Békés Megyei Hírlap, 1996. augusztus (51. évfolyam, 179-202. szám)

1996-08-17-20 / 193. szám

iREKES WEf.YEI HÍRLAP­p MEGYEIKÖRKÉP 1996. augusztus 17-20., szombat-kedd ^ r —---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------% A főiskola szeptembertől közel kétezer hallgatójával továbbra sem csak a város, hanem a térség komoly tudományos bázisa, tényezője lesz archív fotó Oktatás határon innen és túl Három nyári akadémia a főiskolán FöUtttüc volt. (u) Au­gusztus 18-án hunytéi 1974- ben Rábai Miklós koreográ­fus, Kossuth-díjas, érdemes művész. Vegytan—termé­szetrajz szakos tanár volt. A gimnáziumban tanítványai­ból alakította első amatőr csoportját, a Balassa Együt­test. 1949-től Budapesten ta­nított a Testnevelési Főis­kola néptánc szakán, és az egyetemi és főiskolai hallga­tókból válogatott táncegyüt­test vezette. Már ekkor készí­tett koreográfiát. Az 1951- ben megalakult Állami Népi Együttes koreográfusa és a tánckar művészeti vezetője lett. Az együtes bemutatko­zásán (Az ecseri lakodal­mas) jelent meg először az úgynevezett triós műfaj első színpadi kísérlete, az ének— zene—tánckar együttes köz­reműködése az adott pro­dukción belül. 1971-ben az Állami Népiegyüttes igazga­tója lett. Működése alatt az együttes hét koncertprogra­mot mutatott be, amelyek többségét ő koreográfiáit. Együttese több mint 30 or­szágban lépett fel. Haláláig volt a Magyar Táncművé­szek Szövetségének elnöke. Találkozó, (cs) Tótkom­lóson a Jankó János Általá­nos Iskola és Gimnáziumban augusztus 17-én 11 órakor ta­lálkoznak az előd, a polgári iskola egykori növendékei. Ok azok, akik 60 évvel ezelőtt végeztek itt. Az egy­kori diákok 5 évenként eleve­nítik fel közös emlékeiket, legutóbb Szegeden jöttek össze. A 74 éves, nagypapa korú diákok közül Abonyi Já­nos, Szokolay János és Szabó Géza vállalta a szervezést. Közel 30 diáktársra számíta­nak ők. Egyetlen élő pedagó­gusuk, Nagy Olivia Budapes­ten él. Az idén már nem tud részt venni a találkozón, de egykori tanulói emléklapot írnak alá és elküldik a tanárnőnek. (Folytatás az 1. oldalról) — A következő évben a Körösi Nyári Akadémián szervezetten, előkészítetten kezdődött a kép­zés — folytatja Rozsnyai Kata­lin. — Határon túli magyar peda­gógusoknak szólt Kárpátaljáról. Szlovákiából és elsősorban Erdélyből érkeznek most már évente ilyenkor hozzánk. Száz hallgatóval kezdtünk, az anyagi nehézségek az idén már csak 56- ra nyújtottak lehetőséget. A kinti képzés hiányosságait újdonsá­gokkal, plenáris előadásokkal, kis csoportos foglalkozásokkal, szabadidős alternatív progra­mokkal, személyiségfejlesztő tréningekkel egészítettük ki. Az idén július 1-jétől 8-ig tartott. Ezután a Romániában mintegy harminc településen szervezett Bolyai Akadémia nagy nyári to­vábbképzési rendszerébe, a taní­tóiba kapcsolódtunk. Az idén a Bolyai-képzés Kirujfürdőn volt július 15-től 20-ig 140 résztve­vővel. Augusztus 18-tól 27-ig Békéscsabán a szaktanácsadók­nak, az óvodákban, gimnáziu­mokban, általános iskolákban, nevelőotthonokban dolgozók­nak szakmai továbbképzés soro­zat lesz, ők 26-an jönnek. Az el­múlt négy év során mintegy ezer határontúli pedagógus képzé­séből vállaltunk részt. A hazai akadémia eszközigényes képzé­sek oktatását vállalja fel, a mind­ig népszerű magyarságismeret mellett számítástechnika, vizuá­lis nevelés és ének-zene akiemelt program. A Bolyain a szekció­programokkal a kinti körülmé­nyekhez és igényekhez alkal­mazkodtunk. Testnevelés, fejlesztőpedagógia csoport (Er­délyben nincs sem ilyen, sem gyógypedagógiai képzés), ma­gyar irodalmi és matematika­képzést vezetett hét munkatár­sunk. — Lényeges, hogy két éve ré­sze a Körösi Akadémiának a ha­zai nemzetiségi pedagógusok •képzése is — egészíti ki a főigaz­gató. — Határontúli előadókkal, a szlovákoké Besztercebányáról érkezett, a románoknak is hazai előadójuk volt. Minden alkalom­mal tanulmánykötetet, tanítói ké­zikönyvet adunk a hallgatók ke­zébe, amelyet otthon haszonnal forgathatnak. Jellemző, hogy több nemzetiség lakta megyénk­ben nyoma sincs bármifajta naci­onalizmusnak. Akár itthon okta­tunk. akár a magyarlakta határontúl, vigyázunk, senkit ne sértsünk meg, de hiú reményeket se keltsünk senkiben. A törvé­nyek ezeken a vidékeken a ki­sebbségek számára istenigazá­ból nem túl kedvezőek, de ma még a lehetőségeiket sem hasz­nálják ki kellőképpen. Mi itt kor­szerűbb, európaibb szemléletet tudunk nyújtani ezeknek az em­bereknek. Olyan folyamat része­sei kívánunk lenni, amelynek so­rán kulturális integráció alakul ki a hazai és a külföldön élő ma­gyarság között. — Erdély különböző részeiből a tanügy vezetői közül kerülnek ki az augusztusi képzés hallgatói — mondja Katalin. — Évek óta műhelymunkát folytat­nak, tavaly közösen dolgozták ki itt, Békéscsabán az alternatív magyar programot, amely Er­délyben több más közül nyert pá­lyázatot. Varga Sándomé főiskolai adjunktus és férje vezeti majd ezt a szakmai programot. A Magyarországon meghonoso­dott alternatív programokról, a tanterv készítésről és a helyi programok kialakításáról várják a legfrissebb ismereteket. A kinti középszintű tan ítókppzés helyett a szórványságban élő dolgozó, szakképzetlen munkaerőnek főiskolai szintű tanítóképzést nyújtunk. Három konzultációs központban 111 hallgatónk van Sepsiszentgyörgyön, Székelyud­varhelyen és Szovátán negyed­éves és első éves évfolyamunk tanul. Nagyon nagy az igény, az érdeklődés. Tekintetbe vesszük a kinti viszonyokat, de a mi négy­éves képzésünk az alapja az okta­tásnak némiképpen átdolgozott formában. Útban vagyunk a táv­oktatás felé is, szeretnénk oktatá­si programcsomagot összeállíta­ni egy viszonylag korszerű kép­zés keretében. Évente egy 120 órás, speciális képzésre tudunk anyagi lehetőséget teremteni. Az idén Csíkszeredán és Kirujfürdőn fejlesztő képzést szervezünk gyógypedagógiai, pedagógiai és pszichológiai is­meretek nyújtásával. Az anyagi alapokat pályázatokkal, a ma­gyar művelődési minisztérium határon túli magyarok főosz­tályának támogatásával, a nyári képzési támogatások elnyerésé­vel és a kintiek elfogadható mér­tékű tandíjával teremtjük meg. — Komoly verseny folyik a nyári képzések szervezésére a főiskolák, egyetemek között — halljuk a főigazgatótól. — Az sem kis dolog, hogy amikor az erdélyi hallgatókat nappalin taní­tottuk egy évig, senki nem kapott ezért egyetlen fillért sem. Alapvetően nem a pénzért teszik ezek az emberek, érzik, tudják, látják, hogy értelme van. Bede Zsóka Megkérdeztük olvasóinkat Mit csinálnak augusztus 20-án? Szigeti Jánosné, 63 éves, mezőgyáni nyugdíjas: — Az augusztus 20. nekem már évek óta utazást jelent. Ek­kortájt van ugyanis Lajos-nap, vagyis a fiam névnapja, s mivel nagyon messzire nősült, így ilyenkor elutazom hozzájuk Balotaszállásra. Egész évben nem látjuk egymást, s ekkor nagy öröm a találkozás. Van ott egy unokám is, a 11 éves Kriszti­na, akire kiváltképp kíváncsi va­gyok. hiszen egy év alatt renge­teget nő, változik. Nem hiszem, hogy különösebb augusztus 20- ai programot szerveznének a fia- mék, amolyan családi ünnepnap lesz ez nekünk. Szabó Richárd, 7 éves, sarkadi, és Bondár Gergely, 8 éves, gyu­lai tanuló: — Szeretjük az augusztus 20- át, mert ünnep, és minden ünnep jó. Ilyenkor otthon finomabb ételeket főznek, jobban ráérnek a szülők és a nagyszülők, játsza­ni.és beszélgetni is többet lehet velük. Az ünnepnapokon min­dig sok rendezvény van, népitáncosokat lehet látni, éne­keseket. Mindenki ünneplőben van, senki sem rohan, és ha fel­megyünk bámészkodni, sok-sok ismerőssel találkozunk, rlyen- kor nem kell korán lefeküdni, és valahogy többet megengednek a felnőttek a gyerekeknek. Oláh Károlyné, 46 éves, sarkadi városi képviselő: — Hogy képviselő vagyok, az eleve nagyon sok mindent meghatároz. Ilyenkor illik ott lenni minden rendezvényen, amit az ünnep tiszteletére rendez az önkormányzat. A családom szerencsére nem csak megszok­ta, hanem büszke is arra, amit csinálok, így elfogadják a távol­létemet. Külön örülök, hogy az augusztus 20-ai programsoro­zatban a cigányság is szerepet vállalt. Augusztus 18-án műso­ros délutánt tartanak a helyi művelődési házban. A szerve­zést Kiss István képviselőtár­sam vállalta fel. Diószegi Imre, 40 éves, sarkadi köztisztviselő: —Mivel a városi sportrendez­vények szervezését már évek óta rám bízzák, így természetesen elsősorban az általam szervezett sportprogramokon veszek részt az ünnepek alatt. A családom már megszokta, hogy ilyenkor nélkü­lözniük kell. De ez az idei ünnep kivétel, mert Sarkadon augusztus 17-én és 18-án ünnepeljük a 20- át, így most a 20-át a családom körében töltöm. Végre hódolha­tok horgász-szenvedélyemnek, és átugorhatunk Szarvasra, a jobb vizek tájékára, ahol remé­lem, szerencsém is lesz. __rja F OTÓ: SUCH TAMÁS A festett bohócvilág mellett — van mááásik! Mától, elsőként a megyében Gyulán szerepel az Eötvös Cir­kusz. Fellép a 75. életévét nem­régiben betöltött Eötv.ös Gábor, a világhírű zenebohóc, érdemes művész, a Magyar Köztársaság Csillagrendjének birtokosa is. —Apám, anyám artisták vol­tak, nagyanyai ágon 200 évig visszamenően ezt a műfajt foly­tatta a család. A földbirtokos nagyapa a nagymama kedvéért vált meg addigi életétől — mondta Eötvös Gábor, aki gyer­mekkora óta a porond világának részese. Jöttek-mentek az évek, s neki minden vágya a nevelte­tés, ez a nagyon komoly dolog volt. 1940-ben házasságot kö­töttek Mária asszonnyal, aki je­lenleg a cirkusz művészeti vezetője, s ugyancsak artista di­nasztiából származik. Vele al­kották meg később a híres zene­számot, melyhez majd a gyer­mekeik is csatlakoztak. A Van másik koreográfiája zenével és humorral arra épül, hogy a kis­embert mindig el akarják nyom­ni, de mindig ő győz — össze­gezte Mária asszony. A családi cirkuszt 1950-ben államosították, a megalakult magyar állami cirkusznál dol­goztak 40 éven át. Minden or­szágnak jár annyi tisztelet, hogy a közönséget saját nyelvén üd­vözölje a művész — mondták el világot bejáró életük tapasztala­tait. A néhány szó kimondása nem is volt mindig könnyű, hi­szen egy humoros számban kon­centrálni kell a közönségre. 1961-ben Spanyolországból Portugáliába mentek, ahol a Colosseumban léptek fel együtt gyermekeikkel. Amikor befe­jezték a számot, éktelen fütyü­lés, hangorkán fogadta őket. Kétségbeesve, összeroppanva „Ha újból kezdeném, csak ezt csinálnám, olyan jó érzés az embereket szórakoztatni” rohantak az öltözőbe... Kiderült, a közönség füttye, tombolása óriási sikert jelentett. Eötvös Gábor Charlie Chaplin elismerését is kivívta Svájcban. A nagy nevettető a humor jegyében szalmacsokrot nyújtott át és gratulált. Féltve őrzik közös fotóikat az újságok címlapján. A cirkusz mostani turnéján, a millecentená- riumhoz hozzájárulva gálamű­sort állított össze. Több nemzet artistái lépnek a porondra. Ma- jomrevüt, okos medvéket — hazánkban valószínűleg elő­ször —, macskaidomítást mu­tatnak be. Az utóbbi az unoka nagy türelmet, állatszeretetet igénylő munkájának eredmé­nye. — Ha újból kezdeném, csak ezt csinálnám, olyan jó érzés az embereket szórakoztatni — mondta végül Eötvös Gábor, aki ebben az évben alapítványt is létrehozott a társadalom rászo­rultjai mellett a cirkuszművé­szek megsegítésére. Szőke Margit Ha rövid a kardod... ... toldd meg egy lépéssel, va­gyis segíts magadon. A munka- nélküliséget csakis úgy lehet fel­számolni, ha az ember alkalmaz­kodik a piaci törvényekhez. Amennyiben a pályakezdő fiatal a megszerzett szakmával, hiva­tással nem tud elhelyezkedni, akkor át kell képeznie magát. A Munkaügyi Központ gyulai ki- rendeltségén Juhász Sándor képzésfelelőstől érdeklődtünk, hogy náluk az átképzések terén mi a helyzet? — A munkanélkülieket érintő ajánlott átképzések elég népszerűek az érintettek köré­ben. A három hónapos tanfo­lyamokon általában havonta 70—100 fő vesz részt. A hosszabb, 12 hónapos átképzé­sek közül a számítógépkezelői, az alap- és középfokú nyelvtan- folyamok (angol, német), a mér­legképes könyvelői, a szakács tanfolyamok -.a legnépszerűb­bek. Az átképzőkre — megfelelő tájékoztatással — a kezdés előtt egy hónappal kell jelentkezni. Az első féléves tapasztalat szerint, két tanfolyam kivételé­vel, valamennyit —összesen 15- öt — megtartottunk. Az igazság az, hogy nagyobb részvételre számítottunk. A tanfolyamok döntő többsége, egy gyulai kivé­telével, Békéscsabán van. Egyes átképzőkre 30—90 százalékos támogatás is adható. Augusztus­ban nyolc tanfolyam kezdődik, az érdeklődők egyebek mellett kereskedelmi boltvezetői, kosár­fonó, női ruhakészítő, szakács- nak-cukrász képzésen, vagy kö­zépfokú német nyelvtanfolya­mon vehetnek részt -— mondta Juhász Sándor. (b) A Békés Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás eladja a nagyszénás! üzemét (Nagyszénás, Pálma tér). A felépítmény, a berendezés és a szabadalmi jog kizárólag együtt kerül értékesítésre. Irányár: 10,5 millió Ft. Az üzem telekkönyvön kívüli tulajdont képvisel és 3,5 millió Ft mun­kahelyteremtő hitel terheli. Vételi szándék beérkezésének határideje: 1996. augusztus 31., az állomás címére (Békéscsaba, Szarvasi út 79/1.). (36331) boltjai augusztus 21-én oviinak? FELFRISSÍTETT ÁRUKÉSZLETTEL VÁRJUK VÁSÁRLÓINKAT. Békéscsaba, Dobozi út, 7-es km-kő, Békés, Kossuth u. 2. Békéscsaba, Gyulai út 1. Telefon: 451-043.

Next

/
Oldalképek
Tartalom