Békés Megyei Hírlap, 1996. szeptember (51. évfolyam, 203-228. szám)

1996-09-05 / 207. szám

1996. szeptember 5., csütörtök VILÁGTÜKÖR Alija Izetbegovics boszniai és Szlobodan Milosevics szerb elnök valószínűleg még ezen a héten találkozik, vélhetően Tö­rökországban, Magyarországon vagy Szlovéniában - értesült az egyik belgrádi hetilap. A csúcs­találkozó amerikai nyomásra jön létre, és célja, hogy meg­egyezés szülessen Belgrád és Szarajevó kapcsolatainak nor­malizálásáról és a kölcsönös el­ismerésről. Bőd Péter Ákos, területileg il­letékes igazgató vezetésével Zágrábban tárgyal a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesz­tési Bank (EBRD) küldöttsége. A pénzintézet, amely eddig is jelentős kölcsönökkel és beru­házásokkal támogatta Horvát­országot, most a horvát hajó­gyártásba és az idegenforga­lomba való bekapcsolódás lehe­tőségeit vizsgálja. A NATO keleti bővítése ügyében nem változott Orosz­ország elutasító álláspontja - jelentette ki Jevgenyij Prima­kov orosz külügyminiszter szerdán Bonnban, miután tár­gyalt német kollégájával, Klaus Kinkellel. Az orosz politikust várhatóan ma fogadja Helmut Kohl kancellár. A bonni kormányt tette fele­lőssé Václav Havel cseh elnök azért, hogy még nem fogadták el a német-cseh megbékélési nyilatkozatot. A Süddeutsche Zeitung című müncheni lapnak adott interjúban Havel megerő­sítette: már hosszabb ideje el­készült az állásfoglalás szö­vege, ám német oldalon hiány­zik a jóváhagyásához szüksé­ges politikai akarat. Budapestre látogat az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezetének (FAO) vezér- igazgatója. Jacques Diouf szep­tember 10-én a magyar fővá­rosban megnyitja a FAO kö­zép- és kelet-európai regionális központját. Egy embert lelőttek, egy má­sikat súlyosan megsebesítettek Belfasttól 30 kilométerre egy észak-írországi fegyveres tá­madás során. Biztonsági forrá­sok feltételezik, hogy az akció hátterében az ír Nemzeti Fel­szabadító Hadseregen belüli le­számolás áll. A kambodzsai kormány képviselői ezen a héten több al­kalommal is tárgyalnak a vörös khmerek szakadár csoportjával. Reményeik szerint a megbeszé­lések elvezethetnek a nemzeti megbékéléshez. A bukaresti hatóságok ada­tai szerint már 320-ra emelke­dett az agyhártyagyulladásos megbetegedések száma Romá­niában. A betegség az erdélyi Fehér megyében is megjelent. Nem fogadta egyöntetű helyeslés az amerikai rakétatámadásokat Szűkült Szaddám mozgástere Közép-európai idő szerint szerda hajnalban az amerikai légierő újabb rakétacsapást mért dél-iraki katonai célpon­tokra, a 33. szélességi foktól délre elterülő körzetben. A második hullámban azokat a katonai szempontból döntő fontosságú légvédelmi álláso­kat és irányítási pontokat tá­madták, amelyeket a kedd reggeli akcióban nem sikerült teljesen megsemmisíteni. Az amerikai védelmi mi­nisztérium bejelentette, hogy - helyi idő szerint szerda délben - érvénybe lépett a dél-iraki területek fölötti légtértilalmi övezet kiterjesztése, és a szö­vetséges repülőgépek már megkezdték az ellenőrzést a zónában. (Ennek a zónának a határa immár nem a 32., ha­nem a 33. szélességi kor men­tén húzódik.) Joseph Ralston tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának alelnöke kö­zölte, hogy iraki repülőgépe­ket még nem észleltek a ti­lalmi övezetben. Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter szerint az iraki célpontok ellen végrehaj­tott amerikai rakétatámadá­soknak „katasztrofális követ­kezményeik” lehetnek a nem­zetközi színtéren. A politikus aggodalommal szólt arról, hogy az USA az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának jóváha­gyása nélkül nyúl az erő esz­közeihez. A bírálók táborát erősíti Franciaország, amely szerdán az újabb amerikai támadástól is elhatárolódott. A francia külügyi szóvivő közölte: Pá­rizs egyelőre tanulmányozza a repülési tilalmi zóna kiterjesz­téséről szóló amerikai döntést. Az arab országok egyönte­tűen elítélték az Egyesült Ál­lamok Irak elleni fellépését. Szakértők szerint ebben sze­repet játszhat a félelem attól, hogy Irak darabokra hullik. Az arab államok többségének ha­tárait ugyanis meglehetős nagyvonalúsággal rajzolták meg a gyarmatbirodalmak szétesése után, s így mindenütt élnek elnyomott kisebbségek. Ha Eszak-Irakban létre­jönne az önálló kurd állam, azt másutt is jeladásként értékel­hetnék a kurdok. Ha viszont bekövetkezne a síiták elszaka­dása Dél-Iránban, az Szaúd- Arábiában járna beláthatatlan következményekkel. Amerika ellen tüntetnek az iraki nők FOTÓ: FEB/REUTER Le Szálúinál, éljen Jackson! Hol egykor a szovjet diktátor emlékműve állott, ott most korunk könnyűzenei divatdiktátorának emelnek életnagyságú szobrot. Prága így ké­szül Michael Jackson szombatra tervezett koncertjére. fotó: feb/reuter Létrejött a sokat halogatott találkozó Izraeli-palesztin csúcs Szerda késő délután Izraelt és a palesztin autonóm területe­ket elválaszt® határ egyik át­járójánál találkozott egymás­sal Benjamin Netanjahu izra­eli kormányfő és Jasszer Ara­fat palesztin elnök. A régóta halogatott megbeszé­léseket elsősorban Washington szorgalmazta. Az Egyesült Ál­lamokba készülő Benjamin Ne- tanjahunak ugyanis üzenetet küldött a Fehér Ház: csak akkor fogadja őt Clinton elnök, ha előzőleg létrejön a találkozó az izraeli kormányfő és Jasszer Arafat palesztin vezető között. Az izraeli miniszterelnök hétfőn utazik az Egyesült Ál­lamokba, s már megérkezése napján találkozni szeretne az amerikai elnökkel. Netanjahu másnap New Yorkban részt vesz a legfőbb amerikai zsidó szervezetek el­nökeinek találkozóján, majd szerdán visszatér Tel-Avivba - jelentették be tegnap Jeruzsá­lemben. Lapzártáig nem érkezett hír az izraeli-palesztin tárgyalások eredményéről. Annyi bizonyos, hogy Netanjahunak és Arafat- nak súlyos nézetkülönbségeket kellett áthidalniuk. Ezek között az egyik legjelentősebb a heb- roni probléma. Ariel Sáron, az infrastruktúra ügyeivel foglalkozó izraeli mi­niszter olyan tervet dolgozott ki a ciszjordániai Hebronból való izraeli kivonulásra, amely egy­részt csökkentené az izraeli el­lenőrzés alatt maradó terület nagyságát, másrészt viszont lé­nyegesen növelné az ott élő zsidó telepesek számát. Lebegy Csecsenföldre megy Állítólag váltságdíjat szednek a foglyokért Alekszandr Lebegy csütörtö­kön ismét Csecsenföldre uta­zik, hogy a szakadár erők ve­zetőivel a válság békés rende­zéséről tárgyaljon. Az orosz Nemzetbiztonsági Tanács titkára kétnapos látoga­tása során elsősorban a fogoly­csere problémáit vitatja meg a csecsen vezetőkkel. Áz utóbbi napokban ugyanis egyetlenegy orosz katonát sem engedtek el a szakadárok, noha a katonai megállapodások teljes és felté­tel nélküli fogolycserét írnak elő. Hivatalos adatok szerint még 169 orosz katona van cse­csen fogságban, és 501 a nyom­talanul eltűntek száma. Egyes értesülések szerint az osztagpa­rancsnokok váltságdíjat köve­telnek az orosz foglyokért. Közben a helyi politikai erők és társadalmi szervezetek meg­kezdték a választások előkészí­tését Csecsenföldön. A Novije Atagi településen szerdán megnyílt tanácskozá­son képviseltetik magukat a pártok, a társadalmi szerveze­tek és a helyi egyházak is, csak a Moszkva-barát Doku Zavga- y'ev-féle vezetés képviselőit zár­ták ki a fórumról. Ezzel párhuzamosan a sza­kadárok folytatják saját hatalmi szerveik létrehozását Groznij- ban és más településeken. Az orosz parancsnokság közlése szerint a csecsének önállóan kezdték meg a fővárosi tele­fonhálózat helyreállítását, a gáz- és vízvezetékek, illetve az elektromos hálózat javítását. Orosz közlés szerint kedden öt esetben vették tűz alá a szö­vetségi csapatokat Csecsenföl­dön: egy katona meghalt, ketten megsebesültek. A turistáknak kötelező látványosság Eladják a Folies Bergére-t Több francia és nyugat-euró­pai lapban megjelent a hír, amely szerint eladó a Folies Bergére, a párizsi