt Farkas Helga ügyé­ben egykor már felmerült, 1995. március 30-án ismét hallatott magáról, amikor két társával: Béléi Józseffel (őt tanúként hallgatták ki a Magda Marinko perben) és Molnár Attilával együtt elra­bolta S. Mihály kecskeméti vállalkozót. Egy városszéli benzinkúthoz csalták, majd megrohanták, és saját autójá­val egy tanyára vitték. Akkor a vállalkozó szabadon bocsá­tásáért 15 millió forintot kö­veteltek. Ezt S. Mihály saját mobiltelefonján közölte csa­ládjával. Az események akkor vettek váratlan fordulatot, amikor a sógor a megadott helyre vitte a pénzt. S. Mihályt elrablói egy pillanatra őrizetlenül hagyták, s ő beugorva sógora kocsijá­ba, vele és a pénzzel együtt elmenekült. Juhász Benedek tehetetlen dühében többször a menekülők után lőtt, de nem talált. Azzal tisztában volt, hogy nagy bajba kerültek. Neki ugyan sikerült eltűnni, de kilétére fény derült. Orszá­gos körözését kiadták, fény­képe a lapokban s a tévébe'n is megjelent. Béléi és Molnár hamarosan rács mögé jutot­tak, s emberrablásért, vala­mint más bűncselekménye­kért 10, illetve 11 év szabad­ságvesztésre ítélték őket. Ju­hász Benedek ügyét a bíróság elkülönítette és elfogásáig fel­függesztette. A gádorosi fiatalemberről sok információ jutott a rendőrség birtokába, de ezek valódiságát akkor nehezen le­hetett ellenőrizni. Volt olyan bejelentés, hogy a fővárosban, illetve annak közelében látták. Mások szerint külföldre szö­kött. Volt, aki emlékezett arra is, hogy Juhász Benedek neve felmerült a Farkas Helga-ügy- ben is. Az ismeretlen holttest és Ju­hász Benedek neve jó ideig nem találkozott. A szakértői véle­mény ugyanis arról szólt, hogy 1995 februárjában vagy márci­usában áshatták el a férfit. Már­pedig Juhász március 30-án lö­völdözött, így neve eleinte szó­ba sem jöhetett az azonosítás­nál. Később derítették ki a nyo­mozók. hogy a szakvélemény elsietett. A holttest több mérhető ada­ta ugyanis illett Juhász Bene­dekre. Azt is tudták, hogy Ju­hász gyermekkora óta ismerte ezt a környéket. Az orvosi vizsgálat koráb­ban megállapította, hogy a ha­lált lőfegyver okozta. Újabb hosszadalmas vizsgálat után kétségtelenné vált, hogy a föld Juhász Benedeket vetette ki ideiglenes sírjából, és ezzel kérdések egész sora keletkezett, melyek megválaszolása nem­csak Juhász Benedek, hanem Farkas Helga sorsát is megvilá­gíthatja. Miért kellett meghalnia Ju­hász Benedeknek, s miért ép­pen ezen a helyen? Valaki félt, hogy ha rendőrkézre kerül, kitá­lal? De miről? Béléinek és Mol­nárnak erre sem oka, sem lehetősége nem lehetett már, hi­szen gyorsan elfogták őket. Le­hetett-e összefüggés Juhász ha­lála és aközött, hogy Farkas Imre, Helga édesapja egy inter­júban kimondta: Juhász Bene­deket és a ma is börtönben ülő Csapó Józsefet gyanúsítja lá­nya elrablásával? A rendőrség további kérdé­sei a következők: Hol tartózko­dott Juhász Benedek 1995. március 30. után? Látta-e őt va­laki is annak a tanyavilágnak a környékén, amelynek közelé­ben holttestét megtalálták? Ki tud felvilágosítást adni Juhász Benedek barátairól, nőkap­csolatairól? Kikben bízhatott meg, akiktől baj esetén menedéket remélhetett? Ki tud olyan személyekről, akik veszélyben érezték volna magukat, ha Ju­hász Benedek a törvény elé ke­rül? Ki tudja, hogy 1991 ősze és 1995 március 30. között járt-e Juhász Benedek kül­földön? Ha igen, hol? Talál- kozhatott-e annak idején Hudák Lajossal, ismeri-e Csapó Józsefet? Ha igen, mi­kor beszélhetett vele? Ki tudna új adatokat szolgál­tatni Farkas Helga elrablásával, sorsának későbbi alakulásával kapcsolatban? Ki tud Juhász Benedek más, esetleg életelle­nes bűncselekményéről, bűn­társairól? Végül van egy kérdés, mely­re a tudomány válaszolhat: mű­szeres vizsgálattal össze lehet vetni Csapó József és a suttogó bejelentő hangját. Ha az azono­sítás sikerül, akkor kimondha­tó: Farkas Helga egyik elrablója márismert. Az ORFK bűnügyi fő­igazgatója október 21-én úgy döntött, hogy annak, aki Juhász Benedek, akár Farkas Helga ügyében újabb nyomra vezet, vagy bizonyítékot szolgáltat, annak — személyének titokban tartása mellett— 1 millió forin­tos jutalmat ad. Némethy Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom