Békés Megyei Hírlap, 1996. augusztus (51. évfolyam, 179-202. szám)

1996-08-01 / 179. szám

o 1996. augusztus 1., csütörtök MEGYEIKÖRKÉP összevonás, (m) Két intéz­mény összevonásáról döntött a közelmúltban a sarkadi képviselő-testület. A Bartók Béla Művelődési Központot és a városi könyvtárat 1997. január 1-jétől összevont intézmény­ként működteti a sarkadi önkor­mányzat. A továbbiakban rész­ben önálló gazdálkodási és bér­gazdálkodási intézményként működik majd, a gazdálkodását az intézményi gondnokság látja el. A könyvtár dolgozói féltik a szakmai munka színvonalát, és az esetleges létszámcsökkentés­sel nem tartják elláthatónak munkájukat. A művelődési köz­pontban dolgozók többsége el­fogadta az összevonást, csupán a gazdasági önállóságot szeret­nék megtartani. Szennyvíztisztító, (b) A lökösházi képviselő-testület második félévi legfőbb célját a szennyvíztisztító telep kiépítése jelenti. Ez ügyben már tavaly óta folynak az érdemi tárgyalások, tervezések, előkészületek. A kivitelező munkák július végén kezdődtek. Közhasznú munka, (b) A munkanélküliek körében igen népszerűek a közhasznú mun­kák — hallottuk a munkaügyi központ gyulai kirendeltségén. Elsősorban az önkormányzatok, valamint a non profit szerveze­tek alkalmaznak hosszabb-rövi- debb időre munkára váró embe­reket. A térségben ez a támoga­tási forma a legnépszerűbb. A kirendeltség a júniusi hónapra 584 fő számára folyósított ek­képpen támogatást. Kétszázhet­ven fő jövedelempótló támoga­tásban részesül (90 napra), 314 fő pedig az úgynevezett hagyo­mányos közhasznú munkán vesz részt. A gyulai kirendelt­séghez 11 település tartozik, a munkanélküliek száma 3200. Az érintettek különböző képzé­seken, íóglalkoztatásbővítő tan­folyamokon vesznek részt. Az ingázóknak térítik a költségei­ket. A gyakorlat szerint havon­ként — all településen — 200—220 munkanélkülit tud­nak elhelyezni. Egyszer visszatér Wagenhofer Ede eleki kanonok, akit mindenki szeretett 1991. augusztus 31. szombat. A gólyafészek reggel üres, lakói vissza nem jöttek...A nyugállo­mányba vonuló plébános utolsó plébánosi funkciója... Az utolsó feljegyzés Wagenhofer Ede eleki kanonok feljegyzéseiből való. A kanonok 56 évi szolgálat után vonult nyugdíjba. Amikor az egyébként szűkszavú embereket a kanonok­ról kérdeztem, valamennyien szí­vesen meséltek róla. Özv. Brandt Antalné szüle­tett Hauck Teréz: —r Wagenhofer Ede kanonok úr, akkor még káplán, 1935-ben kezdte el Eleken lelkipásztori szolgálatát. Akkor újtelepre ke­rült, mindennap misézett. Szol­gálatkész volt, nagyon szépen misézett., szinte mindenki kí­vánságát teljesítette, ha kellett naponta 2—3 misét szolgálta­tott, de volt, hogy négyet is. Amikor a szerencsétlen múltú Reibel Mihály esperes 1959- ben meghalt, a káplánt válasz­tották meg plébánosnak. Na­Wagenhofer Ede eleki kano­nok úr (felvételünkön balról) 56 évi szolgálat után vonult nyugállományba... FOTÓ:SUCH TAMÁS gyón jó szíve volt, sajnos ezt nagyon sokan ki is használták. 1991 -ben a kanonok urat nyug­díjazták, mely fájó pont volt az életében. Tavaly ünnepelte pappá szentelésének 60 éves ju­bileumát. Szerettünk volna el­menni hozzá, de ő betegségre hivatkozva kérte, ne látogassuk meg. Özv. Stumpf Mihályné szü­letett Strifler Teréz: — Végtelenül jó ember. Még 1938-^40 körül a zárdá­ban hitoktatott, azóta ismerem. Nagyon sokat tett az egyházért, az eleki hívekért. Lelkiismere­tes pap volt. Szinte mindannyi­unkat személyesen ismert, tu­dott gondjainkról, problémá­inkról, örömeinkről, amit és ahogyan tudott segített. Tavaly meglátogattuk Székesfehérvá­ron. Nagyon megörült nekünk, bár már akkor is nagyon gyenge volt, azt üzente az elekieknek, hogy nagyon szépen köszöni azt a sok-sok levelet, amit kül­denek neki, de beteges már és ne vegyék zokon, ha valakinek nem válaszol. Nagyon nehezen hagyta el Eleket, vágyódik vissza, de megfogadta, hogy csak holta után tér vissza. B. N. Pesti tárlat Békés megyei művészekkel fantáziája minden látogató számára maradandó élményt nyújt, emelve ezzel a Szent László-napi kulturális rendez­vénysorozat rangját is. A kiál­lítás augusztus 24-éig várja a látogatókat. A rendezvény tiszteletére színes kiadvány jelent meg a tárlaton részt vevő művészek életrajzával, munkásságával, s az alkotásaikról készült fény- képfelvételekkel. A könyvben méltó emléket állítanak a el- luyt Mladonyiczky Béla szobrászművésznek. A Békés megyében élő, illetve innen el­származottak közül találkoz­hatunk Erdélyi Ilona csa- nádapácai festővel,, Hajdú Andrea szeghalmi festővel, llodosi József füzesgyarmati fotóművésszel, Nagy Ferenc sarkadi festőművésszel, Sze- lekovszky László fafaragóval, Szőke Sándor kötegyáni szob­rászművésszel, Ungvári Mi­hály kötegyáni festőmű­vésszel, Varga Virág Gádoro­son született festőművésszel, Volent Kati gyulai grafikus: festőművésszel és dr. Kesztyűs Ferenc Sarkadon született gra­fikus-festőművésszel. (e) A Független Magyar Szalon Képzőművészeti Egyesület a nyár elején nyitotta meg — a honfoglalási emlékévnek is tisztelegve — IV. országos és nemzetközi kiállítását Buda­pesten, a Pataky galériában. A tárlat fővédnöke, Kőbánya polgármestere, György István szerint a különböző stílusok, alkotói törekvések, irányzatok békésen megférnek egymás mellett a galériában. A sokszí­nűség, az alkotók szárnyaló A millecentenáriumi ünnepi tárlat alkalmából színes kiadvány készült a kiállításon szereplő művészek bemutatására Olvasóink írják ............................................................_= A z itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségé­vel. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Kirándulás Erdélybe A Munkácsy Mihály Középiskola és Szakmunkásképző Intézet nyugdíjasklubja a Csíkszeredái Márton Áron Gimnázium meghívá­sára hatnapos kiránduláson vett részt Erdélyben. A kiránduláshoz az autóbuszt a Kétegyházi Mezőgazdasági Középfokú Szakoktatási Továbbképző és Szaktanácsadó Intézet biztosította. Az autóbuszt Szántó György vezette nagy hozzáértéssel és türelemmel, amiért köszönetét mondunk. Menet közben Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely neveze­tességeivel is megismerkedtünk. Külön élményt jelentett számunkra a városok rendje, tisztasága, az épületek szépsége. Késő este érkez­tünk a csodálatos környezetben fekvő Homoródfürdőre, ahol vártak barátaink, és elfoglalhattuk szálláshelyünket. Kirándulásunk alkal­mával ellátogattunk a Gyilkos-tóhoz, a Békás-szorosba: A társasá­got elbűvölte a természet e csodálatos alkotása. Alkalmat találtunk arra is, hogy a Gyilkos-tónál csónakázással töltsük el az időt. A parajdi sóbánya megtekintése örök élményt jelent mindenkinek. Mivel nagyon szép időnk volt, többen megfürödtünk a gyönyörű környezetben lévő