Békés Megyei Hírlap, 1996. augusztus (51. évfolyam, 179-202. szám)

1996-08-24-25 / 197. szám

MEGYEIKÖRKÉP 1996. augusztus 24-25., szombat-vasarnap 4) Az államtitkár az alapkő nyílásában elhelyezte afémhengert. Az útépítés nagyjelentőségű változást jelent majd Gyula életében fotó: such tamás A 44-es elkerüli Gyulát A létesülő út gyulavári csomó­pontjánál tegnap délután alap­követ helyezett el dr. Scharte Péter, a Közlekedési és Víz­ügyi Minisztérium helyettes államtitkára. Az alapkő egy fémhengert rejt, amely az utó­kor számára tartalmaz doku­mentumokat. Máté Andrása beruházó Békés Megyei Állami Közút­kezelő Közhasznú Társaság ügyvezető igazgatója köszön­tőjében elmondta, a város át­menő forgalmi tehermentesí­tésének kívánsága ezidáig anyagiak híján csak próbálko­zás maradt. Az 1990-es évek elejére elodázhatatlanná vált a megvalósítás: a növekvő for­galom, a közúti balesetek szá­ma, a város belső életének megnehezülése tanulmányter­vek sorát foglalkoztatta. Az elkerülő út kettős ütemezésű, az első szakasz a város határá­ban húzódik. Ez a KHVM be­ruházásában az útalapból, az Európai Beruházási Bank köl­csönével és az Európai Unió Phare útrehabilitációs prog­ramjának támogatásával épül. Az 5,5 kilométeres út össz­költsége 919 millió forint, melyből a Phare-rész 229 mil­lió forint. Augusztus 22-én át­adták a kivitelezőnek a mun­katerületet, s a kiemelt kor­mányberuházásban készülő utat a jövő év május 31-én megnyitják a forgalom előtt. Dr. Scharle Péter helyi össze­fogást méltató ünnepi beszéde után Lebenszky Attila polgár- mester elmondta: a helybeliek gondjának megoldását az ön­kormányzat a nyomvonalba eső földek kisajátításával segí­tette. A célra 10 millió forintot fordítottak, emellett 40 hektár önkormányzati területet bo­csátottak az építkezés rendel­kezésére. A városháza dísztermében a beruházó képviseletében Máté András és a nemzetkö­zi pályázatnyertes kivite­lező, a Hídépítő Rt. megbízá­sából Zsigmondi András ve­zérigazgató-helyettes írták alá a szerződést. A sajtótájé­koztatón Máté András la­punk kérdésére elmondta: a várost nagyobb ívben elkerülő útra, a II. ütemre ta­nulmányterv készült, a meg­valósításra azonban — leg­alábbis egyelőre — pénz nincs. —Szőke— A regionális tévék felértékelődnek Tanévkezdés csak tehetősöknek? Gázvagyon, (m) Augusztus 27-én a sarkadi képviselő-testüle­ti ülésen szó lesz többek között az adóügyi feladatokat ellátó dolgo­zók anyagi érdekeltségi rendsze­réről, a pedagógusok kötelező óraszámának emeléséről, a vadá­szati törvény végrehajtásáról és a gázvagyon értékesítéséről. Nyugdíjastalálkozó. (b) Tótkomlóson ma nyugdíjasta­lálkozót tartanak, melyre az elekiek is meghívást kaptak. Közülük a nagyszénási nyugdí­jasok Ki mit tud? vetélkedő he­lyezettjei lépnek közönség elé. Kisebbségi kirándulás, (i) A Szeghalom Város Cigány Kis- sebségi Önkormányzata pályáza­ti pénzből augusztus 25-én egész napos, díjmentes kirándulást szervez Debrecenbe hatvan gyer­mek részvételével. Többek kö­zött megtekintik az állatkertet, a nagyerdőt és a csónakázó tavat is. Toronyóra-avatás, (i) A Dévaványai Református Temp­lom modem elektromos torony­óráját a napokban avatták fel. A munkálatokat nagyban segítette, hogy a költségeket a helyi önkor­mányzat megelőlegezte. Az ava­tóünnepségen igét hirdetett Nagy László, a Békési Református Egyházmegye esperese is. Kiállítások, (i) A Kertész­szigeti Általános Iskolában nemrég Mogyorósi István fafa­ragó és a helyi kézimunka szak­kör tagjainak kiállítását tekint­hették meg az érdeklődők. Ugyanott a napokban dr. Wolf Ildikó gyulai orvosnő festmé­nyeiből nyílt kiállítás. Bcnnégett a házban, (e) Tra­gikus kimenetelű tűzeset történt teg­nap, nem sokkal éjfél után Déva- ványán. A Hámán Kató utcában ki­gyulladt egy épület, amelynek egyik szobájában a matrac, a berendezési tárgyak és az ágy égett. A ház tulaj­donosa, egy 49 éves férfi belehalt égé­si sérüléseibe. A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság központi ügyeletéről kapott tájékoztatás sze­rint a férfi valószínűleg dohány zott, s ez okozta a bajt. Cutomabontók. (e) Feltehe­tően az elmúlt napok esőzései után csatorna és vakolat lazult meg Bé­késcsabán, az Andrássy út 12. szá­mú házon. A veszélyessé vált darabo­kat a tűzoltók távolították el tegnap, a délutáni órákban. A tévénézők nagy örömére az utóbbi héten a szeghalmi Sárrét Televízió naponta élő adással je­lentkezett. A műsorokat&fe/é/ryí Gábornak, a Duna Televízió szerkesztő-riporterének szakmai irányításával a Szeghalom-Vár- helyen működő médiatábor hall­gatói készítették. — Ezt a médiatábort — ame­lyen az ország különböző része­in működő regionális médiák fi­atal munkatársai vettek részt — a Gyermek és Ifjúsági Alapprog­ram Tanácsa célprogramként tá­mogatta — tájékoztatott ben­nünket Bodor Tamás, a Minisz­terelnöki Hivatal ifjúságpoliti­kai főtanácsosa. —- Ez hosszú távú befektetés. A regionális te­levíziók rövid időn belül fel­értékelődnek. Az emberek sze­retik, ha a műsor róluk, szűkebb környezetükről szól. Jelentős segítséget nyújtott a tábornak a Sárrét Televízió és az itt élő em­berek, akik rendszeresen figye­lemmel követték az adásokat. — A tábor szervezését az élet igényelte — folytatta Edelényi Gábor. — A helyi tévék sokfelé megalakultak, ám nincs meg­felelő szakembergárdájuk, csu­pán a nagy tévét utánozzák. Ve­szekedni már remekül tudnak, de a szakmát nem ismerik. A legtöbb helyi tévé csupán hetente egy al­kalommal, egy-két órás műsort ad. Nem mernek egyenesben adni, pedig a tévénéző csak így fogható párbeszédre. A részt­vevőkkel minden szakterületet igyekeztünk megismertetni. A médiatábor tegnap, esti élő közvetítéssel zárult. M. B. (Folytatás az 1. oldalról) állított össze tanszer-, illetve fü­zetcsomagot. Tették ezt azért, mert az iskolák felől sem érke­zett mindig egyértelmű lista a tanévben igényelt füzetekről, tanszerekről, másrészről a vá­laszték olyan széles — a minőségtől az árakig —, hogy inkább a vásárlók igényeit ve­szik figyelembe, és próbálják a szűkösebb anyagi lehetőséggel bírók igényeit is kielégíteni, minthogy az esetleges drágább árakkal elriasszák a vevőket. Ahol füzetcsomagot állítottak össze, ott az I—II—III. osztá­lyos csomag 395 forintba, a IV—V—VI—VII—VIII. osztá­lyos pedig 478 forintba kerül. A hozzájuk tartozó tanszercsomag az alsóban 2300 forintnál kez­dődik és 2800 forintnál vég­ződik, felsőben pedig 2900 fo­rint a minimum ár. Ahol nem állítanak össze tanszercsomagot a tapasztalat az, hogy a ceruzától a vízfestékig körülbelül 3000 fo­rintból már mindent meg lehet venni. Ez persze kedvezményes ár, hiszen a boltok többsége 10 és 20 százalék közötti kedvez­ményt ad vásárláskor, illetve van olyan üzlet, ahol a füzetek árából engednek öt—tíz forin­tot. Békéscsabán néhány iskola úgy próbált enyhíteni a gondo­kon, hogy közvetlenül az eladó­tól rendelte meg a taneszközö­ket, és azt a szülők az iskolában vehetik meg szeptember else­jén. Van, ahol az iskolák az üzle­teket értesítették az általuk igé­nyelt taneszközökről, és a meg­küldött listák alapján az eladók segíteni tudnak a vásárlóknak. Sok iskola viszont nem élt ezek­kel a lehetőségekkel. Ebben az esetben a szülők magukra van­nak utalva, illetve igyekeznek a minimális tanszereket megvásá­rolni, és az esetleges hiányokat év közben pótolják, az igények­nek megfelelően. A tanszerek mellett iskolatás­kákból is széles a választék. Nem mindegy, hogy milyet ve­szünk és mennyiért. 1250 forint­tól 1850 forintig már kaphatók hátitáskák, ezek minősége azon­ban általában gyenge, csak egy­két tanévet bírnak. A márkásabb táskák 3—4 ezer forintnál kez­dődnek, de nyolcezer forintért is lehet iskolatáskát venni. A bol­tok tapasztalata az, hogy a szülők ügyelnek a minőségre, és inkább a drágább, de tartósabb táskát veszik meg. Bár már nem minden iskolá­ban kötelező, van ahol még ké­rik az iskolaköpenyt. Áruk 1100 forinttól 1700 forintig terjed kis­iskolásoknak. A felsorolt kiadások nem tar­talmazzák a tankönyvek árait. Ez iskolatípustól, tanítási mód­szertől, nyelvtagozattól függően még további ezrekkel terhelheti a családi kasszát. Nagyobb csa­ládok úgy próbálnak meg spó­rolni, hogy az idősebb testvér tanszereit, táskáit, ha lehet könyveit öröklik a kisebbek, ez­zel is kímélve a családi háztar­tást. Általános tapasztalat lehet, hogy érdemes minél több helyen szétnézni, és ha lehet minden­képpen konzultáljunk az iskolá­val vagy a gyerek osztályfő­nökével. Kovács Attila Diákok támogatása Orosházán a diákok részére évente egy alkalommal beiskolázási segélyt állapíthat meg az önkormányzat. Erre a támogatási formára azok jogosultak, akiknek családjában az egy személyre jutó nettó átlagjövedelem és rendszeres pénzellátás összege nem haladja meg a 10 ezer 560 forintot. A rászorultak szülei a beiskolázási segély iránti kérelmeiket (általános iskolás tanulók esetében) az intézmény igazgatójánál, a felsőbb szintű oktatásban részesülők a polgármesteri hivatal nép­jóléti és szociális osztályán nyújthatják be augusztus 15-e és szeptember 15-e között. A támogatás mértéke a középiskolába és a szakmunkásképzőbe járó tanulók részére 2 ezer 500 forint, az egyetemisták és a főiskolások esetében ez az összeg 3 ezer forint. cs. i. „MIHELYT SZERENCSÉTLENEK VAGYUNK, EGY­SZERRE ERKÖLCSI LÉNYEKKÉ VÁLUNK.” (Proust) Közalapítványi támogatással tanulhatnak a fiatal tehetségek Tábor a néptánc-utánpótlásnak Békéscsabán, az ifjúsági tábor augusztus 21-étől egyhetes nép­tánc tábornak adott otthont, me­lyet a Csaba Kulturális Egyesü­let a néptáncművészetért szer­vezett. Az egyesület tagja a Csa­bai Nemzetiségi Táncegyüttes és a Kistabán Gyermek Nép­táncegyüttes, a táborlakókat is közülük válogatták. A tanítók szószólója, Kurtucz Borbála, a magyar tánc oktatója elsősorban azt mondta el, hogy a tábor a Magyarországi Nemzeti- és Etnikai Kisebbségekért Köz- alapítvány támogatásával jött létre, továbbá mesélt az ifjú tehetségekről, illetve a jobbnál jobb programokról is.' Az egésznapos tánctanulás mellett, ahol nemzetiségi (szlo­vák, román) és magyar táncokat tanulnak, van szabadidejük is a fiataloknak, r. a,|yel kedvük sze­rint rende lkezíicK. A tábor­vezetők igyekeznek olyan prog­ramokat kitalálni, hogy a gyere­kek ezt a kis időt is hasznosan tudják eltölteni. Munkájukat a Csaba Táncegyüttes és a mese­ház szakemberei is segítik. így jöttek létre olyan szabadidős el­foglaltságok, mint a gyöngyfű­zés, agyagozás, sárkány, csuhéj és szalmabábu készítése, vala­mint pépdalok tanulása. A pihenő után folytatódik a tánctanítás Pin­tér Tibor a szlovák tánc és Gál László a román tánc oktatójával. Rövid szünet után este ismét visszatérnek a tánchoz, ugyanis táncház várja a gyerekeket, ahol az aznap tanultakat gyakorolják oktató nélkül, szabadon. Táncu­kat ezúttal zenekar is kíséri, méghozzá a Suttyómba Rt. nevű együttes. A nap végén pedig fá­radtan pihennek le a néptánc ifjú tehetségei, másnap kezdődik minden elölről. K. B. A néptánccsoport próbáján afelkészítő tanár Kurtucz Borbála, magyar néptáncoktató volt FOTÓ: SUCH TAMÁS HUNGAROTEL gpmatHH Beszélgessünk! Projektengedélyezési eljárás A fővállalkozó — a meg­rendelő kívánalmainak megfelelően — elkészíti az épületek és a hálózati infrastruktúra terveit. Miu­tán az előzetes tervek elké­szültek, a fővállalkozó fe­lülvizsgálat és engedélye­zés céljából benyújtja őket a megrendelő felé. Ä meg­rendelő továbbadja ezeket a terveket a projektért, műszaki kivitelezésért és üzemeltetésért __ felelős szakembereinek. Ok a fele­lősek azért, hogy megbizo­nyosodjanak arról, hogy a szerződésben vállalt köte­lezettségek teljes mérték­ben kielégítésre kerültek-e. A szerződéses követelmé­nyek teljes mértékű kielé­gítése céljából tett esetle­ges tervmódosítási vagy a hálózatos terv pontosításá­ra vonatkozó javaslatok belső megbeszéléseken ke­rülnek kiértékelésre. Ez a folyamat 2—4 hetet vesz igénybe. Ezután a követ­kező megbeszélésen már a fővállalkozó is jelen van, ahol a megrendelő javasolt változásait részleteiben tár­gyalják meg. Ezeket a szükséges módosításokat a fővállalkozó bedolgozza az új, módosított tervbe, majd ismét visszaadja a meg­rendelőnek, aki ezt a mó­dosított tervet átvizsgálja, majd engedélyezi a kivite­lezés megkezdését. p R „Teljes gőzzel előre!”

Next

/
Oldalképek
Tartalom