éjszakai élet „emlékműve”. Az éjszakai klub első számú tu­lajdonosnője, a 69 éves Heléne Martini húsz évvel ezelőtt vásá­rolta a mulatót, és azóta vezeti lelkesen - a magyar szárma­zású Michel Gyarmati társasá­gában. Hírek szerint azonban nyugdíjba akar vonulni, és így meghirdette a Folies-t. Heléne Martini a háborút követő években maga is a Fo­lies táncosnője volt, azé a mula­tóé, amelyben Josephine Baker és Maurice Chevalier is sikert sikerre halmozott. Kiöregedve a szakmából, megvett több ka­barét és éjszakai bárt, végül - ahogy ő fogalmaz - „nosztal­giából” vált a Folies Bergére tulajdonosává is. A világhírű mulató a Pá­rizsba látogató turisták számára ugyanolyan kötelező látnivaló, mint az Eiffel-torony. Három évvel ezelőtt válságba jutott, akkor megújították, korsze­rűbbé tették a programot. Azóta ismét régi fényében ragyog a zenés-táncos mulató. FEB Osztrák adomány. Dr. Erich Kussbach, Ausztria bu­dapesti nagykövete tegnap átadta a súlyosan fogyatékos gyerekek sokoldalú kezelésére létrehozott magyar Gézen­gúz Alapítvány vezetőjének, dr. Schulteisz Judit orvosnak azt a 4 millió 320 ezer forint értékű csekket (és annak kina­gyított mását), amely a május végén megrendezett bécsi tavaszi bál bevételéből származik. fotó: feb/kallus györgy Ma kezdődik a teniszkirálynő apjának húszmillió márkás adócsalási pere Graf papa végzetes húzásai Az 58 éves Peter Graf, aki a világ legjobb teniszezőnőjének, Steffi Gráfnak az édesapja - átszámítva -, legalább 2,1 milli­árd forintnyi adót nem fizetett be a német kincstárnak. Egy kimutatás szerint a Graf papán számon kérhető összeg még ennél is jóval több lehet. A tengernyi tartozás büntetőjogi vonzatát a szeptember 5-én megkezdődött bírósági tárgya­láson próbálják megállapítani. Bonyolult bizonyítási eljá­rásra lesz szükség ahhoz, hogy az előzetes letartóztatásban ülő Peter Gráfot, aki a sajtó szerint alkohol- és gyógyszerfüggő­séggel küszködik, végül évekre, akár évtizedre a rács mögött lehessen tartani. A perben három ügyész és három, országos szaktekintély­nek számító ügyvéd fog csa­tázni. A Graf-ügy másodrendű vádlottja, a teniszkirálynő csa­ládjának adótanácsadója, Joa­chim Eckardt szintén két ügy­védet mozgósított. Az ügy jó ismerői szerint Eckardt „taná­csai” nélkül aligha mert volna Peter Graf (és lánya!) ilyen nyíltan - ám állítólag „törvé­nyesen” - adót csalni. Sokan furcsállják, hogy mi­közben az apa tavaly augusztus 1 -je óta előzetesben van, lánya megúszta a felelősségre vonást. Az ok egyszerű: Steffi minden­nemű anyagi ügyét az apjára ruházta. A profi teniszbajnok ráadá­sul hivatalosan nem is Német­országban lakik. Amikor jöve­delmének csaknem a felét el­vitte volna az adóhivatal, „cél­szerűbbnek” látta, ha egy másik ország kedvezőbb előírásai sze­rint tesz eleget állampolgári kö­telezettségeinek. Ezért is vari­álhatott a Graf család az adók­kal és a keletnémeteket illető szolidaritási járulékkal. A tízmilliók egy-egy hol­land, curacaói és liechtensteini postafiók-vállalkozáson át ke­rülték ki a német adóhivatalt. Amikor kiderült, hogy mester­kedései miatt Graf papát hosszú évekre szóló börtönbüntetés fe­nyegeti, cselekedtek: gyorsan átutaltak az adóhivatalnak 20 millió márkát. Csakhogy ez már nem segített. A franciák zöme retteg a jövőtől Egy felmérés szerint a fran­ciák 54 százaléka borúlá­tóan tekint a jövőbe. A megkérdezettek zöme attól tart, hogy megismétlődnek az 1995-ös tél általános sztrájkjai, amelyek egy tel­jes hétre megbénították az egész országot. Sokan ag­gódnak a társadalom elsze­gényedése miatt is. A franciák félnek a mun­kanélküliség növekedésétől, a vásárlóerő csökkenésétől és végül, de nem utolsósor­ban a tévéműsor színvona­lának hanyatlásától. Amikor a reményeikről faggatták őket, elmondták: bíznak az AIDS elleni meg­előző oltás fölfedezésében, és a 44 százalékos adókulcs mérséklésében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom