Békés Megyei Hírlap, 1996. szeptember (51. évfolyam, 203-228. szám)

1996-09-18 / 218. szám

Meghalt Ormos! Péter, (p) Tegnap, 48 éves korában, hosszú szenvedés után elhunyt Ormosi Péter, a gyulai Körösi Vízgazdálkodási Társulat mun­katársa. Élete összefonódott az újságírással, a régi városi lapnál kezdett szakmánkkal ismerked­ni, majd rendszeresen írogatott lapunkba és a Gyulai Hírlapba. Személyében a Békés Megyei Hírlap külső munkatársát gyá­szoljuk. Ormosi Pétért pénteken délután két órakor kísérik utolsó útjára Gyulán, az új református temetőben. KIT-érdemérem, (t) Az Építéstudományi Egyesület a hét végén Miskolcon tartotta mille- centenáriumi kibővített ünnepi választmányi ülését, amelyen ha­tan képviselték a Békés megyei ÉTE-csoportot. A kétnapos ün­nepségen Meszléry Celesztin el­nök kitüntetéseket adott át. A Bé­kés megyei csoport kimagasló munkájának elismeréseként Kocsmáros Andrásné szervező titkár ÉTE-érdemérem kitünte­tésben részesült. Erdély! testvérek. (i) Zsadány testvértelepüléséről, a székelyföldi Erdőfüléről 43 sze­mélyes küldöttség járt a kö­zelmúltban az észak-békési köz­ségben. A Bencze Botond pol­gármester, Balázsi Dénes taná­csos és Nagy Zoltán lelkipásztor vezette erdőfülei csoport többek között részt vett a helyi címer­avató ünnepségen és ellátogatott Opusztaszerre is. Agyonlőtte magét, (k) A Bé­késcsabai Rendőrkapitányság egy 32 éves tiszthelyettese szeptember 14-én, a délutáni órákban, a me­gyei főkapitányságon szolgálati pisztolyával öngyilkosságot köve­tett el. Jobbról esett baleset, (k) Könnyű sérülést „hozott össze” magának az a 75 éves kerékpáros, aki tegnap 11.30-kor Medgyes- egyházán úgy indult el kerékpárjá­val az út közepéről, hogy a jobbról érkező személygépkocsinak nem adott elsőbbséget. Szembe kötősdi? (k) Körös- ladányban egy Renault személy- gépkocsi hirtelen megállt. A mö­götte haladó IFA ugyancsak. Ám jött szembe egy Barkas, melynek vezetője a felverődött cementpor­tól nem látott jól, s 14.30-kor neki­huppant a Renault-nak, sőt az IFA-ba tolta azt. Ketten könnyeb­ben megsérültek. A baleset jó más­fél órára megbénította az út for­galmát. „KEVESEBBET KÉR­DEZZ, OKOSABB LE­SZEL!” (A. Tolsztoj) MEGYEIKÖRKÉP Szórólap Mezőkovácsháza békés otthonaiba Bosszúhadjárat egy család ellen? Botrány szele lengi be ismét Mezőkovácsháza már-már bé­késnek hitt otthonait: tegnap reggel a település sok pontján elhelyezett, valamint több megyei és helyi vezetóTiöz és intéz­ményhez — köztük lapunkhoz is—eljuttatott szórólap hívta fel a város polgárainak figyelmét Sz. S. önkormányzati csoportvezető' és családja állítólagos dicstelen életvitelére, munkahelyi visszaéléseire. A röplapot — amelyen több, a családtagok magánéletét érintő' vád is olvasható—nem írták alá, illetve az aláírás helyén , Jóbarátok köre” szöveg olvas­ható. A névtelen írást — piaci nap lévén a városban — több százan olvasták, így a szöveg órák alatt beszédtémává vált. A család a történtekről nem kívánt nyilatkozni, határozot­tan elzárkóztak a szórólapon szereplő állítások sajtó útján történő bárminemű kommen­tálásától. Megkérdeztük az érintett házaspár munkahelyi vezetőit, hogyan vélekednek a történtekről? Az asszony főnöke egyelőre nem nyilat­kozott, Bakos István polgár­mester viszont a következő­ket mondta: — A testület mindenkép­pen foglalkozik az esettel, ezért felkértem a jegyzőt, szá­moljon be a csoportvezető munkájáról. Nem tudom el­dönteni, hogy a felhozott vá­dak igazak-e vagy sem. Ah­hoz, hogy valaki eljár biliár- dozni munkaidő után és meg­iszik néhány fröccsöt, semmi közünk, ami viszont az önkor­mányzatra tartozik, azt a leg­mélyebben megvizsgáltatom. Jó lett volna, ha a levélíró név­vel fogalmaz. Sajnálom, hogy ilyen előfordulhatott a város­ban. Mostanában tartottunk két falufórumot, a testületi ülések is nyíltak. Szeretnénk a városban megőrizni a nyugodt légkört, ezért a települést érintő kérdéseket jobb lenne a fórumokon tisztázni. Végül megtudtuk, hogy a család nagy nyilvánosság előtti rá­galmazás bűntettének elköve­tése és becsületsértés vétsége miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a rendőrkapi­tányságon, ahol a hírt megerősítették, és az ügyben megkezdték a nyomozást. (I) Szociális bomba ketyeg (Folytatás az 1. oldalról) — Hogyne, a több száz olda­las tanulmányt kiadni készü­lünk, a kutatásokat folytatni sze­retnénk és elküldjük a kormány­zati szervekhez, az ágazati mi­nisztériumokhoz és a parlamenti képviselőkhöz is. Figyeljék meg a döntéshozók a feszültségek legfőbb forrását, okait és keres­sék meg az enyhítésre szolgáló forrásokat. A települések jelen­tős részében a gondokat képtele­nek önmaguk megoldani. Az egyes települések általános szo­ciális helyzetét népességnagy­ság szerint is kategorizáltuk. Minél kisebb egy település, an­nál rosszabb a szociális helyze­te, a városok általában kedve­zőbb helyzetben vannak a köz­ségeknél. — Tudom, hogy a három me­gye KSH-intézménye folytatta a kutatásokat, de milyen példákat tudunk megyénkből felhozni? — Mi egy újszerű megközelí­tésben kutattuk a témát, termé­szetesen objektív alapokon, tel­jesen egzakt módon. Kérdés, hogy egy-egy települési önkor­mányzat elfogadja-e a módsze­rünket, igénybe veszi a tanulsá­gokat, figyeli a kiadványainkat? Az említett 14-féle mutató közül a megyei átlaghoz viszonyítva kedvezőtlenebb a helyzete, 10 körüli vagy feletti feltétel hiány­zik a következő településeken. A városok közül Battonyán, Bé­késen mutatkoznak ezek, a köz­ségek sorában Almáskamarás, Dévaványa, Dombegyház, Dombiratos, Geszt, Kevermes, Kétegyháza Kisdombegyház, Körösladány, Körösnagyhar- sány, Körösújfalu, Kunágota, Magyardombegyház, Medgyes- bodzás, Medgyesegyháza, Me- zőgyán, Okány, Pusztaföldvár, Pusztaottlaka, Sarkadkeresztúr, Végegyháza, Zsadány települé­seken nincs meg az általunk vizs­gált feltételek közül a legtöbb. Érdemes folytatni a kutatáso­kat, az arányszámok bizonyosan nem javultak a vizsgálat óta, pél­dául a munkanélküliséggel kap­csolatban jelentős negatív irá­nyú elmozdulásokat figyelhe­tünk meg. Központi segítség nélkül ezek a területek nemhogy felzárkózhatnának a többihez, hanem menthetetlenül lemarad­nak. Bede Zsóka Szűkös költségvetés, színvonalas oktatás Utoljára 1993-ban számolt be Bődi András igazgató a Czabán Samu Általános Iskola munká­járól Nagyszénás képviselői­nek. Az ott meghatározott fel­adatokról, azok megvalósításá­ról a következőket mondta a képviselő-testület hétfői ülésén: — Hogy a tantestület felké­szülhessen a nemzeti alaptan­terv bevezetésére, alkalmi mun­kabizottságot hoztunk létre. Ám aNAT ismert okokból való elha­lasztásával az érdemi munka csak az idén ősszel kezdhető meg. Ugyanezen okból elmaradt a szerkezeti átalakítás is. A megalakult iskolaszékben, amelynek működtetését az idő­közbeni törvénymódosítások nem teszik kötelezővé — a mai napig nem találja helyét az okta­tás-nevelés rendszerében. A je­lenlegi tanév feladata e kérdés rendezése. Iskolánk nem kerülte el a létszámleépítést, 7 állás szűnt meg, további leépítések remélhetőleg nem szükségesek. Jelenlegi szakos pedagógusellá­tottságunk ideálisnak mondha­tó. A tárgyi feltételek — bár ál­landó beruházások és felújítá­sok szükségesek — megfele­lőnek mondhatók. Hosszabb tá­von megtérülő beruházás szük­séges a felsősök iskolájánál, ahol a fűtési rendszer cseréjét kell megoldani. Elfogadható az eszközellátottságunk is, de a jövőben ehhez a szinthez ezt a költségvetési tételt feltétlenül növelni kell. Összességében elmondható, hogy javainkkal takarékosan gazdálkodva teljesíteni tudtuk költségvetési terveinket, miköz­ben minden kötelezettségünk­nek eleget tettünk, az oktató­nevelői munka területén szintén lehetőségünkhöz mérten igye­keztünk, s a jövőben is igyek­szünk színvonalasan teljesíteni — mondta Bődi András iskola- igazgató. j. K. 1996. szeptember 18., szerda / Útlevél helyett elég egy jegy a Forma—1-re? Varga István (MDF) Békés me­gyei képviselő kétszer is szerep­hez jutott a parlament e heti ülé­sén. Felszólalt a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény vitá­jában, ellenzéki létére kivétele­sen dicsérve az előterjesztést. Egyetértett azzal, hogy az úgy­nevezett fekete-foglalkoztatás, illetve fekete-munkavégzés fel­tárását szolgáló munkaügyi ellenőrzések eddig több külön­böző helyen és szinten megfo­galmazott szervezeti és eljárási rendjét egy törvényben kell összefoglalni, egyúttal szigorí­tani. Üdvözölte azt is, hogy a tárgyalt törvényjavaslat tartal­mazza a fekete-foglalkoztatás­hoz kapcsolódó fogalomrend­szert: rögzíti, hogy alkalmazása szempontjából ki minősül mun­kavállalónak és ki munkáltató­nak, mit jelent az úgynevezett foglalkoztatásra irányuló jogvi­szony, mit kell munkahelynek tekinteni. Képviselőnk megdi­csérte a Munkaügyi Minisztéri­umot is az elmúlt évek színvona­las törvényelőkészítő munkájá­ért. Egy kérdésben azt tette szóvá Varga István, hogy a határőrség helyettes szóvivője augusztus 10- én olyan tartalmú interjút adott a rádiónak, hogy minden további nélkül beengedik az országba, majd kiengedik azokat a szemé­lyeket, akik a Forma—1 futamra szóló jeggyel rendelkeznek, de otthon felejtették az útlevelüket, vagy az érvénytelen. Kuncze Gá­bor természetesen azt válaszolta, hogy az országba semmilyen belépőjeggyel nem lehet belépni, de a vonatkozó törvény végrehaj­tási rendelete különös méltány­lást igénylő esetben felhatalmaz­za a határőrség országos parancs­nokát arra, hogy eltérjen a sza­bálytól. Ilyen esetben azonban a határőröknek hitelt érdemlő mó­don meg kell állapítaniuk a belépő személyazonosságát. A Forma—1 előtt néhány ilyen esetről volt szó. A belügyminisz­ter szerint a helyettes szóvivő nyi­latkozatából valóban az derült ki, hogy sem a körülményeket, sem az adott eseteket nem ismerte megfelelően. S.Á. Terítéken az egészségügy Békéscsaba képviselő-testületé­nek őszi első közgyűlésén több­ségében egészségügyi témák ke­rülnek a képviselők elé, ezek kö­zött viszont jó néhány érdekes előterjesztéssel találkoztunk. Szerepel a napirendek között például a városi gondozóintéze­tek kórházban történő elhelye­zése, beszámoló az ápolási osz­tály kialakításáról (illetve nem kialakításáról, hiszen ez nem jö­hetett létre), valamint egy Bé­késcsabán építendő nyugati rendszerű nyugdíjas-szálloda tervéről is. Ismét szóba kerül a kórház energiaellátása, hiszen — az előterjesztés szerint — az intéz­mény vezetését több potenciális tőkebefektető kereste meg aján­latokkal: ezek között szerepel a geotermikus energia és egy gáz­motoros turbina létrehozása is — ez utóbbi az a bizonyos kiserőmű, melynek híre terjedt mára városban. Az egészségügyi témák után a költségvetés első félévét vizs­gálják, illetve módosítják a má­sodik félév számait, majd beje­lentések kerülnek sorra. A. Gy. Községi zászló a szakképzőnek Hétfőn a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Inté­zetben, a szabadkígyósi kastély könyvtártermében tartotta kihe­lyezett ülését Szabadkígyós képviselő-testülcte. A helyszín kiválasztása nem volt véletlen, hiszen az intézet 75 éves fennál­lása jubileumi ünnepségének al­kalmából a község zászlót ado­mányozott az iskolának, és a na­pirendi pontok között szerepelt a szakképző intézet munkájáról szóló tájékoztató is, melyet dr. Komáromi István, az iskola igazgatója tartott. A tájékoztató meghallgatása után a testület kérte az intézetet, hogy a jövőben lehetőségeihez mérten biztosítson munkalehetősége­ket a településen. Az 1996. évi költségvetés az első lakáshoz jutók támogatásá­val, az útalapok karbantartására szánt pénzösszeggel módosult. Az önkormányzat ezenkívül tá­mogatja a sportkört, a kábeltévét és az orvosi lakások átalakítását is. A bejelentések között szere­pelt az október elsejével induló fogászat és a második háziorvo­si körzet indulása. A napirendi pontok között szerepelt még egy tájékoztató az idősek klubjának munkájáról, valamint zárt ülé­sen fellebbezéseket vitattak meg a képviselők szociális ügyek­ben. K. A. Nincs botrány? Csinálunk! Avagy: egy pillantás (azaz Blikk) az „objektív” sajtóra Battonyán tegnap délelőtt már nem lehetett hozzájutni a Blikk című országos bulvárlap hétfői számához. Nyilván nem véletle­nül ugrott meg a lepedőnyi újság iránti kereslet. Az öles betűkkel szedett első oldali cím azt harsogja, hogy „S. O. S.-jel jött az S. O. S.-faluból.” Az alatta lévő írás(?) így kezdődik: „Megalázzák a gyermekfalu árváit a szerb iskolában — állították.” Hogy kitől jött a vészjelzés, és hogy kik és mit állítottak, ennek próbáltunk utánajárni Battonyán. Krumpli — nem grenadírmarshoz Hétfőn hajnalban bejelentés ér­kezett a mezőberényi rendőr­őrsre, hogy éjjel a Start Agro Bt. raktárából az értékesítésre elő­készített burgonyából húsz zsák eltűnt. Kiderült, hogy az elkö­vetők gépkocsival jártak a hely­színen, a térvilágítás kikapcso­lásával . nagyon gyorsan és csendben dolgoztak, a raktár aj­taját a zárba illő kulccsal nyitot­ták ki, s a krumplit nem grenadír­marshoz, vagyis krumplis tész­tához szánták. A nyomozók még a tényeket rögzítették, amikor valakitől értéklelhető „fülest” kaptak. Nyomban utána is néztek az illetőnek, akit a munkahelyéről állítottak elő, ugyanis ott dicse­kedett „hőstettével”. A gyanúsí- tottH. M. (34 éves, mezőberényi lakos) elmondta, hogy két társá­val követte el a lopást, s a beve­tés előtt néhány korty itallal dop­pingolták magukat. Az ügyben a vizsgálat folyik. (z) A több mint 200 éves múltra visszatekintő és hihetetlen erő­feszítések árán ismét magára ta­lált szerb általános iskola tanári szobájában Roczkó Krisztina igazgató, Sztankovity Ilona szerb szakos tanárnő és Mádi István faluvezető társaságában ülünk. Mindhárman sápadtak, remeg a kezük és a hangjuk. — Ami a TV Objektív című műsorában elhangzott, és amit itt leírtak, szemenszedett hazug­ság — mondja Roczkó Kriszti­na. — Hogyan és miért aláznánk meg ezeket a gyermekeket? Ha így lenne, hogyan várhatnánk el, hogy bennünket mint nemzeti­ségieket elismerjen a környeze­tünk? Ez egyszerűen létezhetet- len. Arról nem is beszélve, hogy a 60 tanulónkból 9 az S. O. S.- falu lakója. A faluvezető, illetve az anyukák kérték, hogy hoz­zánk írathassák őket. Nem ér­tem! Nem értem! Nem értem! Talán nem is az iskola volt a célpont, hanem az, hogy lejáras­sák a szerbeket? Háromszáz éve élünk itt békében a románokkal és a magyarokkal. Ha ilyen va­dak lennénk, azt a többi gyerek óhatatlanul elmondaná otthon a szüleinek, botrányainktól lenne hangos a város. Ezzel szemben évről évre nő a hozzánk beíratott gyermekek száma. Sorra teszik le 90 százalék fölötti ered­ménnyel a közép- és felsőfokú nyelvvizsgát. A cikkben sze­replő Melinda másodikos korá­ban került hozzánk, ragyogó te­hetség, javasolni fogjuk nyelv­vizsgára. Sztankovity Ilona több mint két évtizede van a pályán, 5 év­vel ezelőtt menekültként érke­zett Battonyára. Készséggel so­rolja „vasszigorának” megnyil­vánulásait: — Megkövetelem minden ta­nítványomtól a felnőtteknek való köszönést, az órai és az órán kívüli viselkedést, a házi felada­tok elkészítését, a rendszeres ta­nulást. Még gondolatban sem osztom őket magyarra,-szerbre, katolikusra, ortodoxra, csak jó és rossz tanulóra. Mindet szere­tem, de Melindát például imá­dom, mert rendes, becsületes, szófogadó, szorgalmas. Ha te­hetném, örökbe fogadnám... Az Objektív adását nem láttam, mert nincs tévém, viszont telefo­non beszéltem a cikk szerző­jével. Közölte: a főnöke beleja­vított az anyagába, a megjelent írás nem azonos azzal, amit ő leadott. Csakhogy ezt itt nem tudja senki, és nem tudja a Pé­csett tanuló kislányom. Úristen! Mit gondol az anyjáról, ha társai orra alá dugják a lapot!? — Az Objektív stábja 4-5 órát dolgozott a jubiláló gyer­mekfaluban — folytatja a tör­ténetet Mádi István. — A 2 órányi anyagból összeállítot­tak egy 6 perces blokkot a leg- karcosabb részekből. Az Ob­jektívben István például arról beszélt, hogy őt a szülei hoz­ták a faluba, apukája gyilkolt, és jelenleg börtönben van. A nevelőanya kérte: ez a-rész semmiképpen ne kerüljön képernyőre, mert István egy­szerűen fantáziáit, egy másik gyermek élettörténetét adta elő. Az Objektív-adás aztán meglódította az újságírók fan­táziáját is: a Színes Vasárnap például azt írja, hogy a falu­vezetőnek nem lehet felesége, holott a faluvezető csakis csa­ládos ember lehet. Az országos sajtóorgánu­mokban megnyilatkoztatott S. O. S.-gyermekek anyja, Balázs Margit kis híján lecsapja a tele­fonkagylót: — Megfogadtam: újságírót nem engedek a gyermekeim közelébe! — mondja keserű­en, aztán — miután megterít 9 tagú családjának — mégis rá­áll egy személyes beszélgetés­re. Elmondja: a nagyobbakat rettenetesen bántja a dolog, a nyilatkozó tizenegy éves kis­lánya viszont mit sem érzékel az egész felhajtásból. Egyéb­ként a pesti újságíró nem járt a faluban, cikkét az Objektív adá­sa alapján írta. Igaz, telefonon érdeklődött tőle is, és a szerb iskola igazgatónőjétől is. Neki, a nyolc gyermeket nevelő anyá­nak megígérte: megjelenés előtt lefaxolja a cikket. A fax nem érkezett meg Battonyára, csak a Blikk tegnapi száma. Ménesi György

Next

/
Oldalképek
Tartalom