Békés Megyei Hírlap, 1996. szeptember (51. évfolyam, 203-228. szám)

1996-09-16 / 216. szám

Tavaly meghaltam... „Életem legnagyobb élménye a halá­lom volt. Tulajdonképpen ettől kezd­ve érzem magamban ezt az óriási gyó­gyító energiát.” (8. oldal) íJtl. __ SPORT melléklet 14-16. oldal Orosháza megerősítést kap... ifÉ ÉMfc Az államfői látogatás egyik fontos álló­mása a Guardian amerikai síküveggyár európai központja, így... (9. oldal) M ^ ALAPÍTVA: 1945-BEN A HAZA MINDEN ELŐTT RF.KES MEGYEI HÍRLAP 1996. SZEPTEMBER 16., HÉTFŐ ARA: 29 FORINT (3,50 FORINT AFAVAL) LI. ÉVFOLYAM 216. SZÁM telefonon is megrendelheti! Hívja a 66/453-710-es telefonszámot! Kézbesítőnk felkeresi Önt. Dumitru Branc aradi polgármester köszönti a szombati találkozó résztvevőit, mellette Le- benszky Attila gyulaipolgármester FOTÓ: SUCHTAMÁS Arad és Gyula kiterjesztené a Kézfogásokat Szombaton reggel a gyulai Erkel Ferenc Művelődési és Közössé­gi Ház homlokzatán román és magyar zászlók lengtek, a Tég­lás zenekar mindkét nép zenéjét játszotta, amikor megérkezett az aradi delegáció Dumitru Branc polgármester vezetésével a Kézfogások Magyar—Román Baráti Találkozóra. A romániai vendégek között rangos egyházi személyeket, művészeket, több szakterület képviselőit köszönt­hették a gyulaiak, de ott volt lvan Trucer kisebbségi államtitkár és Tőkés László püspök is. — A találkozókon képletesen és valósá­gosan is kezet fogtunk -— mondta köszöntőjében Lebenszky Attila polgármester, kitérve a két ország közötti alapszerződésre, amely megpecsételi közös szándékaikat. Dumitru Branc polgármester ugyancsak utalt az alapszerződés fontosságára, amely hivatalosan is megerősíti a szítások ellenére is meglévő jó kapcsolatokat. A vendéglátók egy korty itallal, frissen sült pogácsával kínálták vendégeiket. A harmadik talál­kozónyitót megtisztelte részvé­telével több Békés megyei pol­gármester is. A gyulai program a vasútállo­máson folytatódott az alföld— fiurri'ei vasútvonal 125 éves év­fordulójára emlékezéssel. A vá­ros intézményeiben több hely­színen szekciómegbeszélések zajlottak egy-egy szakterület képviselőinek részvételével. (Folytatás a 3. oldalon) 125 éve avatták fel Nagyvárad és Fiume között A legmagyarabb vasútvonal ünnepe Világbajnokság Békéscsabán. Szombaton ünnepé­lyes külsőségek között, mintegy hatezer érdeklődő kíséretében megkezdődött a 23. ejtőernyős világbajnokság. A nyitószámok egyike volt, amikor megannyi ejtőernyős ereszkedett alá a rep­téren. (Részletes beszámolónk a 14. oldalon olvasható) FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Püspöki áldás a gyermekfalura A szombaton délelőtt Békéscsa­bára érkező nosztalgiavonatok „természetesen” késtek... aho­gyan egy családjával várakozó, félig-meddig bennfentes megje­gyezte: talán nosztalgiából. Ez­úttal azonban senki sem ideges­kedett, kiváltképp, amikor híre ment, hogy a Kötegyán felől érkezőnek Sarkadnál betyárok állták útját... Pataki Lajos gépkísérő óra há­romkor állította meg körkörös sárga-zászlós jelzéssel a Gyánból indult „motort”, amelyből pol­gármesterek, cégvezetők és al­kalmi utasok szálltak le. Nem sokkal később a négy kocsiból álló, felkoszorúzott szegedi sze­relvény is megérkezett, szabályos és az egész békéscsabai állomást betöltő pissegéssel. Mert hogy ez gőzös volt, a 302-610-es, (Folytatás a 3. oldalon) Hírek Csökkenő forgalom, (gh) Battonyánál az elmúlt héten 47 ezer 328 utas lépte át a határt, ebből a belépők száma közel 27 ezer volt. A vámo­soknak 9 esetben kellett in­tézkedniük vámszabálysér­tés miatt, összesen 116 ezer 178 forint értékben. Kiszab­tak 74 ezer forint pénzbírsá­got, lefoglaltak többek között 30 üveg tiszta szeszt és 18 üveg egyéb szeszes italt, 38 karton cigarettát, 220 liter üzemanyagot, valamint 50 darab karórát. Az elkövetők állampolgárság szerinti meg­oszlása a szokásos volt: 3—3 török és román, 1—1 szlo­vák, lengyel és bolgár. White-klub (a) A nyári szünet utáni első gyűlését tartja kedden délután öt óra­kor a városháza nagytermé­ben az Élővíz-csatorna meg­mentéséért alakult White- klub. Az ülésen a klub előtt álló feladatokról, az iskolák közötti verseny alakulásáról lesz szó. A rendezvényre a tagok mellett minden érdek­lődőt szívesen látnak. Rokkantak napja, (gh) A Mozgáskorlátozottak Me- zőhegyesi Egyesülete a Jó­zsef Attila Általános Műve­lődési Központban tart ren­dezvényt a rokkantak napja alkalmából szeptember 19-én 13.45 órai kezdettel. A helyi általános iskolások műsora után a résztvevők meghall­gatják a barcelonai és az atlantai paralimpia mezőko­vácsházi résztvevőjének, az úszásban arany- és ezüstér­meket gyűjtő Engelhardt Ka­talinnak az élménybeszámo­lóját. Ezt követően adják át az egyesület fő támogatóinak az „Együtt egymásért” elneve­zésű díjakat. Mint arról előzetesen hírt adtunk múlt csütörtöki lapunkban, Ma­gyarország első S. O. S.-gyer­mekfalva szeptember 14-én, szombaton egész napos ünnep­séggel emlékezett tízéves fenn­állására. A vendégeket — köz- tük Helmut Kutint, a nemzetközi szervezet elnökét, dr. Koncz Ist­vánt, a Népjóléti Minisztérium címzetes államtitkárát, Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspököt, Tóth Károly és Tóth Sándor országgyűlési képvise­lőket — a falu bejáratánál ked­ves gesztussal elsőként a gyer­mekek köszöntötték; minden érkezőnek adtak egy példányt a „Battonyai Gyermek” című lap jubileumi különszámából. Eb­ben írja Módi István faluvezető: a faluban jelenleg kilenc család­hoz hatvanhat gyermek és fiatal tartozik. A fiatalok közül kilen­cen szereztek szakmunkás-bi­zonyítványt, heten érettségiz­tek, az idén megvan az első főiskolásuk is. Tízen kezdték el az önálló életet, integrálódtak a társadalomba; dolgoznak, heten közülük saját lakást vásároltak, négyen megházasodtak, hármó­juknak már kisgyermeke van. A színvonalas és Számos megható mozzanatot tartalmazó ünnepségen felolvasták a fővédnök Göncz Arpádné üd­vözletét; Horn Gyula miniszter- elnök jókívánságait dr. Koncz István tolmácsolta. Az ifjúsági ügyekért felelős államtitkár utalt két elfogadás előtt álló alaptör­vényre: az egyik a gyermekek védelméről, a másik a gyerme­kek és fiatalok jogairól, illetve (Folytatás a 3. oldalon) A mi szédítő örvényeink Stáció-felszentelés Máriaradnán A klasszikusok bűvöletében A békéscsabai filmklub kevés megszakítástól eltekintve több mint 15 éve működik. Tevékeny­ségéről, feladatairól Máté Feren­cet, a Phaedra mozi művészeti vezetőjét kérdeztük a napokban tartott propagandavetítés után. A filmklub elsődleges feladata az alapműveltséghez hozzá tarto­zó, esztétikai, stilisztikai és film- történeti szempontból jelentős al­kotások megismertetése a fiatal­sággal. A filmklub őszi-téli soro­zatának címe „Veszélyesen... élni!” Az ajánlatban több Jean- Luc Godard- és Roman Polanski- film is szerepel. A filmklub a Ma­gyar Mozgókép Alapítvány tá­mogatásával működik, védnöke Tőkés Gyula, a Békési Úti Kö­zösségi Ház igazgatója — derült ki a művészeti vezető beszédé­ből. —both— Nyugatról nézve Kelet-Eu- rópában, Magyarországról nézve Közép-Európában, mind gyakrabban emlegetve Kelet-Közép-Európában vagyunk, olykor Közép-Ke- let-Éurópában... Mindegy is a megnevezés onnan nézve, hogy a hely régóta adott. Vannak, akik errefelé gaz­dasági kiszolgáltatottság­ban élnek, mert nincs mun­kahelyük, mások féltik, ne­hogy elveszítsék. Ez is lelki teher, mint a politikai ki­szolgáltatottságé vagy az eleve kiutalt, kivívott gyű­löleté. Beugratásnak tartja az RMDSZ a magyar—román vagy román—magyar alap- szerződést. Valami nagy po­litikai csalásnak, a Nyugat­nak mosoly kell. Odaát az (is) fáj, hogy a magyar fele­kezetek ingatlanait, kegy­tárgyait visszatartja az ál­lam, míg az ortodox egyház pénzt, épületeket, nagy föl­deket kap. Ha csorbul az igaz­ság, balek, aki hallgat — tart­ják, ami természetes reakció. Fordultak az anyaországhoz, a parlamenti vitanapon szót sem kaptak, ami viszont nem természetes. Van, aki azt firtatja, miért kell államok közötti szer­ződéseket kötni, amikor ha­marosan úgyis a közös Európa szabályai lesznek az érvényesek? Mások örülnek neki, mert a fel-felbukkanó bizonytalanságérzést elosz­latja, ha van kivetnivaló ab­ban az alapszerződésben, ha nincs. Mindeközben a határ két oldala melletti térségben évek óta baráti találkozók zajlanak. Talán mégsem ál­szentek, ha már kiállták az idő próbáját. Akik ezeken részt vesznek, hisznek, hin­ni szeretnének a megbéké­lésben. A szándék útját lépésről lépésre egyengetik, elismerve, hogy még nincs minden rendben. Illúzió len­ne, hogy az eszme mind szé­lesebb körben elterjed? Ha álom, mi a másik út? Ha nem lennének összekuszálódot- tak a szálak, mondhatnánk, menjen mindenki a maga szabta irányban. így azon­ban marad a kérdés: melyik lépés, avagy kihagyott lépés húz az örvénybe? Szőke Margit Aradtól nem messze, Mária­radnán, a Trianon előtt oly nép­szerű zarándokhelyen, a máig gyönyörű kegytemplom mellett zárda áll, már nem túl jó állapot­ban: szociális otthont telepítet­tek ide, s az itteni minoritáknak csak igen szűk helyet biztosíta­nak. A kegyhely eredete a XVI. századba nyúlik vissza, az első templomot 1520-ban emelték, melyet a törökök sokszor veszé­lyeztettek, leromboltak, de a hí­vek mindannyiszor helyreállí­tották. A török időket a templom jobb oldali falán egy képbe fog­lalt kődarab is őrzi, felirata: „lm e török lovagolva, e helyre bejut­ni akarván / Ménje patája megörökült e kőből.” A hegy oldalán felvezető stációsor Jé­zus keresztútját idézi. Közöttük találunk olyanokat, amelyeket az endrődi, eleki, mezőko­vácsházi, battonyai hívek alapí­tottak, illetve állíttattak újra 1914-ben. A keresztúti stációk fölött található az a gyüleke­zőhely, kereszthely, amelyet a békés—gyulai hívek állíttattak, „s pedig: a német ajkúak 1896 évben”. E helyen gyűltek össze tegnap délelőtt a gyulai katolikus hívek és a német kisebbségi önkor­mányzat csoportjai. Az ősök 100 évvel ezelőtt emelt stációját, amely igen romos állapotban volt,Vajda Sándornak, az Érdélyi Magyar Kulturális Egyesület borosjenői elnökének, az RMDSZ- szervezet vezetőségi tagjának se­gítségével, Pfeff Ferenc korábbi gyulai német önkormányzati elnök kezdeményezésére, a máriaradnai Ernő és Pió atyák támogatásával állították helyre. (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom