Békés Megyei Hírlap, 1996. szeptember (51. évfolyam, 203-228. szám)

1996-09-16 / 216. szám

MEGYEIKÖRKÉP 1996. szeptember 16., hétfő Meghalt Csont József, (cs) Életének 56. évében váratla­nul elhunyt Csont József, aki 1963 óta az orosházi üveg­gyárban dolgozott. A ranglét­ra szinte minden fokát meg­járta: 1979-től igazgatóhe­lyettesként, majd a gyár első számú vezetőjeként tevé­kenykedett. Az átalakulás után az OROSGLASS, majd az 1995. december elsején alakult OROSPACK ügyve­zető igazgatójaként dolgo­zott. Ott bábáskodott a gyo- párosi uszoda és a IV. számú általános iskola építkezései­nél is. Temetéséről később in­tézkednek. Kiállítás, (cs) Orosházán a Petőfi Művelődési Központ és a Reflektor Kulturális Ala­pítvány közös szervezésében Pribék Endre rajztanár mun­káiból nyílt kiállítás a hét vé­gén, ahol Halupa Irén, az oros­házi önkormányzat kulturális osztályának vezetője méltatta a kollégát, akivel együtt kezd­ték a pedagógusi pályát. A tár­lat szeptember 24-éig tekinthető meg a művelődési központ előcsarnokában., Balesetekét)Szeghalom kül­területén szombaton hajnalban egy személygépkocsi nekiütkö­zött egy autóbusznak, amely for­galmi ok miatt az útszélen állt. A gépkocsiban két személy köny- nyebben megsérült Békéscsaba belterületén, a Gyulai-Dobozi út kereszteződésében szombaton délután egy tehergépkocsi ke­rékpárral ütközött A biciklis könnyű sérüléssel megúszta. Gyomaendrődön szombaton kora este figyelmetlenül szaladt át az úttesten egy hatéves gyer­mek, és egy személygépkocsi el­ütötte. Szerencsére csak könnyű sérülést szenvedett a gyermek. Vésztő lakott területén szintén a szombati napon egy kivilágítat- lan segédmotor és két kivilágí- tatlan kerékpár ütközött, a se­gédmotoros és az egyik biciklis könnyebben megsérült. Tegnap délután Tótkomlós külterületén egy személygépkocsi kisteher­autóval ütközött. Hárman sú­lyosan megsérültek. Ellopták. (t) Szombaton reggel jelezte a tulajdonos a rendőrségen, hogy péntekről szombatra virradóra Békéscsa­bán, az Achim-lakótelepen par­koló, FGH 339 forgalmi rend­számú szürkésfehérTrabantjá- nak hűlt helyét lelte. Árokba fúlt. (t) Békésen szombaton reggel férfi holttes­tet találtak. Feltehetően ittasan esett a férfi az árokba, és ott vízbe fúlt. „...BARÁTAINKTÓL CSAK BECSÜLETES DOLGOT KÉRJÜNK...” (Cicero) S.0,5; GYERMEKFALU BATTONYA S.O.S. KINDER DÓR 1986- 1996 A jubileumi ünnepség a gyermekek által elénekelt S. O. S.-himnusszal kezdődött fotó: ménesi György Püspöki áldás a gyermekfalura (Folytatás az 1. oldalról) azok érvényesítéséről szól. Be­széde végén Koncz államtitkár a kormány ajándékaként 100-100 ezer Ft-ot adott át a három ma­gyarországi gyermekfalunak, melyet az egyesület elnöke, Sö­rös László vett át. Ezt követően Gyulay Endre megáldotta a 10 éves battonyai gyermekfalut. A megyés püspök kegyelettel em­lékezett a gyermekfalu-mozga­lom alapítójára, a néhai Herman Gmeiner professzorra. Majd e szavakkal fordult a jelenlévők­höz: „A nevelőanyák, akik vál­lalkoztak arra, hogy a szeretetü- ket szétosszák azoknak, akik kö­rülöttük vannak, csodákra képe­sek. Akinek van hite, s ez az Istennel való kapcsolatból szár­mazik, az minden áldozatra kész lesz azokért, akiket hajlandó volt befogadni, s hajlandó volt részükre otthont biztosítani a szeretetével.” Ménesi György Arad és Gyula kiterjesztené a Kézfogásokat (Folytatás az 1. oldalról) Délután tartotta megbeszélését az egyházi szekció, szerepükről az if­júság nevelésében. A kerékasztal­nál helyet foglalt dr. Timotei Leviciu Arad megyei ortodox püs­pök, Tőkés László királyhágó-mel- léki püspök és Táborszky László evangélikus esperes, püspökhelyet­tes is. A gyulai napot még nagyon sok, egymás megértését szolgáló esemény színesítette. Tegnap Aradon, a városházán a két város polgármestereinek kö­szöntőivel vette kezdetét a kétnapos találkozó, majd a szekcióvezetők szóltak a gyulai megbeszélésekről. Az egyházi szekció közös állásfog­lalásban szállt síkra amellett, hogy a hitoktatás mindkét országban ne csak választható tantárgy legyen. E szellemben módosítsák a törvénye­ket és rendezzék az egyházi javakat. A polgármesterek kezdeményezik a tudományos akadémiáknál, hogy a történelmi vegyesbizottságok helyszínei Arad és Gyula legyenek. Arad és Gyula közös kétnyelvű mű­vészeti folyóiratot jelentet meg, melyhez Ivan Tmcer államtitkár 5 millió lejt ajánlott fel. Kezdeménye­zik a polgármesterek azt is, hogy a Kézfogások országos szintű ren­dezvénnyé váljon. Az együttes ülés után Aradon is kulturális csokrokat kötöttek a ro­mánok és a magyarok, majd öku­menikus istentiszteleten vettek részt a Gai kolostorban. Az aradi városháza előtti téren így fogalma­zott egy helybeli román ajkú polgár: városukban a románok és a magya­rok között teljesen rendezett a kap­csolat. Az aradi „alapszerződés” igen régi keletű... Sz.M. Tőkés László: a hamis béke megbosszulja magát Nem nagy számú közönség, de őszinte érdeklődés fogadta a gyu­lai zeneiskolában Tőkés László Királyhágó-melléki református püspököt, az RMDSZ tiszteletbe­li elnökét a szombat délelőtti fó­rumon, melyen a házigazda-sze­repét a Keresztény Építők Közös­ségének gyulai szervezete töltöt­te be. Tőkés László jelezte, hálát­lan feladat a Kézfogások rendez­vénysorozata idején, a magyar— román alapszerződés aláírása előtt a megbékélési program buk­tatóiról szólni. Hangsúlyozta, nem a román és a magyar embe­rek közötti kapcsolat az, amely bírálatot érdemel. Az alapszer­ződés azonban másról, többről szól, ezért kritikusan kell tekinte­nie a megbékélési folyamatra és annak dokumentumára, az alap- szerződésre. Nem lehet úgy ba­rátkozni, hogy kikerüljük a ké­nyes kérdéséket, miközben a ro­mániai magyarok ellen uszítópo­litika folyik, Marosvásárhelyen egymás ellen fordították a ma­gyarokat és a románokat, mely­nek vérfürdő lett a vége, miköz­ben Kolozsváron el akarják távo­lítani Mátyás király szobrát. Sza­kadék tátong a deklarált szándék és a valóság között. A magyar kormány az alapszerződéssel és a tervezett még három megbékélé­si dokumentum aláírásával ezek tükrében hamis békét köt. Mivel a kormányok megegyeztek, a Nyu­gat azt hiszi, minden rendben: évekbe telhet míg kitörhetnek a leszorítottság álapotából. Ha a magyar kormányt félre is lehet vezetni, a romániai magyarságot nem: a jelenlegi romániai hata­lom egyetlen ígéretét sem tartotta be. Az RMDSZ nem a német— francia megbékélési modellt, ha­nem a dél-tiroli autonómia adta példát pártolja. Kérték a magyar kormányt, vonják be őket az alapszerződés készítésének fo­lyamatába, róluk ne döntsenek nélkülük. A konzultációsor után figyelmen kívül hagyták az álta­luk mondottakat. Számukra lét­kérdés az autonómia és a kollek­tív jogok gyakorlása. Még alá sem írták az alapszerződést, már­is másképpen értelmezik: a ma­gyarkormány ennek alapján vall­ja, lesz magyar egyetem, míg Ro­mánia szerint nem lesz. Igazi megbékélésre van szükség, nem szemhunyásra. Az igazság és a békesség egyensúlyában való­sulhat meg a román—magyar megbékélés — fejtette ki Tőkés László. A temesvári katolikus székes- egyházban az aláírás napján nem tiltakozás, építőjellegű nagygyű­lés lesz: követelik, az alapszer­ződés váljon valósággá — enél- kül írott malaszt. Követelik, tűzze napirendre végre a román parla­ment a három éve kidolgozott ki­sebbségi tanügyi tervezetüket, melyet félmillió aláírás támogat. —Szőke— / Uj színiiskola premierje A Fiatal Színházművészetért Alapítványi Színiiskola szom­baton délelőtt tartotta legelső évnyitóját Békéscsabán, a Jókai Színház Vigadójában. Mint ismeretes, városunkban hat évvel ezelőtt létesült a Regionális Színházművészetért Alapítvány, amely az országban elsőként tűzte célul a fiatal színészek vidéken működő képzését. Konter László igazga­tó-főrendezőt az új iskoláról kérdeztük. — Az 1996—97-es évadot kezdjük el, és a színház által alapított iskola viszi tovább a négy évfolyamot. Tizenki­lenc új, elsős hallgatónk van — mondta Konter László. — Az eredetileg felvállalt fel­adatot, hogy a határainkon túli magyar nyelvű színész­képzésről is gondoskodjunk, szintén teljesítjük. Két szlo­vákiai lány és egy romániai fiú kezdi most el a tanulmá­nyait, így a harmadikos romá­niai és jugoszláviai hallgató­val egy ütt már öt külföldi hall­gató tanul nálunk. — Szavaiból egyértelmű, hogy a Sík Ferenc és Gergely László nevéhez fűződő alapít­vány évfolyamait viszik to­vább. Hány hallgatóval és hány tanárral? — Negyvennégy hallga­tónk van és tizenöt tanár, akik művészek és pedagógusok, hét tantárgyat tanítanak. Ter­veink között szerepel, hogy a költészet napjára szavalóver­senyt hirdetünk. Szándékaink szerint arra buzdítjuk a hall­gatókat, hogy tanuljanak ko­molyan, alázattal, igazi hiva­tásnak tekintsék a színészetet. Az évnyitó ünnepségen musicalrészletekkel felléptek az ifiházban működő színi­stúdió növendékei, középis­kolások, akik közül kettőt fel­vettek a színházi iskolába. Rácz Tibor (Szegedről) szí­nészdalt énekelt, Fürdős Krisztián Szilágyi Domokos versét mondta el. A műsort Dér Gabriella vezette. N.K. A gyulai ügyvédet bevitték, aztán hazaengedték? A tisztánlátásig igyekeztek dörzsölni a szemüket azok a gyulaiak, akik szombaton, a kora reggeli órákban a vasút­állomáshoz közeli utcában jártak, ám a rejtélyt így sem sikerült feltárniuk. Az ott la­kók egyikének elmondása szerint hét óra lehetett, amikor több rendőrségi autó jelent meg az ismert gyulai ügyvéd lakása előtt. A szemtanúk azt állítják, hogy a rendszámuk, antenná­juk alapján könnyen azonosít­ható, ám megkülönböztető jelzésekkel fel nem szerelt rendőrségi járművek viszony­lag hosszú ideig ácsorogtak a ház előtt. Ez arra utalhat, hogy házkutatásra is sor került. Később az ügyvéd rendőrök kíséretében, az egyik ott vára­kozó kocsiban távozott. Vasárnap, amikor a látotta­kat az egyik szemtanú szer­kesztőségünk tudomására hozta, a Gyulai Rendőrkapi­tányság ügyeletesénél érdek­lődtünk a történtekről, ám ő azt mondta, hogy nem tud semmit az ügyről, keressük hétfőn az illetékeseket. • Kerestük az ügyvéd urat iS, ám nem sikerült utolérnünk. A. Gy. Az állomás épülete megújult Ha valaki az orosházi vasútál­lomásra tévedt, évek óta csak a konténerek környékén látott nyüzsgést. Akár jegyet, akár cukorkát, vagy olvasnivalót akart vásárolni az illető, csak ezekben az ideiglenesen felál­lított alkalmatosságokban kap­ta meg. A hosszú várakozás azonban meghozta gyümöl­csét: az alföld-fiumei vasút 125 éves jubileuma alkalmából rendezett ünnepség keretében szombaton az utazóközönség birtokba vehette a vasútállo­más új épületét, pontosabban az előcsarnokot, a várótermet és a pénztárakat (Az emeleti részen irodákat, pihenőket, vasutas-szállást alakítottak ki.) Mint megtudtuk, a munká­latok 5 éve kezdődtek, ám az anyagi gondok nehezítették az építkezést. (Az orosházi felújí­tásról egyébként tervek szület­tek már az ötvenes években is. Ez azonban szintén pénzhiány miatt kudarcot vallott akkor.) Az idén újabb lendületet vett az építkezés, így a hét végétől már kulturált környezetben vára­kozhatnak, tölthetik idejüket az utasok Orosházán is. Csete I. Az állomás kijárati falán el­helyezett emléktábla felavatása után dr. Scharle Péter miniszté­riumi államtitkár-helyettes szólt. „A legmagyarabb vasút­vonalra emlékezünk” — mond­A legmagyarabb vasútvonal ünnepe (Folytatás az 1. oldalról) 1917-ben Bécsben gyártott típu­sú mozdony húzta. Ezzel is sok vendég érkezett, köztük vasutas elöljárók és minisztériális embe­rek. „Még jó, hogy a múlt héten kimeszeltettem a várótermet, ná­lunk szállt fel Kálnoki Kis Sán­dor, a MÁV Rt. elnöke is.” — jegyezte meg Szilágyi Menyhért csorvási polgánnester, bevallva, hogy mostanában nem sokat uta­zik vasúton. Az ünnepi díszbe öltözött csabai peronon több száz érdek­lődő gyűlt össze, hogy közösen emlékezzenek az alföld—fiu­mei vasútvonal elkészültének 125. évfordulójára. Botyánszki János állomásfőnök köszöntője után Pap János polgármester arra emlékeztetett, hogy amikor felavatták a pályát, Csaba egy saját magát megváltoztatni aka­ró falu volt, hamarosan viszont komoly fejlődés kezdődött, színház, múzeum épült. Kálnoki Kis Sándor ünnepi beszédében többek között elmondta: mai fo­galmaink szerint is felbecsülhe­tetlen szellemi és anyagi energi­ák szabadultak fel 1846. július 15-ével, amikor megnyitották a Pest—Pozsony—Bécs vonal első szakaszát, hiszen volt olyan esztendő, hogy 972 kilométer vágányszakasz épült (Ez máig rekord, amikor 10 kilométer pá­lya megépültének is örülünk...) Ázután a Dél-Alföldet az egyet­len magyar tengeri kikötővel összekötő, Bécset tudatosan elkerülő, most ünnepelt vasút­vonalról beszélt, amelynek 1871. szeptember 14-én készült el az utolsó, Nagyvárad—Bé­késcsaba közötti, 87 kilométe­res szakasza, a Körös-hidakkal. ta, majd köszöntötte a vasutaso­kat, akik igen nehéz körülmé­nyek között végzik felelősség- teljes szolgálatukat. Az ünnepség után vasúttörté- neti kiállítást nyitottak meg a MÁV művelődési házban. A szeptember 28-áig tartó kiállítá­son rendkívül érdekes ipartörté­neti dokumentumok láthatók, amelyek mindegyike azt itjézi: hogyan utaztunk régen? (fábián) Balról a Kötegyán,jobbról a Szegedfelől érkező nosztalgiaszerelvény. Több évtizeden át szolgálták az utazókat FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom