Békés Megyei Hírlap, 1996. október (51. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-10 / 237. szám
iKÉKfeS MEGYEI HÍRLAPMEGYEIKÖRKÉP 1996. október 10., csütörtök o Fötdink volt. (t) Csoór István író, helytörténész 1910-ben ezen a napon született Szeghalmon, és 1990-ben Gyulán halt meg. Kitanulta a lakatos mesterséget, majd 1932-ig katonai szolgálatot teljesített. 1933-tól 1948-ig irodatiszt volt Szeghalmon a Sebes-Körös Vízszabályozó és Armentesító'nél. Első' írásait Móricz Zsigmond közölte a Kelet Népe című folyóiratban. 1948-ban Gyulára költözött. 1951-től mint rendőr- hatósági felügyelet alá helyezett napszámos, alkalmi munkás. 1953-tól vállalhatott újra munkát a vízügynél, abban az évben adták ki elbeszélés- és kisregény-kötetét. Film a Körös-völgyről, (r) A közelmúltban a Natura Szerkesztősége Gyenes Károly vezetésével filmet forgatott a Körös-völgyről. Ennek Szarvast és Gyomaendrődöt bemutató első részét már levetítette a Magyar Televízió. A következő, Békés- szentadrás és Öcsöd történetével és nevezetességeivel foglalkozó részt október 22-én 16.30 órakor láthatják az érdeklődők. A forgatócsoport Békésszent- andráson találkozott Bődi Mária tanárnővel, aki a település történetéről mesélt, Klimaj János fafaragóval és Lázár Julianna mé- zeskalácsossal, a filmen megelevenedik továbbá a szentand- rási szőnyegszövés hagyománya. Maratoni napirend, (i) Igencsak hosszúra nyúlt a körösladányi képviselő-testület keddi ülése. Az önkormányzat első féléves gazdálkodásának értékelése és elemzése során számtalan képviselő kért szót. Kiderült, hogy év közben ugyan adódtak problémák, de az ön- kormányzat és intézményei működőképességüket mindig megőrizték. Sőt az összesítésekből kitűnt: az önkormányzat bevételei kétmillió forinttal haladták meg a kiadásokat. Közgyűlés előtt az ipartestületek Az IPOSZ egyedülálló hálózattal rendelkezik az országban. A jelenleg 6 éves szervezetnek 300 településen van tagszervezete. Az éves közgyűlés előtt ezeknek a tagszervezeteknek a véleményét kikérik. így jutottak el Orosházára a napokban. A megyében működő 15 ipartestület fogadta el a területi szövetség meghívását — tudtuk meg a házigazdától, Németh Bélától, az Orosháza és Vidéke Ipartestület elnökétől. Szűcs György, az IPOSZ elnöke a fórum után rögtönzött sajtótájékoztatón ismertette az újságírókkal a találkozón elhangzottakat. A program első részeként ugyanis vitaindító hangzott el a tagszervezetek kapcsolati rendszeréről, az ipartestületek helyzetéről. Az elnök így fogalmazott: — Amilyen az ország gazdasága, olyan állapotba kerülhet az érdekképviseleti rendszer is. Szövetségünknek négy fontos feladata van: segíteni a kis- és középvállalkozásokat, az önkormányzatokban képviseltetni magunkat, kulturális, hagyományőrző oktató tevékenységet folytatni és a szolidaritási rendszert kiépíteni, hiszen ebben a kiszámíthatatlan gazdasági közegben nem kulloghatunk az események után. cs. i. Hírlap-délután Kunágotán A gyermekközönség lelkes tapssal kísérte a műsort A kunágotai művelődési ház zsúfolásig telt szerdán a lapunk által szervezett játékos vetélkedőn. 140 tanuló tele torokból énekelt együtt a műsorban fellépő Hangya Imi és Tücsök Peti dalaival, amelyeket ütemes tapssal jutalmaztak a gyerekek. A művészek fellépésénél már csak a Hírlap-vetélkedő aratott nagyobb sikert. A zsűriben munkatársaink és a kunágotai iskola képviselője mellett Tóth Miklós, kiadónk igazgatója elnökölt, akik együttesen is alig győzték javítani, értékelni a csapatok villámgyors és ügyes meg- ' fejtéseit. A Hírlap-játék sikeréhez fő támogatóként a nagybánhegyesi Zalka Tej Rt., valamint a medgyes- egyházi Kristóf Bt. járult. A játékban 10 csapat 5—5 taggal versengett. Furfangos kérdések röpködtek. Amíg a versenyzők a fejüket törték, Szabó Zsuzsa játékvezető a FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER közönség válaszait is csokoládéval, labdával, Túró Rudival jutalmazta. Végül alig egy pont különbséggel — a nevükhöz híven — a Csúcsfejek csapata lett az első, akiket sorrendben a Dinka banda és a Névtelenek követtek. A negyedik és ötödik helyért holtversenyben a Goofiék és a Besenyő család vetekedett, végül vigaszul minden versenyző a Hírlap ajándékával térhetett haza. H. M. Göncz Árpád kíséretében... Károly Gusztáv vendégei voltunk (2.) A nemzetközi statisztika szerint a Magyar Köztársaság elnöke, Göncz Árpád a pápa után a legtöbbet utazó politikus. Szinte nem múlik el hét anélkül, hogy ne látogatna külföldre. Legutóbb a svéd király hivatalos meghívásának tett eleget, s tartózkodott három napot a Skandináv-félszigeten. Útjára, mint általában, elkísérte felesége, több politikus, minisztériumi tisztségviselő, néhány újságíró, és több mint 30 üzletember, akik betekintést nyerhettek a svéd politikai, gazdasági és kulturális életbe. A programnak megyei vonatkozásai is voltak, hiszen a delegáció férfitagjainak egy része a szarvasi Szirén Ruhaipari Szövetkezet ingeit és a békési Körös-Netkar Bt. öltönyeit viselte, valamint ezen úti beszámoló írójának abban a megtiszteltetésben lehetett része, hogy a Békés Megyei Hírlapot a helyszínről tudósítsa. A svéd király, Károly Gusztáv bevezetőjéből kiderült, mit tartanak rólunk magyarokról, s ho- gfan látják az itthoni változásokat. Göncz Árpádot köszöntve hangsúlyozta a parlamenti demokráciára történő átállás és a piacgazdaság kialakítására irányuló törekvési szándékot. Svédországban nagy tisztelettel és csodálattal adóznak a Magyarországon végbement fejlődésnek. Támogatják hazánk Európai Unió-tagságát. A skandináv ország mindent megtesz azért, hogy Magyarország társult tagból teljes jogú Unió-tag legyen. Jó szemmel nézik a magyar politika azon törekvését, amely a jószomszédi viszony kialakítására irányul. Külön üdvözölte a svéd király a Magyarország és Szlovákia, valamint Magyarország és Románia között létrejött alapszerződést. A svéd—magyar kapcsolatok az utóbbi időben dinamikus fejlődést mutatnak—állapította meg Károly Gusztáv. Csak mellesleg jegyzem meg, hogy egy kicsit megmosolyogják hazánk NATO-ba való csatlakozási igényét, hiszen Svédország sohasem volt tagja semmilyen katonai tömörülésnek. Érdemes néhány szót ejteni a svéd parlamenti demokráciáról, amely 500 éves hagyományra tekint vissza. Arbogában 1435- ben gyűltek össze először a királyság képviselői, a nemesek, az egyház, a polgárság és a parasztság, hogy megtárgyalják az ország ügyeit. A jelenlegi parlament működésének törvényi kereteit 1809-ben szabályozták, melynek során meghatározták a hatalom megosztását a király és az országgyűlés között. Később, 1865-ben bevezették a kétkamarás parlamenti rendszert. Ez egészen 1971-ig álltfenn. Az általános választójog a svéd férfiakat 1909-től, a nőket 1921-től illette meg. Ezzel megszűnt a vagyoni, jövedelmi és nemek szerinti megkülönböztetés. Az 1974- ben elfogadott új svéd alkotmány újraszabályozza a parlament működését, megerősíti ennek demokratikus elveit. A parlament elnökének jelentős szerepet ad kormányalakítás során. A legutóbbi parlamenti választásokra Svédországban 1994- ben került sor. Ekkor 349 tagot választottak a parlamentbe. Közülük 161 -en a Szociáldemokrata, 80-an a Moderata Párthoz tartoznak, 27 küldöttet a Centerpárt adott. A fennmaradt mandátum megoszlik a Liberális, a Baloldali, a Zöld Környezetvédő, valamint a Kereszténydemokrata Párt között. Svédországban senki sem tud A stockholmi parlament mellett a város egyik legkedveltebb bevásárló-utcáját lehet végigjárni Öt év után újra: Vidám sváb táncestély Gyulán A gyulai németség komoly atrocitásoknak, kilakoltatásoknak volt kitéve a háború után, ezért nem csoda, ha hosszú éveken át féltek, hagyományaikat nem merték ápolni, nyelvüket nem merték használni. A hetvenes években aztán létrejött egy olyan csapat, akik ezeknek a hagyományoknak a felelevenítését tűzték ki célként. Létrejött egy német klub, melynek vezetője Szabó Anikó. Társai Reisz Ádám és Hunyadváry József — ez az a három név, amelyet az azóta híressé vált gyulai sváb bálok kapcsán meg kell említeni. Hunyadváry Józsefet kértük meg, emlékezzen a múltra. — 1981-ben szerveztük az első sváb bálát a Rózsa kisvendéglőben, ám ez a hely hamarosan kicsinek bizonyult. Ezek után találtuk meg új helyként az Erkel Hotelt, ahova 400-450 fő is elfért, és elég reprezentatívnak is tűnt. A budapesti Operaház zenészeiből álló zenekar és a hely tíz éven át gondoskodott arról, hogy a gyulai közélet legsikeresebb és legszínvonalasabb báljává nője ki magát a rendezvény. 1991 óta idén rendeznek először újra sváb bálát Gyulán. A szervezők, a város és a helyi német kisebbségi önkormányzat vezetői a régi hagyományokat megőrizve a komák megfelelően kicsit másként tervezik ezt az estélyt. Merthogy ennek már a neve is más: vidám sváb táncestély. Valódi svábzenekar érkezik a baranyai Lánycsókról, lesz saját újságjuk, videofelvételük és tűzijáték. Minden szó két nyelven hangzik majd el, a környékbeli nemzetiségek mellett Gyula német testvérvárosából is várnak látogatókat. A bál rangját mindenképpen szeretnék megőrizni, sőt emelni. Ehhez nagy segítséget nyújt lapunk mellett Hunyadváry András, Metz János, Kepenyes Pál, Felczán Béla és a Gyula Rádió. Aki pedig ezek után kedvet kapott, korlátozott számban még rendelhet jegyet a szombat esti mulatságra az Erkel Ferenc Művelődési Házban. Antal Gyöngyi Egy kép a múltból, amely sokakban szép emlékeket idéz fel: sváb bál Gyulán, 1987-ben... PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A KAZÉP Kazán- és Gépgyártó Kft. orosházi székhelyére üzemszervezésben és irányításban jártas, gyakorlattal rendelkező mérnököt keres a következő területekre: — kazánok és nyomástartó edények gyártása — energetikaigép-gyártás. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: — 5 éves szakmai gyakorlat — 2 éves vezetői gyakorlat — felsőfokú műszaki végzettség. A pályázat elbírálásánál előnyt jelent: — németnyelv-tudás — számítógépes ismeretek — egyetemi végzettség. A pályázatnak tartalmaznia kell: — részletes szakmai önéletrajzot — végzettségeket igazoló okiratok másolatát — a megadott területekre vonatkozó elképzeléseket. További információ Sebők Imre ügyvezető úrnál kérhető, telefon: (68) 413-822/38, 06 (30) 347-345. A pályázat benyújtásának határideje: legkésőbb 1996. október 30., § cím: 5900 Orosháza, Pf. 149. í A parlament elnöke, Birgitta Dahl fog adja Göncz Árpádot és a magyar hivatalos delegációt a parlament főbejáratánál pontos számot adni arról, hány magyar anyanyelvű honfitársunk él kint. Becslések szerint Stockholmban kb. 15 ezren laknak. Svédországban a magyarság már az ’50-es évek végén egyesületekbe tömörült. így alakult meg a ma is működő stockholmi Magyar Katolikus Kör és a Szabad Magyarok Tömörülése. Mindkét egyesület törekvése volt, hogy létrehozhassanak egy magyar házat. Kérésüket a bevándorlási hivatal segítségével elérték. A ház él, és ma is működik, elnöke Kalocsai Miklósné. A Svédországi Magyarok Országos Szövetsége 1973. november 15-én alakult, s törekszik átfogni a kinn élő magyarok szervezeteit. Elérték, hogy Stockholm várostól 1995 júliusában 2,3 millió svéd koronáért megvegyék a magyar házat. Azóta itt jönnek össze, s tartják kulturális programjaikat. Igen jó a kapcsolat a magyar hatóságokkal, a bevándorló hivatallal és a svéd intézményekkel. Talán egy valamit még a kintlévő magyarok sem tanultak meg a svéd állampolgártól: a többszáz éves nyugalmat, a kiegyensúlyozottságot, az óvatos előrehaladást, s általában azt a harmóniát, amelyet a svéd belül érez embertársaival és környezetével. (Folytatjuk) Papp János A kiutazást a Kereskedelmi és Hitelbank orosházi és szarvasi fiókjai, a Budapest Bank békéscsabai szervezete, az orosházi Agro-M Rt. és a csorvási Genuin-Panis Kft. szponzorálta.
