Békés Megyei Hírlap, 1996. augusztus (51. évfolyam, 179-202. szám)
1996-08-21 / 194. szám
MEGYEIKÖRKÉP 1996. augusztus 21., szerda 1000 éves a Magyar Iskola (I.) Pázmány Péter 1635-ben alapította meg a nagyszombati egyetemet, amelyet eleinte ugyancsak ajezsuiták irányítottak A középkor — az első 500 év A honfoglaló magyarság még nem rendelkezett —-aszó akkori értelmében sem — megfelelő intézményekkel. A magyar iskolahálózat kialakulásának kezdetei a kereszténység felvételét (974) követő évtizedekre vezethető vissza. 996-ban Géza fejedelem a dunántúli Szent Márton hegyére telepítette az Itáliából érkező bencés szerzeteseket. E kolostor falai között — a múlt század óta PannonhalRATIO EBUCATION1S TOTIUSQUE REI LITERARTÄ PER REGNUM HUNGÁRIÁÉ E T VROVINCIAS E1DEM ADNEXA S. V1SIDOBOS*. titís JOAN,THOM.N»b.dfTRATTVKRN, SAC. CFV R R'i. MAI. TAPQGR- ST 'mdcclxx VII. A Ratio Educationis címlapja (1777) Mária Terézia oktatáspolitikai tárgyú rendelete közül kiemelkedik az 1777-es Ratio Educationis, mellyel lerakta a polgári tanügyigazgatás alapjait. Képünkön a rendelet címlapja mának nevezett helyen — létesült az első magyarországi iskola. A középkor századai során a magyarországi iskolák túlnyomórészt az egyházi iskolákkal voltak azonosak. Ezek egyik típusát a kolostori iskolák jelentették. A Benedek-rendiek nyomán iskolákat hoztak létre — többek között — a ciszterciták, a domonkosok, a ferencesek, a pálosok ( ez volt az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend) és az Agoston-rendiek egyaránt. A másik típust a káptalani iskolák vagy székesegyház iskolák képviselték, amelyek érseki (Esztergom, Kalocsa) vagy püspöki (pl.: Veszprém, Pécs,. Várad, Gyulafehérvár) székhelyeken működtek. Élükön álltak a prépostok. Az innen kikerülők már nemcsak egyházi, hanem világi hivatali tisztségeket is betöltötték. A káptalani iskolákból Európában több helyen alakult ki egyetem. A XIV. században már Közép-Európában is alakultak egyetemek (Prága: 1348; Krakkó: 1364; Bécs: 1365). Magyarországon csak alapítási kísérletekről beszélhetünk. A pécsi 1367-től egy évtizedig működött csak, a Luxemburgi Zsigmond kérésére a pápa által 1395-ben alapított óbudai közel egy negyedszázadig, a Hunyadi Mátyás nevelőjeként is ismert Vitéz János esztergomi érsek által alapított pozsonyi egyetem mindössze néhány évig. Egy tartósan fennálló jelentős egyetem fennmaradásának a középkor végi Magyarországon hiányoztak a feltételei. A világi oktatás középkori városainkban jelenik meg. A XV. században működő városi plébániai iskolákban az oktatás a polgári és egyéni érdekeket is figyelembe veszi. A városi magániskolákba pedig már speciális praktikus ismereteket tanítanak. Ezekben a magántanítók tandíjat kértek az oktatásért. Reformáció és ellenreformáció A XVI—XVII. században a reformáció és az ellenreformáció térhódítása jelentős előrelépést hozott a magyarország iskolák életében. A reformáció a társadalom minden rétegében követőkre talált. A protestáns egyházak iskoláiban nemzeti nyelven folyt az oktatás; a könyvnyomtatás térhódításával tömegesednek a könyvek. Megjelennek az első — mai értelemben vett -a— tankönyvek. Sok korábbi katolikus iskola a reformált egyházak kezébe kerül. A lutheránus (evangélikus) egyház elsősorban a magyarországi német ajkú városokban tartott fenn iskolákat (Sopronban, a Felvidéken, Erdélyben); a kálvinista (református) egyház elsősorban az ország belső, akkor közzel színmagyar lakosságú térségeiben (pl.: Pápa, Miskolc, Sárospatak, Debrecen, Kolozsvár). A XVII. században kialakulnak az alsó-, közép és felsőszintű oktatást is folytató protestáns kollégiumok. Az ellenreformáció a katolicizmus — és a katolikus iskolák — megújulását hozta. Ennek egyik kiemelkedő alakja volt Oláh Miklós esztergomi érsek, a katolikus népoktatás újjászervezője. O telepítette le Nagyszombatban a jezsuitákat, akik a első — 6 évfolyamos — gimnáziumokat a XVII. században alakították ki. A másik iskolateremtő óriás Pázmány Péter esztergomi érsek volt, aki nem sokkal halála előtt — 1635- ben -— megalapította a nagy- szombati egyetemet, amelyet eleinte ugyancsak a jezsuiták irányítottak. (Ezt az egyetemet 1769-ben vonta állami irányítás alá Mária Terézia; ő rendelte el Budára telepítését 1777-ben, fia, III. József telepítette át 1783- ban Pestre. 1921-ben vette fel Pázmány Péter nevét, 1950 óta hívják Eötvös Lóránd Tudományegyetemnek.) A XVII. században tovább épül a reformátüsok iskolahálózata is. A nagyobb kollégiumok egy-egy Országrésznyi terület kisebb, un. partikuláris iskoláinak anyaiskoláivá, központjává válnak. E század közepén tevékenykedik Sárospatakon a cseh Jan Amos. Komensky (Comenius). A század legkiemelkedőbb magyar pedagógusa Apáczai Csere János, a Magyar Éncyclopedia megalkotója. Királyi rendeletek — iicin/éti törekvések A XVIII. század elejére kialakult az ország nyugati és középső részén inkább katolikus, a keleti felében inkább protestáns népiskolák hálózata. III. Károly és Mária Terézia iskolapolitikájában több tendencia érvényesült. Egyrészt, ha korlátozásokkal is, de lehetővé teszik a protestáns iskolák működését. Másrészt erőteljesen támogatják a katolikus egyház oktatáspolitikai térhódítását. Harmadrészt — a felvilágosult abszolutizmus szellemében — növelik az állam szerepvállalását az oktatásban. III. Károly alapítja meg 1735-ben Magyarország első állami kezében lévő felsőoktatási intézményét, a Selmecbányái bánya- tisztképző iskolát, amely állta a versenyt a korabeli európai egyetemekkel. Mária Terézia rendelte el az összes magyarországi iskola összeírását, királyi felségjoggá tette a magyar iskolaügy irányítását és ellenőrzését, létrehozta a Helytartótanács tanulmányi bizottságát, amely 1773-tól — két évtized kivételével — 1867-ig a magyarországi állami tanügyigazgatás legfőbb fóruma volt. Sok egyéb oktatás- politikai tárgyú rendelet közül kiemelkedik az 1777-es Ratio Educationis, amely lerakta a polgári tanügyigazgatás alapjait, megújította az iskolai tantárgyak rendszerét, tartalmát és nevelési elveit, valamint előírta, hogy 6 és 12 éves kora között minden gyermek iskolába járjon. Ez utóbb rendelkezés mérföldkő a magyar közoktatás történetében, hiszen először írta elő az általános tankötelezettséget. Végrehajtani — akkor még — ezt nem lehetett. Az 1780 és 1867 közötti időszak — a politikai viszonyoknak alárendelten — az abszolutisztikus oktatáspolitikai törekvések időnkénti megerősödésének, az önálló magyar oktatásügy kiépítésére tett első kísérleteknek, valamint a nemzetiségi oktatásügy megszületésének időszaka. II. József jó szándékkal hozott rendeltei komoly ellenérzéseket szültek, különösen a német oktatási nyelv erőltetése miatt. A konzervatív I. Ferenc oktatáspolitikai rendelkezései egészében kedvezőek voltak a magyar oktatásügy számára. Csak érdekesség, de ő állította vissza a I. József által feloszlatott bencés rend működését, és ennek nyomán kezdődött el újra az oktatás Szent Márton hegyén. Ebben az időszakban egyre javult (legalábbis 1790 és 1849 között) a magyarnak mint oktatási nyelvnek a szerepe. Ennek csúcspontjaként a király (akkor ár V. Ferdinánd) szentesítette az 1844. évi II. törvényt, amely kimondta, hogy a hazai közép- és felsőfokú oktatási intézményekben a tanítás nyelve a magyar. (Folytatjuk) A SZÁMLÁVAL HÁZHOZ VISSZÜK A MEGTAKARÍTÁST Hűséges olvasóink már jól tudják, hogy lapunk előfizetőiként automatikusan tagjaivá válnak a Békés Megyei Hírlap Előfizetői Klubjának. Ezáltal szerte a megyében, kedvezményesen vásárolhatnak meghatározott üzletekben vagy vehetnek igénybe különböző szolgáltatást. A közel egy éve indult klubnak ma már 164, kedvezményt nyújtó tagja van. Megalakulásakor abból indultunk ki, hogy egy átlagos magyar család a havi jövedelmének közel negyven százalékát költi megélhetésre. Számukra nem mindegy, mennyit takaríthatnak meg kiadásaikból. Előzetes számításaink szerint, a klubtagsággal havonta több száz forint marad a családi kasszában, így előfizetőink a legminimálisabb esetben is annyi pénzt takaríthatnak meg, mely fedezi az előfizetés díját. Tehát ingyen juthatnak a Békés Megyei Hírlaphoz! Az Előfizetői Klub meghirdetése óta folyamatosan kapcsolódtak kezdeményezésünkhöz a különböző vállalkozások. Partnereink mindannyian vállalták, hogy a nehezedő életkörülmények, a folytonos áremelések ellenére, könnyebb megélhetést biztosítanak előfizetőinknek. A kedvezményt nyújtó vállalkozások neve, címe és a kedvezmény mértéke havonta megjelenik lapunkban. Az Előfizetői Klub abban különbözik a már meglévő vásárlói klubrendszerektől, hogy máris harmincezres tábora van, amely a megye talán legnagyobb vásárlóerejét kínálja azoknak, akik bekapcsolódnak a hálózatbá. A támogatók között továbbra is szívesen látjuk a legkisebb települések vegyesboltjaitól kezdve a legnagyobb bevásárlóközpontig valamennyi üzleti partnert, akikkel a kiadó megállapodást köt. Az előfizetőnek pedig nem kell mást tennie, mint az előfizetéskor kapott számlát vásárláskor bemutatni, s a számla összegéből a kedvezményt máris érezheti pénztárcájában. A kedvezmény a számla érvényességi ideje alatt korlátlanul vehető igénybe. Ha Ön még nem előfizető, pótolja, mert még nem késő. Keresse terjesztőinket, olvasson és hívjon bennünket! Mindennap alacsony árak! Nyári vásár az Elektroház üzleteiben! Thomson 37 cm-es televízió 49 990 Ft helyett ____ 1 2 0! kedvezménnyel Whirlpool automata mosógép 59 990 Ft helyett 5000 Ft kedvezménnyel Thomson 55 cm-es TXT televízió 79 900 Ft helyett 14 000 Ft 6590 kedvezménnyel Electrolux porszívó 18 990 Ft helyett 3000 Ft kedvezmém Ignis mikrohullámú sütő' 25 990 Ft helyett 5000 Ft ^20 99 kedvezménnyel DeLonghi BAR 1 kávéfőző 10 990 Ft helyett 3000 Ft kedvezmén Braun gőzölős vasaló 7 990 Ft helyett 2000 Ft ^ 5kedvezménnyel Asztali ventillátor 6 990 Ft helyett 2000 Ft kedvezmény 20% előleggel, 6—12—18 havi részletre teljes kínálatunk megvásárolható. lí) ELEKTROHÁZ Békéscsaba, Baross u. 10. * Gyula, Városház u. 12. Mezó"berény, Kossuth tér 2. * Elektro City, Békéscsaba, Andrássy út 24. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 8—18 óráig, szombaton 8—13 óráig. Takarékos tankönyv A kaszaperi általános iskolások ebben a tanévben is kedvezményesen kapják a tankönyveket. Harmadik éve gyakorlat, hogy a tanév végén összeszedik a még használható könyveket, ami jelentősen csökkenti a szülők kiadásait. Az ötezer forintot meghaladó tankönyvárak helyett az 1—3. osztályosoknak 1900, a4—8. osztályosoknak 2100 forintba kerül egységesen a könyv. A füzetcsomagoknál is fő szempont a takarékosság, ezért a nevelők felmérték az igényeket és csak azokat vásároltatják meg, amikre feltétlen szükség van. A több éven át használható füzeteket (pl.: szótár, ének, technika...) a tanulók megőrzik és továbbviszik. ( 1) Mm Kereskedelmi és Idegenforgalmi TOVÁBBKÉPZŐ Békés Megyei Képviselete őszi indítással az alábbi tanfolyamokat szervezi: ♦ gyorsétkeztetési vendéglátó eladó ♦ vendéglátóüzlet-vezető ♦ vendéglátó-menedzser ♦ kereskedelmi menedzser ♦ idegenforgalmi ügyintéző ♦ idegenvezető és hostess ♦ falusi vendéglátó ♦ "0" évfolyam (Kér. Gazd. Főiskola) Jelentkezés: s KIT, Békéscsaba, =■ Andrássy út 6.1/31. Telefon: (66) 448-448/35., Szántó Sándorné.
