Békés Megyei Hírlap, 1996. október (51. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-12-13 / 239. szám
1996. október 12-13., szombat-vasárnap EXKLUZÍV \ Új rézsüveggel köszön a miklósvárosi templom Gyula egyik ékessége a görögkeleti templom a Groza parkban. Augusztus harmadikától, mióta daruval leemelték a toronysüveget, sokan megállnak itt, figyelve a földön a nem mindennapi mestermunkát, fel-felpillantva a magasba, a fövegétől megfosztott toronyra. Tisztelték őseik hitét — Már a török hódoltság idején, 1541-ben éltek román nemzetiségiek is Gyulán, akik kertészkedéssel foglalkoztak — merülünk el a múltban Árdeleán Pállal, a Magyarországi Román Ortodox Egyház vikáriusával. -— Tisztelték őseik vallását, az ortodox hitet. Karácsonyi János említést tesz történeti írásaiban arról, hogy 1695-ben létezik itt ortodox egyházközösség. Ezt megerősíti az is, hogy 1651 -ben, az Arad mellett lévő Hodos— Bodrog kolostorban — amely Románia egyik legrégibb kolostora —, ottani székhellyel a Sofronie nevű érsek címerében az állt: Lipova, Radna és Gyula érseke. A törökök elűzése után a vár és a város Harruckem János irányítása álá került, aki a románokat a vár körül telepíti le. Itt építették fel fából az első templomot 1721-ben — e helyen —, amely azután szűknek bizonyult, így 1726-ban, illetve 1762-ben bővítették. A templom az 1801-es tűzvész áldozata lett. Noha a hívek anyagilag nehezen bírták, szerettek volna új templomot. A Nicoresti család volt az, amely anyagiakban nagyon sokat áldozott, segítette az új templom megépülését. A mostani templom alapjait 1802- ben rakták le, s mivel mocsaras volt a terület, cölöpöket helyeztek a talajba. A helyet még annak idején Wenckheim gróf biztosította a román híveknek. Az építés több éven, évtizeden át tartott, tudomásunk szerint az építőmester Czigler József volt, aki más templomokat is emelt errefelé, például az aradi kated- rálist. Még 1824-ben is torony nélkül állt a templom, azt 1854- ben sikerült megépíteni. Nem tudni hogyan, a torony 1943-ban újabb tűzvész áldozata lett. Mendemondák vannak arról, hogy gyermekek okozták, akik galambokat kerestek, mások a háború számlájára írják... Templomtorony 1943-ból — Még ebben az évben, 1943- ban megépült a templomtorony — folytatja a történetet Árdeleán Pál. — Akkor ugyancsak híján voltak az anyagiaknak a hívek, ez látszik abból is, hogy a leégett helyett három méterrel alacsonyabb torony épült, sőt felhasználták a tűztől megmenekült, még 1802-ből való tartószerkezetet. Erre építették a tornyot, melyet 1943. november 14-én szenteltek fel. A megmaradt faanyag az idők folyamán — például a beázások miatt — olyan rossz állapotba került, hogy a szakemberek kimondták ez év elején: életveszélyes, le kell bontani. A torony belső részeit sokszor toldozták-foldoz- ták, ám épp a legfontosabb, a tartóalap faja annyira korhadt, gombás volt, hogy most, a levételkor a kötél úgy szelte, mint kés a vajat... Műemlék templomról lévén szó a műemlékvédelem teljesen egyetértett abban, hogy a toronysüveget újjá kell építeni. A fa-, a rézanyag beszerzésével július 24-én indultak a munkálatok. A süvegre kerülő új keresztet — az eredeti nagyon sérült volt —, s az 1802- ből való gömböt Budapesten aranyoztattuk, e hét szerdájának délutánján került az úgynevezett kissüvegre, amelyben elhelyeztük a régi és a mostani dokumentumo-kat... —Sokba kerül a toronysüveg újjáépítése? — Az egyház maga tíz éven át sem tudta volna kiviteleztetni. Nem kis összegről, nyolcmillió forintról van szó, amelyben minden költség, darustól, anyagostól benne foglaltatik. Ennyi bevételünk sajnos nincs. Nagyon örülünk annak, hogy néhány éve a Magyarországi Román Ortodox Egyház minden évben tíz millió forint kiemelt állami támogatást kap. Ebből végezzük el a legszükségesebbeket, amely most a torony volt. A Miniszter- elnöki Hivatalon belül működő, egyházakat felügyelő címzetes államtitkár ugyanilyen kiemelt állami támogatásban részesít minden magyarországi egyházat. A gyulai templom a vikáriátusság központi temploma. Egyetlen műemlék templomunk, melynek a teteje, ajtaja, ablakai, a padok is rossz állapotban vannak, s az ikonosztáz restaurálásra szorul. Lesz mire fordítanunk a jövőben is a pénzt. Felkeresik az egyházi méltóságok Az ikonosztázion fafaragása a szerb Mihailo Janiéi aradi műhelyében készült, az ugyancsak szerb Arsa Teodorovic 1824-től 1827-ig festette, a mennyezeti seccókat, amelyek korábbi beázások nyomait viselik, pereg a festékük, a budapesti Pred- mersky Béla 1928-ban alkotta. A templomot rendre felkeresik az egyházi méltóságok is. —Hogyan jöttek rá a torony- süveg életveszélyességére? — Nyolc-tíz évvel ezelőtt, amikor rézlemezt helyeztettünk a toronyra, láttuk, bajok vannak. A mesterek felhívták a figyelmünket, meg kellene erősíteni a faszerkezetet. Csakhogy nem volt rá pénz, így beborították rézlemezzel. Ekkor a felújítás lekerült a napirendről. A harang fölött van egy kis padlástér, melyet deszkaállapota miatt nem volt tanácsos megközelíteni. Megcsináltattuk, így biztonságosan fel lehetett menni a süvegig. Ekkor derült ki végérvényesen annak életveszélyes állapota. Végiggondoltuk: ha jön egy vihar és bármerre dől... — Miként találtak mestereket a nem mindennapi munkára? — Miután a gyulai építész, Szabó Jenő és a gyomaendrődi konstruktőr, Vaszkó Sándor elkészítették a tervet, nézhettünk mesterek után. A gyulai Kun Lajos bádogosmester munkáját már ismertük, dolgozott román ortodox templomokon. Az ácsmesterre úgy bukkantunk, hogy tavaly a gyulavári református egyházközségben volt torony- süvegcsere, melyet mezőtúri mesterek végeztek. Ezt tekintettük jó referenciamunkának. Ä toronysüveget békéscsabai daruval emelték le három darabra elvágva. Most komolyabb daru érkezik Debrecenből, hiszen a kész munkát emelik be a helyére, amely az eredeti méretű, mintegy 45 méteres, azaz az 1943-ban újjáépültnél három méterrel magasabb. Az esős nyáron a templomot deszkával, fóliával, kátránypapírral védték meg a beázástól. Figyelték, leemelt süvege miatt kárt nem szenvedett. Másfél ezer rézelemből Kun Lajos bádogosmestert és munkatársait sok napja már, hogy a készülő toronysüveg mellett találja az este és a reggel. Mondja, a télen lezúduló hó a templomhajó tetőszerkezetét beszakította. Megjavították, s mert télen nincs túl sok munkája a bádogosnak, ráértek szétnézni a toronyban. Lámpákkal tüzetesen végignézték és igen rossz állapotban találták. Húsz templom tornyán dolgoztak már, így nem volt nehéz megállapítaniuk, az idő sürget. Egy nagyobb vihar esetén leborulhatott volna a torony, beszakítva a templomot. A faipari szakemberek is alátámasztották véleményüket. Az egyházvezetés döntött... Olasz és német rézlemezt szereztek be, mivel ilyen mennyiségű anyagot — 2,2 tonnát — nem tudtak egy bálában biztosítani. Félő volt, a két anyag színe nem egyezik — a problémát helyszíni válogatással oldották meg. A rézlemezt táblában hozták el, amely jobb, mint a tekercses, hiszen az utóbbi síkfekvése nem olyan jó. Kifogástalan ácsszerkezet készült el, egy team dolgozott együtt ezen a munkán a tervezőtől a kivitelezőkig. Folyamatosan egyeztettek. Vita volt közöttük például a torony szellőztetésének elhelyezésén: amikor a nap rásüt a sötétszínű rézlemezre, nagy meleg lesz odabenn. Szellőztetés nélkül megégne a faanyag. A kiszellőztetés nem általános Magyarországon, Kun Lajos Németországban tanulta mestertovábbképzéseken. A templomtornyok rézborítása egyre inkább terjed, mert időtálló, 2—300 évre szól. A gyulai templom tükörfedéssel készült, mintegy másfél ezer elemből áll, melyhez 12 ezer rézszeget használtak fel. Igyekeztek, hogy még az ősz beállta előtt végezzenek. Kevés állványra volt szükség, mert a földön dolgozhattak, kényelmesebben, nem felfüggeszkedve egy szál kötélen. Olyan ez, mint anyának a gyermeke: szeretné jól nevelni, szeretné, ha rendes lenne... — simítja végig tekintetével a bádogosmester a még földi, két darabból álló monumentális süveget. Miért nem hagymakupola? Szabó Jenő építész a műemléki tervezésről szól, melyhez előbb fel kell deríteni a múltat. A feladat izgalmas, hiszen sokszor nagyon kevés a nyom. Nem az ízlés a mérvadó, hanem a történelmi hűség, a szokásrend, templomoknál a szertartásrend is meghatározó. E templomtoronynál nagyon kevés volt a rendelkezésre álló adat. A Scherer- könyvből tudni lehetett, mikor épült az első templom, hogyan égett le. A mai napig álló templomnak azonban nem készült el a tornya az 1802-es építés megkezdésekor. Sokáig egy lapos hajlásszögű kis gúla volt csak a torony sisak. A barokkos toronysüveg 1854-ben lett kész, amely a régi metszetek alapján jóval magasabb volt, mint a most levett. Az elmosódott metszetekről azonban nem lehetett pontosan tudni, mekkora is volt, milyen mintákat, részletrajzokat, díszeket helyeztek el rajta. Az 1904-ben kicserélt, 1943- ban leégett barokk toronysisakról készültek fotók. A távoli felvételeken nehezen voltak kivehetők a részletrajzok, ám az arányok megállapítására alkalmasnak bizonyultak. E ’43-as torony méreteihez, rajzolatához tértek vissza, mert a korábbi nem volt felderíthető, a levett pedig alacsonyságával, aránytalanságával nem illett a barokk épülethez. Kivételek az alsó hagyma fölötti hasáb motívumai: az 1904-es torony rajzolatából ezeket ki lehetett deríteni. A mostani igazából kettőnek a keveréke, hiszen a legfelső csúcs felső harmadrésze és az alsó hagyma a ’43-as sisak arányait követi. Mivel itt a szerkezet lent készült, ennek az a hátránya, hogy egyben kell felemelni a tornyot. Emelés közben olyan erők jelentkeznek, amelyek a normális teherviseléskor nem. A konstruktőrnek, az ácsnak ezt figyelembe kellett vennie a szerkezet kialakításakor. A torony két részre van bontva azért, hogy az emelési súlyt a daru elbírja. Odafönt építik össze. Vaszkó Sándor konstruktőr hagyományos ácsszerkezetet használt, de olyan kötési rendszerrel, segéd- szerkezettel, hogy kibírja az emelést—összegzi Szabó Jenő. Sokan megkérdezték tőle, miért nem hagymakupolát tervezett. A román ortodox templomok, a bizánci vallás épületeinek térszerkezete nem azonos az itteni temploméval. Azok centrális tér köré szervezett, zömmel kupolás szerkezetű épületek. Ez pedig hosszhajós, barokk, a római katolikus temploménak megfelelő térszervezet. A gyulai A templomtorony 1943-as égését fotók örökítették meg. A mostani tervezésekor e torony méreteihez, rajzolatához tértek vissza ARCHÍV FOTÓ: ÁCS IMRE görögkeleti templom az 1840-es években Bécsben készült típusterv alapján épült, az akkoriosztrák—magyar államterület gyakorlatának megfelelően. A klasszicista elemekkel díszített, barokkos megjelenés nem viseli el a hagymás kupolát — ellentmondás lenne, annak ellenére, hogy a belső funkció, kisugárzás ezt igényelné—vallja az építész. A miklósvárosi görögkeleti templom toronysüvege rekonstrukciójának építésszervezője a békéscsabai építész, műszaki ellenőr, Szmola Imre volt. A csapat munkája a ma tudását hirdeti és üzenet a jövőnek. Szőke Margit Az új süveg borításához 2,2 tonna rézlemezt használtak fel FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Árdeleán Pál vikárius: azl802-ből való gömböt és az új keresztet Budapesten aranyoztattuk FOTÓ: KEREKES ISTVÁN