szovátai sósfürdőben. Megcsodáltuk a köröndi székelykapukat, népművészeti tárgyaikat, ez utóbbiakból szinte min­denki vásárolt. Menet közben megálltunk Farkaslakán Tamási Áron síremlékénél. Egy napot töltöttünk a Szent Anna-tónál, ahol szalon­nát sütöttünk és fürödtünk a tó hűs vizében. Menetközben megálltunk a valamikor európai hírűTusnádfürdőn, ahol szomorúan tapasztal­tuk a tó és környezetének lassú pusztulását. Hazajövetelünk előtti napon Csíkszeredán töltöttük el a délelőttöt, majd a Csíkszeredái barátainkkal Csíksomlyóra látogattunk. Itt nagyon szép ismertetést hallottunk a helyhez kötődő hagyományokról. Hazafelé Brassó, Nagyszeben, Gyulafehérvár nevezetességeit néztük meg. Menet köz­ben minden olyan helyről, környezetről tájékoztatást kaptak a résztvevők, amelyen áthaladtunk, illetve ahol kiszálltunk, körülnéz­tünk. Közel 1800 kilométer megtétele után élményekkel gazdagodva, a késő esti órákban érkeztünk haza. Kesztyűs Lajos klubvezető, Gyula Születésnap Az egyik reggel fáradtan ébredtem. A végtagjaimban éreztem az előző napi nagytakarítás „nyomait”, hiába, nem vagyok hozzászokva az efféle testedzéshez. Meg aztán, ha az ember jókedvvel végez valamit, akkor a munkáján van áldás, és nem fárad el. Én is jókedvvel kezdtem el a parketta súrolását, csak az volt a baj, hogy közben szólt a rádió, és szerencsétlensé­gemre olyan hírt kaptam el, amelytől elkedvetlenedtem. Arról szólt a hír, hogy a nyugat „hathatós” kezdeményezésére Radovan Karadzsics boszniai szerb vezető lemondott elnöki posztjáról, ezután pedig nem jelenik meg a televízióban, a rádióban, a sajtóban. Tehát a többszörös háborús bűnös erköl­csi vereséget szenvedett. Ennek ellenére mégis különb életkö­rülmények között él, mint a polgárháború esetleges erkölcsi győztesei. Elszomorodtam, pedig ez idáig is tisztában voltam ezzel a ténnyel. A szokásos tejeskávét melegítettem, amikor ismét a rádió­nak „köszönve” felfigyeltem a dátumra. De hiszen ma van a fiam születésnapja, kommentáltam magamban a tényt. Eddig jutottunk, már semminek nincs jelentősége, vagy legalábbis nem akkora, mint amilyennek lennie kellene. Elgondolkod­tam. A lányom középiskolás, a fiam hatéves, anyagilag a legtöbbet kellene nyújtani nekik, és valahogy nem mindig állok a feladatom magaslatán. Aztán édesdeden alvó fiamra tekintettem és ismét elfogott a kétségbeesés. Lesz-e erőnk, energiánk, egészségünk és elegendő pénzünk a további meg­mérettetésre? Megingott hitünkre, szétzilálódott lelkiállapo­tunkra, feszült idegrendszerünkre „tekintve” komoly aggo­dalmaim vannak. A tejeskávé közben megmelegedett. Bernát Nándor Boldogasszony anyánk, régi nagy patrónánk Várható időjárás augusztusra Országos Meteorológiai Szolgálat Kereskedelmi Szol­gáltató Iroda Az augusztus havi középhőmérséklet 20,2 fok körül ingado­zik Magyarországon. A napi középhőmérsékletek sokévi országos területi átlaga a hónap elején 21,3 fok, a hó végén 18,6 fok, tehát a hónap során már jelentős hőmérsékleti csökkenés mutatható ki a sokévi átlagok alapján is. 1996 augusztusa átlagos középhőmérsékletűnek és az átlagosnál valamivel szárazabbnak ígérkezik. Az év nyolcadik hónapjának névadója Augustus császár. A hónap magyar neve Kisasszony hava, csillagászati megnevezé­se Szűz hava, meteorológiai el­nevezése Nyárutó, Sylvester Já­nos a XVI. században Szőlőérlelő hónak nevezte. Még a