Békés Megyei Hírlap, 1996. szeptember (51. évfolyam, 203-228. szám)

1996-09-16 / 216. szám

1996. szeptember 16., hétfő HAZAI TÜKÖR Mkés megyei hírlap Stáció-felszentelés Máriaradnán ReiszÁdám, a gyulai német kisebbségi önkormányzat alelnöke a helyreállított stációnál mondott beszédet fotó: kovács Erzsébet (Folytatás az 1. oldalról) Az üres fü 1 kébe Schriffert Mihály gyulai fafaragónak, a Népművé­szet mesterének Madonna-szob­rát állították, emléktáblával jelöl­ték meg, hogy a felújíttatás a Gyu­lai Német Kisebbségi Önkor­mányzat s a németvárosi katoli­kus hívek érdeme. Reisz Adóm alelnök beszédében megemléke­zett arról, hogy egykor sok gyulai kerekedett fel augusztus 12-én, megtenni gyalog, lovaskocsival a több napos utat. Apor Vilmos is járt itt híveivel. Gyulán, a Szent József templomban van egy szo­bor, amelyet az ősök hoztak ma­gukkal Würzburg vidékéről 272 éve—mostantól Radnán van egy szobor, melyet a gyulaiak hozhat­tak — mondta. A legenda szerint még a török uralom előtt megje­lent egy fiatal lánynak itt a Szűz­anya, majd másoknak is. E vidé­ken nem rabolták ki a vándorokat, a templomot a törökök sem tudták elpusztítani. Ezért lett itt zarán­dokhely, templom és kolostor. A helyreállított emlékhelyet Kovács József gyulai plébános szentelte fel, áldást kérve a szo­borra és oltalmat annak, aki előtté imádkozik. A gyulai né­metek emlékhelye az első hely­reállított állomás Máriaradnán. Nem messze tőle megtaláltuk Magyar Bánhegyes híveiét is 1910-ből, amely a többiekhez mérten még igen jó állapotban van. Szőke Margit A MIÉP elnöke Békésen Éppen másfél esztendővel ez­előtt járt Békésen hivatalos ügyben Csurka István, a Ma­gyar Igazság és Élet Párt elnö­ke. A kétszeres József Attila- díjas író-politikus a hét végén ismét haza- látogatott, ugyanis nem csak politikai, hanem szoros családi szálak is kötik a városhoz. Persze, mint mind­ig, most is a hivatali teendők kerültek előtérbe: részt vett a MIÉP békési szervezetének tisztújító taggyűlésén. Az elmúlt hónapokban meg- ‘ érett minden a vezetőség­választó taggyűlésre — mon­dotta Csurka István, a párt elnö­ke rögtönzött sajtótájékoztató­ján. A békési szervezet munká­jában megtorpanás mutatkozott, a korábbi elnök, Varga Gábor lemondott. A taggyűlésen tizen­öt új tag felvételére került sor, s a békési tagság megválasztotta vezetőségét, Sípos Zoltán sze­mélyében pedig új elnökét. A párt elnöke elmondta még: a MIÉP népszerűsége nő, egy közvélemény-kutatás szerint, ha ma lennének a. választások ak­kor 5,5-6 százalékos népszerű­séggel parlamenti párt lenne a MIÉP. Napjainkban 180 alap­szervezetüknek több mint 5 ezer regisztrált tagja van. — Ha a következő választá­sokon pártja bejut a parlament­be, akkor ön hol szeretne ülni a ,.patkó” széksoraiban? — kér­deztük a Békésről elszármazott író-politikustól. — Két célom van. Az egyik az, hogy a MIÉP bejusson a par­lamentbe, a másik pedig: jelentős erőként legyen ott, s ve­gyen részt az ország irányításá­ban. Van ennél egy nagyobb és komolyabb elképzelésem: a nemzeti oldal fogjon össze és győzzön. A kérdésére, hogy hol szeretnék ülni, a válaszom: ott középen és az első sorban. A patkó csak a miniszteri székeket jelenti, én ott szeretnék ülni, ahol most Horn Gyula ül. Én nem akarok miniszterelnök len­ni, ezt a poén kedvéért mond­tam, de lehet, hogy rá leszek kényszerítve, amennyiben nem jön össze a nemzeti összefogás, akkor mint pártelnök nekem kell a pártot vezényelnem és győ­zelemre vinni — mondotta Csurka István, a MIÉP elnöke. —szekeres— Végképp nyugdíjba vonult a személyi számos tb-kártya Biztosított, tehát ellátásra jogosult Szeptember 1-jétől az orvosi rendelőkben az állampolgárok azonosítására már csak a TAJ-kártyát és a személyi igazol­ványt kérheti az egészségügyi személyzet. A személyi számot is feltüntető tb-kártyának végképp búcsút mondtunk. Noha a Társadalombiztosítási Azonosító Jelet (TÁJ) tartal­mazó új kártya már hónapok óta birtokunkban van, mégis elég sok bizonytalanság övezi. Ez a tapasztalata Forgó Györgynének, a Népjóléti Mi­nisztérium lakossági kapcsola­tok főosztálya vezetőjének is. Sokszor fordulnak hozzá kér­déssel, pedig a „történet” ma már áttekinthető. 1992 júliusától az egész­ségügyi szolgáltatás nem ál­lampolgári, hanem társada­lombiztosítási alapon jár, ezért kell a jogosultságot hatósági okmánnyal igazolnunk. Mivel az Alkotmánybíróság időköz­ben a személyi szám használa­tát alkotmányellenesnek mi­nősítette, a korábbi tb-igazol- ványt új váltotta fel: a TAJ- számot tartalmazó kártya. Aki eddig valamilyen oknál fogva ezt nem kapta volna meg, a lakóhelye szerinti egészségbiztosítási pénztárnál igényelheti. Aki elvesztette, másolatot kérhet 800 forintért. Egyébként a társadalombiz­tosítás terhére szolgáltatásra jogosultak a biztosítottak, el­tartott hozzátartozóik, továbbá a nyugdíjasok. A törvény sze­rint mindazok az állampolgá­rok is kapnak ellátást, akik megállapodást kötöttek a tb- vel, és társadalombiztosítási járulékot fizetnek. Jó tudni, hogy a rendelők, a kórházak akkor sem tagadhat­ják meg az ellátást, ha a beteg nem tudja bemutatni a kártyá­ját. Ilyen esetben 15 napon be­lül igazolni kell a jogosultsá­got, ha ez nem történik meg, utólag meg kell fizetni a szol­gáltatás térítési díját. A főosztályvezető nyoma­tékosan felhívta a figyelmet arra, hogy baleset, elemi csa­pás, valamint sürgősségi be­tegellátás, hirtelen utcai rosz- szullét, azonnali beavatkozást igénylő életmentő műtét ese­tén a mentés biztosítási jogvi­szony nélkül is jár minden­kinek. Cs. B. J. Lehet egy picit magasabb? Megkezdődött a Petőfi híd budai pillérének sarucseréje. Hidraulikus gépekkel 25 milliméterrel emelték meg a 12 ezer tonnás építményt, hogy hozzá­férjenek a sarukhoz, amelyek lehetővé teszik a híd hőtágulását. fotó: feb/diósi imre Gumibot, bilincs és lőfegyver A hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szeptember 1-jén hatályba lépett törvény felhatalmazta a kormányt, hogy - átmenetileg - rendeletben határozza meg: békeidő­ben, a hadköteles katonákkal szemben milyen esetekben al­kalmazhatók kényszerítő eszközök.- Mikor kerülhet sor ezek Használatára? - kérdeztük dr. Márkus Andrást, a Honvé­delmi Minisztérium főtaná­csosát.- Minden olyan esetben, ha a sorkatona, vagy a tartalékos katona - rájuk is vonatkozik a rendelet - valamilyen okból laktanyán belül vagy kívül bárkit megtámad, vagy felszó­lításnak, parancsnak ellensze­gül. A legenyhébb fokozat a testi kényszer. Ez esetben a járőr saját erejét használja csupán. Például, ha a kiska- tona nem akar a zárkába be­lépni és belökik az ajtón. A következő fokozat a könnygázszóró készülék, ame­lyet a támadás megakadályo­zására kell használni, vagy olyankor, ha tartósan kell ár­talmatlanná tenni a támadót. Ha ezek után is támadás, vagy szökési kísérlet várható, akkor kerülhet sor a bilincs használa­tára. Általában elöl, ám ha ag­resszivitásra, vagy szökésre kell számítani, hátul bilincse­lik meg a támadó kezét. A gumibot használata a ka­tonai rendészetnél már a szi­gorúbb fellépés kategóriájába tartozik. A rendelet jogi lehe­tőséget teremt alkalmazására agresszív támadások esetén, amikor az előző fokozatok már nem elegendőek. A lőfegyver használatának igen szigorúak a törvényi sza­bályai. Ezért ezzel nem fog­lalkozik a rendelet, de megha­tározza, mi számít fegyver- használatnak. Eszerint a nem célzott, levegőbe leadott ri­asztó lövés jogi értelemben nem minősül annak. K. T. Diplomataszüret. Kovács László külügyminiszter a Bu­dapesten akkreditált külföldi képviseletek vezetőit és munka­társait a Baranya megyei Kis- harsányba invitálta vasárnap, noha személyesen nem tudott megjelenni az immár hagyo­mányos őszi programon. A szü­reten „vinotor”-rá, azaz a bor követévé avatták Otto-Raban Heinichen német nagykövetet és Medgyessy Péter pénzügy- minisztert. Aggályok. Az Alkotmánybíró­ság megkezdte az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a te­rületi ellátási normatívákról szóló törvény egyes rendelke­zéseinek alkotmányossági vizsgálatát. A felülvizsgálatot Pusztai Erzsébet, a Magyar Demokrata Néppárt országgyű­lési frakciójának helyettes ve­zetője kezdeményezte. Véderő. Magyarországnak olyan haderőre van szüksége, amely egy hazánk elleni táma­dás esetén képes az ellenséget legalább olyan mértékben fel­tartóztatni, hogy lehetőség le­gyen a NATO-országok erői­nek bevetésére - nyilatkozta Gyarmati István honvédelmi helyettes államtitkár. Olcsón, jót. Az ország gazda­ságának természetes állapota a növekedés, nem pedig a rest­rikció. Ezen az alapelven dol­gozta ki alternatív gazdasági programját a Független Kis­gazdapárt - közölte Torgyán József pártelnök szombati, al­sóörsi nagygyűlésén. Szakér­tőik ennek jegyében dolgozták ki az olcsó és hatékony állam képletét is. Osztogattak? A Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövet­ség elégedetlen az egykori SZOT-vagyon elosztásával - mondta Bátonyi Sándor elnök szombati sajtótájékoztatóján. Szerinte az egykori SZOT-va- gyon értéke nem 4,2 milliárd forint, mint amennyit elosztot­tak, hanem legalább 70-80 mil- liárdra becsülhető. Betelt a pohár. Amennyiben a kisebbségi törvény módosítá­sának folyamata túlságosan el­húzódna, a Nemzeti és Etnikai Jogok Országgyűlési Biztosá­nak Hivatala megfontolás tár­gyává teszi, hogy alkotmánybí­rósági vizsgálatot kezdeményez - hangsúlyozta Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman egy szombati tanácskozáson. Dől a pénz. Magyar Bálint kultuszminiszter az SZDSZ hétvégi rendezvényén közölte, a tárca jó helyzetben várhatja a költségvetési vitát. Az idei év­hez képest jövőre 20 százalék­kal több - mintegy 161 milliárd forint - jut majd a közoktatás finanszírozására. A Kiskegyed minden menyasszonynak félmilliós hozományt adott Tizenkilenc igen és egy ja Hetedhét országra szóló esküvő színhelye volt a hét végén az esztergomi bazilika. Itt fogadott örök hűséget egymásnak az a tíz jegyespár, amely a legtöbb szavazatot kapta a Kiskegyed tavaszi pályázatán. Tibor atya, a bazilika plébánosa sok furcsaságot megélt már. Egy hete például virágdíszbe öltöztetett kamionon gördült jegyesével a templom elé egy boldog sofőr, de olyat még ő seih látott, hogy száz fehér ru­hás, piros kiskegyedes esernyőt szorongató kislány állt volna sorfalat a Balassi iskolától a bazilika főkapujáig kígyózó es­küvői menetnek. Csodálatosak voltak az ifjú párok. Ezt egyszer már kimond­ták a népszerű hetilap olvasói, amikor 963 beküldött fénykép alapján elsősorban erre a tíz je­gyespárra adták a szavazatukat. Most ezt erősítették meg a hoz­zátartozók. És a turisták, Né­methontól Japánig, a csodálko­zástól tágra nyílt szemmel. Hogy a természet adta szép­ségeknek méltó foglalatuk le­gyen, arról is a lap gondosko­dott. Jóvoltából a főváros egyik legelegánsabb szalonjában ké­szítették a hófehér menyasszo­nyi ruhákat, a vőlegényi szmo­kingokat, és sztárfodrászok gondoskodtak arról, hogy a legutolsó párizsi divatot kö­vesse a hölgyek frizurája. Kispapok vezették az oltár elé a párokat, ahol illő asszisz­tenciával és teljes ünnepi dísz­ben Bíró László, a Kalocsa- Kecskeméti Főegyházmegye segédpüspöke adta össze a há­zasulandókat. Esztergomban tíz pár egyide­jűleg még sohasem mondta ki a holtomiglan-höltodiglant, ezért némileg átformálták a szertar­tás hagyományos menetét. Egyszerre áldotta meg a püspök úr a gyűrűket, az eskü szövegét is közösen ismételték a fiatalok, a szabadakarati, valamint a há­zassági nyilatkozatot azonban mindenkinek külön-külön jól hallhatóan kellett kimondania. Tizenkilenc igennek és egy ja-nak voltunk fültanúi: a vőle­gények között volt egy német ifjú is. Deregán Gábor Legközelebb a csoportos keresztelőn találkozunk? FOTÓ: FEB/KALLÜS GYÖRGY

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom