Békés Megyei Hírlap, 1996. október (51. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-25 / 249. szám
1996. október 25., péntek MEGYEI KÖRKÉP m é$ BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Földinh volt. (u) Ezen a napon született 1853-ban Orosházán Veres Imre néprajzi gyűjtő, nyelvész. Tanulmányait a pesti egyetem bölcsészhallgatójaként végezte. Egyetemi tanulmányai idején rendszeresen publikált népmeséket Magyar Nyelvőrben, és munkatársa volt a Magyar Nyelvtörténeti Szótárnak. A Békés vármegyei népköltészeti emlékeket gyűjtötte. A Magyar Nyelvőr III-IV. évfolyamában megjelent nép- költészeti gyűjtéseit Péter László összegyűjtve is kiadta (Az Orosházi Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve, I960). Ünnepelt a Verlier, (c) Öt éve egy kis, de új és korszerű technológiával felszerelt pékség létrehozásával kezdtük meg Kondoroson működésünket, jelenleg ugyanakkor már 7 település közel 40 üzletében vagyunk jelen kenyérrel és péksüteménnyel — hangsúlyozta Szabó Lajos, a kondorosi Verker Kft. ügyvezetője a minap megtartott évfordulós ünnepségükön. Szólt arról is, hogy nemrégiben az egykori állami péküzemet is sikerült megvásárolniuk a településen, és jelentős felújítást végeztek itt. A sütőüzemek mellett két élelmiszerboltot is nyitottak a községben, összesen csaknem 40 embernek biztosít munkát a Verker. Az ügyvezető jövőbeni terveikről elmondta: továbbra is az a céljuk, hogy széles skálán, színvonalasan szolgálják ki vevőpartnereiket. Hunya köszönetét mondott fiának Október 23. előestéjén községük önállóvá válásának ötvenedik évfordulójára emlékeztek a hunyaiak. A művelődési otthonbéli megemlékezést követően ünnepi ülést tartott a település képviselő-testülete. Díszvendégként köszöntötték körükben Fülöp Menyhértet, aki immár egyetlen élő tagja annak a bizottságnak, amely a település önállóvá válását kiharcolta. A nyolcvannyolc esztendős Menyhért bácsi nagyapja endrődi házában született, ám kéthetes korában kikerült a mai Hunyára, amit akkoriban csak kondorosi tanyák néven emlegettek. —-.A település Endrődhöz tartozott, s ez a függőség különösen a magas adóteher miatt hátrányos volt az itt élőknek. Az eltávolodásunk 1946-ban kezdődött. Falunk Endrődszentlászló néven ki- rendeltséget és jegyzőt kapott. Ekkor fogalmazódott meg az óhaj az önállóságra — idézte fel az ötven évvel ezelőtt történteket Fülöp Menyhért, aki akkoriban gabonakereskedő volt. Mint mesélte, Flegedűs Gergellyel, Flunya Lajossal és Harmati Istvánnal karöltve álltak e törekvés élére. Bár lelkesedésben nem volt hiba, s az önállósodás szándékát aláírásukkal a falubéliek is támogatták, bármely hivatalnál kopogtattak, mindenhol elutasították őket, nemkülönben az endrődi elöljárók, akik kiváltképpen ellenezték a tervet. Fordulatot a nemzetgyűlés megalakulása hozott. Vaszkó Mihály endrődi gazda, nemzetgyűlési képviselő pártfogását sikerült elnyernünk. Vaszkó Mihály megüzente a falunkba: „A ti ügyetek igazságos ügy. Fogalmazzatok írást, s én holnap azt elviszem Pestre, egyenesen a miniszter asztalára teszem.” Hamarjában fabrikáltam egy kérvényt, amit Hunya Lajossal és Véha Lajossal írattam alá. így történt, hogy azon az iraton csak hármunk neve szerepel. Az eset után két hétre megüzente Vaszkó Mihály: „Rendben van, megtörtént az elszakadás.” Mindez 1947 februárjában történt, s a település a Hunya nevet kapta. A névadó Hunya József volt, akit az itt élő idősek a község jótevőjeként tiszteltek. Menyhért bácsinak közéleti szereplését akkor s később is a maga módján „jutalmazta” a rendszer. Kereskedő igazolványát elvették, börtön és internálás jutott osztályrészéül. Előszobája falán Göncz Árpád köztársasági elnöktől kapott ’56-os emlékérem mellett kedd óta ott van a községétől való emléklap is. Menyhért bácsi szerint ma egyre kevesebb a közösségért önzetlenül tenni vágyó ember. Az idősebb generáció sorában még többet ismerek, de a fiatalok közt keveset. Ez persze nem csak hunyai jelenség, hanem országos — mondta Fülöp Menyhért, aki elárulta, ennyi hányattatás után is, ha újra kezdhetné, ma sem cselekedne másként, bátran kiállna a falu ügyéért. Csath Róza Kamaratermet nyit a Gyulai Várszínház A nyáron költözött el a Gyulai Várszínház a Gróza parki bérelt irodaépületből, az önkormányzat a Kossuth utcai volt Jókai művelődési házat biztosította számukra. A nyári színház működése alatt is folyt az épület felújítása, melyre 870 ezer forintot kaptak. Az összeg csak a legszükségesebbekre volt elég —- tájékoztattaGcíJfon József igazgató a sajtó képviselőit. Ide sorolták a nagyterem kialakítását, mellyel megvetették az itteni kamaraszínház alapját, így itt ősztől tavaszig is működhet színház. A nézőtér 180—200 személyes, nem rögzített székei miatt a terem más funkcióra is alkalmas. A játéktér kamaraszínházi előadásokra alkalmas. Önálló bemutatókra egyelőre nem gondolhatnak, kész produkciókat hívnak meg. Helyet adnak az amatőr színházi együtteseknek és más közösségi rendezvényeknek. Tartottak már itt középiskolás bált, táncházi tanfolyam indult, délelőttönként iskolai tornaterem, a nyári színházi szezonban próbaterem lesz. A nagyterem bérbe adásával próbálják az épület fenntartási költségeit előteremteni. A kamaraterem színházavató- ját vasárnap este 20 órától tartják a Rockszínház művészeinek közreműködésével, akik részleteket adnak elő nagysikerű musicalokból és rockoperákból. Előtte, 19 órakor a Színházbaráti Kör alakuló ülésére várják az érdeklődőket. A kör létrejötte régi igény Gyulán, a Várszínház is szeretné, ha a város polgárai és az itt nyaranta megforduló vagy a kör kedvéért meghívásra idelátogató alkotók, művészek között gondolatot, véleményt cserélő kapcsolat alakulna ki kötetlen beszélgetések keretében. Sz. M. Olvasóink írják ................. = A z itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Kopjafák A békéscsabai Erdélyi Kör 1989. október 6-án tizenhárom kopjafát állított a megyei könyvtár és a: lstván-malom közötti kis ligetbe, az Élővíz-csatorna partján. Mára már csak tizenkettő maradt, egy eltűnt. Nem első esetben. Pár éve már úszott egy a csatorna vizében, akkor sikerült kihalászni. Amikor bejelentettem, hogy eggyel kevesebb van, a vonal túlsó végén megkérdezték, hogy milyen magyar volt az, aki tette. Igen, ez érdekes kérdés. Bizonyíték ugyan nincs rá, de minden valószínűség szerint a Széchenyi-ligeti diszkósok lehettek, hiszen a környékbeli ablakbetörések, telefonfülke- és szoborrongálások, padfelborítások a hét végi rendezvényeik után történtek. Milyen magyar az, hogy ismeri a magyar történelmet az, aki ezt tette? Minden bizonnyal sehogy. A tettes azok közül kerülhetett ki, akiket a történelmet tanító jóságos tanár, igazgató bácsik és nénik ,,elégséges” osztályzattal engedtek át a szent statisztika bűvöletében, bizonyítva az intézményükben folyó ,,eredményes" oktatónevelő munkát (az ilyen tanulók többnyire olvasni, írni is alig tudtak!): így nem csoda, hogy sem tisztelet nem alakult ki bennük hőseink iránt, sem magyarságukat nem tudják becsülni, talán azt sem tudják, hogy mit jelent magyarnak lenni. Az esettel kapcsolatban óhatatlanul párhuzam merül fel egy másik esettel kapcsolatban, amit a minap lehetett a megyei újságban olvasni. Az Árpád fejedelem emlékoszlopának felállítását két városatya nem javasolta, ellenezte. Mindkettő felsőfokú végzettségű, igya fentiekben leírtak rájuk nem vonatkoznak. Milyen magyarok ők? — itt Is lehetne kérdezni. Talán csak az állampolgárságuk az? Mert milyen magyar az, aki a millecentenárium évében ellenzi a magyar történelem egyik legjelentősebb alakja emlékének megörökítését? Nem vitatott személyiségről van szó! Vagy talán szívesebben látták volna a téren a ,Népek barátsága” oszlopot, netán a proletár nemzetköziségre utaló vasöklöt? Ki tehet erről? Nyilvánvaló, hogy az elnéző, ,.gyerekcentrikus” pedagóguson kívül oka a korábbi évtizedek nevelési koncepciója, melyben a hazafias nevelés csak formálisan volt jelen. Hiszen voltak iskolai ünnepségek, ahol az Internacionálét, a DlVSZ-indulót vagy a szovjet himnuszt hallgatták meg, persze a Szózat szóba sem jött. Azt elintézték egy irodalomórán, ki van pipálva! Volt, ahol azt sem vették jó néven, hogy az osztályterem falára a Himnusz első sora vagy a magyar zászló került (volna). Az igazgató magyarnak tartotta magát (?)■■■ Ilyen körülmények között nem véletlen a leírt két eset: mit várhatunk attól, akit nem neveltek magyarságtudatra, hazafiasságra. S szomorú tény az is, hogy hosszú idő fog eltelni, amíg ezeket a hiányosságokat pótolják az arra hivatottak, illetve felnő egy olyan nemzedék, akiknek szent az aradi tizenhárom emléke (is), és a háromszínű zászló sem tarka rongy. Dr. Budur Lajos, Békéscsaba Rita és Zsuzsa kutya orra nem tévedett Fordulat a Farkas Helga ügyben? A fordulat, dr. Kovács Lajosnak, kitartásának köszönhető. Kovács Lajos ma már az ORFK bűnüldözési osztályának vezetője még életvédelmi alosztályvezetőként nyomozott Farkas Helga eltűnésének ügyében. Nem tudott belenyugodni a kudarcba. Több ízben szabadságot vett ki. hogy nyugodtabban elemezhesse a formálisan már megszüntetett nyomozás adatait. Egyebek között feltérképezte Farkas Helga tejes ismeretségi körét, s mindazokat, akik kapcsolatba hozhatók vele. így került a Helga elrablásával gyanúsíthatok körébe Juhász Benedek. A nyomozó jól emlékezett arra, hogy a lány piros 323-as Mazdáját, amelyben utoljára ült, gazdátlanul találták meg az algyői Ti- sza-hídhoz vezető szervizúton. A kocsiban akkor több ember szagmintáját rögzítették. Az aprólékos nyomozás során ezek közül egy kivételével mindenkit azonosítottak. Az illetők el is ismerték, hogy ültek a kocsiban. Juhász Benedek szagát a vezetőülésben rögzítették, de ez a férfi kétségbe vonta a híres Rita és Zsuzsa szimatkutyák felismerő képességét. Tagadása gyanússá tette. Baráti körének felderítése során megállapították, hogy Juhász szoros barátságban van többek között Csapó Józseffel, s mindketten ismerik Farkas Helgát és a húgát is. Juhász Benedeket annak idején mint tanút ki is hallgatták, de nem sok eredménnyel. Helga eltűnése után telefonon többször jelentkezett Farkaséknál egy férfihang, amelynek tulajdonosa váltságdíjat követelt a lány szabadon bocsátása fejében. Hívását rögzítették, több tanúval próbálták felismertetni, még a Danubius Rádióban is bejátszották. Csapó hangját egyik hozzátartozója fel is ismerte, de erről szóló vallomását később visszavonta. Magyarán: Helga elrablásával kapcsolatban Juhász és Csapó a rendőrség látókörébe kerültek, de az alapos gyanú megállapításához nem volt elég bizonyíték. Csapó a mai napig nem járul hozzá semmilyen poligráfos vizsgálathoz. Akkoriban persze mások is voltak a gyanúsíthatok körében. Az apa, Farkas Imre is magánnyomozást folytatott. Valóságos vagyont ígért a nyomravezetőnek, s ezért temérdek bejelentést kapott. Rengeteg szélhámos jelentkezett, itthon és külföldön jelöltek meg helyszíneket, neveztek meg embereket. Ajánlkoztak halottlátók, parafenoménok még Oroszországból is. Úri Geller közreműködését Farkas a felesége óhajára kérte. Farkas kapcsolatba került egy Hudák Lajos nevű, debreceni származású férfival is, aki állította, hogy Helgát látta az egyik nyugat-európai város presszójában. Farkas a testőreivel és Hudákkal együtt Németországba sietett, ahol kiderült, hogy az úgynevezett nyomravezető hazudik, egyszerűen pénzt akart Farkastól kicsikarni. Úgy hírlik, hogy az apa testőrei ezután nem bántak túl kíméletesen Hudákkal. Hudák Lajos jelenleg kissé nehezen érhető el: egy francia börtönben tölti jogerőssé vált szabadságvesztés büntetését egy kelet-franciaországi gazdálkodó meggyilkolása miatt. A nyomozás tehát nem jutott előbbre, amíg dr. Kovács Lajos rendőr alezredes révén Juhász Benedek neve nem került újra a rendőrségi aktába, de ezúttal nem mint tanú, hanem mint gyanúsított. Juhász Benedek 26 éves gádorosi lakos, akinek neve az elrabolt Farkas Helga ügyében egykor már felmerült, 1995. március 30-án ismét hallatott magáról, amikor két társával: Béléi Józseffel (őt tanúként hallgatták ki a Magda Marinko perben) és Molnár Attilával együtt elrabolta S. Mihály kecskeméti vállalkozót. Egy városszéli benzinkúthoz csalták, majd megrohanták, és saját autójával egy tanyára vitték. Akkor a vállalkozó szabadon bocsátásáért 15 millió forintot követeltek. Ezt S. Mihály saját mobiltelefonján közölte családjával. Az események akkor vettek váratlan fordulatot, amikor a sógor a megadott helyre vitte a pénzt. S. Mihályt elrablói egy pillanatra őrizetlenül hagyták, s ő beugorva sógora kocsijába, vele és a pénzzel együtt elmenekült. Juhász Benedek tehetetlen dühében többször a menekülők után lőtt, de nem talált. Azzal tisztában volt, hogy nagy bajba kerültek. Neki ugyan sikerült eltűnni, de kilétére fény derült. Országos körözését kiadták, fényképe a lapokban s a tévébe'n is megjelent. Béléi és Molnár hamarosan rács mögé jutottak, s emberrablásért, valamint más bűncselekményekért 10, illetve 11 év szabadságvesztésre ítélték őket. Juhász Benedek ügyét a bíróság elkülönítette és elfogásáig felfüggesztette. A gádorosi fiatalemberről sok információ jutott a rendőrség birtokába, de ezek valódiságát akkor nehezen lehetett ellenőrizni. Volt olyan bejelentés, hogy a fővárosban, illetve annak közelében látták. Mások szerint külföldre szökött. Volt, aki emlékezett arra is, hogy Juhász Benedek neve felmerült a Farkas Helga-ügy- ben is. Az ismeretlen holttest és Juhász Benedek neve jó ideig nem találkozott. A szakértői vélemény ugyanis arról szólt, hogy 1995 februárjában vagy márciusában áshatták el a férfit. Márpedig Juhász március 30-án lövöldözött, így neve eleinte szóba sem jöhetett az azonosításnál. Később derítették ki a nyomozók. hogy a szakvélemény elsietett. A holttest több mérhető adata ugyanis illett Juhász Benedekre. Azt is tudták, hogy Juhász gyermekkora óta ismerte ezt a környéket. Az orvosi vizsgálat korábban megállapította, hogy a halált lőfegyver okozta. Újabb hosszadalmas vizsgálat után kétségtelenné vált, hogy a föld Juhász Benedeket vetette ki ideiglenes sírjából, és ezzel kérdések egész sora keletkezett, melyek megválaszolása nemcsak Juhász Benedek, hanem Farkas Helga sorsát is megvilágíthatja. Miért kellett meghalnia Juhász Benedeknek, s miért éppen ezen a helyen? Valaki félt, hogy ha rendőrkézre kerül, kitálal? De miről? Béléinek és Molnárnak erre sem oka, sem lehetősége nem lehetett már, hiszen gyorsan elfogták őket. Lehetett-e összefüggés Juhász halála és aközött, hogy Farkas Imre, Helga édesapja egy interjúban kimondta: Juhász Benedeket és a ma is börtönben ülő Csapó Józsefet gyanúsítja lánya elrablásával? A rendőrség további kérdései a következők: Hol tartózkodott Juhász Benedek 1995. március 30. után? Látta-e őt valaki is annak a tanyavilágnak a környékén, amelynek közelében holttestét megtalálták? Ki tud felvilágosítást adni Juhász Benedek barátairól, nőkapcsolatairól? Kikben bízhatott meg, akiktől baj esetén menedéket remélhetett? Ki tud olyan személyekről, akik veszélyben érezték volna magukat, ha Juhász Benedek a törvény elé kerül? Ki tudja, hogy 1991 ősze és 1995 március 30. között járt-e Juhász Benedek külföldön? Ha igen, hol? Talál- kozhatott-e annak idején Hudák Lajossal, ismeri-e Csapó Józsefet? Ha igen, mikor beszélhetett vele? Ki tudna új adatokat szolgáltatni Farkas Helga elrablásával, sorsának későbbi alakulásával kapcsolatban? Ki tud Juhász Benedek más, esetleg életellenes bűncselekményéről, bűntársairól? Végül van egy kérdés, melyre a tudomány válaszolhat: műszeres vizsgálattal össze lehet vetni Csapó József és a suttogó bejelentő hangját. Ha az azonosítás sikerül, akkor kimondható: Farkas Helga egyik elrablója márismert. Az ORFK bűnügyi főigazgatója október 21-én úgy döntött, hogy annak, aki Juhász Benedek, akár Farkas Helga ügyében újabb nyomra vezet, vagy bizonyítékot szolgáltat, annak — személyének titokban tartása mellett— 1 millió forintos jutalmat ad. Némethy Gyula
