Békés Megyei Hírlap, 1996. szeptember (51. évfolyam, 203-228. szám)

1996-09-03 / 205. szám

1996. szeptember 3., kedd DOKUMENTUM Szerződés A Magyar Köztársaság és Románia között a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról A Magyar Köztársaság és Románia, — meggyőződve arról, hogy a kél ország közötti jószomszédság, a kölcsönös tisztelet és az együttmű­ködés megfelel Magyarország és Románia alapvető érdekeinek; — megerősítve az emberi jogok, az alapvető szabadságjogok, a de­mokrácia, a humanizmus és a jogál­lamiság iránti elkötelezettségüket és kifejezve azon meggyőződésüket, hogy azok érvényesítése és tartalmi gazdagítása a szabadság, az igazsá­gosság és a béke alapját képezi — áthatva attól a közös törekvéstől, hogy Európa valamennyi állam és nép javára a béke, a biztonság és az együttműködés egységes kontinen­sévé váljon és eltökélten arra, hogy olyan kapcsolatok fejlesztéséért te­vékenykedjenek, melyek lehetővé teszik a célok megvalósítását; — elismerve, hogy a nemzeti ki­sebbségek azon állam társadalmá­nak integráns részét képezik, ahol élnek, továbbá tekintetbe véve, hogy védelmük az emberi jogok nemzetközi védelmének részét ké­pezi és mint ilyen, a nemzetközi együttműködés tárgya, valamint hogy az ezen a területen való együtt­működésük normalizálása fontos hozzájárulást jelent a stabilitáshoz és megértéshez Európában, vala­mint a demokrácia országaikban való erősítéséhez, és az európai és euro-atlanti struktúrákba való integ­rálódásukhoz; — megerősítve elkötelezettsé­güket, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmányában, a Helsinki Záró­okmányban, az Új Európáról szóló Párizsi Chartában, valamint az Eu­rópai Biztonsági és Együttműködési Szervezet egyéb dokumentumaiban foglalt célok és elvek megvalósítá­sáért tevékenykednek; — meggyőződve arról, hogy az Európában és a két országban bekö­vetkezett visszafordíthatatlan válto­zások új távlatokat nyitnak kétolda­lú kapcsolataikban; a következőkben állapodtak meg: 1. cikk (1) A Magyar Köztársaság és Ro­mánia (a továbbiakban: „a Szerződő Felek”) kapcsolataikat a bizalomra, az együttműködésre és a kölcsönös tiszteletre alapozzák. (2) A Szerződő Felek kölcsönös kapcsolataikban, ugyanúgy, mint más államokkal fennálló kapcsola­taikban, tiszteletben tartják az Egye­sült Nemzetek Alapokmányában, a Helsinki Záróokmányban, az Új Eu­rópáról szóló Párizsi Chartában és az Európai Bizottsági és Együttmű­ködési Szervezet más dokumentu­maiban foglalt elveket, illetőleg a nemzetközi jog egyéb általánosan elfogadott elveit és normáit. 2. cikk (1) A Szerződő Felek azon mun­kálkodnak, hogy Európa egésze bé­kés, az államok demokratikus és a jog felsőbbségén alapuló közösségévé váljon és hozzájárulnak e térség biz­tonságának megőrzéséhez és megszi­lárdításához, az együttműködésen ala­puló béke és biztonság garantálásához, az Európai Biztonsági és Együtt­működési Szervezet keretében vállalt kötelezettségeknek megfelelően. (2) A Szerződő Felek az európai béke és biztonság megszilárdítása érdekében támogatják az európai fegyveres erők és fegyverzetek kor­látozását és csökkentését célzó fo­lyamatok továbbvitelét a védelmi szükségleteknek megfelelő szintig. Támogatják tovább új bizalom- erősítő és biztonságnövelő intézke­dések kidolgozását és arra töreked­nek, hogy kétoldalú kapcsolataik keretében is hasonló jellegű lépése­ket tegyenek. 3. cikk (1) A Szerződő Felek megerő­sítik, hogy kölcsönös kapcsolatuk­ban tartózkodnak a másik Szerződő Fél területi integritása vagy politikai függetlensége ellen irányuló erő­szakkal való fenyegetéstől vagy an­nak alkalmazásától, valamint bár­mely más, az Egyesült Nemzetek céljaival és a Helsinki Záróokmány elveivel összeegyeztethetetlen cse­lekedetektől. Úgyszintén tartózkod­nak az ilyen akciók támogatásától és harmadik fél számára sem teszik lehetővé, hogy területüket a másik Szerződő Fél elleni hasonló cselek­mények elkövetésére felhasználja. (2) A Szerződő Felek a közöttük felmerülő vitás kérdéseket kizáró­lag békés eszközökkel oldják meg. 4. cikk A Szerződő Felek a nemzetközi jog elveivel és normáival, valamint a Helsinki Záróokmány alapelveivel összhangban megerősítik, hogy tiszteletben tartják közös határuk sérthetetlenségét és a másik Fél terü­leti integritását. Úgyszintén meg­erősítik, hogy egymással szemben területi követelésük nincsen és ilyet a jövőben sem támasztanak. 5. cikk (1) A Szerződő Felek e Szerződés céljainak megvalósítása érdekében a kölcsönös érdeklődésre számot tartó minden területen meg­teremtik az együttműködés meg­felelő kereteit. (2) A Szerződő Felek e Szerződés végrehajtásában kiemelt helyet biztosítanak a törvényhozó és végrehajtó szervek együttműködé­sének és kapcsolatai bővítésének. (3) Különböző szinteken rend­szeres eszmecseréket folytatnak an­nak érdekében, hogy biztosítsák kétoldalú kapcsolataik további fej­lesztését és elmélyítését, valamint a nemzetközi kérdésekre vonatkozó nézetek kölcsönös megismerését. Ennek során évente legalább egy­szer sor kerül a miniszterelnökök találkozójára, és a külügyminiszte­rek is évente legalább egy alkalom­mal áttekintik e Szerződés végrehaj­tását. (4) A különböző egyéb miniszté­riumok és központi szervek veze­tőinek rendszeres találkozójáról a közöttük kötendő megállapodások rendelkeznek. 6. cikk (1) A Szerződő Felek támogatják az európai együttműködési mecha­nizmusok továbbfejlesztését és kö­vetkezetes alkalmazását annak ér­dekében, hogy a térség békéjének és biztonságának megőrzéséhez és megszilárdításához ezzel is aktívan hozzájáruljanak. (2) Ha a Szerződő Felek egyiké­nek véleménye szerint olyan helyzet állna elő, amely veszélyeztetheti a nemzetközi békét és biztonságot, avagy saját legfontosabb biztonsági érdekeit, úgy ez a Szerződő Fél java­solhatja a másik Szerződő Félnek, hogy közösen vizsgálják meg a fe­szültség enyhítése vagy a kialakult helyzet felszámolása érdekében teendő lépéseket, figyelembe véve az Egyesült Nemzetek Alapokmá­nyában foglalt, valamint az európai együttműködés keretében rendelke­zésre álló elveket és mechanizmuso­kat. (3) A Szerződő Felek különböző szinteken rendszeres konzultáció­kat folytatnak a biztonság és a véde­lem kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseiről. Bármelyikük ké­résére tájékoztatják egymást a biz­tonságra és leszerelésre vonatkozó azon nemzetközi kötelezettségeik teljesítéséről, amelyek olyan doku­mentumokon alapulnak, melyeknek mindkét fél részese. (4) A két Szerződő Fél katonai intézményei közötti együttműködés külön megállapodás alapján valósul meg. 7. cikk (1) A Szerződő Felek bővítik kapcsolataikat és együttműködésü­ket a nemzetközi szervezetekben, beleértve a regionális és szub- regionális szervezeteket. Kölcsönö­sen támogatják egymás integrációs erőfeszítéseit az Európai Unióba, a NATO-ba és a Nyugat-európai Uni­óba. (2) A Szerződő Felek más érde­kelt európai országokkal egyetér­tésben együttműködnek regionális és szubregionális projektek és egyéb együttműködési formák meg­valósításában, hogy elősegítsék a gazdasági, ipari, mezőgazdasági, ökológiai, szállítási, hírközlési és egyéb közös érdeklődésre számot tartó területeken az azokban részt vevő országok fejlődésének gyorsí­tását. Bátorítják a közvetlenül érde­keltek részvételét ezen együttműkö­dési formák és projektek megvalósí­tásában, összhangban a Szerződő Felek belső jogszabályaival. 8. cikk (1) A Szerződő Felek a nemzet­közi kereskedelmi gyakorlat és nor­mák alapján fejlesztik gazdasági együttműködésüket és kölcsönösen előnyös kereskedelmüket a gazda­sági élet minden területén. (2) E célból belső jogszabályaik­kal és egyéb nemzetközi kötelezett­ségeikkel összhangban ösztönzik a két állam gazdasági alanyai közötti közvetlen kapcsolatokat és együtt­működést, valamint azon munkál­kodnak, hogy előnyös feltételeket biztosítsanak mindkét Szerződő Fél természetes és jogi személyei szá­mára, hogy a másik Szerződő Fél területén vállalkozói, kereskedelmi és más gazdasági tevékenységet fejthessenek ki. (3) A Szerződő Felek ugyancsak bátorítják és elősegítik a kölcsönös tőkebefektetéseket és szavatolják azok védelmét. (4) A Szerződő Felek kiemelt fi­gyelmet fordítanak az országos és egymáshoz kapcsolódó infrastruk­túráik, beleértve az energiarendsze­reik, közlekedési és távközlési háló­zataik összehangolt, a nemzetközi szabványoknak megfelelő fejleszté­sében való együttműködésre. 9. cikk (1) A Szerződő Felek támogatják a kölcsönösen előnyös és hatékony együttműködést az alap- és alkalma­zott kutatások területén, különös te­kintettel a modem technikára és technológiára. (2) A Szerződő Felek bátorítják a két ország tudósainak és kutatóinak közvetlen kapcsolatait és közös kezdeményezéseit, a tudományos kutatóintézetek, valamint az ezen a területen működő könyvtárak és más intézmények együttműködését. 10. cikk (1) A Szerződő Felek kétoldalú, szubregionális vagy regionális szin­ten együttműködnek a területüket érintő szennyezés megelőzése, csökkentése és kiküszöbölése, vala­mint ökológiai biztonságuk felté­teleinek javítása érdekében. (2) Környezeti katasztrófa vagy ilyen következményekkel fenye­gető baleset vagy annak veszélye esetén a kialakult helyzetről és a foganatosított rendkívüli intéz­kedésekről a Szerződő Felek hala­déktalanul tájékoztatják egymást. 11. cikk (1) A Szerződő Felek kiterjesztik együttműködésüket egymás között és más Duna menti államokkal, szem előtt tartva a dunai hajózás fejlesztését, a parti államok együtt­működését minden közös érdek­lődésre számot tartó területen, to­vábbá a Duna szennyeződésének megakadályozását, csökkentését és ellenőrzését. (2) A Szerződő Felek együttmű­ködnek továbbá a határvizekkel kapcsolatos, a két ország közös érdeklődésére számot tartó kérdé­sekben, azon két- és többoldalú szerződések alapján, amelyeknek a Szerződő Felek részesei, vagy ré­szesei lesznek. 12. cikk (1) A Szerződő Felek fejlesztik együttműködésüket a kultúra, a tu­domány és az oktatás területén. (2) A Szerződő Felek támogatják a kulturális cserék fejlesztését a két ország intézményei, alkotószövet­ségei, nem kormányzati szervezetei és társulásai, továbbá természetesen személyei között és e célból kor­mányközi és tárcaközi megállapo­dásokat és munkaterveket kötnek. (3) A Szerződő Felek fejlesztik és támogatják az együttműködést közvetlen megállapodások alapján is a két ország egyetemei, más okta­tási intézményei és tudományos ku­tatóintézetei és -központjai között, valamint tanulók, diákok, oktatók és tudományos kutatók cseréjét. Nagy fontosságot tulajdonítanak a szak­emberek oktatása és továbbképzése terén való együttműködésnek, és ki­jelentik, hogy készek annak bőví­tésére és elmélyítésére. (4) A Szerződő Felek bátorítják a közvetlen együttműködést és cserét a levéltárak, könyvtárak és múzeu­mok között, valamint biztosítják a másik ország kutatói és más szemé­lyei részére az ezekben az intézmé­nyekben található forrásanyagok hozzáférhetőségét, az adott ország­ban érvényes belső rendelkezések­kel összhangban. (5) A Szerződő Felek megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy a két ország illetékes hatóságai meg­vizsgálják a diplomák elismerésé­nek kérdését megfelelő megállapo­dás megkötése céljából e területen. (6) Mindkét Szerződő Fél báto­rítja a másik ország nyelvének okta­tását az egyetemeken, iskolákban és más intézményekben, s e célból tá­mogatást nyújtanak a tanárok kép­zéséhez és az oktatás megszervezé­séhez. (7) A Szerződő Felek támogatják kulturális központjaik tevékenysé­gét és teljes mértékben kihasználják azokat a lehetőségeket, amelyeket ezen központok nyújtanak a kölcsö­nös kulturális cserék fejlesztésére, összhangban a vonatkozó kétoldalú megállapodással. (8) Az ebben a cikkben megálla­pított célok megvalósítása, valamint a kétoldalú együttműködés intéz­ményes kereteinek fejlesztése érde­kében a Szerződő Felek azon mun­kálkodnak, hogy a kultúra, az okta­tás és a tudomány területére vonat­kozó együttműködésről új egyez­ményt, valamint megfelelő más megállapodásokat kössenek. 13. cikk (1) A Szerződő Felek együttmű­ködnek kulturális örökségük meg­őrzése és a két nép számára történő kölcsönös megismertetése érdeké­ben. (2) A Szerződő Felek azon mun­kálkodnak, hogy védelmezzék a te­rületükön található azon történelmi és kulturális emlékműveket, emlék­helyeket, írásos és tárgyi emlékeket, amelyek a másik Szerződő Fél törté­nelmét és kultúráját idézik fel és támogatják ezek megőrzését, vala­mint belső jogszabályaikkal össz­hangban megkönnyítik ezek hozzá­férhetőségét. 14. cikk A Szerződő Felek elősegítik az országaik eltérő etnikai, vallási, kul­turális és nyelvi eredetű állampolgá­rai közötti tolerancia és megértés légkörét. Elítélik az idegengyűlölet, a faji, etnikai és vallási alapú gyűlö­let, diszkrimináció és előítéletek mindenfajta megnyilvánulását és hatékony intézkedéseket tesznek ezek bármiféle megnyilvánulásá­nak megelőzésére. 15. cikk (1) a) A Szerződő Felek vállal­ják, hogy a területükön élő nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak és kötelezettségeinek sza­bályozása során az Európa Tanács­nak a nemzeti kisebbségek védel­méről szóló keretegyezményét al­kalmazzák, hacsak belső jogrendjük nem tartalmaz a nemzeti kisebbsé­gekhez tartozó személyek vonatko­zásában kedvezőbb rendelkezése­ket. b) A fenti bekezdésben foglalta­kat nem érintve, a Szerződő Felek, a magyarországi román kisebbség, valamint a romániai magyar kisebb­ség etnikai, kulturális, nyelvi és val­lási identitásának védelme és fej­lesztése céljából jogi kötelezettség­ként alkalmazzák az ezen szemé­lyek jogait meghatározó előírásokat úgy, ahogy azokat az ENSZ, az EBESZ és az ET vonatkozó, a jelen Szerződés Mellékletében felsorolt dokumentumai tartalmazzák. (2) A Szerződő Felek ennek megfelelően megerősítik, hogy az előző bekezdésben említett szemé­lyeknek egyénileg vagy csoportjuk más tagjaival együtt gyakorolva jo­guk van etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk szabad kifejezé­sére, megőrzésére, fejlesztésére. Ennek megfelelően joguk van saját oktatási, kulturális, vallási intézmé­nyek, szervezetek, egyesületek lét­rehozásához és fenntartásához, amelyek önkéntes pénzügyi és egyéb hozzájárulásért, valamint köztámogatásért folyamodhatnak a belső jogszabályokkal összhang­ban. (3) A Szerződő Felek tiszteletben tartják a romániai magyar és a ma­gyarországi román kisebbséghez tartozó személyek azon jogát, hogy anyanyelvűket szabadon használ­hassák a magánéletben és a nyilvá­nosság előtt, szóban és írásban egy­aránt. Megteszik a szükséges intéz­kedéseket, hogy ezek a személyek anyanyelvűket megtanulhassák és megfelelő lehetőségük legyen ezen a nyelven képzésben részesülni az állami oktatás keretei között minden szinten és formában, szükségleteik­nek megfelelően. A Szerződő Felek biztosítani fogják azokat a feltétele­ket, amelyek lehetővé teszik az anyanyelv használatát is a helyi köz- igazgatási és bírói hatóságokkal való kapcsolataikban, összhangban a belső jogszabályokkal és a két Fél által aláírt nemzetközi kötelezettsé­gekkel. E személyeknek joguk van arra, hogy vezeték- és keresztnevü­ket anyanyelvükön használhassák, és ezt hivatalosan el fogják ismerni. Azon területeken, ahol jelentős számban élnek az illető kisebbsé­gekhez tartozó személyek, mindkét fél lehetővé teszi, hogy a kisebbsé­gek nyelvén is kifüggesztésre kerül­jenek a hagyományos helyi elneve­zések, utcanevek és más, a nyilvá­nosságnak szánt földrajzi feliratok. (4) A Szerződő Felek tiszteletben tartják a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogát arra, hogy anyanyelvükön hozzájussanak az információkhoz és az elektronikus és nyomtatott információhordozók­hoz, valamint szabadon cseréljenek és terjesszenek információkat. A Szerződő Felek jogrendszereik ke­retei között lehetővé teszik számuk­ra, hogy saját médiumokat hozzanak létre és működtessenek. (5) A Szerződő Felek biztosítani fogják a kisebbséghez tartozó sze­mélyek számára a jogot, hogy egyé­nileg vagy pártjaik vagy szervezete­ik révén ténylegesen részt vegyenek a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életben és a központi és helyi közhatalmi és közigazgatási szervekbe beválasztott képviselőik révén az országos vagy helyi érdekű kérdések megoldásában. Mindkét Szerződő Fél, az ezen személyek nemzeti önazonossága védelmével és érvényesítésével kapcsolatos kérdésekre vonatkozó döntéshoza­talban kikéri e személyek szerveze­teinek, politikai pártjainak vagy szövetségeinek véleményét a tör­vényben előírt demokratikus dön­téshozatali eljárásnak megfelelően. (6) A Szerződő Felek tiszteletben tartják a nemzeti kisebbségek kultu­rális és történelmi örökségét és tá­mogatják erőfeszítéseiket a kisebb­ségi kultúrát és történelmet őrző mű­emlékek, emlékhelyek megőrzé­sére, valamint megfelelő intézkedé­seket tesznek, hogy a vegyes lakos­ságú vidékeken az állampolgárok megismerkedhessenek a magyar, il­letve a román kulturális értékekkel. (7) A Szerződő Felek tiszteletben tartják, hogy a nemzeti kisebbsé­gekhez tartozó személyeknek joguk van szabad kapcsolatot tartani egy­mással és a határokon túl más álla­mok polgáraival, továbbá részt ven­ni nemzeti és nemzetközi nem kor­mányzati szervezetek tevékenysé­gében. (8) A Szerződő Felek elismerik, hogy az ezen cikkben említett jogok alkalmazása során bármely, a nem­zeti kisebbségekhez tartozó sze­mély, csakúgy, mint az illető állam bármely más állampolgára, tiszte­letben tartja a nemzeti'törvényeket és mások jogait. Ezen személyek ugyanazokkal az állampolgári jo­gokkal és kötelezettségekkel ren­delkeznek, mint azon ország többi állampolgára, amelyben élnek. (9) A Szerződő Felek, az általá­nos integrációs politikájuk megva­lósítását célzó intézkedéseket nem érintve, tartózkodni fognak a ki­sebbséghez tartozó személyek aka­ratuk elleni asszimilációját célzó politikától vagy gyakorlattól, és vé­delmezni fogják ezen személyeket bármilyen cselekedettel szemben, ami az ilyen asszimilációra irányul. Tartózkodnak továbbá az olyan intézkedésektől, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott régiók lakosságának ará­nyait megváltoztatva arra irányul­nak, hogy korlátozzák e személyek­nek az ezen cikk (1) bekezdésében felsorolt nemzetközi standardokból és normákból következő jogait és szabadságjogait. (10) A Szerződő Felek elősegítik egymás számára, hogy folyamato­san figyelemmel kísérjék az ebben a cikkben foglaltak megvalósulását. E célból a jelen Szerződés 5. cikkében említett rendszeres konzultációk ke­retében megvizsgálják a nemzeti ki­sebbségekkel kapcsolatos kétoldalú együttműködésük kérdéseit is, ame­lyek e Szerződés alkalmazásából adódnak és létrehoznak egy kor­mányközi szakértői vegyes bizottsá­got. Együttműködnek az Európai Biztonsági és Együttműködési Szer­vezet és az Európai Tanács azon me­chanizmusainak megfelelő működ­tetésében, amelyek a nemzeti, kultu­rális, vallási vagy nyelvi kisebbségek védelmével kapcsolatos, ezen szer­vezetek dokumentumaiban meghatá­rozott, általuk vállalt kötelezettségek teljesítését ellenőrzik. (11) A Szerződő Felek együttmű­ködnek a nemzeti kisebbségek vé­delme nemzetközi kereteinek to­vábbfejlesztésében. Egyetértenek abban, hogy a nemzeti kisebbségek­hez tartozó személyek jogainak to­vábbfejlesztésével kapcsolatos azon nemzetközi dokumentumok rendelkezései, amelyekre nézve a jövőben kötelezettséget vállalnak, e Szerződés részeként fogják alkal­mazni. (12) Az ebben a cikkben foglalt kötelezettségvállalások egyike sem értelmezhető oly módon, hogy feljo­gosítsa az Egyesült Nemzetek Alap­okmányának céljaival és elveivel, egyéb nemzetközi jogi kötelezettsé­gekkel, vagy a Helsinki Záróok­mány és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Párizsi Chartájának rendelkezéseivel ellen­tétes bárminemű tevékenység foly­tatására vagy cselekedet végrehajtá­sára, az államok területi integritása elvét is beleértve. 16. cikk A Szerződő Felek fejlesztik az együttműködést a tömegtájékozta­tás területén. Megkönnyítik az or­szágaik társadalmi, politikai, gazda­sági, kulturális és tudományos életé­re vonatkozó információk szabad áramlását és támogatnak minden olyan erőfeszítést, amely egymás kölcsönös, tárgyilagos megismeré­sére és megértésére, az előítéletek meghaladására irányul. 17. cikk (1) A Szerződő Felek fejlesztik és támogatják az együttműködést az egészségvédelem és az orvostudo­mányi kutatások területén. (2) A Szerződő Felek szorgal­mazzák továbbá az együttműködést a társadalombiztosítás és a szociális védelem területén az egyik Szer­ződő Félnek a másik Szerződő Fél területén tartózkodó állampolgárai érdekében, és megvizsgálják e cél­ból megállapodások kötésének lehetőségét. 18. cikk A Szerződő Felek támogatják a közvetlen kapcsolatok bővítését a politikai szervezetek, szakszerveze­tek, egyházak és vallási közösségek, alapítványok, a női, ifjúsági, sport- és más jellegű szervezetek között. 19. cikk (1) A Szerződő Felek támogatják és elősegítik az állampolgáraik kö­zötti közvetlen kapcsolatokat. (2) A Szerződő Felek bővítik konzuli kapcsolataikat és egyszerű­sítik a határátkelést és a vámvizsgá­latot, beleértve új határátkelőhelyek megnyitását és meglévők bővítését a lehetőségek függvényében, annak érdekében, hogy megkönnyítsék a személyi és az áruforgalmat. E cél­ból megfelelő megállapodásokat kötnek. 20. cikk (1) A Szerződő Felek a érvény­ben lévő szerződésekkel összhang­ban kölcsönös jogsegélyben része­sítik egymást a polgári jogi, családi jogi és büntetőjogi ügyekben, és kü­lön megállapodás alapján fejlesztik a rendőri szerveik közötti együttmű­ködést. (2) A Szerződő Felek együttmű­ködnek a szervezett bűnözés meg­előzésében és leküzdésében, külö­nös tekintettel a terrorizmusra, a ká­bítószerek illegális forgalmára, a légi kalózkodásra, a csempészetre, valamint a kulturális, történelmi, muzeális javak, értékek illegális for­galmára. Kifejezik továbbá készsé­güket arra, hogy ezeken a területe­ken nemzetközi keretekben is együttműködjenek. 21. cikk (1) A Szerződő Felek közvetlen konzultációk és tárgyalások útján oldják meg az ennek a Szerződésnek az értelmezéséből vagy alkalmazá­sából következő minden vitájukat. Azt követően, hogy mindkét Szer­ződő Fél részesévé válik egy, a viták békés rendezésére vonatkozó nem­zetközi többoldalú szerződésnek,, az ebben a cikkben említett azon viták, amelyek ésszerű időn belül közvet­len konzultációk és tárgyalások út­ján nem oldhatók meg, a fent emlí­tett nemzetközi többoldalú szerző­désben rögzített eljárásoknak meg­felelően kerülnek rendezésre azzal a feltétellel, hogy az ezen többoldalú szerződésben vállalt kötelezettsé­gek az ilyen jellegű vitákra is vonat­kozzanak. (2) A Szerződő Felek arra törek­szenek, hogy amikor csak szüksé­ges, kétoldalú szerződéseikbe olyan előírásokat iktassanak be, amelyek alapján az ezen szerződések értel­mezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos vitákat a rendelkezésre álló vitarendezési mechanizmusok­nak vetik alá. 22. cikk Ez a Szerződés nem irányul har­madik államok ellen és nem érinti a Szerződő Felek valamelyikének más államokkal kötött két- és sokol­dalú szerződéseiből eredő jogait és kötelezettségeit. 23. cikk Ezt a Szerződést tíz évre kötik. Érvényessége ezt követően automa­tikusan meghosszabbodik újabb öt­éves időszakokra, amennyiben a Szerződő Felek egyike sem értesíti írásban a másik Szerződő Felet leg­alább egy évvel a Szerződés min­denkori érvényességének lejárta előtt felmondási szándékáról. 24. cikk Ezt a Szerződést mindkét Szer­ződő Fél alkotmányos előírásaival összhangban meg kell erősíteni és az a megerősítő okiratok kicserélé­sének napján lép hatályba. A Szer­ződő Felek megállapítják, hogy a Bukarestben, 1972. február 24-én aláírt „Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés a Magyar Népköztársa­ság és a Román Szocialista Köztár­saság között” hatályát vesztette. 25. cikk Ez a Szerződés az Egyesült Nem­zetek Szervezete Titkárságán az Alapokmány 102. cikkének meg­felelően nyilvántartásba vétetik. Készült: .....-n, az 1996. év ..... n apján két eredeti példányban, mindegyik magyar és a román nyel­ven, mindkét szöveg egyaránt hite­les. A Magyar Köztársaság nevében Románia nevében Melléklet Azon dokumentumok listája, melyekre a Magyar Köztársaság és Románia között a megértésről, az együttműködésről és a jószom­szédságról szóló Szerződés 15. cik­kének (1) b) bekezdése vonatkozik. 1. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet emberi dimenzióval foglalkozó koppenhá­gai találkozójának 1990. június 29- én kelt dokumentuma; 2. Az Egyesült Nemzetek Köz­gyűlésének a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló 1992. december 18-án kelt Nyilat­kozata (47/135. számú határozat); 3. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1201. (1993) sz. ajánlása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez kapcsolódó, a nemzeti kisebbségek jogairól szóló kiegészítő jegyzőkönyvről.* *A Szerzó'dő Felek egyetérte­nek abban, hogy az 1201-es aján­lás nem hivatkozik a kollektív jo­gokra és nem kötelezi a Feleket arra, hogy az említett személyek számára biztosítsák a jogot az et­nikai alapú területi autonómia speciális státusára.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom