Békés Megyei Hírlap, 1996. augusztus (51. évfolyam, 179-202. szám)
1996-08-26 / 198. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1996. augusztus 26., hétfő © Mbs Szoborállítás. (e) A tervek szerint ma állítják fel végleges helyére, a vésztő-mágori történelmi emlékhelyen elkészített alapzatra a Csanádapácáról elszármazott, ma Budapesten élő Mihály Gábor alkotását, Szent László lovasszobrát. A vörösréz lemezből készült szobrot az augusztus 31-ei ünnepi megyegyűlésen avatják fel. Anyanyelvi napok, (t) A megyei képviselőtestület nemzeti és etnikai kisebbségi bizottsága koordinálásával az idei őszön szeptember 21 és október 26 között rendezik meg megyénkben az anyanyelvi kulturális napokat. Battonyán, szeptember 21-én lesz a szerb; Almáskamaráson, szeptember 28- án a német; Gyulán, október 5- én a román; Tótkomlóson, október 19-én a szlovák, és Dobozon, október 26-án lesz a cigány anyanyelvi kulturális nap. Riühaái Baltazár Dezső volt tiszántúli református püspökre emlékeztek vasárnap, halálának 60. évfordulóján Debrecenben. A városi köztemetőben lévő síremlékénél Kocsis Elemér, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke méltatta az elmúlt évtizedekben méltatlanul elfeledett elődjének egyházépítő munkáját. Az ő nevéhez fűződik az Országos Református Lelkészegyesület, a híres ORLE, valamint a Presbiteri Szövetség és a Protestáns Templomegylet megszervező Lopott BMW. (km) Az elmúlt héten 76 ezer utas lépte át az államhatárt Battonyánál: a belépők száma 50 ezer, a kilépőké pedig 26 ezer fő volt. A vámosok 21 esetben folytattak vámszabálysértés miatt eljárást, melyek összértéke 324 ezer Ft, a kiszabott pénzbírság összege pedig 160 ezer Ft volt. A lefoglalt áruk között szerepelt többek között 220 karton cigaretta, 550 liter üzemanyag és kisebb értékben műszaki cikkek. Az elkövetők állampolgársági megoszlása; 13 török, 5 román, 1 holland, 1 magyar és 1 horvát. Ezen kívül a vámosok a hét végén lefoglaltak egy 4 millió Ft értékű magyar rendszámú BMW személygépkocsit, melynek rendszáma néhány hónappal ezelőtt egy Volkswagen Pólóról tűnt el. Árokba hajtott. (t) Gyomaendrőd külterületén szombaton éjszaka egy személygépkocsi az árokba hajtott, egy személy könnyebben megsérült. A csabai (Folytatás az 1. oldalról) meglátják őket, rövid időre „átváltoznak”. Szűcs István az ellenkezőjét hangsúlyozza: — Éppen az idén léptünk abban is, hogy a neppereket kiszűrjük, és az áru a termelőktől közvetlenül a kereskedőkhöz kerülhessen — mondja. — A kilózás kint megszűnt^ és éjjel-nappali szolgálatot látunk el a nagybanin. Itt is tarifákat vezettünk be, a gépjármű raksúlya a mérvadó. A csarnokon kívüli, sátoros kereskedők ugyanakkor a bérleti díjat irreálisnak tartják. Azt elemzik, hogy havonta egy 20 négyzetméteres helyért több, mint 50 ezer forintot kell fizetniük, a felét tartanák elfogadhatónak. — Annyit kémek, mint egy belvárosi üzlethelyiségért — panaszkodnak. — Ha majd a Kétegyházi út mellett kinyit a másik piac, és valóban az itteni harmada, fele lesz a bérleti díj, megnézheti az Agóra-Csaba, hogy ki marad itt. Egy vásárló lép hozzánk, és arra hívja fel a figyelmet, hogy a zoknik, piperecikkek szomszédságában közvetlenül ott árulják a zöldséget, gyümölcsöt. Az érintett kereskedők egy része ebben nem talál kivetnivalót. —Legalább nem a konkurencia van itt — taglalja egy zöldséges. — A megszokott helyemet én nem hagyom el, a vásárlóim tudják, hol találnak. A piacigazgató arról beszél, hogy első lépcsőben a rendteremtés alapjaiban kellett lépniük. Amikor szerződéseket kötöttek, adtak mellé egy, a vásárokról, picokról szóló szabályzatot is, ezt be kell tartani. Az ököl- és szokásjogot a versenyhelyzet váltotta fel, aki fizet, azé a hely. Aki nem fizet, és csak azt hangoztatja, hogy itt áml már 15 éve, arra úgy tekintenek: nem tart igényt a helyre. Új jelentkező mindig akad. Jövőre egyébként a zöldséges és a ruházati rész elválasztását tervezik, de Szűcs István tapasztalatai alapján ez ellen éppen a kereskedők tiltakoznak majd. piac „körülnézetből” Csendélet szőlővel, tréningruhával fotó: kovács Erzsébet Népegészségügyi szempontokat hozunk fel, a piacigazgató válaszol: az engedélyeket annak az iparosnak, termelőnek kell beszereznie, aki a tevékenységet folytatja. Egészségügyi szempontból az említett helyett jóval több kritikát kaptak a szemétért, a vécék, vízcsapok állapotáért. Szemétügyben a városgazdálkodási vállalattal közösen léptek, és a piac vége után hamar helyreáll a rend. Az elhanyagolt vécéket rendbehozták, és vállalkozásba adták ki, arról azonban nem tehetnek, hogy a kéthavonta felszerelt új csapokat tönkreteszik. A piacon azért az a legfontosabb, hogy mit és mennyiért vásárolhatunk. A hely sajátossága, hogy itt valamiből mindig döm- ping van, és a rutinos háziasszonyok tudják: meddig kell kivárni például a befőznivaló megvételével. Néhány zöldségessel az idei kínálatot, árakat elemezzük. A meggyhez, cseresznyéhez, körtéhez, almához, sárga- és őszibarackhoz, dinnyéhez, uborkához, burgonyához a tavalyinál olcsóbban vagy ahhoz közeli áron juthattak hozzá a vásárlók, főként a jó termésnek köszönhetően. A paprika és a paradicsom ára egy ideig drágábban alakult, mert késett a szabadföldi szezon. Ugyanakkor például a káposzta most jóval többe kerül, mint az elmúlt évben. A kereskedők szerint a téli, elálló almából is kielégítő mennyiségű termés várható, tehát égbeszökő áraktól nem kell tartani. Aki pedig nem hiszi, úgyis utánajár. Mondjuk, szombatonként a csabai piacon. Nyemcsok László Feltöltődnek a gyerekek egy életre Szeghalom-Várhelyen az Országos Gyermekvédő Liga és az Érted Alapítvány szervezésében magyarországi, kárpátaljai és erdélyi gyerekek részvételével a napokban nagyszabású ifjúsági tábort tartottak. — Hogyan szereztek tudomást erről a táborról, és hány gyerekkel érkeztek? — kérdezik Keresztény Istvánt, az ungvári egyetem tanárát, a kárpátaljai csoport vezetőjét. — A debreceni régióval rendszeresen tartjuk a kapcsolatot, s erre a táborra is ők neveztek be bennünket. Idén tíz gyermekkel jöttünk, akik Ungváron, a járásban, illetve Munkácson laknak. —Az önök számára mit jelent ez a tábor?-— Most a honfoglalás jubileumi évfordulója kapcsán sokkal jobban megnövekedett az anyaország iránti érdeklődés, s a történelmi gyökerek és kötődések is felerősödtek. Az anyanyelv, a kultúra, a hagyományok megőrzése szempontjából nagyon fontosak az ilyen találkozók. Azok a kárpátaljai gyerekek, akik most itt vannak, egész évre (vagy még több időre) feltöltődnek élményekkel. Az iskolában erről beszélnek majd osztálytársaiknak, s a magyar órákon is nagy hasznát veszik az itt tartózkodásnak: szebben, tisztábban beszélik anyanyelvűket. — A mostani csoport tagjai, vagy más Ungvár környéki gyerekek korábban jártak-e már a Sárréten? — Igen, s akik korábban itt megfordultak, azok még mindig tartják a kapcsolatot, ma is rendszeresen leveleznek. Különben az anyaországba mindig, mindenfelé szívesen látogatunk. Most is sokkal több gyermek jelentkezett, mint amennyien végül el tudtak jönni. Magyari Barna Szociálpolitika — PHARE-támogatással A tíz hazai PHARE Regionális Szellemi Forrásközpont képviselői, projekt vezetői, tanácsadói és menedzserei a hét végén szakmai program keretében Békésen találkoztak. Ismeretes, hogy 1993- ban, a magyar szociálpolitikai reform fejlesztésének részeként, annak korszerűsítésére 6 millió ECU támogatást kapott hazánk szociálpolitikai reformokra. Ebből nyilvános pályázat útján juthatnak különböző összegekhez a szellemi forrásközpontok. Dávidné B. Hídvégi Julianna megnyitójában elmondta: több mint ötven újítás szolgálja már a szociális ellátást, s ebből a békési szellemi forrásközpont is kivette. részét. Az elmúlt egy évben a PHARE anyagi, valamint a szaktárca és a helyi szervek támogatásával kialakult a békési forrásközpont arculata, ismertsége, szakembergárdája, s országos hálózatban való részvétele. Pataki István, Békés polgármestere köszöntőjében bemutatta a várost, ecsetelte a település hátrányos helyzetét. Elmondta, hogy a város lakóinak 12 százaléka munkanélküli, 7-8 százaléka cigány. A támogatást a városban csaknem minden érintett természetbeni juttatásként kapja, így biztosítva azt, hogy a segély valóban segélyként kerüljön felhasználásra. Dr. Balog Erika, a megyei önkormányzat intézményfelügyeleti osztályának helyettes vezetője elmondta, hogy a sikeres pályázatok révén, a megmérettetés után mostmár egyre inkább bizonyít a békési szellemi forrásközpont. A vendégek áttekintették és értékelték a Regionális Szellemi Forrásközpontok projektjeinek eddigi munkáját, megvitatták a jövő lehetőségeit, elemezték a forrásközpontok helyét a magyar szociálpolitika rendszerében, majd szóba került egy hosszú távú stratégiai terv kidolgozása. A rendezvény résztvevői szombaton megismerkedtek Békés, tegnap pedig Gyula nevezetességeivel. —sz— Kézművestanulók még jelentkezhetnek Békéscsabán a Tégla Közösségi Házban 1993. szeptemberétől működik a megyei művelődési központ kézműves szakiskolája. Népi kismesterségeket oktatnak iskolarendszerű képzés keretében. Eddig már két végzős évfolyamot bocsájtottak ki. Módosították az alapító okiratot és ebben a tanévben már 2-3-4 éves szakmunkás- képzést is kezdenek. Az alapozó időszakban a közismereti tárgyak mellett fontos a kismesterségek megismertetése, megszerettetése a tanulókkal. A heti egy kézműves napon csuhézástól a csipkeverésig sokféle kismesterség tudományával ismerkedhetnek. A cél az, hogy a 10. osztály befejezését követően a diákok a kézműves iskolában továbbtanulva valamilyen szakmai vizsgát tegyenek. Iskolarendszerű nappali tagozatos képzésük keretében a 8. osztályt végzetteknek 9. osztályt indítanak. A 9.-10. osztályban közismereti tárgyakat, heti hat órában pedig népi kismesterségeket tanulnak, sőt néprajz és néptánc alapismereteket is szerezhetnek. Mindezek után vehetnek részt a szakmát adó képzésben. A 16. évet betöltötteknek és az érettségivel rendelkezőknek intenzív képzést tartanak faműves, szőnyeg- szövő, fazekas, kosárfonó, nyerges és szíjgyártó szakmákban egy-két-három éves időtartamban. A végbizonyítvány megfelel az országos szakmai jegyzéknek. A kézműves szakiskola augusztus 27-én 9 és 13 óra között pótbeiratást tart. Érdeklődni telefonon is lehet a 325-598-as számon. B. Zs. „...A HATALOM MINDIG MEGRONT, ÉS EZÉRT EGYETLEN EMBERI LÉNYNEK VAGY CSOPORTNAK SEM SZABAD TÚL SOKAT ÉS TÚL SOKÁIG JUTTATNI BELŐLE.” (Aldous Huxley) Nő az idege(s!)forgalom Újszalontán Elfogadhatatlan az elsietett döntéshozás Több német turista is áldozatul esett mostanában annak, hogy nemigen jelzik táblák a térségében: Gyula mellett Méhkeréknél is át lehet lépni a magyar—román határt. (A szóbeszéd szerint egy-egy ilyen nagy útbaigazító tábla másfél millió forintba kerül, ezért spórolnak vele az illetékesek.) Aki mégis úgy dönt az idegenek közül, hogy Méhkeréknél próbálja meg átlépni a határt, általában hallomásból szerez tudomást az átkelő létezéséről. Megindul tehát Sarkad irányába, majd elhagyva azt, lefordul a Méhkerékét jelző táblánál balra, mit sem ' sejtve arról, hogy az átkelő egyenesen van. Átkacskarin- gózik a magyarországi román községen, és hopp, egyszer csak Újszalontán találja magát. Van, aki még ilyenkor sem ijed meg, mert úgy jár, mint hajdan Kolumbusz Kristóf. Azt hiszi, hogy Nagyszalonta valamelyik külvárosába jutott. Többen már csak akkor esnek kétségbe, amikor bebarangolva a 140 lelkes Újsza- lontát, sehol sem lelik az átkelőt. Ilyenkor rendszerint megszólítanak egy falubelit, legyen a segítségükre. A helyzetet bonyolítja, hogy a településen csak kevesen konyítanak a némethez, így mindig mindenkit Szabó Lajos polgármesterhez kísérnek, aki köztudottan megérti a német szót. Az idős polgármester pedig a legkülönfélébb időpontokban kénytelen az eltévedt idegenek szolgálatára lenni. „Sose volt ennyi német turista a faluban, mint mióta megnyílt a határ Méhkeréknél — állítja a polgármester —, de azért mégis csak jó lenne tenni valamit a jelenség ellen.” A Sarkad térségi körzeti megbeszélésen, ahol a probléma felmerült, az üggyel kapcsolatban felszólalt Szegedi Lajos, Méhkerék jegyzője is. Elmondta, hogy ők már szóvá tették a dolgot a Békés Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaságnál, s azt a választ kapták, a tábla „csupán” idő és pénz kérdése. Amúgy létezik egy kicsi előjelző tábla, ami mutatja a megfelelő irányt az átkelő felé, csak éppen (feltehetően a méretei miatt) ezt sokan figyelmen kívül hagyják. A körzet polgár- mesterei mindenesetre elhatározták, a problémával ismét bekopogtatnak az illetékesekhez. —ria A „kóbor” óvoda Orosházán, a volt Rákóczi úti óvodának még tavaly el kellett költöznie megszokott helyéről, mert az ingatlant az önkormányzat értékesítette. Új otthonra az apróságok a Táncsics utcai fiú- kollégiumban leltek. Miután a város bölcsődéinek átvilágítása megtörtént, kiderült, hogy az egyik belvárosi intézményt be kell zárni június 30-án. A szülőknek megadatott a lehetőség, hogy döntsenek: maradjanak a Táncsics utcán, vagy vállalják az újabb költözést az Előd utcára? A 90 szülőből 60-an mondták: rtiehetünk! Ekkor kezdődött meg a volt bölcsödé átalakítása a Városgazdálkodási Kft. és más külső vállalkozók bevonásával. A végleges költözés — a szülők segítségével — megkezdődhet. Információink szerint itt kap helyet a logopédia, az óvodai gondnokság és a nevelési tanácsadó is. Csete Ilona A Kereszténydemokrata Néppárt egészségügyi szakértői értékelték az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló törvény nyomán várható intézkedések legjellegzetesebb hiányosságait és aggodalmaikat nyilatkozatban összegezték. Lényege, hogy nem értenek egyet az egészségügyi kapacitás csökkentésével, ha nem történik kellő egyeztetés a lakosok, az önkormányzatok és az egészségügyi intézmények között. A rendelkezés bevezetése dolgozók elbocsátását vonhatja maga után, döntés előtt erről is tárgyalni kell a dolgozókkal és érdek- képviseleti szerveikkel. Az ágyszámcsökkentéstől, anyagi megszorító intézkedésektől nem változik kedvezően az ország gazdasági, társadalmi élete, romlik a betegellátás. Nincs szükség elsietett intézkedésekre, minden érintettel egyeztetve hozzon szakszerű és indokolt intézkedéseket a tárca. A munkahelymegszűnések, elbocsáj- tások nem hoznak számottevő megtakarítást, de így is csökken a személyi adó és a társadalom- biztosítási járulék befizetések összege. Nő viszont a munkanélküli segély, a nyugdíjkifizetések aránya, fokozódik a recesszió. A hozzánk hasonló sorsú országokban található példa a kereszténydemokrata szellemben végrehajtott, valóban szükséges változásokra, amelyek nem hoztak reménytelen, kilátástalan helyzetbe betegeket, ellátókat, rászorultakat.
