Békés Megyei Hírlap, 1996. október (51. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-24 / 248. szám

1996. október 24., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP Az új üzletházban még színvonalasabb, sokrétűbb szolgáltatásokat igyekeznek biztosítani az ügyfeleknek fotó: lehoczky Péter A Kondorosi Takarékszövetkezet új üzletháza Egy új köztéri szoborral és egy új jelképpel (címerre! és zászló­val) gazdagodott tegnap Sarkad FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Történelmi nap Sarkadon A Kondorosi Takarékszövetke­zetet 1958-ban 173-an alapítot­ták, és akkoriban még egy nádfe- deles épületben működtek. Azóta mindig léptek előre, és jelenleg már 7 üzletházukat kereshetik fel az ügyfelek Kondoroson, Békés­csabán, Kétsopronyban és Ka­muion. Hatezer taggal és tizenhá­romezer ügyféllel rendelkeznek. Legújabb gyöngyszemüket, a kondorosi üzletházat kedden avatták. Závogyán János, a takarék- szövetkezet elnöke elmondta: régi székházukat már kinőtték, és Minthogy Budapest kezdemé­nyezője és kisugárzó központja volt a forradalomnak, magától értetődő, hogy ami előzmény­ként hatott a magyar főváros öt­venhatos történelmére, az ki- sebb-nagyobb mértékben—köz­vetlenül vagy áttételesen—előz­ménye a magyar vidék, s benne Békés megye forradalmának is. A szovjet katonai megszállás év­tizede, a sztálini modell kénysze­rű követése nemcsak a fővárosban, de az ország „vihar­sarkában” élők politikai érzel­meinek és gondolkodásának is egyik lényeges meghatározója. Mi több: a moszkvai „útbaiga­zítások” némelyike érzékenyeb­ben érintette a hangsúlyozottan agrár jellegű Békés megye mezőgazdaságból élő lakóit, mint a budapestieket. Ilyen volt a Sztálin által irányított Tájékozta­tó Iroda 1948 júniusi határozata, amely azzal, hogy Tito Jugoszlá­viáját elítélte — egyebek között — „az egyéni parasztgazdaság túlsúlya”, „a gazdag parasztok kezén lévő jelentékeny földterü­let” és „a tömeges kollektivizálás feltételeinek hiánya” miatt, egy­szersmind Moszkva kívánalmait is megfogalmazta a hatalmon lévő kelet-európai kommunista pártok agrárpolitikájatárgyában. És a magyarországi párt nem késlekedett e kívánalmak telje­sítésével. Alig két hónap eltelté­vel programba foglalta mindazt, amit Sztálin a Tájékoztató Iroda útján Tito pártjától számon kért: a szövetkezetesítést és a kulák- ság elleni osztáfyharcot. másfél év alatt készült el a 80 millió forintos beruházás, a há­romszintes, kívül-belül impozáns épület. Tervezője Beleznai László, generálkivitelezője a kondorosi Épcenter Kft. volt, mely egyes szakipari munkákba bevont — főként szintén helyi—alvállalko­zókat. Összességében a község építőmestereinek alkotása az épület. Závogyán János szólt arról is, hogy az új üzletházban még szín­vonalasabban, sokrétűbben igye­keznek szolgálni a lakosság igé­nyeit. A legkorszerűbb banki biz­1948. augusztus 20. — A régi és új birtokos parasztság a háború után alighogy elindult a békés magángazdálkodás útján, amikor Rákosi kecskeméti be­szédében meghirdette a szovjet mintájú agrárpolitikát. Elmon­dotta, hogy két út áll a magyar dolgozó parasztság előtt. Az egyik a megszokott, túlzásba vitt egyéni gazdálkodás útja, ame­lyen a kulák gazdák tovább gaz­dagodnak és tönkreteszik a sze­gényebb parasztságot. A másik út a felemelkedésé, amelyen csak közös összefogással, köl­csönös segítéssel, szövetkezés­sel lehet végigmenni. „A dolgo­zó parasztság — mondotta befe­jezett tényként Rákosi — a szö­vetkezés, a kölcsönös segítés és a közös munka útját választja”. 1948. november 7. — Első ízben foglalják rendeletbe a mó­dos parasztság hátrányos megkü­lönböztetését. A rendelet ki­mondja: nem lehet a földműves- és földbérlő-szövetkezet tagja, aki 350 aranykoronát meghaladó kataszteri tiszta jövedelemmel bíró földingatlan tulajdonosa. 1949. január—május.— Az MDP által monopolizált Békés megyei sajtóban mind nagyobb teret és hangsúlyt kap a „falusi osztályharc éleződésének”, a szövetkezeti és az egyéni gaz­dálkodás közötti választás szük­ségességének témája. 1949. június 16.:— Megjele­nik az első kormányrendelet „a mezőgazdasági ingatlanok és azok felszerelésének felajánlá­sáról”. A rendelet kimondja, tonságtechnikától a számítógé­pes hálózatig minden az ügyfélért van. A pénzintézeti tevékenység, a lakossági betételhelyezés, bankszámlavezetés, vállalkozói, mezőgazdasági kölcsönök bizto­sítása, értékpapírok kibocsátása és forgalmazása itt kiegészül széfszolgáltatással is. A keddi ünnepségen az avató­szalagot dr, Kondé Gábor, Kon­doros polgármestere vágta el, és a meghívottak a helyi Rózsa Páva­kor műsora után elsőkként járhat­ták be az üzletházat. Ny. L. hogy a tulajdonos vagy haszon- élvező mezőgazdasági ingatla­nát és annak felszerelését vétel, illetőleg haszonbérlet céljára írásban vagy szóban felajánlhat­ja. „Amennyiben az ajánlattevő az ellenszolgáltatásra igényt nem tart, azt ajánlatában kifeje­zésre kell juttatnia.” 1949. június 26. — Mező­gazdaság-fejlesztési járulék cí­mén rendeletileg növelik az amúgy is progresszív kulcs sze­rint beszolgáltató módos pa­rasztság terheit. A járulék búzá­ban fizetendő minden birtok után, melynek területe a 25 kát. holdat, kataszteri tiszta jövedel­me a 350 aranykoronát eléri vagy meghaladja. 1949. augusztus 29. — Tör­vényerejű rendelet és végrehajtá­si utasítás „a mező- és erdő- gazdasági ingatlanok részleges tagosításáról.” -— Békés megyé­ben is elkezdődik az első termelő­szövetkezeti táblák kialakítása oly módon, hogy a téeszbe lépő újgazdák, szegényparasztok, va­lamint a birtokukat részben vagy egészben felajánló módos gaz­dák földdarabjait nagy birtok- tagfokjban egyesítik. A rendelet megjelöli, hogy a tagosítást nem kérő érintettek közül kinek kell feltétlenül, s kinek lehetőleg azo­nos értékű csereingatlant adni. — A tagosítást végző hivatalok, he­lyi ellenőrző bizottságok munká­jának akadályozói három évig terjedhető fogházzal bünteten­dők. 1950. — Az év folyamán to­vább nőnek a parasztok terhei: Jövő nyárra ígérik A sarkadi képviselők keddi ülésén a Fázis Távközlési, Hálózat- tervező és Kivitelező Rt. vezetői a távközlés fejlesztés kivitelezé­sének sarkadi tevékenységéről tá­jékoztatták az egybegyűlteket. Mint elmondták, a fővállalkozói szerződést ez év nyarán írták alá a Hungarotellel. A szerződésben négyezer hagyományos és tízezer rádióvonalas bekötést vállaltak az idénre. Ebben nincsenek sarkadi fejlesztések. Azt az optikai kábel- rendszert, amely Békéscsabáról indul, és Sarkadon is áthalad, csak jövőre kezdik építeni. Sarkadon egy kétezres kapacitású digitális központ kapcsolódik majd ehhez, amelyre még néhány kistelepülés (Sarkadkeresztúr, Méhkerék és Újszalonta) is rácsatlakozik. Ez bőven kielégíti a már beadott igé­nyeket, hiszen Sarkadon 929-en, a Sarkadhoz kapcsolódó települé­seken 599-en várakoznak telefon­ra. Egy későbbi időpontban to­vább bővíthető a központ. Arra a kérdésre, hogy a 929 sarkadi lakos mikor beszélhet a saját telefonjá­ról, azt a választ kapták a kép­viselők: ha minden a tervek szerint halad, akkor a jövő nyár végén ennek már nem lesz akadálya. Va­jon alkalmas-e a rendszer a helyi kábeltévé üzemeltetésére? — érdeklődött egy másik képviselő. A válasz szerint a tervezett formá­ban nem, de a Hungarotellel kötött különmegállapodással a telefonos rendszerrel együtt lefektethető olyan kábel, amely megfelel erre a célra. —ria egyszeri rendkívüli kivetés alapján szénát, burgonyát, hagy­mát kell beadniuk. Külön több­letterhet róttak azokra a közép­parasztokra, akiknek a szántóte­rülete a 25 holdas — 350 arany­koronás határt ugyan nem érte el, de a rét, legelő és erdő hozzá­adásával e fölé emelkedett. 1950. július 15. — A gyulai megyei bíróság rögtönítélő taná­csa dr. Sárkány György elnökle­tével halálra ítélte Molnár Sándor 49 éves köröstarcsai gazdálko­dót, akin az ítéletet aznap végre­hajtották. Molnárnak 40 kát. holdja volt: kis része szántó, nagy hányada csupán legeltetésre al­kalmas szikes. A hatóságok ku- láknak minősítették. — A halálos ítéletet szándékos gyújtogatás vádjával hozták, holott a valóság­ban a vádlott legfeljebb a bogrács alá gyújtott tűz gondatlan kezelé­sében volt elmarasztalható. Az eset egyetlen szemtanúja, egy serdülő fiú a tárgyaláson elmon­dotta, hogy a vádlott megpróbálta eltaposni, majd levetett ruházatá­val elfojtani a tarlótüzet, de ez neki nem sikerült. A tűz — ame­lyet mások gyorsan eloltottak — csupán saját tarlójának egy da­rabját perzselte fel, senkinek a 'termését nem károsította. — A statáriális eljárás, a halálos ítélet, s annak azonnali végrehajtása ta­lán a legszömyűbb aktusa volt a hajszának, melyet a hatalom Bé­kés megye módos parasztjai ellen folytatott. 1950. december 31.— Év vé­géig 53 500 kát. holdra nő a termelőszövetkezetek által meg­művelt szántó terület. Ez Békés megye szántó területének mind­össze 7 százaléka. A téeszek tag­ságát túlnyomórészt az önálló gazdálkodásban járatlan újbirto­kosok, 1—5 holdas szegénypa­rasztok, továbbá az 1945-ös föld­osztás során ki nem elégített ag­rárproletárok alkották. (A következő rész lapunk hét­végi számában jelenikmeg) A honfoglalás 1100. esztendejé­ben fejhajtással ünnepelte Sarkad városa a magyar nép negyven év­vel ezelőtti forradalmát. A tegnapra tevezett program- sorozat már reggel 9 órakor elkezdődött a belvárosi reformá­tus templom toronyavató isten- tiszteletével, ahol a várost vezető testület és szinte valamennyi kör­nyékbeli felekezet képviseltette magát. Az igét hirdető dr. Kocsis Elemér, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke szerint a sarkadi református templom Eu­rópában is hírneves kilenctomyú remekművének felújítása a sarkadi lakosok lelki megújulásá­nak jelképe lett. Kalmár János, a házigazda szerepét betöltő refor­mátus gyülekezet lelkésze ünnepi beszéddel emlékezett meg Vitéz Leel-Ossy Árpád református lel­kész, országgyűlési képviselő születésének 100. évfordulójáról. Az istentiszteleten részt vettek az 1932-ben Sarkadra került refor­mátus lelkész leszármazottai is. A különböző felekezetek „útravaló” jókívánságai előtt a torony elké­szüléséhez jelentősebb anyagi vagy erkölcsi támogatást nyújtó egyházi tisztségviselők, a város polgármestere és Zsirka István, a torony felújítását elvégző mester egy-egy ikont vagy festett képet kapott ajándékba a belvárosi gyülekezettől. Az istentisztelet után leleplez­ték Adorján Endre szobrászmű­vész Szent István térre állított, bronzból készült Árpád lovas­szobrát. Mint ünnepi beszédében Tóth Imrepolgármesterelmondta, néhány évvel ezelőtt még Lenin szobra állt ezen a helyen, ám a rendszerváltást követően a szob­rot (a mögötte lévő eszmei tarta­lommal) máshová helyezték. Az államalapító Szent Istvánról elne­vezett téren most a honfoglaló Árpád fejedelem kapott helyet. A műalkotás mellett padokat he­lyeztek el, hogy az erre sétáló nagyapák itt megpihen ve-el me­sélhessék unokáiknak, honnan jöttünk, kik is vagyunk mi, ma­gyarok. A szobor leleplezése után Kocsis Elemér püspök és Kovács József plébános felszen­telték a város új jelképeit, a Sar­kad történelmét bemutató új cí­mert és a zászlót. Az ’56-os forra­dalomról a Sarkadról elszármazott Márton János professzor emléke­zett meg. Beszédét több helyszí­nen is koszorúzások, követték. Késő délután pedig megnyitották az 1-es iskola galériájában Ador­ján Endre szobrászművész kis­plasztikái kiállítását. Magyar Mária FIGYELEM, ÁRAMSZÜNET! Értesítjük a lakosságot, hogy hálózati berendezéseinken végzett kivitelezési munkák miatt Mezőberényben és Csárdaszálláson az alábbi időpontokban és helyeken az áramszolgáltatás szünetel. 1996. 10.24-én 7 óra és 18 óra között. Mezőberényben: Hunyadi u.—Madarász u.—Jókai u.—Zrínyi sugárút—Thö­köly u.—Várkonyi u.—Vörösmarty u.—Erkel E u.—Jeszenszki u.—Kodály u. 1996. 10. 24-én 7 óra és 8 óra között, valamint 17 óra és 18 óra között: Csárdaszállás teljes területén. Mezőberényben, a Thököly úttól a Gyomai úton végig Csárdaszállásig. 1996. 10. 25-én 7 óra és 8 óra között, valamint 17 óra és 18 óra között: Mezőberényben: Kereki u.—Szénáskert u.—Liget tér—Hősök u.—Hajnal u.—Tessedik u.—Kölcsey-ttp.—Bajcsy u.—Vésztői u.—Báthory u.—Luther tér—Martinovics u.—Belencéresi u. 1996. 10. 28-án 7 óra és 8 óra között, valamint 17 óra és 18 óra között: Csárdaszállás teljes területén. Mezőberényben a Thököly úttól a Gyomai úton végig Csárdaszállásig. A délutáni ki- és visszakapcsolás a kivitelezés elkészültétől függően korábbi Időpontban is történhet. A kikapcsolás alatt hálózati berendezéseink feszültség alatt állónak tekintendők. Mcotömiiísüit, itunnsüK iumszwns is mosl Dél-magyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság (42883| Békéscsabai Üzletigazgatóság , ß a világban 40 eve történt az országban Békés megyében 4. A forradalom előzményei Békés megyében (1948—1950) LIBERTÁS HOZAMJEGY MEZŐBANK Névre és bemutatóra szóló betét MEZŐBANK 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 2. MEZŐBANK FLORENUS ÉRTÉKJEGY Előnye a hozama rendszeresen számít. Telefon: (66) 311-322 Fax: (66) 313-928 If; Sávos kamatozású, járadék jellegű betétforma Legkisebb betét: 100 000 Ft 13 hónapos lejárat Ók 5600 Békéscsaba, Hunyadi tér 2. Telefon: (66) 441-324 Fax: (66) 442-702 5700 Gyula, Városház u. 16. Telefon: (66) 463-260 Fax: (66) 463-262 5800 Mezőkovácsháza, Alkotmány u. 53. Névre és bemutatóra Szóló betét 6,12 hónapos lejárat Címletértékek: 500 ezer és 1 millió Ft Ók víutüm'y&»fcm51i3<^.äC ... >< • horenus értékjegy ygfPtj « / nj ű 11 ij u i\ llllllUCIIKlllLH,~a1Vl pénzének hozamára hosszabb távon magas kamatokat szeretne. *■ Fixen előnyös BANKPAPÍROK bankpapírok bankpapírok bankpapírok bankpapírok bankpapírok bankpapírok bankpapírok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom