Békés Megyei Hírlap, 1996. október (51. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-11 / 238. szám

GAZDASÁG 1996. október 11., péntek HÍREK Fajtabemutató, (b) A Pioneer Hi-Bred Magyarország Rt. és az Alfa-gép Kft. betakarí­tással egybekötött hibridkukori­ca fajtabemutatót tart szomba­ton, október 12-én, délelőtt 10 órakor az eleki határban. Rossz idő esetén az érdeklődők a Két- egyházi Szakmunkásképző In­tézetben találkozhatnak a szak­emberekkel. Fejlesztenek. (gh) A dombegyházi képviselő-testület a közelmúltban tartott ülésén el­fogadta a település első fél­évének költségvetéséről készült beszámolót. A testület 64 millió 919 ezer Ft bevétellel és 59 mil­lió 470 ezer Ft kiadással hagyta jóvá a félévi költségvetést. Az 1996. évi bevételek és kiadások főösszege 121 millió 943 ezer Ft-ra módosult. A testület öröm­mel állapította meg: az önkor­mányzat kiegyensúlyozott gaz­dálkodást folytat, amit az intéz­mények zavartalan működése mellett az is bizonyít, hogy az idén mintegy 9 millió Ft fordít­ható fejlesztésre Dombegyhá­zon. Csatornafelújítás. (y) Békéscsabán a Penza-lakótele- pen a közelmúltban megkezdte a Vízművek Rt. az elavult csator­nák felújítását. A régi betoncsö­vek és tégla falazatú aknák he­lyett, új nyomvonalon korszerű­sítik a csatorna- és aknahálóza­tot. Az építkezések várhatóan a Bánszki utcát is elérik. A mun­kálatok ideje alatt útfelbontásra és forgalomkorlátozásra számít­sanak az arra járók. A régi háló­zatról az újra való áttéréskor a vízszolgálatás előreláthatóan egy fél napot szünetel majd lépcsőházanként. A vízhiány pontos időpontjáról előre értesí­tik a lakókat. Az rt. kéri az ott élők türelmét és megértését. A tanulóév után a faiskola nyereséges A vállalkozó kertészmérnök taktikája A kiszámíthatatlan támogatási rendszer, továbbá a felvevőpiac egyenetlensége hosszú ideje nem kedvez a kezdő mezőgazdasági vállalkozóknak. Többen visszavo­nulót fújtak, vannak akik az éppen talpon maradni taktikáját válasz­tották és megint mások, akik Tamás János szarvasi kertészmérnökkel együtt vallják: a kínálat bővítése, a nyitás újabb tevékenységi forma felé csak megerősítheti a pozíció­jukat. Fehérre meszelt tanya, nyolc hektáros birtok, rajta faiskola közvetlenül a 44-es főút mentén. A birtok gazdája Tamás János kertészmérnök. A szarvasi fiatalember 1989-ben diplomázott, de szakmájában nem tudott elhelyezkedni. Egy önálló faiskola gondolata már az egyetemi évek alatt foglalkoztatta, ám induló tőke híján ez soká­ig csak álom maradt. Konzervuborka-termesz­tésbe kezdett, ezzel teremtette meg a faiskola anyagi alapjait. — A tanyát két éve vásároltam. Bérelt terü­leten már korábban is neveltem facsemetéket, ám most, mielőtt nagy tételben hozzáláttam volna, komoly piackutatást végeztem és arra jutottam, van létjogosultsága a faiskolának — meséli Tamás János, aki a nagybani felvásár­lók kiszolgálása mellett a lakosság igényeit is szem előtt tartja. — A lakosság körében az őszibarack, kajszi, szilva, meggy, körte és cseresznye a legnépszerűbb. Egyszóval az igénytelenebb, a kevesebb hozzáértést kívánó fákat keresik. Azt már kitapasztaltam, ha nyá­ron jó ára van a gyümölcsnek, az emberek szívesebben ültetnek. Ám azt, hogy jövőre melyik gyümölcsfa lesz a keresettebb, senki nem tudhatja. Korábban úgy terveztem, csak egyfélét, mondjuk sárgabarackot telepítek. Ma már tudom, ezt nem lehet specifikusan végezni. A faiskola az év minden napján dolgot ad a kertésznek FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET A faiskola idén már nyereséget termelt. Különösen tavaly volt nagy a kereslet. Ám Tamás János azzal is tisztában van, ennél nagyobb felfutás aligha várható, hiszen a piac véges. Ennek felismerése csak megerősítette abban, hogy újabb tevékenységgel egészítse ki az eddigieket. Sikerrel pályázott a Földmű­velésügyi Minisztériumnál, ekképpen három hektár gyümölcsös telepítésére nyert támoga­tást. A munkához még idén hozzálát. További terve a faiskolai áruda létrehozása, amely az értékesítést, továbbá a lakossággal való kap­csolattartását is segítené. r Piaci körkép — Szeghalom Bőséges az őszi kínálat — Kevés ember fordul itt meg, így az én forgalmam is kicsi — panaszkodott az egyik árus teg­nap a szeghalmi piacon. Mások — főleg az idősebbek — nosz­talgiáztak. Mint mondották: amíg a városközpontban volt a piac, a forgalom is sokkal jobb volt. A lakótelepen élők a zöld­séget a piacról szerezték be, ma viszont egy csomó répáért vagy tíz szem krupliért nem mennek olyan messzire. A szintén a vá­rosközpontban található intéz­mények dolgozói hajdan szintén a piacon vásároltak be. A cékla kilóját 40—50 forin­tért, a zöldséget és a répát 35— 40 forintért, a hagymát 40—50 forintért, a fokhagymát 120— 130 forintért mérték az árusok. A padlizsán kilójáért 120—140 forint közötti összeget, a burgo­nyáért 35 forintot kértek. A zöld­paprika darabja — minőségtől és nagyságtól függően — 6 és 15 forint volt. A karalábé darabja 35—40 forintba került. A körte kilójáért 60-80 forin­tot, az almáért általában 50-70- ot kértek a termelők, de volt aki­nél már 35 forintért lehetett egy kiló almát venni. A tojások da­rabja 15—16 forintba került, a jércetojásért 14 forintot kértek. Egy fél liter túró — akárcsak ugyanannyi tejföl — 150 forint­ba került. A mákot 400 forintos kilónkénti áron, a szárazbabot 270—300 forintért kínálták. Egy pár tyúkot 1000—1200 forintért, egy kacsát pedig 1000 forintért lehetett venni. Magyari Barna Százhatvan lakás épült 1996 első felében országosan ti­zennégy, Békés megyében kö­zel tíz százalékkal több felépített új lakásra adtak ki használatba­vételi engedélyt az építésügyi hatóságok, mint az előző év első hat hónapjában. Ugyanakkor a kiadott lakásépítési engedélyek száma országosan harmincegy, a megyében hatvanhárom szá­zalékkal csökkent. A fél év során épített 237 lakás kilencvennyolc százalékát a megyében magán- személyek építették. Összessé­gében 1996 első felében 160 ott­honnal bővült Békés megye la­kásállománya, ami tizeneggyel több az egy évvel korábbinál. Lakásépítési engedélyek és a használatba vett lakások száma, I. félév, Békés megye 800 r ______________ 7 00 Si—--------­O BI Használatba vett lakások ül Kiadott lakásépítési engedélyek 600--— 5oo— ■: ' N 1994 1995 1996 (Forrás: Központi Sta­tisztikai Hivatal Békés Megyei Igazgatósága) Szakképzési hozzájárulás ’96. A szakképzési hozzájárulás­ról és a szakképzési alapról szóló 1988. évi XXIII. tör­vény 1996. január 1-jei hatá­lyú módosítása a munkaerő­piaci alap létrehozása miatt vált szükségessé. Az egyes törvényeknek a munkaerő-pi­aci alap létrehozásával kap­csolatos módosításáról ren­delkező 1995. évi CXXIV. törvény 22—27. §-ai tartal­mazzák a módosítást. Hozzájárulást köteles fi­zetni a társasági adó hatálya alá tartozó adózó (egyéni vál­lalkozó is, ha a társasági adó alanya), kivéve a nonprofit szervezeteket és a közhasznú társaságot. A hozzájárulás alapja kettős könyvvitelt ve­zető kötelezettnél az éves be­számolóban kimutatott bér­költség, egyszeres könyvvi­telt vezető kötelezettnél a pénzforgalmi könyvvitelben elszámolt bérköltség. Nem része a bérköltségnek a társa­ság tagjai személyes közre­működésének ellenértéke. A hozzájárulás mértéke az előbbiekben meghatározott alap 1,5 százaléka, agrártevé­kenységet folytató kötele­zettnél a mezőgazdasági alaptevékenység árbevétele és az összes árbevétel aránya szerint számított bérköltség 1 százaléka. A szakképzési hozzájáru­lási kötelezettség teljesítésé­nek három módja van. 1. Gyakorlati képzésben való részvétel a tanulók szak­mai gyakorlati képzésének megszervezése az iskolával vagy a tanulóval kötött szer­ződés szerint történhet. Pél­dául tanműhely vagy saját műhelyben való tanulófog­lalkoztatással. Több fizetésre kötelezett közösen is fenn­tarthat gyakorlati oktatóhe­lyet, amelynek költségeit megosztják. Megállapodást is köthet két hozzájárulás fizetésére kötelezett, hogy az egyik ál­tal végzett gyakorlati képzés költségeihez a másik hozzá­járul. A szakképzési hozzá­járulásról szóló törvény mel­léklete tartalmazza azon költségek felsorolását, me­lyek figyelembe vehetők a hozzájárulással szemben. Ilyenek például: a tanulók­nak járó ösztöndíj, pénzbeni juttatás, annak járulékai, munka- és védőruha költsé­ge, étkezés, utazás, biztosí­tás, orvosi ellátás költsége, az oktatást végző hasonló költségei, ha munkavi­szonyban áll az oktatóhelyet fenntartóval. 2. Szakképző iskolának nyújtható fejlesztési támo­gatás (pénzátadás), amely a hozzájárulási kötelezettség 75 százalékáig vehető figye­lembe, 25 százalékot szak­képzési hozzájárulásként kell megfizetni. Szakképző iskolának minősül a szakkö­zépiskola, a szakmunkás- képző és a szakiskola. Nem vehető figyelembe a szak­képzési hozzájárulással szemben a gimnáziumnak, alapítványi és egyházi isko­láknak fizetett támogatás, il­letve a tanfolyami képzés tá­mogatása. 3. Az a fizetésre kötele­zett, aki sem gyakorlati kép­zést, sem szakképző iskolát nem támogat, az a szakkép­zési hozzájárulás összegét az adóhatóságnál vezetett számlára köteles befizetni. A szakképzési hozzájáru­lás 1996. évi összegét az éves bevallásban szerepel­tetni kell. A befizetése is a bevallással együtt esedékes, a tárgyévet követő február 15-éig kell befizetni a szak­képzési hozzájárulást a 10032000-06056061 számú számlára. (Az 1995. évi kö­telezettséget 1996. 111. 31- éig a Magyar Államkincstár­nál vezetett 10032000- 01857018 számú számlára kellett fizetni.) A hozzájáru­lásra 1996-ban előleget fi­zetni nem kell. Annak a fizetésre kötele­zettnek, aki szakképző isko­lának nyújt fejlesztési támo­gatást, 1996. december 31- éig ki kell fizetnie a támoga­tást ahhoz, hogy az 1996. évi hozzájárulásnál figyelembe vehesse. A hozzájárulás fizetésére kötelezettnek továbbra is lehetősége van arra, hogy szakképzési hozzájárulás éves összegét meghaladó, a törvény mellékletében felso­rolt gyakorlati képzési költ­ségeit támogatásként vissza­igényelje. A támogatás nem az adóhatóságtól, hanem a Munkaügyi Minisztérium ál­tal kezelt, munkaerő-piaci alap szakképzési alaprészé­ből a visszatérítési igényt tartalmazó kérelem alapján kérhető. A támogatást a tárgy­évet követő év március 31. napjáig lehet igényelni. Az igénylési kérelem negyed­évenként is benyújtható, ha a törvény melléklete szerinti kiadások éves szinten is meghaladják a bruttó kötele­zettséget. Laurinyecz Katalin APEH Békés Megyei Igazgatósága Szüreteljen ezret l Csali egy napig! íi’i'i“!,'!', ft Október 12-én telefonszüret a Westel 0660 irodákban! Csak ezen a napon 45 ezer forinttal olcsóbban vásárolhatja meg a Benefon Delta mobiltelefont! Sőt, a négy elegáns szín mellett most már famintázatú változatban is kapható a készülék, amely - mint mindegyik 0660-as telefon - az ország egész területén használható. És még valami: az akciós árú Benefon Delta is elvihető 30% előlegfizetéssel, 12 havi, kamatmentes részletre! Szombaton rendkívüli nyitva tartással várjuk: 9-18 óráig 45 ezer forintot szüretelhet. Siessen, mert a készletek végesek! Az árak az áfát és a renszerbelépési díjat nem tartalmazzák. Mozgásban az üzlet A A Általános tájékoztatással 24 órás telefonos ügyfélszolgálatunk készséggel áll rendelkezésére: NMT mobiltelefonról a 03-as, más mobil- vagy vezetékes telefonról a 0680 450-450-es ingyen hívható számokon. WESTEL IRODA: BÉKÉSCSABA. 5600MEDNYÁNSZKY U. 8.,TEL.: (06 66) 448-022, (06 66)447-014, RÁDIÓTELEFON:(06 601384-000 ///ACy|}}} j ,1 j j j KÉRÉSÉRE ÜZLETKÖTŐNK FELKERESI ÖNT: ALMÁSSY ATTILA TEL: {06 60) 384-009 • HORTOBÁGYI LÁSZLÓ TEL.: (06 601337-536 S Kiflii j f í t í WESTEL FORGALMAZÓK: GY0MAENDRŐ0, GYOMAI JÓZSEF, 5500 FŰ U 149. TEL 106 661 386-457 • OROSHÁZA, lAlf PTfl PHARMADENT KFT, 5900 VÖRÖSMARTY U. 2., TEL: 106 68) 312-935, RÁDIÓTELEFON: 106 601304-018 • SZENJES, ELEKTR0FIL KFT, lflf f* \ I fi 6600 JÓZSEF A 0 6/8 TEL (06 63)311-730. RÁDIÓTELEFON (06 601337-092 • BEKESSZENTANDRAS, KOROS-AOUA BT.. 5561 SZENTESI ÚT 4 , TEL.: (06 66) 313-390, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 304-644 «Adióteieeon kei * o n 0 **

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom