Békés Megyei Hírlap, 1996. szeptember (51. évfolyam, 203-228. szám)
1996-09-16 / 216. szám
GAZDASÁG 1996. szeptember 16., hétfő A Hunguard Float stratégiai pont a Guardian világcég munkájában Orosháza megerősítést kap Luxemburgban Sápi Lajos: „Az európai központban elégedettek az orosházi gyár teljesítményével, és számítanak ránk ” archív felvétel A kunágotai gazdakör négy esztendeje Brüsszel és Luxemburg a gazdasági kapcsolatok szempontjából legalább olyan fontos Magyarország számára, mint a politikai célok tekintetében. Jól tükrözi ezt a megfontolást Göncz Árpád köz- társasági elnök ma kezdődő belgiumi és luxemburgi programja, amelyben kitüntető helyet kaptak a gazdasági, pénzügyi tárgyalások. Az államfői látogatás egyik fontos állomása a Guardian amerikai síküveggyár európai központja Luxemburgban, így nyilvánvalóan nem véletlen és nem váratlan, hogy az orosházi Hunguard Float üveggyár is a figyelem középpontjába kerül. Sápi Lajos ügyvezető igazgató a múlt héten néhány napot Luxemburgban töltött — tagja a Göncz Árpádot kísérő üzletemberi delegációnak is —, így első kérdésünk is a közelgő eseményhez kapcsolódott: — Igazgató úr, az előző napok az elnöki látogatás előkészítése jegyében teltek Luxemburgban, s ezért utazott hamarabb az európai központba? — Nem ez a cél volt az elsődleges, üzleti megbeszéléseket folytattunk, a vállalati stratégia kialakításán dolgoztunk — válaszolt Sápi Lajos. — Bizonyos értelemben természetesen foglalkoztunk az elnök úr látogatásával, sorra vettük, mit célszerű a programjába iktatni. Eldőlt, hogy az államfő nem egy float-üveggyárat — hiszen három évvel ezelőtt megtekintette az orosházit —, hanem a Guardiannak Európában a legmodernebb, gépkocsiüvegeket készítő gyárát keresi fel. — Két évvel ezelőtt jelentős fejlesztésnek lehettünk szemtanúi az orosházi gyárban. Mi történt Önöknél azóta? — Az akkori fejlesztés mértékében jelentős volt ugyan, de a mi életünkben nem tekinthető, kiugrónak. Az utóbbi két évben teljes a kihasználtsága vágott- és csiszolt- üveg-előállításunknak, ily’ módon agyár profitábilisanteimel. — Milyen sikereket mondhat magáénak az Orosházán gyártott síküveg? — A nehéz gazdasági körülmények ellenére tartjuk a pozícióinkat a piacon, számtalan országba exportálunk. Törekvéseink szerint erőteljesen megmaradtak — sőt, fejlődtek — a piacaink a gépjárműüveg-eladás- ban, s ez nem kis dolog, hiszen ebben a körben különlegesen jó minőségű termékre van szükség. Gépjárműüveg-gyártáshoz alapüveget jelentős mennyiségben adunk el Belgiumban, Franciaországban, Angliában, Olaszországban. — Az a remény megvalósult, hogy a kelet-európai piacot az orosházi üveggyár látja el termékeivel? — Olyan mértékben, hogy ma Magyarországgal együtt termékeink 55—60 százaléka Kelet-Európába megy, tehát vezető helyet értünk el. Hazánkon kívül a volt Jugoszlávia és Románia jelentős vevőnk, nem mellékes, hogy szállítási távolság szempontjából ezek az országok számunkra kedvezőek. — Göncz Árpád látogatása várhatóan milyen hatással lesz az orosházi gyár és a luxemburgi központ kapcsolatára? — Azt hiszem, csak erősíteni tudja, hiszen nagyon jó és szoros a kapcsolatunk az európai központtal . Az elnök úr személyesen is hallhatja kinti kollégáimtól, hogy elégedettek az orosházi gyár teljesítményével, és láthatja, számítanak ránk, s teljesen beintegrálódtunk a világcég munkájába. L. E. Kunágotán négy éve alakult a gazdakör helyi kistermelők összefogásával. Mit jelentett önöknek ez a négy esztendő? — kérdeztük Gázon Mihály elnököt. — Tulajdonképpen két mezőgazdasági vállalkozó, Fü- löp István és Balázs Zoltán kezdeményezésére az akkori földrendező bizottsággal karöltve döntöttünk arról, hogy valamiképpen társulni kellene. Tizenegy alapító földtulajdonos, akik úgymond „kicsöppentünk” a szövetkezetből, összeültünk és elbeszélgettünk. Abban egyetértettünk, hogy egyedül nehéz boldogulni, ezért segíteni kell egymást. Jelenleg 38 tagunk van és a minimális fenntartáshoz szükséges tagdíjat 1000 forintban határoztuk meg. :— Hogyan kezdtek munkához? — Az első két év az egymás közötti beszélgetés, a szakmai tapasztalatok cseréje volt. Láttuk, milyen nehezen kezdtek termelni az emberek, mivel kevés tőkével és újfajta piaci viszonyokkal kellett megbirkózni. Első lépésként próbáltunk kapcsolatokat kiépíteni a mezőgazdasághoz kapcsolódó cégekkel, más társadalmi szervezetekkel és a termeléshez szükséges információkat beszerezni. — Mi a legelterjedtebb növényféle? — Közkedvelt a búza, kukorica, cirok, de néhányan vetettek árpát, napraforgót, borsót és más növényfajtákat is. A kézigényes fajták visszaszorultak, mert nehezebb a piackeresés, gyakran a szerződéskötés sem megbízható. A faluban nincs mindenkinek eszköze, ezért a szolgáltatások terén is segítjük egymást. A növények mellett többen sertés- és tehéntartással is foglalkoznak, hisz régi tapasztalat, hogy a megtermelt terményt leghasznosabb „bőrbe kötni”. Bár a mai felvásárlási árakkal ez is kérdésessé válik. Jó lenne, ha minél többen csatlakoznának hozzánk— hangsúlyozta—, és szeretnénk, ha a termelés eredményeiből mind többen, minél többet tudnának visszaforgatni a család és a kis gazdaságok fejlesztésére. H. M. A Békéscsabai Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központban (BRMKK) 1996. augusztusban befejezett képzési programok Képzési program Létszám Végzett hallgatók Képesítés lakóhelye Javasolt munkakörök és feladatkörök Elektronikus és mechanikus vagyonvédelmi 12 fő Mezőberény, Szarvas, OKJ 0947449029001 Csanádapáca, Elek, Békéscsaba, Kondoros, Kétegyháza, Mezőkovácsháza, Okány, Füzesgyarmat, Békés, Orosháza, Sarkad, Csorvás Vagyonvédelmi rendszerszerelő, elektronikai műszerész PC-START számítógépkezelő 16 fő Békéscsaba, Lökösháza, OKJ 4713139139003 Sarkad, Csabacsüd, Orosháza, Békés, Gyomaendrőd, Gyula, Körösújfalu, Csárdaszállás Számítógép-kezelő Számítógépes szoftverüzemeltető 16 fő .Békéscsaba, Orosháza, OKJ 4743139132003 Békésszentandrás, Elek, Szarvas, Gerendás, Kétegyháza, Vésztő, Nagykamarás, Gyula, Békés, Nagyszénás Számítógépes szoftverüzemeltető További információ személyesen a Békéscsabai Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ információs és marketingosztályán kérhető: Békéscsaba, Kétegyházi út 1. Telefon: (66) 445-040. Magad uram,... A KSH által végzett felmérés szerint a nonprofit szervezetek száma 1994 végén meghaladta a 40 ezret. Ösz- szesen 144,1 milliárd forintos bevételre tettek szert, amelynek több mint fele alap- és vállalkozási tevékenységükből származott. A legjelentősebb finanszírozási források a magán- támogatások voltak, második a költségvetés, s csak ezek után következnek a kamat- és hozam-, illetve a vállalkozási bevételek. Ez a bevételszerkezet feltűnő módon különbözik a fejlett országokban megfi- gyelttől. Ott ugyanis az állami támogatások mértéke 40 százalék fölötti, a magán- támogatásoké pedig alig 10 százalékot tesz ki. Külföldiek a BUX piacán A Magyar Nemzeti Bank szeptember 30-tól engedélyezi a külföldiek részvételét a Budapesti Értéktőzsde indexének (BUX) határidős kereskedelmében. A BÉT körülbelül egy éve vezette be a jelentősebb részvények összességét és ezzel együtt a piac megítélését jellemző mutató határidős kereskedelmét. Az indexkereskedelem egyike a pénzügyi befektetések kockázatát csökkentő új eszközöknek. Segítségével a részvényvásárlók és eladók korlátozhatják abból adódó kockázatukat, hogy a részvények árfolyama számukra előnytelenül is változhat, mire eladni vagy venni kívánnak belőlük. Az állam ma sem jó tulajdonos Hoz-e változást a készülő hitelintézeti törvény, a bankprivatizáció és a manapság ismét sokat vitatott bankkonszolidáció a Bankfelügyelet munkájában? Tarafás Imrét, az intézmény júliusban kinevezett elnökét kérdeztük.- A Bankfelügyelet a jövőben nagy figyelmet fordít a helyszíni vizsgálatokra, folyamatosan elemzi a bekért adatokat és azt, hogy jók-e a vizsgálati módszerek. Január elsejétől lép életbe az az előírás, amely a hitelfelvevő tájékoztatására vonatkozik. A rendelkezés célja elkerülni, hogy az ügyfél az utolsó pillanatban tudja meg, milyen mértékben terhelik számlájára a bank költségeit. Tarafás Imre egyéb változásról egyelőre nem nyilatkozott, mondván időre van szüksége. A honi bankszakma és felügyeletének felkészültségéről elmondta: mindkettő hagy maga után kívánnivalót. A kétszintű bankrendszer kialakulásától kezdve érezhető a fejlődés, amelyet mind az 1991-ben elfogadott banktörvény, mind a bankkonszolidáció segített. A bankprivatizáció nem halogatható, hiszen már bebizonyosodott, az állam ma sem jó tulajdonos. Sőt az is kiderült, hogy az állami ellenőrzés sem eléggé hatékony, pedig három tekintélyes szervezetnek - a Bankfelügyeletnek, a jegybanknak és az APEH-nek is — feladatkörébe tartozna ez a tevékenység. A külföldi tulajdonosok forradalmi gyorsasággal fogják bevezetni a fejlett pénzügyi technikákat és innovációkat. Éz igen komoly kihívás lesz a hazai bankok számára. A hitelintézeti törvény kapcsán elmondta az elnök: a tervezet két változata közül az egyik szerint a bankrendszer specializált maradna, a másik univerzális szolgáltatásokra - például értékpapírok forgalmazására - is feljogosítana. A kormány egyelőre elvetette a teljes körű szolgáltatás lehetőségét. Viszont zöld utat adott az univerzális bankrendszernek azzal, hogy első lépésként beengedte a bankokat az állampapírok piacára, ami önmagában előre vetítheti a két felügyelet összevonását is. Szakmai szempontból azonban ez nem feltétlenül szükséges. Ám ha külön maradnak, mindenképpen javítani kell a felügyeletek együttműködését. Bozsó Bea Amit a piacon sose látunk A nagyközönség kedvezményes áron akár vásárolhat is Aki kíváncsi rá, hol tart ma a kertészet fejlődése, az meggyőződhet róla szeptember 20. és 22. között a Hortus Hungaricus Nemzetközi Kertészeti Szakkiállításon és Vásáron. A szigetszentmiklósi Flora Hungária, nagybani virágcsarnok hétezer négyzetméteres területén több mint 200 hazai és külföldi cég mutatja be termékeit. A legnagyobb számban megjelenő német kiállítók mellett holland, francia, olasz, dán, spanyol, görög, izraeli, sőt kínai és kolumbiai cégek is képviseltetik magukat. A kiállítás a kertészet széles skáláját reprezentálja: a zöldség-gyümölcsféléktől, a vágott és cserepes virágoktól kezdve a dísz- és gyógynövényeken, növényvédő szereken, korszerű kerti kisgépeken át egészen a szakkönyvekig, csomagolóanyagokig, marketingtevékenységig bezárólag minden megtalálható. A szakmai programok közül érdekesnek ígérkezik a Földművelésügyi, Élelmiszeripari és Fagazdasági Érdekegyeztető Tanács kertészeti albizottságának ülése. Itt a szakmai szövetségek, terméktanácsok előterjesztik az agrártárca képviselőinek az 1997. évre vonatkozó stratégiai elképzelésüket. A nagyközönség számára újdonság lesz a gyümölcs- és zöldségkóstoló. A vásárlátogatók megízlelhetik a kiskunfélegyházi zöldségkülönlegességeket, a csepregi - a piacokon ritkán látott - új almafajtákat és a híres szatymazi őszibarackot. Sőt, nem csak megkóstolhatják, hanem meg is vásárolhatják, mégpedig kedvezményes áron. A vásár reggel 8-tól este 18 óráig tekinthető meg. A belépőjegy ára felnőttek számára 250, diákoknak és nyugdíjasoknak 150 forint. A vidékről érkezőknek 50 százalékos vasúti kedvezményt nyújt a MÁV a kiállítás időtartamára. (újvári) Határidők cégvezetőknek Szeptember 20.- Az áfa befizetése;- a külföldi szervezeteknek kifizető belföldi személyek társasági adójának befizetése;- a játékadó befizetése;- a tejtermelési adatok megküldése a Tej Terméktanácshoz;- a munkavállalói járulék, illetve a munkaadói járulék befizetése. Szeptember 21.- A pénzváltási tevékenységet végzők információszolgáltatása a Magyar Nemzeti Bank részére. Jövedéki termékek A 19/1996. (VIII. 30.) PM rendelet 1996. szeptember 7-től korlátok közé szorítja a zárjegyek birtokban tartási idejét, ugyanis ezentúl a zárjegy nélkül behozott termékek importőrei a belföldi forgalom számára történő vámkezelés előtt legfeljebb 30 nappal korábban vehetik át a VPOP-tól a jövedéki termékekre ragasztandó zárjegyeket. Ezentúl a zárjegy felragasztásának tervezett időpontját legalább két nappal előbb kell bejelenteni az illetékes vámhivatalnak. (Abból következően, hogy a korábbi szabályozás erre két munkanapot adott, az importőrök ezentúl hétvégén illetve ünnepnapokon is közölhetik zár- jegy-felhelyezési szándékukat.) Új rendelkezés, hogy a zárjegy nélkül importált jövedéki termékek a zárjegy felragasztásáig kizárólag közvámraktárban tárolhatók. A zárjegyet külföldön felragasztó importőröknek elszámolásukhoz a zárjegy kiviteli előjegyzéséről készült vámokmányok mellett ezentúl csatolniuk kell a kiviteli előjegyzésből visszahozott zárjegyről, az importált termék közvámraktárba beraktározásáról és/vagy a belföldi forgalom számára való vámkezeléséről készült vámokmányokat, valamint - a zárjegyek elszámolhatósága érdekében - a legkisebb kiszerelési egység megnevezését és mennyiségét tartalmazó nyilatkozatot is. A kiskereskedők a pörkölt kávét tartalmazó kávékeverék-ki- ■ vonatot és kávékeveréket zárjegy | nélkül a kiszerelési egységen fel- | tüntetett szavatossági időpontig, de legkésőbb 1997. július 2-ig | forgalmazhatják, függetlenül at- ; tói, hogy készletükre 1996. július 2. előtt, vagy azt követően tettek szert, míg a nagykereskedők az említett határidőkig csak az 1996. július 2. előtt beszerzett készleteiket értékesíthetik. A 20/1996. (VIII. 30.) PM rendelet értelmében 1996. augusztus 30-tól a nyerskávé raktározására az elszámolási időszakban a raktári készletből kiadott mennyiség 0,7 százaléka (korábban e viszonyszám az elszámolási időszak szám szerinti készletéhez igazodott), annak tisztítására és pörkölésére az elszámolási időszakban megtisztított és pörkölésre kerülő mennyiség 15 százaléka számolható el hiányként. (Ez utóbbi kálóval eddig a pörkölt kávé esetében lehetett számolni.) A pörkölt kávé darálásakor, illetve kiszerelésekor ezentúl - a korábbi 1 százalék helyett - 2 százalék a megengedett hiány, ezt az elszámolási időszakban megdarált és kiszerelt mennyiséghez kell viszonyítani. A valódi kávékivonat kiszerelésekor továbbra is 2 százalék veszteséget lehet feltüntetni. Új szabály viszont, hogy a valódi kávékivonat raktározása esetén az érintett gazdálkodók a raktári készletből kiadott valódi kávékivonat mennyiségének 0,7 százalékát „írhatják le”. A pörkölt kávét tartalmazó kávékeverék vegyítésénél és kiszerelésénél a kiszerelt- kávékeverék receptúra szerinti mennyiség 6 százaléka, az említett kávékészítmény raktározása esetén pedig a raktári készletből kiadott mennyiség 0,7 százaléka számolható el hiányként. Ha a jövedéki gazdálkodók pörkölt kávét tartalmazó kávéke- verék-kivonatot csomagolnak. | arra a kiszerelt kávékeverék-ki- vonat mennyiségének 4 százaié kát számolhatják el hiányként.
