Békés Megyei Hírlap, 1996. október (51. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-12-13 / 239. szám
EURÓPA-NAP 1996. október 12-13., szombat-vasárnap Úgy jussunk Európába, hogy ne is vegyük észre ,,Teljes gőzzel előre!” A sokszínűség fontos előnnyé válik Békés megyében évszázadok óta sok nemzetiség él békében, 400 ezer lakosa közül ma csaknem minden negyedik kisebbséghez tartozik. A nap egyik kiemelkedő fórumán, a nemzetiségek találkozóján ezzel a gondolattal köszöntötte a megjelenteket dr. Pelcsinszki Boleszláv, a megyei közgyűlés alelnöke. A megyében élő nemzetiségekről szóló tájékoztatója után Szentiványi István, a Külügyminisztérium politikai államtitkára mindenekelőtt a rendezvény időszerűségét méltatta, mondván, az Európa-napok történetében az első alkalom a békéscsabai, amikor kisebbségi kérdések kerülnek a napirendre. Az államtitkár rámutatott arra, hogy Európában ma már elfogadott: a jövőben a sok nemzetiségű, kultúrájú nemzetek együttműködése várható. Látható, a nemzetek, nemzetiségek tartós képződményt jelentenek Európában. A sokszínűség ezúttal nem hátrány lesz, hanem fontos előnnyé válik. Az unió keretén belül különös tekintettel óvják a veszélyeztetett kultúrákat, beleértve a kis nemzetekét is. Kiemelte, hogy hazánkban az alkotmány által megerősített szándék, hogy a nemzetiségeket megtartandó értéknek tartjuk. Szentiványi István beszélt a regionalizmus jelentőségéről, különösen itt, a hármas határ vidékén. Hangsúlyozta, Európán belül a fejlődés motorjai a kis régiók együttműködései. A nemzetiségi és kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, dr. Kaltenbach Jenő kifejezte, a kisebbségek ügye az elhanyagoltak helyzetéből a figyelem középpontjába került. Ez a többség gondolkodását a közügyek intézésében is befolyásolja. Az a rendszer, ami Magyarországon a jog különböző területein létrejött, garantálhatja a sikert, hogy amit vállaltunk, megvalósítható. Tagállamok és régiók az előnyökből egyformán részesülnek Az Európa-napi országos rendezvénysorozat kettős célját — egyrészt az uniós csatlakozás jelentőségének népszerűsítése, másrészt a térség bemutatkozása —hangsúlyozva nyitotta meg dr. Simon Imre, a megyei közgyűlés elnöke a Jókai Színház Vigadójában a tegnap délelőtti politikai fórumot. Kovács László külügyminiszter a békéscsabai esemény kiemelt szerepével kezdte bevezető előadását, történelmi áttekintést adott az integráció szükségességének indoklásául, majd azt taglalta, miért fontos a keleti bővítés, mit kínál és mit kap hazánk a társulás után. Végül a külügyminiszter, Hans Beck, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője, Pataki IstSzámot kell adnunk arról, ami eddig történt, hogy alkalmasak legyünk a teljes jogú tagságra— ezzel a gondolattal kezdte beve- zetőjétDr. Vastagh Pál igazságügy-miniszter a megyeházán rendezett jogászfórumon, s válaszolt is egyben dr. Kovács László megyei főügyésznek a köszöntőjében elhangzott kijelentésére: az integrációs folyamatban maguk a politikusok is számot vetnek az eddig elvégzett feladatokról. Visszatekintésében a miniszter emlékeztetett a ’80-as évek elejére, amikor Magyarország felvette a kapcsolatot az európai ván helyettes integrációs államtitkár és Declan Connolly ír nagykövet (a soros elnökség nevében) válaszolt a kérdésekre. — Az Európai Unióhoz csatlakozás elfogadtatása különösen fontos a keleti régiókban, ahol kevésbé érzékelik a Nyugathoz kötődést. Célunk az, hogy emberközelbe hozzuk az integráció ügyét. Nem elég, ha a kormány, a parlamenti többség támogatja, az ellenzék egyetért; az kell, hogy az állampolgárok támogassák — mondta Kovács László, majd kifejtette, hogy a stabilitás Kelet és Nyugat közös érdeke. Az Uniónak hazánk politikai szempontból stabil államot, központi elhelyezésű piacot, gazdag kultúrát kínál, cserébe saját biztonságát, gazdasági és társadalmi fejlődést, modernizációt és akaintegrációs szervekkel. A döntő fordulat 1994-ben következett be, amikor az I. törvénnyel az országgyűlés kihirdette a társulási megállapodást, az együttműködés normatív alapját. Reményei szerint a Máltával, Ciprussal folytatandó tárgyalások után elkezdődhetnek a megbeszélések a társult országokkal — köztük hazánkkal is — 1997 végén, 1998 elején. Vastagh Pál kifejezte, az együttműködés, illetve az ebből származó követelmények fontos tényezőkényt hatnak a jogfejlődés egészére. A jogközelítés az egyik legfontosabb feladat a csatlakozás elődálytalan piaci részvételt, fejlett, közös hírközlést, úthálózatot remél. — Állampolgáraink a társulás után útlevél nélkül léphetik át az országhatárokat, szabadon mozoghatnak Európában, ugyanazon jogokkal rendelkezhetnék, mint az ott élők, letelepedhetnek, munkát vállalhatnak. A magyar emberek komfortérzetét, otthonosságát fokozza, hogy egy stabil, biztonságos, gyorsan fejlődő ország állampolgárai — emelte ki a külügyminiszter. Hans Beck nagykövet válaszaiban többek között magabiztosságra biztatta népünket, ugyanakkor kifogásolta a Phare- támogatásokra készülő, térségi területfejlesztési tervek minőségét. készületeinek folyamatában, és az egész jogi infrastruktúrát is át kell alakítani. Részletezte az Igazságügyi Minisztérium szerepvállalását, a ’90-es évek elejétől megkezdett munkát, az idei esztendőben meghozott új törvényeket, s hangsúlyozta: ebben a politikai ciklusban, 1998 félévéig még 15 nagy volumenű törvényt kell megalkotni, amely részét képezi a társulási folyamatnak. A miniszter fontos követelményként említette a jogásztársadalom felkészülését, hiszen európai kitekintést követel néhány év múlva a jogalkalmazói munka. Ezen a napon nem csak a gazdaság, a kultúra, hanem a helyi irányítás, az önkormányzatok helyzetével is foglalkoztak: az „Európai Unió és az önkormányzatok” elnevezésű rendezvény színhelyén, a megyei könyvtárban megtudhattuk, mit hozhat a jövő, milyen lehetőségek nyílnak meg egy önkormányzat — és egy település lakói — előtt az Európai Unióhoz való csatlakozáskor. A program házigazdája Sisák Péter békéscsabai alpolgármester, vendégei dr. Sivák József, a kormány főtanácsadója, Jyrki Myllyvirta, Mikkeli polgármestere, valamint a bécsi polgármesteri hivatal tanácsnoka, Thomas Weningerv olt. Dr. Sivák József a tanácskozás első előadójaként arról beszélt, milyen tapasztalatok gyűltek fel e téren hazánkban, és milyen feladatok, lehetőségek előtt állnak az önkormányzatok. Thomas Weininger igyekezett már az első percekben eloszlatni az illúziókat: — Ugyanilyen komoly gazdasági gondokkal küzdöttünk mi is, mint Magyarország. A mi önkormányzati rendszerünk is meglehetősen széttagolt, ám hamar rá kellett jönnünk: sok esetben meg kell tanulnunk együtt fellépni a siker érdekében, és így indulhatott el térségünkben három komolyabb projekt is nemrégiben. A jogalkalmazás szélesebb kitekintést követel Célunk, hogy emberközelbe hozzuk az integráció ügyét — mondta Kovács László külügyminiszter a megny itót követő politikaifórumon a Vigadóban Az önkormányzatoknak közösen kell fellépniük Új oktatási szisztémát építeni A megyeszékhely tudományos műhelye, a Körösi Csorna Sándor Főiskola tegnap nemzetközivé bővült azzal a kerekasztal-beszélgetéssel, amelyet dr. Köteles Lajos főigazgató vezetett. A téma: a felsőoktatás integrációja Európában, a szomszédos országok felsőoktatási rendszerének ismerete, az együttműködés lehetőségei. Eljöttek szlovákok, ukrajnaiak (ogyesszaiak). Arad megyeiek, Mikkeli polgármestere; Jyrki Myllyvirta, angol és ausztrál szakemberek, valamint Joseph Hollos, Bécs ifjúságpolitikával megbízott vezetője, több, mint negyven vendég országhatáron innen és túl, valamint Békéscsaba önkormányzati és oktatási vezetői. Bemutatták oktatási rendszerüket, intézményüket, módszereiket, hibáikat, erényeiket. Az osztrák szakember kitűnő magyarsággal beszélt a felszólalók sorában. Megjelent náluk egy riasztó felmérés, amely szerint a jövőben csupán az emberiség 20 százaléka fog munkát találni. Felvetette a kérdést, mi lesz az iskolákkal, mi lesz a fiatalokkal? Rengeteg képzett ember marad munka nélkül. Magyarország és Ausztria között évek óta folynak a tárgyalások, hogyan lehet mindkét országban elismerni ugyanazt a végzettséget? Egyre hosszabb ideig tanulnak a fiatalok egyetemen, főiskolán, netán 30-32 éves korukig, munkában viszont Nyugaton is jószerével 50 éves korig alkalmaznak munkavállalókat. Mint az előadó mondotta, fel kellene számolni az egész képzési szisztémát, újrakezdeni mindent, szembenézve a valósággal. Sajnos, ugyanezek a gondok jelentkeznek az európai régió számos országában. Remélhetően a tegnapi tanácskozás kicsit közelebb visz az együttgondolkodáshoz, a felsőoktatás nemzetközi integrációjához. Alkalmi postebélyegzésKülönleges levelezőlapokat, borítékokat és emléklapot készítettek a szervezők erre a napra, melyet a posta egy külön, szintén erre az alkalomra készített bélyegzőjével láttak el a Korzó-téren. Az ötlet úgy tűnik bevált: reggeltől délutánig akadt tennivalója a Korzó-téren felállított sátor dolgozóinak, és több ezer „Európa Nap, Békéscsaba 1996" feliratú lap után nyomozhatnak majd a jövő bélyeggyűjtői. A városháza dísztermében egész nap látható volt a Szent Korona és a koronázási ékszerek Unió-figyelem a régiók fejlesztésére Az Európa Unió Phare-segély- programja keretében 6 év alatt 600 millió ECU — mai árfolyamon 120 milliárd forint — vissza nem térítendő támogatással segítette Magyarországon a rendszerváltás utáni gazdasági átalakulást, a struktúraváltást, a piacgazdaság irányába való elmozdulást — hangsúlyozta tegnap Békéscsabán, az Európa- nap keretében megtartott vállalkozói fórumon Hans Beck, az Európai Bizottság budapesti képviseletének vezetője. Elhangzott: ez a támogatás kiegészült az Európai Beruházási <Folytatás a 4. oldalon) HTCC csoport tagja Beszélgessünk! ö ♦ A héten találkoztunk a Távközlési Bizottsággal és tájékoztattuk Őket a beruházás jelenlegi állapotáról. ♦ A Fázis Rt.-vel megtartottuk a heti tervegyeztető tárgyalást. ♦ Tárgyalásokat folytattunk a toronyállítások ügyében a lakosság képviselőivel. ♦ Battonya, Mezőhegyes, Nagyszénás és Medgyesegyháza kihelyezett fokozatainak helyére elkészítettük a tájékoztató táblákat. Kihelyezésük a héten megtörténik. ♦ Az Orosháza primer körzetben elkészültek a toronyalapok. Néhány helyen már a tornyot is felállították. Orosházán a konténerek alapja elkészült, a jövő hét folyamán megérkeznek a konténerek, bennük az új Ericsson központtal. ♦ A nagyfogyasztókkal való tárgyalások folyamatban vannak a különleges igények felmérése érdekében. ♦ A lakosság körében jó visszajelzéseket kaptunk az új Orosházi Ügyfélszolgálati Iroda működéséről. ♦ Folyamatban van az OSS rendszer bevezetése. Az OSS rendszer egy üzemeltetéstámogató rendszer, amely az igénybejelentéstől a számlakibocsátásig, számítógépes támogatást nyújt a munkafolyamatokban. Ennek eredményeképpen várhatóan gyorsul a szolgáltatás megrendelési folyamata. ♦ Az orosházi körzetben az új előfizetők, illetve manuális központon élő előfizetők számára az új telefonszámok kiosztásán dolgoznak kollégáink. A számváltozásról az érintetteket személy szerint időben fogjuk értesíteni. ♦ Ha telefonigénylést kívánnak benyújtani, akkor személyesen megtehetik a Békéscsabai vagy Orosházi Ügyfélszolgálati Irodában, ahol egy bejelentőlapot kell kitölteni, illetve kérelmét levélben is benyújthatja. Bármilyen információra van szüksége vagy bármilyen szolgáltatást kíván igénybe venni, az alábbi címeken és telefonszámokon személyesen, írásban vagy telefonon érdeklődhet. Békéscsabai Ügyfélszolgálati Irodánk címe: Békéscsaba, Szent István tér 1. Telefonszám: (66) 444-044, 084, telefaxszám: (66) 441-042. Orosházi Ügyfélszolgálati Irodánk címe: Orosháza, Thököly u. 4/F telefonszám: (68) 413- 133, 084, telefax szám: (68) 413-288. Nyitvatartási idő: hétfőn 10 órától 18 óráig, keddtől péntekig 10 órától 16 óráig. PR