pogány időkből származó el­nevezés a Földanya hava. A magyarok egyik legszebb ünnepe Nagyboldogasszony. A katolikus egyház Mária menny­bevételét ünnepli ezen a napon, mi magyarok István király halá­lára is emlékezünk, és arra a cso­dálatos cselekedetre, amikor első királyunk felajánlotta or­szágát a Mennyek Király­nőjének. A Mária-tisztelet szé­pen összecsengett a pogány Emese-hagyománnyal, hiszen az Árpád-ház nemzetsége már a Boldogasszony oltalmába aján­lotta magát. Árpád fejedelem fe­héregyházi sírja fölé épített templomot is a Boldogasszony­nak szentelték. Minden jel arra mutat, hogy a magyarság jóval a Kárpát-medencébe telepedése előtt megismerkedett a keresz­tény vallással. Az ország számos helyén vi­rágszentelést végeznek Nagy­boldogasszony napján. A kö­zépkori kolostorok foglalkoz­tak gyógynövénytermesztéssel, amit szétosztottak a nép között. ,Nagyboldogasszonyi fű” néven számos gyógyfüvet szenteltek meg, elsősorban ökörfarkkórót, mentát, csombort, napraforgót. A szentelményből jutott az új ház alapjába, az új asszony ágyába, az újszülött bölcsőjébe. Az asszonyoknak Nagyboldog­asszonytól kezdve tilos folyó vízben fürdeni, mert aki ezt megszegi, az vérzésben hal meg. A következő hónap nyolcadi­kén van Kisboldogasszony vagy Kisasszony-nap. A „kétasszony köze” kitüntetett időszak a gaz­dasági életben. Az ekkor gyűj­tött tojás állítólag tavszig eláll. A ruhát ekkor kell meg­szellőztetni, hogy „ne essen bele a moly”. Zalában ezen időszak alatt gyűjtik be a gyógyfüveket. A búzát is illik megszellőztetni, hogy zsizsikmentes legyen. Nagy Konstantin édesanyja — Ilona császárné — élete vé­gén keresztelkedett meg. Zarán­dokként bejárta a Szentföldet és az ő kívánságára ásták ki Krisz­tus keresztjét. Emlékünnepe au­gusztus 18. Államalapító királyunk em­léknapja — augusztus 20. — nemzeti ünnep. Ekkorra befejeződik a cséplés és megsü­tik az új búzából az első kenye­ret. így ez a nap egyben az új kenyér ünnepe is. Szerte az or­szágában aratófelvonulásokat tartanak, ahol népviseletbe öl­tözve aratókoszorút és nemzeti­színű szalaggal átkötött kényé-. rét visznek a templomba. István a legjellegzetesebb magyar név, de malmokat, gőzhajókat is gyakran neveznek el első kirá­lyunkról. Régi hagyomány a Szent István-napi körmenet, ahol a szent jobbot viszik a kör­menet élén. A gazdasági őszkezdet ideje Bertalan napja (augusztus 24.). Ekkor kezdik a szántást, a ve­tést, sőt a szüretet is. Időjárási regula szerint a Bertalan-napi zi­vatar sok havat jósol, az eső jó káposztatermést. Kígyómarás esetén Szent Bertalanhoz fo­hászkodnak. Általános tapasz­talat szerint ezen a napon ér vé­get a kánikulai időszak. Szabad vízben ezután már nem tanácsos fürdeni, mert a „kígyó belevi­zelt”. Fontosabb vallási ünnepek Római katolikus: Urunk színeváltozása (agusztus 6.); Szűz Mária mennybevétele (augusztus 15.) Szent István (augusz­tus 20.); Szent Bertalan (augusztus 24.); Keresztelő Szent János vértanúsága (augusztus 29.). Görög katolikus: Urunk színeváltozása (agusztus 6.); Szűz Mária elhunyta (augusztus 15.); István apostoli király (augusztus 20.); Keresztelő Szent János fejvétele (augusztus 29.). Ortodox: Az Úr színeváltozása (agusztus 6.); Szűz Mária elhunyta, Nagyboldogasszony (augusztus 15.): Keresztelő Szent János fejvétele (augusztus 29.).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom