Békés Megyei Hírlap, 1996. augusztus (51. évfolyam, 179-202. szám)
1996-08-22 / 195. szám
% MEGYEI KÖRKÉP 1996. augusztus 22., csütörtök Föld ink volt. (t) Dukáti Ferenc fizikus, mérnök, a műszaki tudományok doktora 1911-ben ezen ezen a napon született Orosházán, és 1990- ben Budapesten halt meg. Fizikus-mérnöki oklevelét 1934- ben szerezte a Berlin-Charlot- tenburgi Műegyetemen. 1949- tól a Magyar Szabványügyi Hivatalban dolgozott, az Általános Szabványosztály vezetőjeként ment nyugdíjba. Máig érvényes a fizika, a matematika, a mértékegységek alapszabványainak kidolgozásában alkalmazott rendszerezése. Meghonosította hazánkban is a korszerű matematikai statisztikai minőség-ellenőrzés módszerét, s a szabványosítás módszertanának kidolgozásában is jelentős szerepe volt. Alapító tagja a Gépipari Tudományos Egyesületnek. Füvesítik a pályát, (i) Körösnagyharsányban a jövő évre elkészül a focipálya. A kijelölt terület szántását a napokban kezdik meg, s a fűmag elvetése is még most augusztusban megtörténik. A következő labdarúgó idényben pedig a település be kíván nevezni a megyei har- madoszályú bajnokságba. Nyári túrák. (1) A kaszaperi Őszi Alkony Nyugdíjasklub a nyár folyamán több kirándulást is szervezett tagjainak. Többek között eljutottak Ópusztaszerre, Szegedre és Budapestre az Országházba. A napokban Debrecenbe és a Hortobágyra tettek kirándulást, ahol megnézték Mátán a híres Epolát, a lovak védőszentje nevét viselő lovasparkot, valamint a kerámia műhelyt. A jól sikerült napot vidám vacsora zárta a szeghalmi csárdában. Bővülő otthon, (i) Déva- ványán az önkormányzat 12 hellyel bővíti a szociális otthont. A munkálatok finanszírozására az önkormányzat pályázat útján hétmillió forint vissza nem térítendő támogatáshoz jutott. A megrendült bizalom helyreállt? A minap már hírt adtunk arról, hogy a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumban folytatott tárgyalást a Békés Megyei Távközlési Bizottság négy tagja. A téma a Békés megyei telefonfejlesztés kérdése volt. Ezen belül is arra voltak kíváncsiak a bizottság tagjai, hogy vajon miért nem teljesültek az ez évi fejlesztések az eredetileg kitűzött határidőkre, s hogy mi lett a sorsa annak a pályázati pénznek, amit a KHVM nyújtott a Hungaro- telnek. Az amerikai cég valóban csúszott egy-két határidő tekintetében, ám ettől még nem sérült meg a koncessziós szerződés egésze. Tóth Imre sarkadi polgármester, a négytagú bizottság egyik tagja a következő konkrétumokkal egészítette ki az eddigieket: — A tárgyaláson részt Vevő Hungarotel vezetői ez év végéig 21 ezer telefon bekötését ígérték a két Békés megyei körzetben. A következő fejlesztési ütemben, 1997 végéig csak a békéscsabai primer körzetben újabb 40 ezer vonalat kötnének be. Ezek közül 10 ezer rádiótechnikával működne, 30 ezer pedig a hagyományos vonalas megoldással. Elismerték, hogy a kézikapcso- lásos településekre ígért 66 (szintén ráditechnikára alapozott) nyilvános telefonfülke felállítása nem történt meg az eredetileg kitűzött határidőre. Ennek több oka is volt. Részben a finanszírozási csúszás, részben pedig a fülkék leszállításának problémája késleltette a megvalósítást. A Hungarotel ígérete szerint azonban még ebben az évben működni fog a 66 nyilvános telefonfülke. (Az optimális egyébként az lenne, ha 500 lakosra jutna egy nyilvános állomás. Eszerint a békéscsabai körzetben ez 19, az orosháziban pedig 15 településen nem optimális a helyzet.) Ugyancsak az ez év végi határidőt ígérték azoknak a településeknek is, ahol az igénylők még a MATÁV-nak befizették a kérelmeiket. Tóth Imre elmondta, hogy a tárgyaláson résztvevő hírközlési felügyelet kérte a Hunga- rötelt, mutassák be a társaság hatályos alapító okiratát és a jogerős cégbejegyzésüket is, ami ezidáig elmaradt. Ugyanakkor arra kérték az önkormányzatokat, hogy folyamatosan tájékoztassák a felügyeletet a Békés megyei telefonfejlesztés egyes ütemeinek megvalósításáról. — A tárgyalás után úgy tűnt, helyreállt a Hungarotel- ben korábban megrendült bizalmunk — állította végül a polgármester —, hiszen láthatóan mind a pénzügyi, mind a jogi feltételek megvannak a fejlesztések elindításához. De egészen biztosak csak ez év végén, és a jövő év közepén lehetünk abban, hogy minden a határidők szerint teljesül. Mindenesetre mi továbbra is az előszerződések megkötésére biztatjuk a lakosságot, ez is egyfajta bizalom kifejezése a részünkről... —ria Amerikában az orosházi mesterfodrász Cseh István orosházi mesterfodrász^ 1990 óta megszakítás nélkül a férfi fodrászok magyar bajnoka. Ennek is köszönheti, hogy a magyar válogatott keret tagjaként ott van a világbajnokságokon. Az idén elsőbbséget élveztek a vidékiek a keretben. Az orosházi versenyző mellett borsodi, baranyai, csongrádi fodrászok utaztak Amerikába, hogy á washingtoni világbajnokságon 37 ország részt- vevői között bizonyítsanak. Nem volt könnyű dolguk, hiszen ebben a műfajban az olaszok, a franciák, a japánok szinte verhetetlenek. Mint megtudtuk, az orosházi mesterfodrász a békéscsabai Körözsi László modellt vitte magával. Elsőként hullámos művészi frizurát készített fekete hajat melírozva vörössel. A klasszikus hajvágás után sorsolt modellen kellett hordható, üzleti frizurát kialakítania. Erre a feladatra egyébként 3 órányi felkészülési időt kapott valamennyi versenyző. Legfrissebb információink szerint a magyar férfi fodrászok közül az orosházi versenyző lett a legeredményesebb: a klasszikus hajvágással a 18., a művészi jellegű frizurával pedig a 24. helyet vívta ki magának. tsete Ilona Az esőszünetben termékbemutató A Nivea és a Zwack termékek bemutatóját sok strandoló kísérte figyelemmel a hét végén a Gyulai Vérfürdőben. Ki a termékbemutatót színesítő divatbemutatóban gyönyörködött, a gyermekek az ugráló játékot próbálgatták, a felnőttek is játszhattak nyereményjátékot, sőt megkóstolhatták az italokat. A Nivea-család gyártója és forgalmazója, a Beiersdorf Kft. és a Zwack Kft. számtalan terméket vonultatott fel, a vásárláshoz tanácsokat nyújtottak. Madarász Tibor, a Beiersdorf területi képviselője elmondta: a hamburgi székhelyű multinacionális cégnek 51 leányvállalata van, a Nivea all. legismertebb márkanév, közel egy évszázada vásárolható Magyarországon. A Beiersdorf a Nivea mellett például a Labello, a Limara, a 8 x 4 és a férfiak számára készülő Gammon-ter- mékeket is gyártja. Bakos Katalin, a Zwack gyulai kirendeltségének marketingelőadója arról tájékoztatott, hogy a kulturált italfogyasztást szeretnék a bemutatókkal és a hozzájuk kapcsolódó kóstolókkal meghonosítani. A Zwack több mint százféle márkás hazai termék gazdája és a külföldiek közül olyanokat forgalmaz, mint a Malibu, a Metaxa, a Cinzano... Bár általában a piaci lehetőségek kiseb- bedtek, a gyulai fürdőbeli bemutatón a vásárlókedv elég élénknek mutatkozott. Sz. M. Szabó Roland, 21 éves, lökös- házi főiskolai hallgató: — Egyelőre tanulok, és azt mondhatom, hogy elégedett vagyok az életemmel. Természetesen nem ártana, ha nagyobb anyagiakkal rendelkeznék, de igyekszem a földön járni és nem kergetni a rózsaszínű álmokat. Mint mondják, az ábrándozás az élet megrontója. Az is, az élet igazságához tartozik, hogy az embernek mindig magasabbra kell tenni azt a bizonyos mércét, mert az motiválja. Kovács Edit (családtagokkal),31 éves, lökösházi munkanélküli: — Elég nagy szegénységben élünk, ezért úgy gondolom, ha pénzünk lenne, akkor a gondjaink is megoldódnának. Hogy mire is kellene a sok pénz, nos vennék a gyerekeimnek ruhát, a házba bútort, és még sokáig sorolhatnám a megvásárlandókat. Tudom, hogy a problémák nem oldódnak meg varázsszóra. De közeledik az ősz, újabb kiadásokkal, hiszen kezdődik az iskola, az óvoda. Regős Ferenc, 56 éves, kétegy- házi nyugdíjas: — Bizonyosra veszem, hogy a kérdés hallatán nagyon sokan, ebben az egyébként is terhes világunkban, sokszorosan összetett mondattal tudnak válaszolni, A kívánságlista ugyanis kifogyhatatlan. Én azonban azt mondhatom, hogy meg vagyok elégedve az életemmel. Ahhoz, hogy az ember jól érezze magát szüksége van harmonikus családi életre, gyermekekre, unokákra, és számomra ezek adottak. Ottlakán Mihályné (kisfiával), 31 éves, kétegyházi jövedelempótlás: — A pénz, az hiányzik az életemből, de azt gondolom, hogy több embertársamnál is így van. Hiába mondják, hogy a pénz nem boldogít, akkor adják ide, majd én elszomorkodom vele, tréfálkozhatnánk. De nem humorizálom a pénztelenséget. Tehát, ha lenne pénzem, vennék egy új autót, korszerű iparcikkeket, felújítanám a házunkat. Esetleg elmehetnénk egy családi nyaralásra. (b) FOTÓ: SUCH TAMÁS Megkérdeztük olvasóinkat: Mi az, ami hiányzik az életükből? ,,A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma.” (Széchenyi István) 1000 éves a Magyar Iskola (II.) Ezekben az évtizedekben megélénkül az oktatásügy támogatásában a magyar arisztokrácia is. Festetics György megalapította a keszthelyi Georgikont, az európai kontinens első gazdasági akadémiáját. Teleki Sámuel gróf megnyitotta magánkönyvtárát a nagyközönség előtt. Széchényi Ferenc a nemzetnek adományozta könyvtárát és gyűjteményeit, s ezzel lerakta a Nemzeti Múzeum és az Országos Széchenyi Könyvtár alapjait. Fia, Széchenyi István egyéni jövedelmét ajánlotta fel az országgyűlésen a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására 1825-ben. A reformkorban elkezdődik egy sokarcú iskolarendszer kiépülése, amelyben éppúgy van kisdedóvó (Brunszvik Teréz), mint tanítóképző intézet; vasárnapi iskola, énekiskola, ipartanoda éppúgy, mint festőtanoda; szerb gimnázium és szlovák líceum éppúgy, mint román tannyelvű tanítóképzés. 1848-ban létrejön az első felelős magyar minisztérium, amelyben a vallás- és közoktatás- ügyi miniszter a centralista Eötvös József lett. A centralisták — többek között — az oktatásügy erőteljes centralizálását is szerették volna megvalósítani a polgári reformok gyorsabb ütemű megvalósítása érdekében. Erre 1848- ban nem volt idő. Következett egy ellentmondásos korszak, az 1850-es években, amely miközben pl. újra németesíteni akart — ami a magyarok ellenállásán megbukott—, aközben bevezette a nyolcosztályos gimnáziumot, amely 1948-ig működött vagy az érettségi vizsgát, amely mind a mai napig érvényben van Magyarországon. Eötvös — Trefort — Wlassics — Apponyi A magyar oktatásügy igazi fordulatát azonban csak a kiegyezés hozta meg. 1868-ban születik meg az — újra a miniszteri székbe kerülő — Eötvös József nevéhez fűződő népoktatási törvény. Átfogó művelődéspolitikai reformjaival megkezdődik a polgáriasodé Magyarország oktatásügyének megújítása. Megszületik a szaksajtó, az állami tanító- képzés, az első állami tantervek. Eötvös munkáját Trefort Ágoston folytatja. Végrehajtja a középfokú oktatás reformját, fejleszti az egyetemeket, művészeti főiskolákat alapít. Egyetem jön létre Kolozsvárott, Zágrábban, felépül a Budapesti Műegyetem. Trefort munkáját kiemelkedő jelentőségű miniszterek folytatják Csáki Albin, Eötvös Lóránd és Wlassics Gyula személyében. Ezekben az évtizedekben a magyar iskolarendszer európai mércével mérve is sokszínűvé és színvonalassá vált. Magyarország lakosságának műveltségi szintje korábban soha nem látott mértékben emelkedett. Az olvas- ni-ími tudó 6 éven felüliek aránya az 1869-es 36%-ról 1910-re közel 70%-ra emelkedett. Ugyanakkor a magyar közoktatásügynek volt két, az európai normáktól eltérő vonása. Az egyik, hogy a közoktatási intézmények fenntartásából — részben politikai, részben anyagi okokból — az egyházak nagyobb arányban vették ki a részüket, mint az állam. A másik, hogy az iskolarendszerbe járó gyerekek több mint a fele nem a magyar államnyelvet beszélte anyanyelvként. A „magyarosítási politika” oktatáspolitikai megvalósítására tett kísérlet volt az Apponyi Albert miniszter nevéhez kötődő 1907-es törvény, a „Lex Apponyi”. amely — többek között — elrendelte a magyar nyelv kötelező oktatását minden magyarországi iskolában. Ennél radikálisabb intézkedést, a nem magyar tannyelvű iskolák felszámolását azonban még a szélsőséges magyar nacionalista erők sem követeltek a korabeli Magyarországon. Trianon után: Klebelsberg és Kómán Az első világháború és következményei — legfőképpen pedig a trianoni békeszerződés — jelentősen megváltoztatták magyar oktatásügy általános helyzetét. Megváltozott az egyetemek területi elhelyezkedése. A kolozsvári egyetem Szegedre, a pozsonyi Pécsre került, és megkezdte működését a közvetlenül a háború előtt alapított debreceni. A magyar kormány a korábbiaknál sokkal nagyobb figyelmet fordított az oktatásra. Ennek a politikának kiemelkedő képviselője volt Klebelsberg Kunó gróf. Az ő minisztersége idején iskolareformok sorozata valósult meg, népiskolák százai épültek. Az állami költségvetésből soha nem kapott annyit az oktatás, mint a húszas években. Mindezek eredményeképpen a harmincas évekre a magyar oktatás — színvonalát tekintve — a világ élvonalába került. Az analfabétizmus a minimálisra csökkent. Ugyanakkor a felsőoktatásban a hallgatók száma már akkor is kevés és az oktatás szerkezete korszerűtlen. Ekkor került sor az egységes gimnázium létrehozására, a közoktatásirányításának a centralizációt erősítő újjászervezésére és 1940- ben a nyolcosztályos kötelező népiskola bevezetésére. E politika a nemzeti összefogás, „a lelkek összetartozását” célozta, végrehajtója Hóman Bálint volt. Az elmúlt 50 év A második világháború és következményei újabb, még radikálisabb fordulatot idéztek elő a magyar iskolákban. Létrejött egy egységes és 1948-ban állami kézbe vett oktatási rendszer. Az iskolák kapui megnyíltak a legszélesebb néptömegek előtt. Egy sor új iskola épült az elmúlt évtizedekben az iskolarendszer minden szintjén. A hatvanas évekre kialakult — a fő vonásaiban ma is működő — nyolcosztályos általános iskolából, szakmunkás- képzőből, szakközépiskolából, négyosztályos gimnáziumból, főiskolákból és egyetemekből álló iskolahálózat. A változások ugyanakkor negatívumokat is hoztak. Az egyházi iskolák államosítása erőszakos úton történt, az egyházak kiszorítása az oktatásból szinte teljes volt. Kötelező lett az orosz nyelv tanulása. Az oktatás tömegesedése a színvonal csökkenésével járt együtt. Az iskolarendszer túlzottan merev, nehezen átjárható lett. A felsőoktatás túlzottan szétaprózott, szerkezete most sem felel meg az igényeknek, miközben a befogadóképessége még mindig szűk. A magyar oktatási rendszerben a nyolcvanas években jelentős változások következtek be. Lehetővé vált az iskolakísérletek elindítása, újraindultak a nyolc-, majd a hatosztályos gimnáziumok. 1989-ben Glatz Ferenc miniszter eltörölte az orosz nyelv kötelező oktatását, és megkezdte az egyházi iskolák visszaadását. 1990-ben megkezdődött a rendszerváltás az iskolákban is. A sok öröklött probléma ellenére egy egészében még mindig színvonalas iskolarendszerrel kezdjük el a magyar iskola következő évezredét, amely remélhetőleg eredményeiben felülmúlja majd az előző 1000 évet. (Vége) Komáromi István
