Békés Megyei Hírlap, 1996. október (51. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-14 / 240. szám

EUERES MEGYEI HÍRLAP 1 GAZDASÁG 1996. október 14., hétfő' j Új magyar vállalkozásfejlesztés? Sérelmek, visszaélések, tétovaságok, Budapest-vidék közötti értetlenségek terhelték az elmúlt három évben a Magyar Vál­lalkozásfejlesztési Alapítványt. Több mint 4 milliárd forintnyi tőkéje nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Főként a vi­dék maradt mostoha helyzetben - pedig a 19 megye valameny- nyi vidéki igazgatóságán kitűnő szakemberek dolgoznak. ÁSZ-vélemény. Az Állami Számvevőszék szerint az idén nem folytatódott kellő mértékben az államháztartás rendszerének továbbfejlesz­tése. A jövő évi költségve­tési törvényjavaslatban pe­dig nem találhatók a költ­ségvetés helyzetének javítá­sára utaló, a pénzügyi rend­szer továbbfejlesztésére irá­nyuló jelentős lépések. Szövetkezők. Ország­szerte mintegy 800-ra tehető a gazdaszövetkezetek tagja­inak száma, de táboruk nap­ról napra gyarapszik. A ma­gángazdák csak ily módon válhatnak versenyképessé a magyar és a külföldi piaco­kon. Közösen olcsóbban juthatnak különféle áruk­hoz, jobban szervezhetik a betakarítást, az értékesítést, és szövetkezetben a ban­kokkal is előnyösebb felté­telek mellett tárgyalhatnak. Világnap. Október 14-én ünnepük a szabványosítás világnapját. Idén e nap egy­ben a Nemzetközi Szab­ványügyi Szervezet fennál­lásának 50. évfordulója. A szervezet célja az országok műszaki elszigeteltségének megszüntetése, az írásba foglalt követelményeknek mind szélesebb körben való elterjesztése. Kudarc. A Kisvárosi Ön- kormányzatok Országos Ér­dekszövetsége a hét végén tartott tanácskozásán úgy döntött, hogy eláll a terve­zett vagyonkezelő részvény- társaság felállításától, amely az energiaszektor privatizá­ciója során kapott részvé­nyek jövedelmező hasznosí­tásában 70-nél több kisvá­rost segíthetett volna.- Átvilágítás kell, s nyomában új stratégia - mondotta lapunk­nak Molnár Mihály, az MVA új ügyvezető igazgatója. (A nyá­ron a kuratóriumot alapjaiban átalakították. Molnár Mihály eddig a Bács-Kiskun megyei központ igazgatója volt.)- Milyen pontokon kell drasztikusan váltani?- A hitelkihelyezésekkel sokszor bánt mostohán az MVA. Pénz volt, igény volt, de a kettő nem mindig találkozott. Pedig olyan széles gazdaságfej­lesztési hálózat nincs több az országban, mint az alapítvány 200 irodája.-Az MVA nem pénzintézet, tehát pénzük csak a bankokon keresztül érheti el a vállalkozót. Eléri végre?- A bankoknak is, nekünk is össze kell szednünk magunkat, hiszen az MVA által is mene­dzselt támogatási és hitelak­ciókból csak az 1 millió forintig adható mikrohitel működik jól. Nagyon nehéz ma 15 milliós hi­telhez jutni. Pedig ez is kell.- Mi működik gyengébben?-A Phare-összegek folyósí­tása, pedig más kamatokhoz képest nagyon kedvező az utána fizetendő 26 százalék.- Hogyan lehetne feloldani a feszültséget az MVA budapesti központja és a vidék között?-Át kell adni a hálózatnak az eddig központilag szervezett programok jó részét és az ezzel járó pénzt, információt is. Min­denekelőtt 3 területen, az in­formatikai rendszerben, a szak- tanácsadásban és a szakokta­tásban van szükség súlypont- áthelyezésre. Be kell kapcso­lódnunk az Országos Fejlesz­tési Tanács központi és megyei munkájába. A cél: az erők in­tegrálása, a pénzeszközök hoz­záférhetővé tétele, a vidéki vál­lalkozások esélyeinek növe­lése. Gubcsi Lajos Verseny és versenyhivatal A minap a Gazdasági Versenyhivatal 500 ezer forintra büntetett meg hat sörkereskedőt, mert megsértették a gazdasági verseny korlátozásának tilalmát. Megállapodtak, hogy bizonyos áron alul nem adnak el sört a kiskereskedőknek. Mintegy fél évvel ezelőtt viszont annak a heves vitának voltam tanúja, hogy árusíthat-e az egyik gyógyszertár olcsóbban a másiknál, s nem em­lékszem arra, hogy a vitában a versenyhivatal ál­lást foglalt volna. Sokszor meg arról értesülök, hogy hazai nagyvállalatok egyesülnek, az egyik megvásárolja a másikat, más cégek pedig hatal­mas hálózatokat építenek ki. Ilyenkor kíváncsi volnék arra, a létrehozott óriások vagy a bővülő hálózatok vajon a piac mekkora hányadát ural­ják? S meghallgatták-e a versenyhivatal állás­pontját a cégvásárlás vagy -összeolvadás előtt? Megakadályozta, megbüntette-e valaha a hiva­tal a vele packázó cégóriásokat? Tévedés ne es­sék, helyeslem a kartell megbüntetését. Am vala­hogy az az érzésem, hogy verseny tekintetében nem állunk igazán jól, s ez nemcsak és nem első­sorban a versenyhivatal vétke, hisz mindeddig derekasan ellenállt a lobbyzok nyomásának. A verseny a piacgazdaság lételeme, tartós hiá­nya vészes öregedési tünetekre vezet. Jó a fo­gyasztónak, mert vagy ugyanannyi pénzért jobbat kap, vagy ugyanolyan minőséget és mennyiséget vehet olcsóbban. Verseny híján, kevés belső ter­melő uralkodó helyzete esetén, az import kiikta­tásával nincs hajtóereje a műszaki fejlesztésnek, a gyártás és a termékek, a szolgáltatási technikák fejlesztésének. Azt tapasztalom, hogy nálunk a termelők csak elvben és általában hívei a versenynek, azaz csak akkor, ha nem nekik támad versenytársuk. Az ol­csóbban árusító, mert kisebb költségekkel dol­gozó, vagy kisebb haszonnal megelégedő pati­kusra kígyót-békát kiáltanak, az importversenyt pedig egyenesen hazaárulásnak kiáltják ki, s vé­delmet követelnek ellene. Pedig 1931 derekától a kilencvenes évekig többszörös védőfal óvta a ha­zai termelést a külső versenytől, s lám mire men­tünk vele: széles körben elavult, költséges terme­lésre, magasabb árakra. Ahhoz, hogy ne hagyjuk elsikkadni a versenyt, a közvéleménynek ismernie kellene a versenyjogsértés eseteit, s az ellenük való fellépés eszközeit. (bácskai) Határidők cégvezetőknek Október 14.- Jövedéki elszámolás;- adatszolgáltatás a házipénztár negyedév végi záró készpénzál­lományáról. Október 15.- A vízkészletjárulék befizetése;- az átalányadó előlegének befi­zetése;- a Magyar Köztársaság terüle­tén telephellyel rendelkező kül­földi vállalkozók társaságiadó­előlegének befizetése;- a fogyasztási adó befizetése és a fogyasztói árkiegészítés igény­lése;- mezőgazdasági támogatások igénylése;- az útalap-hozzájárulás befize­tése;- a környezetvédelmi termékdíj befizetése. Október 20.- Az áfa befizetése;- a külföldi szervezettől belföldi kifizető által levont társasági adó előlegének befizetése;- a játékadó befizetése;- a rehabilitációs hozzájárulás befizetése;- a nemzeti kulturális járulék be­fizetése;- beszámoló a környezetvédelmi termékdíjról;- a turisztikai hozzájárulás befi­zetése;- a tenyésztési hozzájárulás be­fizetése;- a munkaadói, munkavállalói járulék befizetése. Cégügyek A 86/1996. (X. 2.) IM rendelet a cégbejegyzésről és a cégjegy­zékről szóló 13/1989. (XII. 16.) IM rendeletet módosította. A jogszabály a cégbejegyzési kére­lem céljára szolgáló formanyom­tatványon már korábban is meg­követelt adószámmal kapcsolat­ban az alakuló cégek számára előírja, hogy az adószám meglé­tét igazoló okiratot 1996. októ­ber 17-től á cégbejegyzési kére­lemhez mellékelni kell. (Az adó­számot az adóhatóság - pecsét­jével hitelesítve - a cégbejegy­zési kérelem első oldalára vezeti rá, de ez nem minősül külön csa­tolandó okiratnak, mindebből következően az említett igazoló okirat alatt az adóbejelentkezési nyomtatvány egy másolati pél­dányát kell érteni.) További új rendelkezés, hogy ezentúl a cégbejegyzési kére­lemhez a társadalombiztosítási folyószámlaszám („tb-törzs- szám”) meglétét igazoló - leve­lezőlap formátumú értesítő - másolatát is csatolni kell. A már korábban bejegyzett cégek a tb- törzsszámukat tartalmazó érte­sítő másolatát, valamint - ha erre korábban még nem került sor - gazdasági kamarai tagságukról szóló igazolást - a cégjegyzék­ben vezetett adataik első válto­zásakor kötelesek bejelenteni. (E két adatot ezentúl a Cégköz­lönyben is közzé teszik.) Ugyancsak új rendelkezés, miszerint a végelszámolás befe­jezésekor a cég törlése iránti ké­relemhez az előírt okiratokon kívül mellékelni kell az igazolá­sokat arról is, hogy a gazdálkodó szervezetnek köztartozása nem áll fenn. A Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről és költségtérítéséről szóló 11/1991. (IX. 4.) rendeletet felváltó 10/1996. (X. 2.) IM rendelet ér­telmében 1997. február 1-jétől jelentősen drágul a cégek be­jegyzésének a Cégközlönyben való közzététele. Az említett időponttól a jogi személyiség nélküli cégek bejegyzésének közzétételéért a korábbi 5000 helyett 10 000 forintot, míg a jogi személyiségű cégek bejegy­zésének közzétételéért egysége­sen 20 000 forintot kell fizetni. A korábbinál többe kerül a cég adataiban bekövetkezett változás közzététele is, a nem jogi sze­mély cégeknek 5000, a jogi személyiségű cégeknek 10 000 forintba. Mestersége: lószőrékszer-készítő A lószőr megmunkálása egy­idős a lótartással. Honfoglaló eleink lószó'rkötelet használtak a jurtaépítéshez, de fontak belőle madárhurkot és a patá- sok lábára béklyót is. Kedvel­ték, mint pompás ékszerek alapanyagát és alkalmazták díszítőelemként a viseleteken. A lószőrfonás számos nemzet kultúrájában nyomot hagyott, hogy azután hosszú idó're fele­désbe merüljön. Idehaza a ’70- es években fordult ismét az érdelkó'dés e ritka kismesterség felé. A közelmúltban egyik művelője, Libisch Győzó'né tar­tott bemutatót a szarvasi Tessedik Sámuel Múzeumban. — Akárcsak a legtöbb lószőr- fonó, én is Bodrogi Sándortól tanultam el a mesterség alap­fogásait. A nagykátai villany­szerelőmester 1970 körül, a nyugdíjazása után látott hoz­zá, hogy felkutassa e kézmű­ves technika történetét. Az ő kezdeményezésére, majd a Néprajzi Múzeum közremű­ködésével sikerült feltárni a lószőrfonás hagyományait — mesélte elöljáróban Libisch Győzőné Zsóka, aki jó néhány esztendeje lószőrékszer-ké- szítőként tevékenykedik. — Előtte húsz évig titkárnő vol­tam. Világ életemben szívesen kézimunkáztam, s az alkotás örömére szerencsére a két lá­nyom is korán ráérzett. Éppen nyolc esztendeje, hogy a vár­ban, a Mesterségek ünnepén rácsodálkoztunk egy lószőr­ből font karkötőre. Élhatároz­tuk, megtanuljuk ezt a techni­kát. Egy esztendőbe telt, amíg sikerült Bodrogi mester nyo­mára akadnunk. Elmentünk hozzá és megtanultuk az ala­pokat. Zsóka e mesterség történeté­nek néhány érdekességét is megosztotta velünk. Mint el­mondta, ezt az aprólékos mun­kát a férfiak is előszeretettel mű­velték. Különösen a pásztorok kedvtelése volt, de rabok is bíbelődtek efféle dologgal. Töb­bek között a betyárvilág jeles alakjának, Rózsa Sándornak ne­vét jegyzik ilyetén módon a kró­nikások. Vannak olyan kultú­rák, ahol a lószőrékszer ma is a legbecsesebb ajándék. Méltán, hiszen egy-egy míves darabba Libisch Győzőné szerint a lószőrfonóknak nem kell ag­gódniuk az utánpótlásért. Fi­atal, tehetséges tanítványok örökítik tovább a mesterséget FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET fektetett munka értéke vetekszik az aranyéval. Libisch Győzőnét, „A hon­foglaló magyarság kézművessé­ge és hagyatéka” címmel tavaly meghirdetett pályázat díjnyer­tesét idén a „Mesterremek” pá­lyázat első és fődíjával tüntették ki. Az utánpótlás miatt nem ag­gódik, jelenleg is több tehetsé­ges tanítványa van. Kísérletező kedvének engedve most azon töri a fejét, miképpen lehetne használati eszközök készítésére is felhasználni ezt az alapanya­got. Egyébként az alkotó kedv mellett a türelmet és a fantáziát vallja a lószőrfonók legfonto­sabb tulajdonságának. E három birtokában már bízvást fogha­tunk a mesterség elsajátításába. A Tessedik Sámuel Múzeum kismesterségeket bemutató idő­szaki kiállításán a lószőrfonók mellett tojásfestők, mézeskalá- csosok és paszománykészítők munkáival ismerkedhetnek a lá­togatók. Cs. R. Míves ékszerek lószőrből — a belefektetett munka értéke az aranyéval vetekszik BÉKÉSCSABA, SZEGEDI ÚT 1996. október 14-20. naponta 10-18 óra között MINDENKIT SZERETETTEL VÁRUNK! ma □ fékfolyadék ­□ hűtőfolyadék ­□ akkumulátor­ig olajszint- □ fényszóró beállítás □ szélvédőmosó folyadék- □ gumiprofil-mélység mérés ELLENŐRZÉS □ műszaki tanácsadás FELKÉSZÍTJÜK A TÉLRE! A MÓL Rt. és a MAGYAR AUTÓKLUB INGYENES szolgáltatásokkal várja az alábbi töltőállomáson a Tisztelt Autósokat:

Next

/
Oldalképek
Tartalom