Békés Megyei Hírlap, 1996. szeptember (51. évfolyam, 203-228. szám)
1996-08-31-09-01 / 203. szám
#v3‘ A HÉT TEMAJA 1996. augusztus 31.-szeptember 1., szombat-vasárnap Miről szól a magyar nyugdíj-vita? A nyugdíjprobléma nem magyar sajátosság. A világ gazdag és szegény országaiban egyaránt napirenden van a nyugdíjrendszerek átalakítása: elsősorban általános demográfiai és gazdasági okok, másodsorban a működő rendszerek országonként sajátos, de mindenütt meglévő hibái miatt. Magyarországon az Országgyűlés 1991-ben határozatban rögzítette a kidolgozandó reform irányelveit. Eszerint olyan nyugdíjrendszert kell létrehozni, amely hárompillérű: 1. AZ ÁLLAMPOLGÁRI ALAPNYUGDÍJ, amelynek feladata, hogy mindenkinek biztosítson valamelyes öregkori biztonságot, alacsony szintű, de nem könyöradománynak tekintett, biztos jövedelmet. Ebből nagyon szerényen azok is életben tarthatják magukat, akik kereső korukban nem voltak képesek munkával elégséges jogosultságot szerezni. Ez a pillér hivatott tehát megvalósítani minden nyugdíjrendszer két funkciója közül az egyiket, a társadalmi szolidaritást. 2. A KÖTELEZŐ MUNKA- NYUGDÍJ, amely a keresőkori munkajövedelemből teljesített járulékfizetéssel — éspedig attól függő mértékben — nyugdíj- jogosultságot hoz létre, az alapnyugdíjjal együtt kielégítő színvonalú időskori jövedelmet nyújt. Ez tehát a bérből és fizetésből élők nagy tömegeinek szánt nyugdíjforma, amely a másik nyugdíjrendszeri funkciót, a biztosítást valósítja meg. (Jelenlegi rendszerünkben a két funkció összekeveredik és egyik sem érvényesül megfelelően.) 3. AZ ÖNKÉNTES, KIEGÉSZÍTŐ NYUGDÍJBIZTOSÍTÁS, nonprofit pénztárakban vagy üzleti biztosítóknál, ami természetesen mindenkinek rendelkezésre álló lehetőség jövedelmétől és személyes preferenciáitól függően. Amiben nincs vita Senki sem tagadja, hogy a nyugdíjrendszer mai problémái elsősorban a gazdasági helyzetből fakadnak. Néhány év alatt másfél millió munkahely szűnt meg, másfél millió járulékfizető tűnt el. Ugyanakkor a munkanélküliség elől korhatár alatti nők és férfiak tömegei menekültek, illetve kényszerültek nyugdíjba. A gazdasági válság terheinek jelentős része a nyugdíjrendszerre hárult. Mindenki tisztában van azzal, hogy a jövőbeli problémák — a gazdasági jövő bizonytalansága mellett — nagyrészt demográfiai természetűek lesznek. Növekszik az időskorúak aránya a kereső korúakhoz viszonyítva. Ez a trend bizonyosan folytatódni fog, mégpedig nem egyenletesen, hanem ugrásszerűen felgyorsul először a 2010-es évtizedben, azután 2040 körül, amikor a két hullámhegyen született, nagy létszámú évjáratok elérik a nyugdíjas kor küszöbét. Végül, senki nem vitatja, hogy a harmadik pillér, vagyis az önkérftes, a kötelezőn felüli nyugdíjtakarékosság jó, kívánatos és ösztönzendő. Két szekértábor Az egyik tábor—nevezzük „A” változatnak — exponense a kormányzaton belül a Pénzügyminisztérium, amely maga mögött tudhatja az IMF és a Világbank, valamint a neoliberális elkötelezettségű közgazdászok támogatását. A ,,B” változat híveinek tábora kevésbé egységes. Fontos részkérdésekben megosztott, néha intézményi presztízs- szempontok is gátolják a közös fellépésben. Az utóbbi időben azonban, az „A” változat erős nyomása alatt, némi tömörülési hajlam mutatkozik. Amennyire megállapítható, ide sorolható a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat, a kormányzaton belül a Népjóléti és a Munkaügyi Minisztérium, valamint a nyugdíjkérdésekkel hosszabb ideje foglalkozó független szakértők. A „B” változat mellett foglalt állást az Államháztartási Reformbizottság Jóléti Albizottsága is. A két kötelező pillér Mindkét változat két kötelező pillérre építi az új nyugdíjrendszert. A „B” változat lényegében az 1991-es országgyűlési határozat mentén gondolkodik, az „A” változat attól radikálisan eltér. Az „A” változat is alapnyugdíjnak nevezi az első pillért, de egyes szakértők szerint ennek a pillérnek semmi köze az ország- gyűlési határozatban körvonala- zott, „szolidaritási jellegű” alapnyugdíjhoz. Ez nem állampolgári jogon járna, hanem kereső munkával szerzett jogon; bevételi forrása pedig egyedül a kötelező bérjárulék lenne. A járulékkulcs és ennek megfelelően a járadékszolgáltatás a jelenleginél jóval alacsonyabb szintű lenne. A szolidaritási funkciót egy külön e célra létesítendő szociális ellátás (negyedik pillér) valósítaná meg, amely a rászorulók esetében az alapnyugdíjat kiegészítené egy minimális szintig. A ,,B” változat az alapnyugdíjat nem kívánja korábbi járulékfizetéshez kötni, hanem minden időskorú' számára azonos összegű, a mindenkori átlagbér vagy minimálbér százalékában meghatározott juttatásként képzeli el. Nincs „negyedik pillér”, azaz sajátosan időskori szociális ellátás. Az „A” változat második pillére csak annyiban hasonlít az országgyűlési határozatban szereplő, biztosítási jellegű munkanyugdíjhoz, hogy szintén kötelező bérjárulékon alapszik. A járuléknak ezt a részét azongosultság mértékéről, és ezt a jogosultságot nem szabad utólag, spontán beavatkozásokkal eltorzítani, nivellálni. Érvek és ellenérvek Az „A” változat hívei a felosztókirovó rendszert ostorozva nem a radikálisan megreformált rendszerrel szemben érvelnek, sőt általában úgy tesznek, mintha a ,,B” változat nem is létezne. A jelenlegi rendszer tarthatatlan, diszfunkciós működését veszik célba, mintha ezt bárki is pártolná. Ennek a rendszernek a biztos összeomlásával fenyegetik a fiatalabb korosztályokat, A születéskor várható átlagos élettartam, és a 65 éves életkorban még várható élettartam az egyes országokban Ország Születéskor férfi nő 65 éves korban férfi nő I Ausztria 72,9 79,4 14,9 18,3 Belgium 72,4 79,1 14,0 18,3 Bulgária 67,6 74,4 12,5 15,0 1 Csehország 68,5 76,1 12,2 15,8 Görögország 74,6 80,0 15,8 18,3 Franciaország 72,9 81,1 13,9 18,1 Lengyelország 66,7 75,7 12,5 16,1 | Németország 72,9 79,3 15,7 20,1 Románia 66,1 73,2 12,7 15,0 Magyarország 64,6 73,7 11,8 15,4 Európai átlag (*) 68,9 77,0 Világátlag!*) 62,4 66,5 *WHO-adatok, csak a születéskor várható élettartam adat van Forrás: ONYF Nemzetközi Főosztály Nemcsak hó végén üres a pénztárca ban nem a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe kellene befizetni, hanem a munkavállaló által választható, magánkezelésben lévő pénztárba. A pénztár az így szerzett bevételeket névre szóló számlán kezelné, a tőkepiacon befektetné, majd nyugdíjba vonuláskor a felhalmozott — hozammal növelt, költségekkel csökkentett — vagyon arányában állapítaná meg az egyénnek járó összeget. Az ilyen rendszereket a szaknyelv rögzített hozzájárulású, magánkezelésű tőkésített rendszernek nevezi. A „B” változat második pillére a társadalombiztosítási munkanyugdíj: az egyéni nyugdíj relatív színvonalát szigorúan függővé teszi a keresőkorban fizetett egyéni járulék relatív mértékétől. A járulékfizető polgárnak ebben a rendszerben is évente kimutatást kell kapnia az addigi befizetéseivel szerzett jomiközben a „B” változatról több, egymástól függetlenül végzett modellszámítás mutatja ki, hogy a megreformált rendszer hosszú távon is finanszírozható. Az összeomlás rémképe mintegy sugallja, hogy ebbe a rendszerbe valóban nem érdemesjárulékot fizetni; a tőkésített rendszerben viszont egyéni szabadságot, választási lehetőséget és magas tőkehozamokat ígérnek a módosabb fiataloknak. A „B” változat hívei az „A”- v.al hadakozva rendre az elhíresült chilei nyugdíjreformot — annak a szakirodalomban bőven tárgyalt negatív vonásait — emlegetik, miközben az „A” hívők azt mondják, hogy ők nem Chilét akarnak, vegyes, kétpillérű rendszert ajánlanak. Áz ,,A” változat legcsábosabb ígérete, hogy a kötelező nyugdíjjárulékok egy részének befektetése táplálni fogja ARCHÍV FOTÓ a tőkepiacot, és ezzel hozzájárul a gazdaság felvirágzásához. Erre a ,,B” hívők azt mondják, hogy ez nem igaz. A már nyugdíjban lévő és a nyugdíjhoz közelálló korosztályok nyugdíját ugyanis még évtizedekig fizetni kell majd a megjavított, megreformált rendszerben is. Ha e mögül kivonjuk a kötelező járulék egy részét, akkor az államháztartásban — akár a költségvetésben, akár a Nyugdíj Alapban — azonos mértékű újabb deficit keletkezik. Ennek finanszírozására hiteleket kell felvenni ugyanazon a tőkepiacon, a gazdaságnak tehát nem marad semmi. Pontosabban, maradnak az államadósság piaci kamatai, amelyek viszont az államháztartást, és ezen keresztül az adófizetők egymást követő generációit időtlen időkig terhelni fogják. A nők nyugdíjkorhatár-emelésének ütemezése és legfontosabb szabályai Születési év Uj korhatár Jogosultság éve Korhatár előtti nyugdíjazás Korhatár előtti nyugdíjazásra jogosító szóig, idő (év) A szolgálati időtől függő nyugdíjcsökkentés, ha az érintett a korhatár előtti teljes időtartamot igénybe veszi. Csökkentés százaléka, ha az érintett szolgálati idejének hossza az előírt maximumnál max. legkorábbi csökkentés csökkentett 5 évvel 4 évvel 3 évvel 2 évvel 1 évvel időtartama dátuma nélküli nyugdíjhoz** kevesebb kevesebb kevesebb kevesebb kevesebb (év) (év) nyugdíjhoz** (0,5%/hó) (0,4%/hó) (0,3%/hó) (0,2%/hó) (0,1%/hó) 1940*. 56 1996 1941* 57 1998 1942 57 1999 2 1997 34 29 12,0 9,6 7,2 4,8 2,4 1943 58 2001 3 1998 35 30 18,0 14,4 10,8 7,2 3,6 1944 59 2003 4 1999 36 31 24,0 19,2 14,4 9,6 4,8 1945 60 2005 5 2000 37 32 30,0 24,0 18,0 12,0 6,0 1946 61 2007 5 2002 38 33 30,0 24,0 18,0 12,0 6,0 1947 62 2009 5 2004 38 33 30,0 24,0 18,0 12,0 6,0 * Az 1940-es és 1941 -es korosztály 1995—1996-ban a korhatáremelésre vonatkozó törvény felfüggesztése miatt 55 éves korában elmehetett, illetve elmehet nyugdíjba. Az 1941-es korosztály 1997-ben 56 éves korában is jogosult a jelenlegi feltételek szerint nyugdíjra. Az emelt korhatár e korosztályok számára munkajogi kategóriává vált (a munkaadó ennél korábban nem kezdeményezheti nyugdíjazásukat). ** Ezt a szolgálati időt egy gyermek nevelése 1 évvel, 2 gyermeké 2 évvel, 3 és több gyermeké 3 évvel csökkenti. A csökkentés fogyatékos gyermekenként 1,5 év. A kedvezmények a gyermeküket egyedül nevelő apákat is megilletik. Továbbdolgozás ösztönzése: a nyugdíjazás nélküli legalább 1 év továbbdolgozás esetén a 62. életév betöltése után havi 0,3 százalékos nyugdíjnövelés jár vagy választható az egyénre irányadó korhatáron megállapított — az évenkénti emelésekkel növelt — nyugdíj összege is. A hosszú, 32 év feletti szolgálati idő esetén a módosított nyugdíjskála magasabb mértékű nyugdíjat biztosít. „ , ,,... . . J ° J horras: Népjóléti Minisztérium A korhatár Az új nyugdíjrendszer lényeges eleme a nyugdíjkorhatár, amelynek emeléséről július 3-án már döntött a parlament. Fokozatosan emelkedik a nyugdíjkorhatár, a nők esetében a 2009-ben, a férfiaknál 2011-ben éri el az egységes 62 évet. A nők nyugdíjkorhatára jövőre 57 évre emelkedik, a férfiaké pedig 1999-től 61 évre. (A nőkre vonatkozó részletes adatokat a táblázat tartalmazza.) A férfiak nyugdíjazásának változása a nőknél egyszerűbb: 1999-től a korhatár 61 évre emelkedik és 2001-ben éri el a 62 évet. Az 1937 után született férfiak kérhetik a korai nyugdíjazást, de így, a nőkéhez hasonlóan, alacsonyabb az ellátás összege. Az 1938-ban született férfiak, amennyiben legalább 37 évi munkaviszonyuk van, még a nyugdíj csökkentése nélkül élhetnek a korai nyugdíjazással. Az összeállítást az Országos Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat, a Népjóléti Minisztérium, illetve Augusztinovics Mária anyaga alapján (amelyet a nyugdíjbiztosító bocsátott rendelkezésünkre) Kovács Judit Adatok a megyéből A megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóság főosztályvezetője, Petri András bocsátotta az adatokat rendelkezésünkre. 1995-ben a megyében a 430 ezres összlakosságszámhoz viszonyítva a nyugdíjasok 130 ezer 800-as száma 32 fi százalékot jelent. 1996. januárban 134 ezer 96 nyugdíjas élt megyénkben. Közülük öregségi nyugdíjas 63 ezer 844, átlagellátásának összege: 15 595 forint. Rokkantsági nyugdíjas 34 415, ellátásának átlagösszege: 14 420forint. A 67 százalékos rokkantsági foknál alacsonyabb szintű baleseti járadékosok 1094-en kapnak átlagosan 5171 forintot. Özvegyi nyugdíjas 9963 él átlag 11 620 forintból. Mezőgazdasági szövetkezeti járadékos (70 éven felüli férfi, 65 éven felüli nő, legalább 3 éves tsz tagság a feltétel) 2562, átlagellátása: 13 562forint. Szülői nyugdíjas 19, átlagforintja: 12 796. Árvaellátott: 4640, forintátlaga: 9463. Egyéb társadalombiztosítási ellátott: 86, átlagellátása: 10 887. Nem társadalombiztosítási ellátású rendszeres szociális járadékos a megyében 17 472, ellátása: 10128 forint. Mindezen ellátottak átlag- juttatása havi 13 ezer 964 forint. B. Zs.
