Békés Megyei Hírlap, 1996. szeptember (51. évfolyam, 203-228. szám)

1996-09-18 / 218. szám

Bosszúhadjárat egy család ellen? Tegnap reggel szórólap hívta fel a mezőko­vácsházi polgárok figyelmét egy önkormányzati csoportvezető állítólagos visszaéléseire. (3. oldal) Családi magazin melléklet I-IY oldal Arccal az előtérben Szlota Andrással, a békéscsabai Munká­csy Mihály Múzeum kiállításrendező­jével pályájáról beszélgettünk. (6. oldal) 1996. SZEPTEMBER 18., SZERDA ÁRA: 29 FORINT (3,50 FORINT ÁFÁVAL) LI. ÉVFOLYAM 218. SZÁM telefonon is megrendelheti! Hívja a 66/453-710-es telefonszámot! Kézbesítőnk felkeresi Önt. Két védett ház Békés központjában: az egyik 1866-ban, a másik néhány évvel később épült FOTÓ: SZEKERES ANDRÁS Népi építészeti tanácskozás Munkatársunk jelenti Brüsszelből: Belgium hídszerepe a csatlakozásban Békés nem dúskál műemlékek­ben, viszont számos műemlék- jellegű és városképi szempontból fontos épülettel rendelkezik, s szép számmal lelhetők fel itt a népi építészet emlékei, melyek­nek egy része védett, s újabb két épület kerül hamarosan védelem alá. Talán a feltárt, az utókornak megmentett helyi értékek adták annak idején az ötletet a szerve­zőknek a még meglévő építészeti kincsek felkutatására, bemutatá­sára. Két évtizede senki sem ál­modott arról, hogy egyszer Euró- pa-szerte ismert, elismert mű­helymunka folyik majd a Kettős- Körös partján fekvő alföldi város­kában. A kétévente megrendezésre kerülő tanácskozás az idén jubile­umi jellegű, ugyanis három na­pon át, immáron tizedik alkalom­mal randevúznak itt — lehetnek vagy 150-en — muzeológusok, néprajzkutatók és építészek. A X. Országos Népi Építészeti Ta­nácskozás a „Helyreállított népi műemlékek a Kárpát-medencé­ben” címet viseli, s a Városháza ad otthont a rendezvénynek. A hazai résztvevők mellett érkeztek vendégek Romániából, Szlová­kiából, Jugoszláviából, Olaszor­szágból és az USA-ból. A vendé­geket Pataki István, Békés pol­gármestere köszöntötte, aki a vá­ros nevében átvehette Kalmár Pétertől, az Országos Műemlék- védelmi Hivatal elnökétől ,A Magyar Műemlékvédelemért" elnevezésű emlékplakettet. A háromnapos rendezvé­nyen tizenegy hazai és öt kül­földi előadás hangzik el, így egyebek között szó lesz a népi műemlékek, valamint tájhá­zak helyreállításáról és meg­maradásáról, a szabadtéri múT zeumok hitelességéről, az er­délyi, a vajdasági, a burgen­landi, a kárpátaljai, a romániai és a szlovákiai népi műemlé­kek helyzetéről. A tanácsko­zás résztvevői holnap Tót­komlós és Gyula nevezetessé­geivel ismerkednek. —szekeres— Hírek Közművelődési képzés, (y) Háromnapos továbbképzés kezdődött tegnap Szana- zugban főhivatású közmű­velődési szakemberek részé­re. A képzést dr. Pap István, a megyei művelődési központ igazgatója nyitotta meg. A háromnapos képzés célja, hogy a résztvevők, elemezve a művelődési házak aktuális problémáit, módszereket, eszközöket kapjanak azok megoldására. Nagy Imrét idézik, (f) Rendhagyó irodalomórát szervezett szeptember 19- én, csütörtök délután 13 órá­ra a békéscsabai Nagy Imre Társaság. A Rózsa Ferenc Gimnáziumban (Andrássy út 56.) a mártír miniszterel­nök unokái, Jánosi Ferenc és Benedekné Nagy Katalin rendhagyó irodalomórát tar­tanak. Az előadás nyitott, va­gyis bárki jelen lehet — csak háromnegyed 1 óráig jelezze részvételét az iskolában. Kukoricafajták, (r) Az OKI Agropark, a Hidasháti Rt. és a KUK-95 Kft. kukoricafajta-bemuta- tót tart Szarvason. Az érdeklődőket a rendezvény házigazdái szeptember 19- én 10 órakor várják az Öntö­zési Kutató Intézetben. A megnyitót követően a szak­emberek innen indulnak a KUK-95 Kft. által forgalma­zott harminc kukoricafajta szántóföldi bemutatójára. Számítógépes oktatás, (r) Az idei tanévtől a kétsopronyi általános iskolában is oktat­nak számítógépes ismeretet. Az új tantárgyat egyelőre csak a hetedikesek tanulják. Az iskola e célra pályázati pénzekből három-új számító­gépet vásárolt. Az intézmény a pedagógusok önképzését tá­mogatandó, a helybéli óvodai és iskolai alkalmazottakat in­gyenes számítógépes tanfo­lyamra várja. Két hatalmas oroszlánszobor vi­gyázza II. Albert belga király „birodalmát” Brüsszelben. Aki előtt megnyílnak a hatalmas ka­puk, nem léphet a fűre, nem fényképezhet, azonnal igazol­tatják s ha a neve nem szerepel a protokoll-listán, ki sem szállhat az érkező járműből. Mégis sze­rencsés ember, mert azon keve­sek közé tartozik, akik kerítésen belülről pillanthatják meg a 62 esztendős uralkodó rezidenciá­ját. A Göncz Árpádot kísérő hi­vatalos sajtódelegáció annyit te­hetett még, hogy egy-két percig filmezhette, fotózhatta a rövid ideig megjelenő királyt és ven­dégét, a magyar államfőt, —A szociális helyzetet befolyá­soló településhálózati, demog­ráfiai jellemzőket elemeztük — tájékoztat a kutató —, figye­lembe véve a gazdasági helyze­tet, az infrastrukturális ellátott­ságot, a legfontosabb szociális gondokat és a kezelésükre hasz­nálható módszereket. Pályázat segítségével végeztük a kuta­tást. Kimondva vagy kimondat­lanul szociális bomba ketyeg az ország népessége alatt, amely nem minden területet veszélyez­tet egyformán, a hátrányos hely­zetű megyéket határozottabban. Az általános, a regionális, a tele­pülési szociális helyzetet hason­lítottuk össze. Tiszántúli válság­régióban élünk, erről mindenki visszasétálva pedig az újságírók lopva kattinthattak még gépük­kel, s megörökíthették a palotát, a körülötte látható mesés ligetet, amelyben olyan puha, üde zöld a gyep, amilyen talán a képzelet­ben sincs. Göncz Árpád hivatalos prog­ramja keretében többek között találkozott Jean-Luc Dehaene belga miniszterelnökkel. Négy- szemközti beszélgetésük során a magyar—belga kapcsolatok­ról, az észak-atlanti szerveze­tekhez való csatlakozásról ejtet­tek szót, Dehaene hangsúlyozta, hogy Belgium a híd szerepét akarja betölteni Magyarország és az Európai Unió, illetve a tud. Vannak a szociális problé­mák finanszírozási rendszeré­ben ezt figyelembe vevő mód­szerek, de nem elég árnyaltak. Az, hogy az elosztás, a forrás- biztosítás milyen mértékben áll szinkronban a tényleges feszült­ségekkel, ez is a kutatásunk ré­sze volt. — Ha még Szabolcs is ide­kapcsolódott volna, Ón szerint a szociális problémák tarka sere­gével és az országot sújtó élet­színvonal-csökkenés legsűrűbb változataival találkoznak. Azért így sem lehetett egyszerű. — A három megyében 550 települést vizsgáltunk 14-féle szempont alapján. Ezek közül hivatalosan 290 tartozik az el­NATO között a csatlakozási fo­lyamatban. Ennek keretében fel­ajánlja közvetítő szerepét, a brüsszeli infrastruktúrát, s átad­ja tapasztalatait hazánknak, lob­bizik Magyarországért. A mi­niszterelnök köszönetét mon­dott Göncz Árpádnak az IFOR- kötelékben lévő belga alakula­toknak nyújtott magyar segítsé­gért. A vendéglátó elismeréssel beszélt Magyarországnak az IFOR-ban végzett tevékenysé­géről, s méltatta a magyar—ro­mán alapszerződést. (Ehhez csatlakozva a parlamentben a szenátus és a képviselőház veze­tői is gratuláltak a köztársasági (Folytatás a 2. oldalon) maradott és 260 a nem elmara­dott kategóriába. Három fő cso­port szerint: a családok szociális helyzetét jellemző mutatók, a munkaerőforráson kívüli népes­ség és nyugdíjasok mutatói, va­lamint a munkanélküliség, az adózás mértéke és a pénzbeni szociális támogatás mutatói alapján elemeztünk. Változatos a kép, nálunk például az elörege­dés a jellemző, Borsodban ma­gas a fiatalok aránya, sok az ap­rófalu (halmozottan jelentkező szociális problémákkal). Az in­formációs lehetőségeket felde­rítve a, könnyebben vagy nehe­zebben megszerzett adatokat számítógépes módszerrel rögzí­tettük. Szerintünk igen értékes dokumentációs bázis alapjait te­remtettük meg így. — Elérhető lesz ez a tanul­mány mások részére is, esetleg az önkormányzati vezetők fel­használhatják tanulságképpen vagy saját településük fejleszté­si lehetőségeit, útjait kutatva? (Folytatás a 3. oldalon) Szociális bomba ketyeg Központi segítség nélkül lemaradnak a hátrányos helyzetű települések Napjainkban tartott előadást a Magyar Tudományos Akadémia alapítvánnyá alakult tudományos fórumán, az Országos Kiemelé­sű Társadalomtudományi Kutatások országos konferenciáján dr. Végh Zoltán, a Központi Statisztikai Hivatal Békés Megyei Igazga­tóságának igazgatója. A téma, három megye (Békés, Borsod- Abaúj-Zemplénés Nógrád) szociálisfeszültségeinek térségi megje­lenése az 1993-as adatok alapján. A testvérintézmények (megyei KSH-k) végezték a kutatást, témavezető dr. Végh Zoltán. Anya- és csecsemővédelem Ma délelőtt kezdődik Gyulán, az Erkel Művelődési Házban a me­gyei tisztiorvosi szolgálat és a Nestlé Hungária Kft. közös szer­vezésében egy tudományos ta­nácskozás az anya- és csecse­mővédelem témakörében. A várandós gondozás és rendellenességek vizsgálatáról, gyógyításának hatékonyságáról dr. Jakubecz Sándor, a gyermek- ellátá^ól dr. Márkus Vera, az 1995. évi védőnői munkáról Komlósi Kálmánná, a terhes nők tápláltságáról dr. Antal Magdolna, a Nestlé cég' táplálási programjáról dr. Bódi Piroska, jelentőségéről a csecsemőtáplá­lásban Hanzef Lajos tart elő­adást. Csecsemő- és gyógy- tápszereket mutat be Molnámé Szalka Ágota tudományos képviselő. (d) Vissza, ami védett! Józan parasztésszel már akkor ki lehetett következtetni, ami­kor a javaslat megszületett a természetvédelmi területek kárpótlásba adására, hogy ez lehetetlen és tarthatatlan hely­zetet teremt. Hogyan, s miként kezdődött, úgy 1992-ben a ter­mészetvédelem alatt álló terü­letekért dúló harc, nos, ez egy külön történet, bonyodalmas és politikai töltetű. Lényeg a lé­nyeg: az Alkotmánybíróság 1994 májusában kimondta, hogy a védett területek magán­kézbe adása alkotmányellenes. Mégis, majd’ másfél eszten­dőnek kellett eltelnie, mire az Országgyűlés—1995 októbe­rében — új törvényt alkotott „A védett természeti területek védettségi szintjének helyreál­lításáról” . Ez pedig, leegyszerűsítve a témát, a védett földek állami tulajdonba vételét, visszavá­sárlását, „visszaállamosítá­sát” jelenti. Az országgyűlés a rendezéshez együttesen fél- milliárd forintot különített el az idei évre a 6 nemzeti park és 3 természetvédelmi igazgató­ság — közöttük a Körös— Maros-vidéki Természetvé­delmi Igazgatóság — számá­ra. Ez a kezdet—a parlamenti döntés szerint ugyanis hat év alatt kell a témában érintett 250 ezer hektárnyi védett te­rületet kisajátítani. Az első három évben a mezőgaz­dasági szövetkezetekkel pró­bálnak zöldágra vergődni, lehetőleg békésen megegyez­ni a megváltási árban. A hosszú nekikészülődés után, merthogy a végrehajtási rendelet több, mint fél év után született meg végre, most pár hónap alatt kell az idei évre rendelkezésre álló 500 milliót felhasználnia a természetvé­delemnek. A Körös—Maros­vidéki Természetvédelmi Igazgatóság már a nyáron megkezdte a törvény végre­hajtását szolgáló előkészítő munkát, sikerült megállapod­niuk a szövetkezetekkel, mégpedig a természetvéde­lem szempontjából a legfon­tosabb, fokozott védettség alá tartozó területeken, amelyek a leendő nemzeti park részét ké­pezik. Úgy tűnik, egy kis ütköze­tet most megnyert a termé­szetvédelem. Tóth Ibolya Egységes fellépést sürgetnek A Békés Megyei Mezőgaz­dasági Termelők és Szövetke­zők Szövetségének elnöksége tartott kihelyezett ülést tegnap délelőtt Mezőkovácsházán az Új Alkotmány Mgsz székházá­ban. Az ülésről Győrfi Károly, a szövetség titkára adott össze­foglalót. Az elnökség áttekintette az időszerű mezőgazdasági munká­kat, a terméseredményeket, az ál­latállomány alakulását, valamint az állattenyésztés ügyében tartott nyári érdekképviseleti akciókat. A sertés-, szarvasmarha- és ba­romfitartás érdekében több javas­latra került sor, egyelőre azonban kevés sikerrel, mert — mint az a vitából is kiderült — netű javult a helyzet. Az agrárszabályozás nagy érdeklődést váltott ki, ame­lyen belül az agrártámogatási rendszert az ágazat állami beavat­kozásának, de nem egyetlen esz­közének kell tekinteni. Azokat a kedvezményeket, amelyek nem csak a mezőgazdasági tevékeny­séget, hanem a mezőgazdaságból élőket szolgálják, az agrárvona­lon lehet eljuttatni az érdekeltek­hez. Ma már több forrás adott, de ezekből kevés és nem koordinál­tanjut el a megcélzottakhoz. Mint mondta, az állattartás helyzete katasztrofális és nem látnak a jövő évi szabályozásban sem ki­utat. A vágóállat és hús termékpá­lyával kapcsolatban is sok hozzá­szólás volt, melynek következte­tésében az államtól várják a sza­bályozott, biztonságos piacot. Végül a szövetség saját feladat­ként határozta meg e témában a megbízható adatgyűjtés, infor­máció és a szervezett, egységes fellépés szükségességét. H.M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom