Békés Megyei Hírlap, 1996. szeptember (51. évfolyam, 203-228. szám)

1996-09-10 / 211. szám

Lelkipásztorok Gyuláról, (ö)

Püspöki áthelyezés miatt a sarkadi plébános augusztus

15-étől Algyőn teljesít szolgálatot. Ekkortól a püspöki megbízás szerint a gyulai plébániáról látják el a lelkipásztori teendőket Sarkad, Sarkadkeresztúr római katolikus egyházközségeiben és a hozzájuk tartozó fíliákban.

Jutalom kirándulás, (gh) A mezőhegyesi Ménesbirtok Rt. 90 dolgozója tekinthette meg szeptember 5-én és 6-án az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kiállítást. Az utazás költségeit és a belépőjegyek árát a részvénytársaság vállalta magára.

Cigánytanulókról, (m)

A cigány gyermekek tanévkezdési gondjaival foglalkoznak ma délelőtt a sarkadi cigány kisebbségi önkormányzat képviselői. A városi helyzetképről Molnámé Zolnai Mária, a polgármesteri hivatal művelődési munkatársa tart tájékoztatót az egybegyűlteknek. Az etnikum képviselői ezután a kisebbségi önkormányzat eddigi tevékenységéről hallhatnak beszámolót.

Az áldozatokért, (cs)

Az idén januárban alakult meg a POFOSZ orosházi szervezetén belül a kegyeleti bizottság azzal a céllal, hogy a II. világháborúban elesett, eltűnt 900 orosházi polgár tiszteletére emléket állítson. A gyűjtőmunka folyamatban van. 540 katonáról viszont még nincs adata a 14 tagú bizottságnak.

Éber őrök. (cs) Az Orosházi Határőr Igazgatóság Biharkeresztesi Határforgalmi Kirendeltségén vasárnap este kilépésre jelentkező orosz állampolgár 10 millió forint értékű lopott Jeep Grand Cherokee típusú személygépkocsival szerette volna átlépni a határt. Nagylakon viszont egy ismeretlen nemzetiségű állampolgár tett kísérletet egy Audi 80-as gépkocsi kicsempészésére. A határőrök éberségének köszönhetően mindkét esetben lefülelték az autócsempészeket.

„VAN — FÁJDALOM! — KINEK CÉGÉR HONA.”

(Arany János)

MEGYEIKORKEP

Tengernyi víz zúdult a tengerire is. Zölden virítanak még a kukoricatáblák, a talaj mélyen felázott —felvételünk tegnap készült a kígyósi határban fotó: lehoczky Péter

Nehéz hetek előtt a mezőgazdaság

(Folytatás az 1. oldalról) Magas lesz a szárítási költség. A lucernánál^ sem kedvezett ez az év, pedig mindenféle takarmányra nagy szükség lenne, drága az árpa, a búza, ilyen ára még sohase volt a kukoricának. Röviden tehát: torlódik az őszi munkacsúcs, nagyon nehéz heteknek nézünk elébe.

A megyei kép — amelyet dr. Papp Tibor, a Földművelésügyi Hivatal vezetője foglalt össze —, semmivel sem biztatóbb.

—Hadd említsek jellemzésül néhány adatot — kezdi a szakember —, augusztusban a megyében elérte a 150 millimétert a lehullott csapadék, míg országosan a 30 éves augusztusi átlag 61 milliméter. Szeptemberben eddig mintegy 40 milliméter esett. A hőmérséklet messze elmarad az ilyenkor szokásos átlagtól, most október végére jellemző az idő. A talaj felső 50 centiméterén a termőréteg nedvességtartalma 60-70 százalékos. A megye néhány körzetében, például

Szarvas, Füzesgyarmat térségében a szántóföldeken belvízfoltok jelentek meg.

— Milyen hatással van az őszi betakarítású növényekre ez a sok eső és a hideg ?

— A talajmunkák leálltak. A nyári betakarítású növények után, mintegy 254 ezer hektáron kellene talajmunkákat, talajerőutánpótlást végezni, és ennek alig a felével végeztek eddig. így késik az őszi vetések talajelőkészítése. Ami a szántóföldi növényeket illeti, a 65 ezer hektár napraforgó vágása alig kezdődött el, és jött a sok eső, gombabetegségek ütötték fel a fejüket. A mélyen felázott talajban a gyökér nem tud kapaszkodni, a növény kidől. A 21 ezer hektár cukorrépa igen jól fejlett, a gyárak mérései szerint az átlagos gyökérsúly 6-700 gramm, a cukortartalom viszont kedvezőtlenül alakul, a digestio' 13-14 százalékos. A legnagyobb gond maga a betakarítás. A gépek nem bírnak a felázott talajra

menni, a taposás nagy károkkal, a talajszerkezet romlásával jár. A gyári kampányt is késlelteti mindez. A kukorica 93 ezer hektár. Az érési folyamat lelassult, a feltehetően később kezdődő betakarítás hátrányt jelent. A megye déli részén óriási gond a cirokszakáll vágása, számottevő a minőségromlás.

— A szántóföldi kertészetekben sem lehet jobb a helyzet.

— Haszna is volt, de nem kevés a kára a sok esőnek. Vontatottan halad a paradicsombetakarítás, 5-10 ezer tonna termés ott megy tönkre a határban túlérés, rothadás, baktériumos fertőzés miatt. A kiemelt és utóérés céljából renden hagyott vöröshagyma kezd legyökeresedni, ha napokon belül nem lehet forgatni, szállítani, akkor tönkremegy. Az eddig fel nem szedett burgonya kezd hajtani. Már most látható tehát, hogy jelentősek az időjárás okozta károk és következményeik.

Tóth Ibolya

A Hármas-Körösban találták meg a Berettyóba ugrott asszonyt

Szeghalmon augusztus 15-én hajnalban lakásából eltűnt özvegy Homoki Lászlóné. Akkor a városban az a hír terjedt el, hogy a harminckilenc éves asszony a Berettyón átvezető vasúti hídról — feltehetőleg öngyilkossági szándékkal — a folyóba vetette magát.

Az eltűnt kerékpárját még aznap megtalálták a híd közelében, ám az asszony — mint arról korábbi cikkeinkben részletesen beszámoltunk — hetekig sem élve, sem halva nem került elő. Pedig mind a rendőrség, mind a tűzoltóság nagy erőkkel kereste az eltűntett.

—Több mint három héttel özvegy Homoki Lászlóné eltűnése után, a rejtély megoldódni látszik,

— mondta lapunknak Kucsera Lajos rendőr őrnagy ,.a szeghalmi kapitányság bűnügyi osztályának vezetője.

—Szeptember 8-án a kora esti órákban—folytatta az őrnagy — a szarvasi rendőrkapitányság tájékoztatta a szeghalmi kapitányságot, hogy a Hármas-Körös (Körösladánynál a Berettyó ebbe a folyóba ömlik — a szerk. —) gyomaendrődi közúti hiújánál, az egyik pillér mellett egy ismeretlen női holttestet találtak. Ekkor fölmerült az a gyanú, hogy a holttest esetleg azonos lehet az eltűnt szeghalmi asszonnyal. A szeghalmi kapitányság egyik vezető munkatársa a nő hozzátartozóival átment Gyomaendrődre, s az azonosítási eljárás eredményre vezetett.

Az intézkedések során bűn- cselekményre utaló körülményt nem talált a rendőrség. S az ön- gyilkosság tényét erősíti meg az is, hogy az asszony eltűnése előtt két nappal már szintén meg kívánt válni életétől. (Akkor a Sebes-Körösnél próbálkozott.) Mindenesetre a továbbiakban az ügy államigazgatási eljárás keretében — és igazságügyi orvosszakértő bevonásával — tovább folytatódik.

Az eset mindenképp rendhagyónak számít a térségben, hisz még a legöregebb szeghalmiak sem emlékeznek olyanra, hogy valakit a vízbefulladásától több tíz kilométerre távolabb, hetek múlva találtak volna meg.

Magyar! Barna

1996. szeptember 10., kedd

A Fiume Rt. nevében már szerepel a kereskedelem is

Tevékenységbővítés és hitelfelvétel

A békéscsabai Fiume Rt. többségi tulajdonosa, a budapesti Serventa Bevásárlóközpont Rt. és érdekcsoportja—mely a részvények 62 százalékát birtokolja — már az elmúlt Fiume-közgyűlésen is kezdeményezte az alapszabály módosítását. Akkor ez meghiúsult a 75 százalékos szavazati arány hiányában. A tegnapi rendkívüli közgyűlésen azonban elfogadták az erre vonatkozó javaslatot. Dr. Éltető Sándort, a Fiume Rt. igazgatósági tagját, a Serventa egyik tulajdonosát a változtatás okairól kérdeztük.

— A Serventa és a hozzá kapcsolódó magánszemélyek nem esetlegesen, hanem jól megfontolt üzleti szempontból vásároltak részvényeket — kezdte. — A társaságot profittermelővé kell tenni, és ezt a régi alapszabály akadályozta. Közgyűlési határozatokhoz kötött napi döntéseket, és csupán a szállodai, vendéglátóipari tevékenységre vonatkozott. Ugyanakkor csak több lábon álló cégnek van esélye a pangó helyzetből való elmozdulásra. Olyan vállalkozás beindítása a célunk, mely nem kizárólag a szállodára épül, de

van egy szállodája is. A Serventa profiljához igazodva nagy- és kiskereskedelmi hálózat kiépítése a célunk a térségben, melyet rátelepítenénk üzemeltetésre a Fiume Rt.-re. így a keletkező haszon is a társaságé maradna. Törekvésünkre utal az új név is: Fiume Vendéglátó-ipari és Kereskedelmi Rt. Szeretnénk azzal a hagyománnyal szakítani, hogy itt a befektetők tőkéjükből nem láttak viszont semmit. Hamarosan az igazgatóság vezér- igazgatót választ, és a vezetési struktúrát a kibővített feladatokhoz igazítjuk.

— A közgyűlés napirendjén a hitelfelvétel kérdése is szerepelt.

— A részvényvásárlással jelentős pénzt fektettünk be, és a közgyűlés úgy határozott, hogy az említett hálózat kiépítésére, beindítására, finanszírozására forgóeszköz-hitelre van szükség. A hitelt a Serventa veszi fel, és annak terheit is viseli, tehát a Fiume Rt.-re ez nincs kihatással. A Fiume Rt. ugyanakkor fedezetként az adósságaitól megszabadított ingatlanát „adja”.

Ny. L.

Nemzetközi kapcsolatok kézműveseknek

Tegnap sajtóbeszélgetést tartott a Békés Megyei Kézj műves Kamara, Békéscsabán a kamara székhelyén. Mint Németh Béla, a megyei kézműves kamara elnöke elmondta, a beszélgetést azért kezdeményezték, mert érzésük szerint még mindig sokan bizonytalanok a kamara céljait, feladatait illetően. A kamara feladatai közé a kamarai regisztráció, az oktatás, az érdekvédelem és a szolgáltatás tartozik. A regisztráció kapcsán elmondta: a hozzá kapcsolódó tagdíjak kérdésében a kamara szeretné elérni, hogy a tagdíj ne költség címén kerüljön elszámolásra, hanem az adóból leírható legyen. Az érdekvédelemről szólva a megyei kézműves kamara elnöke kiemelte, hogy a kamara a helyi adók kérdésében véleményezési joggal bír. Békés megyében létrehozták a kamara etikai bizottságát, és megalakult a választott bíróság is.

Németh Béla arról is tájékoztatott, hogy 1997. január elsejétől előreláthatólag a kamarákhoz kerül a vállalkozói igazolványok kiadása. Ha ezt a jogosítványt első lépcsőben országosan nem is kapják meg teljes mértékben a kamarák. Békés megyében — próbaképpen — teljes egészében megvalósul majd a vállalkozói igazolványok kiadásának kamarai hatásköre.

A nemzetközi kapcsolatokról szólva dr. Vass György, a kamara titkára elmondta, hogy ígéretes tárgyalások folynak osztrák, román, szlovén és cseh partnerekkel. A németországi Koblenz kamarájával már megtörtént a sikeres kapcsolatfelvétel, és ennek eredményeként szeptember 15-én 3 megyei kézműves részt vesz egy koblenzi kiállításon és vásáron. Folyamatban van továbbá egy közös pályázati tervezet, melyen belül egy képző- központot szeretnének létrehozni és működtetni Békés megyében.

Kovács Attila

Legtöbb hiányosság a vendéglátásban

Harmadfokú készültségre számítanak a Körösökön

(Folytatás az 1. oldalról) üzletek tisztasága, a személyi higiénia, a mellékhelyiségek állapota, a szeméttárolás. Az éjszakai szórakozóhelyek vizsgálatánál a hasonló hiányosságok mellett fiatalkorúak szeszes itallal való kiszolgálásával, hitelesített mérőeszközök hiányával, megfelelő feltételek nélküli ételkészítéssel, szakképesítéssel nem rendelkező dolgozók alkalmazásával is találkoztunk. Érdekes, hogy a ténylegesen elkövetett vásárlói megkárosítások töredéke miatt emeltek csak kifogást a fogyasztók. Ennek legfőbb oka, hogy sokan nem ismerik alapvető jogaikat sem. így észre sem veszik, ha a kifizetett szolgáltatást nem kapják meg vagy megrövidítik őket.

— A szálláshely-szolgáltatók

vizsgálata milyen képet mutatott?

— Ezen a területen jóval kevesebb hibát tapasztaltunk. Az üzemeltetők összességében az előírások 75 százalékának megfeleltek. A régi, patinás szállodák, fogadók többsége ad a nevére, hírére, igényesek, „vendégpártiak”. Akad azonban néhány gyorsan meggazdagodni kívánó új vállalkozó, aki magas árat kér szegényes szolgáltatásért. Ezzel szemben az új panziók, fogadók között több olyannal is találkoztunk, melyek színvonalas szolgáltatást nyújtanak, és nem a vendég „megvágása” a fő szempontjuk.

—- Az élelmiszer-kereskedelemben milyen állapotokat találtak?

— Az áruellátás megfelelőnek mondható, de előfordult,

hogy bizonyos napi áruféleségek a délutáni órákban már hiányoztak. A szakhatósági engedélyek minden ellenőrzött üzletben megtalálhatók voltak. Az ár- feltüntetésben a vizsgált 13 boltból 4 esetében észleltünk hiányosságot. Zömében az áru tárolása is kielégítő, és kedvező tapasztalat, hogy a hűtőkapacitás nagymértékben megnövekedett.

— Úgy tudom, a megye idegenforgalmi fogadóképességét, az ezt elősegítő és hátráltató tényezőket is vizsgálták.

— Valóban így van. A megyében az idegenforgalom néhány nagyobb városra és környékére összpontosít. Ugyanakkor a megyében találhatók olyan „rejtett értékek”, melyek az idegen utazó számára csak hosszas búvárkodás, felfedező túra után válnak „hozzáférhető élménnyé”. Ilyen például a geszti Károlyikastély, a vésztő-mágori történelmi emlékhely vagy a mályvádi erdő. Ezeknek a kisebb, távolabbi településeken található nevezetességeknek nincs vagy alig van propagandája. A millecentenáriumi ünnepség Vésztő-Mágor esetében azért némi elmozdulást jelenthet. A kisebb települések önkormányzatának szűkös az anyagi lehetősége a kellő idegenforgalmi propaganda kifejtésére, az egymás közti összefogás, a megyei szintű koordináció pedig hiányzik, illetve nem elégséges mértékű. Úgy látjuk, hogy a feltételek javításával, a hiányosságok minimálisra szorításával sokat kell tenni azért, hogy a turizmus, az idegenforgalom az egyik húzóágazata legyen megyénk gazdasági életének.

Nyemcsok László

(Folytatás az 1. oldalról)

A kialakult, az évszázados őszi rekordot döntő magas vízállások kedvezőtlenül befolyásolják a folyamatban lévő árvízvédelmi fejlesztéseket. Továbbra is szünetelnek a békésszent- andrási duzzasztó felújítási munkálatai, megszűnt a működő jobb oldali kapu duzzasztása. A gyulai tűsgátnál a Fekete-Körös visszaduzzasztó hatása miatt a duzzasztást meg kellett szüntetni. A tápzsilip építését a folyó vízszintje nem befolyásolja, de a csapadék rendkívül nehézzé teszi a kivitelezést, s emiatt az Élővíz-csatornán a vízszolgáltatás huzamosabb ideig szünetel majd. Éppen ezért, egy esetleges gyors felmelegedés nyomán kedvezőtlen hatások várhatók

Békéscsabán, Gyulán és Békésen. A szarvasi holtág vízbetáplálása is szünetel.

A hét végi 30-108 milliméter helyi csapadék nyomán több száz hektáron megjelent a belvíz, s néhány körzetben másodfokú belvízvédelmi készültséget rendelt el a KÖVIZIG. A vízelvezető csatornák teljesítő képessége a növények benőtt- sége miatt erősen korlátozott. Több szivattyútelepet üzembe helyeztek, másodfokú belvízvédelmi készültség van érvényben a szeghalmi, a gyomai, a mezőberényi, valamint a Holt- Sebes-Körös és a Kettős-Körös jobb parti védelmi szakasz területén.

—sz—