Békés Megyei Hírlap, 1996. szeptember (51. évfolyam, 203-228. szám)
1996-08-31-09-01 / 203. szám
IV Mágori románC 1996. augusztus 31.-szeptember 1., szombat-vasárnap A SZIMBÓLUM, AMELLYEL A KÖZÖSSÉG MECJELENIK A KÜLVILÁG ELŐTT Műltunkat őrző mai jelképeink: a címerek Ma már újra természetes, hogy a nagy ünnepeken a nemzeti zászló mellett ott látjuk a város vagy a község címerével ékesített saját zászlót is. A város vagy a község címere ott szerepelt régen és ma is a közösség által használt épületeken, a hivatalos iratokon, a pecsétnyomókon. A megyecímer Gyulán, a városháza homlokzatán Historizáló alkotás Békéscsaba 1918-ban lett nagyközségből rendezett tanácsú város, amelynek 1920-ban kelt szervezési szabályrendelete intézkedik a város címeréről is. A XVIII. század első évtizedeiben (1717—1723) újjátelepült Békéscsaba első pecsétnyomóján a két- farkú oroszlán már szerepel, ez a címeralak is a Lőwenburg család címeréből került át. A csabai címerállat első lábaiban három búzakalász van, a megyecímerben szereplő koronás kardot elhagyták. Az oroszlán alakja alatt folyóvízben körbekerített hal képe látható. A békéscsabai címer historizáló alkotás, az ovál- pajzson sisak, korona, sisakdísz Az oroszlán a Lőwenburg család címeréből került át (szőlőtő, nyilván a helyben nemesített szőlőfajtára utalással), címertakaró is található. A címertartó helyén bíborszínű szalaggal átkötött, keresztbehelyezett pálmaágak. Az 1970-es minisztertanácsi rendelet után az eredeti címer kiegészült a kor jellemző szimbólumaival, a sisak helyén az ötágú vörös csillag szerepelt, a fénysugarakat kibocsátja a pajzsra. Mint már említettük, 1990-ben tanács- rendelet állította vissza az eredeti címert. Jelenleg a Békéscsaba Megyei Jogú Város közgyűlésének 36/1992. (XII. 18.) számú önkormányzati rendelete írja le a címert és határozza meg használatának körét. r 1990-ben tanácsrendelet állította vissza az eredetit A helyi címer is, mint minden címer, annak a közösségnek a szimbóluma, amelyik azt magáénak érzi, vele önmagát megjeleníti a külvilág számára. Ezért a címernek mindenképpen utalnia kellett a közösség valamilyen jellegzetességére. Ezért került a címerpajzs címerképéül számos község, város címerében az akkori földesúr családi címerének egy-egy címeralakja (Gyula). Békés megyében a megye és Békéscsaba címerébe a megye újjászervezésekor a főispáni tisztséget betöltő Lőwenburg család címeralakja került. Számos címer a település katolikus templomának védőszentjét — akinek oltalma alá helyezte magát a helység népe — választotta címerképül. (Békésszentandrás — Szent András, Gyula — Szűz Mária, Endrőd — Szent Imre.) Vannak úgynevezett beszédes címerek, amelyek a település nevére utalnak. Ezért nem véletlen, hogy Szarvas címerében a szarvas alakja látható, Tótkomlóson a kerítésre felfutó komló, Pusztaföldvár címerében a vár. Kondoroséban a kondorkeselyű. Utalhatnak a címerképek a közösség egyéb jellegzetességeire is (foglalkozás, táji környezet: Doboz — ka- nászbalta, Orosháza, Vésztő —- ekevas, ekecsoroszlya, stb.). A címereket mind a megyék, mind a városok és a községek elsősorban a hivatalos irataik megpecsételésére szolgáló pecsétnyomókon használták. így szinte minden esetben a címerhasználatot engedélyező irat (legtöbbször királyi oklevél) ape- csétképen szereplő címer leírását adta, amely alapján a nagyobb méretű, színes ábrázolás készíttethető akár a székház homlokzatára, akár festményként vagy a zászlóra hímezve. Békés megye, Gyula esetében a címeradományozás időpontja, a legkorábbi címerhasználatra utaló adat ismert. Békéscsaba ebben a században, 1918-tól lett város, így az ezután készült szervezési szarok (Mint nagyközség, a pecsétnyomóján a későbbi szabályos címer címeralakját használta, de az igazából nem számított a hagyományos értelemben vett címernek.) A megye többi településének pecsétnyomóin, majd gumibélyegzőin szereplő ábrák a századunk első évtizedeiben a Belügyminisztérium keretében működő községi törzskönyvbi- zottság döntése alapján lettek hivatalosjelképpé. E bizottság volt hivatva ugyanis dönteni a városok, községek nevéről, a pecséten szereplő címerről is. (Gyula például 1902-ig, a törzskönyvbizott- sági döntésig a Békés-Gyula nevet viselte, mai megyeszékhelyünk pedig csak Csabaként szerepelt előzőleg.) Megyénk helységeinek többsége 1901—1902- ben nyerte el a ma is használatos nevét, a pecsétjén a címerábrát. A megyei és a városi törvényhatóságok, a községek 1945-ig használták a helyi címeres pecsétnyomóikat, 1945—1950 között ahol új pecsétnyomó vagy gumibélyegző készült, ott a címer már elmaradt róla. 1950-től, a tanácskorszak kezdetétől már kizárólagos a népköztársasági címer használata a bélyegzőkön. 1970 után azonban újra lehetősége nyílt a tanácsoknak saját címer alkotására, ami általában úgy történt, hogy a régi címerábrák mellé felvették a kor jellegzetes politikai, ipari szimbólumait is a címerpajzsokra. (Ötágú vörös csillag, fogaskerék, üvegpalack, sematikus üzemépület.) A változtatások többsége csak részben felelt meg a címertan (heraldika) által alkotott szabályoknak, a korábban egységes címert bontották meg ezzel. Az 1989. évi rendszerváltozás után, a ’90-es évek elején a megyei és a városi, majd a községi önkormányzatok is rendeletet hoztak az új címerek megalkotásáról. Az esetek többségében az 1945 előtt használatos címert állították vissza, a rendeletben szereplő címerleírások is a régiek. Néhány település kisebb módosításokat eszközölt a régi címeren, egyedül Orosháza készíttetett egy, a korábbi pecsétnyomó ábráját is részben felhasználó új, osztottpajzsos címert, Fü- löp Ilona tervei alapján. Békéscsabán, elsőként a megyében, Mázán Mátyás tanácselnök kezdeményezésére 1990-ben tanács- rendelet született a város címeréről, amely visszaállította az 1918 után keletkezett szép, historizáló címert. A török hódoltság és a Rákó- czi-szabadságharc után- 1715- ben újjászervezett Békés megye régi pecsétnyomója elenyészett. A megye vezetői előbb saját, majd 1716-tól a megye főispánjának, Lőwenburg János Jakabnak a kétfarkú oroszlánt ábrázoló címerábráját átvevő megyei pecsétet használták irataik hitelesítésére. Az udvar ennek használatától eltiltotta a megyei rendeket, ezért, mivel a régi tiparium nem került elő, új címeradományozást kértek a királytól, hogy annak az ábrájával új pecsétnyomót készíttessenek. 1724. március 24-én kelt a címeradományozó levél, amelynek az eredeti példánya nem maradt ránk, csupán a megyei közgyűlési jegyzőkönyvbe bemásolt szövege. Eszerint a megye címere függőlegesen osztott pajzs, jobb oldalon zöld mezőben a Hármas- Köröst ábrázoló három ezüst (fehér) színű pólya, a bal oldalon a hármas halmon a hátulsó lábaira álló kétfarkú oroszlán, egyik mellső lábával búzakalászt, a másikkal a hegyén koronával ellátott kivont kardot tart. A címerpajzson 9 ágú nyitott korona és növényi ornamentika, sisakdíszként. (A címeren sisak nincsen.) Ez a címer szerepelt 1950-ig a megyegyűlés és a tisztviselők által használt bélyegzőkön, a gyulai székház homlokzatán, ahol ma is megvan a megyecímer oválpaj- zsos változata. A rendszerváltozás után Békés megye képviselőtestülete a 13/1991 (VI. 28.) KT számú rendeletével ismét a régi címert állította viss/Jároli József báiyrendelet intézkedett a címerEgyesítés adománylevéllel Gyula város mai címere lényegében úgynevezett címeregyesítés útján jött létre. Gyula város 1518-ból datált oklevelén a Maróthy család címeréből átvett liliomos koronát és négy éket (farkasfogat) tartalmazó pecsétnyomat van, amely a XV. század elejéről való pecsétnyomóval készülhetett. A török után ez a pecsétnyomó elkallódott, a város új pecsétjére az 1714-ben újjászervezett katolikus egyházközség temploma védőszentjének, „a mennybemenő Szűz Máriának képét” vé- sették. A város 1906. március 28-án kérelmezte a királytól, hogy a középkori és az újabbkori címer egyesítésével alkotott városcímer használatát engedélyezze. Az egyesített címerről szóló adománylevél eredeti példánya megmaradt, ma is a Békés Megyei Levéltár egyik féltett kincse. 1970 után a város címere a vár perspektivikus ábrázolásából és a folyókat szimbolizáló hullámzó pólyákból állt, a Maróthy- féle farkasfog a pajzsfőbén megmaradt, a vár ormára a vörös ötágú csillagot helyezték a tervezők. A város képviselő-testülete a 8/1991. (II. 11.) számú rendeletével a régi egyesített címert állította vissza. A város zászlaján azonban csak a középkori pecsétábra szerepel, Szűz Mária nem. Ma már történeti érdekesség, hogy Gyula 1857-ig két önálló városból, Magyar- és Németgyulából állt. A magyarvárosé volt a Máriás címer, a németeké az ottani kápolna védőszentjét, Szent Józsefet ábrázolta 1773—1857 között. A két város egyesülése után a Máriás címer lett az egész város jelképe. A Máriás- címer lett a város jelképe A mai címer az egyesítés után Levágott páncélos kar Nem ismert a címerábra eredete Békés község az 1901-es községi törzskönyvezés előtt előbb mezővárosként, majd nagyközségként használta a levágott páncélos kart ábrázoló címerképű címerét. 1901-ben is ugyanezt a címerábrát vésték a községi bélyegzőre, amely azután 1950-ig meg is maradt. Békés címere már 1901 előtt is teljes címer volt, sisakkal, koronával, sisakdísszel (kardot tartó páncélos kar), címertakaróval. A címer adományozásáról, használatbavételének időpontjáról nincsenek pontos információink, a zászlós kopját tartó levágott páncélos kar, mint címerábra eredetéről sem tudunk. Az 1974-ben, a városi jogállás elnyerése után készíttetett új címer címerpajzsa a nemzeti színeket vette föl, átrajzolt formában megmaradt a páncélos kar, zászlós kopja helyett kék-ezüst színű zászlót tart. (Ez a színkombináció Békés megye régi színe.) A pajzsfőbe az ötágú vörös csillag, a pajzstalpra sematikusan ábrázolt fogaskerék került. A képviselő-testület 1991-ben visszaállította az eredeti cíA város zászlaja a címerkép kopjáján szereplő zászló mert, majd 1995-ben, 10. számú rendeletével újra szabályozta a címer és a zászló használatát. A város zászlaja a címerkép kopjáján szereplő zászló lett. Mezőgazdasági termelők figyelem! Az Agrimill Rt. az 1996/97-es gabonatermesztéshez is szívesen várja tisztelt partnereit. Hitelezés a már jól bevált OTP-s konstrukció keretén belül. Az Agrimill Rt. megkezdte az őszibúza-vetőmagok forgalmazását is. Az Agrimill Rt. korszerű, űj kombájnokkal napraforgó-betakarítást vállal. Érdeklődni munkatársainknál: Agrimill Rt., Békéscsaba, Gyulai út 2. Kereskedelmi és Termeltetési Főosztály.Telefon: (66) 451-251. Giricz Máté, telefon: 06 (60) 482-165. Jankó Ferenc, telefon: 06 (60) 482-511. Agrimill Rt. Békóscaaba Hl (37509) Az Üjkígyósi Falemezüzem Bt. I ‘ * Jf. ** . * , ■■■■ % . ■ - -- y • ' Marketingszakembert vezető besztásba termékeink értékesítésének elősegítéséhez, melynek feltételei — középfokú vagy felsőfokú végzettségű, fiatal, de legalább egy kevés gyakorlattal bíró, kreatív, jogosítvánnyal rendelkező, .munkája iránt elhivatottságot érző munkatárs jelentkezését várjuk. Előnyt jelent: — idegennyelv-ismeret (elsősorban német) — saját gépkocsi — alapfokú számítógép-kezelői ismeret. Vegyész (mérnök, technikus, laboráns) munkakörbe olyan munkatársat, aki legalább középfokú végzettségű fiatal, a ragasztási technológiában egy kevés gyakorlattal rendelkezik. A munkakörbe olyan munkatársak jelentkezését várjuk, akik szívesen dolgoznak fiatal, összetartó csapatban. írásos jelentkezéseket várunk rövid életrajzzal. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés: Mihucz György cégvezetőnél. Telefon: 356-111. Fax: 356-284. Levélcím: ÚFA Bt., 5661 Újkígyós, Petőfi u. 2. pf. 14. (37279)
