Békés Megyei Hírlap, 1996. augusztus (51. évfolyam, 179-202. szám)

1996-08-16 / 192. szám

1996. augusztus 16., péntek V1LAGTUKOR gÉS,MEGYEI HÍRLAP Megnyílt a szarajevói légikikötő. Négy év után csütörtökön újra megindult a polgári légi közlekedés a bosnyák főváros repülőterén. A megnyitón részt vett Alija Izetbe- govics boszniai elnök és Warren Christopher amerikai külügyminiszter. fotó: feb/reuter Tóth János, a Magyar Köz­társaság rendkívüli és megha­talmazott belgrádi nagykövete- csütörtökön átadta megbízóle­velét Zoran Lilies jugoszláv el­nöknek. A Jugoszlávia elleni ENSZ-szankciók bevezetését követően Magyarország visz- szahívta Belgrádból nagyköve­tét, s mostanáig csak ügyvivői szintű kapcsolat volt a két ál­lam között. Háromnapos látogatást kezdett szerdán Kárpátalján Torgyán József. A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt elnöke fölkereste az ungvári magyar főkonzulá­tust, majd Kárpátalja megye közigazgatási és önkormány­zati vezetőivel találkozott. Egy szemetestartályban el­rejtett pokolgép robbant csütör­tökön Prága elegáns, hatodik kerületi villanegyedében. A rendőrség közlése szerint a de­tonáció következtében szemé­lyi sérülés nem történt, csak ki­sebb anyagi károk keletkeztek. Egy névtelen telefonáló jelezte a robbanást az illetékes rendőr- kapitányságnak, de a merénylet elkövetését senki nem vállalta. Viktor Csemomirgyin orosz miniszterelnök csütörtökön saj­tókonferencián mutatta be új kormányát. A szövetségi vég­rehajtó szervek számát 89-ről 66-ra csökkentették, a miniszté­riumok száma a korábbi 25 he­lyett ezentúl 24 lesz. A súlyosbodó betegségéről szóló híresztelések ellenére II. János Pál pápa csütörtökön megjelent a nyilvánosság előtt, és Mária mennybemenetelének ünnepén elmondta az Úr an­gyala imádságot Castelgandol- fóban. A szentatya szerda este - váratlanul - kórházi kivizsgálá­son esett át. Az amerikai Republikánus Párt San Diegó-i kongresszusán a 73 éves Bob Dole-t nyilvání­tották a párt elnökjelöltjévé. A republikánus választási csapat másik, immár a konvenció által is szentesített tagja Jack Kemp, akit Dole alelnökjelöltként vett maga mellé. A múlt évben több mint 1 mil­lió vendég érkezett Magyaror­szágra Oroszországból és a FÁK államaiból. A kis kelet- közép-európai ország, mint a régi szép időkben, ismét az oroszországi turisták kedvelt célpontjává vált - írta csütör­töki számában az Izvesztyija című orosz napilap. Súlyos baleset történt csü­törtökre virradóra Franciaor­szág délnyugati részén, a spa­nyol határ közelében: nyolc ember vesztette életét, amikor kocsijuk letért az útról, s egy híd korlátjának rohant. Véres zavargások Cipruson. A ciprusi görög és török közösséget elválasztó ütköző­zónában lőtték le török katonák az övezetbe bemerészkedő görög fiatalembert. A napok óta tartó összecsapások nyomán megnőtt a feszültség Athén és Ankara között, fotó: feb/reuter Sűrűn cserélődnek a kémfőnökök Lemondását fontolgatja a CIA vezérigazgatója kongresszus ígéretét, misze­rint nem nyirbálják tovább a cég költségvetését. John M. Deutch most mégis a távozás gondolatával játszik. Noha nyilvánosan még nem jelentette be, Washingtonban tartja magát a hír, hogy legké­sőbb ez év végén megválik hi­vatalától. Egyik barátja szerint „John egy percig sem érezte jól ma­gát a CIA berkeiben, mindig visszasírta azokat az éveket, amelyeket a Pentagonban töl­tött”. Deutch állítólag a nyug­díjba készülő Perry védelmi miniszter helyére pályázik. Ferenczy Europress John M. Deutch 15 hónapon keresztül próbálta „gatyába rázni” a nemzetközi botrányokba bonyolódott, és pénzügyi nehézségekkel küzdő Központi Hírszerző Hivatalt (CIA), ám a hírek szerint ő is feladja a harcot. Mostanában rájár a rúd a nagy múltú szervezetre. Az utóbbi négy évben három vezető vál­totta egymást az intézmény élén. 1992-ben Bush akkori elnök Robert M. Gates-1 ne­vezte ki a cég vezérigazgató­jává, akit Bili Clinton menesz­tett, hogy azután R. James Woolsey-ra bízza az intéz­mény irányítását. Ám az új vezető csak 1994-ig maradha­tott a helyén, amikor is kirob­bant az utóbbi évek legsúlyo­sabb botránya: napvilágra ke­rültek a kettős kémkedéssel vádolt Aldrich Ames CIA- ügynök viselt dolgai. Wool- sey-nak emellett a cégnél föl­tárt pénzügyi visszaélésekért is felelnie kellett: mintegy 300 millió dollár elherdálását kér­ték rajta számon. John M. Deutch 1995. má­jusi kinevezésétől mindenki azt várta, hogy fölrázza az er­kölcsi mélypontra zuhant in­tézményt. Á vezető bírta a ________________Hírháttér________________ G yőztesek és vesztesek Az előjelek ismeretében szinte diplomáciai szenzációnak számít, hogy több évnyi terméketlen helyben járás, előrehaladást alig hozó szövegváltozat-cserék és egyeztetések után Bukarestben mégis si­került áthidalni a magyar-román alapszerződés előtt meredező akadályokat, s szakértői szinten véglegesíteni a két állam által kö­tendő keretegyezmény végleges megfogalmazásait. A jelenlegi me­netrend alapján reálisnak tűnik a dokumentum szeptemberre kitű­zött aláírása. Ki engedett többet? Ki nyert, s ki vesztett az elkerülhetetlenül kölcsönös rugalmasságot feltételező, kompromisszumos végered­mény elérése során? A találgatás, elemzés érthető módon azonnal megindult. Van, aki lényegesebbnek látja azt a tényt, hogy az alap- szerződés nem biztosíthatja majd a romániai magyar kisebbség et­nikai alapú autonómiáját vagy kollektív jogait, mások azonban azt vélik fontosabbnak, hogy Bukarest (korábbi, merev elutasító maga­tartásán változtatva) mégiscsak elfogadta az Európa Tanács híres, kisebbségi ügyekben gyakran emlegetett 1201-es ajánlásának át­emelését az alapszerződésbe. Ez a tétel - emlékezhetünk - sokáig vörös posztó volt a román vezetők szemében, akik a kisebbségi jo­gokért folytatott küzdelmet előszeretettel állították be az ország in­tegritása vagy szuverenitása elleni támadásnak. A bírálóknak nyilván igazuk van abban, hogy a dokumentum megszületése önmagában kevés. Minden szerződés annyit ér, amennyit meg is valósítanak belőle. A derűlátóbbak viszont azzal érvelnek, hogy hosszú távon egyik fél sem lesz győztes vagy vesztes, s hogy a szerződés szervesen illeszkedik az egyaránt helyeselt eu- roatlanti integráció követelményeihez. Megkötése - s persze a va­lós megbékélés - tehát végső soron mindkét állam alapvető nem­zeti érdeke. Szondy Gábor A magyar-román megegyezés visszhangja Valamennyi bukaresti napilap beszámolt a megállapodásról, a Cotidianul című ellenzéki napi­lap csütörtöki számában kö­zölte Frunda Györgynek, .a Romániai Magyar Demokrata Szövetség államfőjelöltjének véleményét, mely szerint: „Az RMDSZ kedvezően viszonyul a Románia -és Magyarország közti alapszerződés megköté­séhez, kérve, hogy ez tartal­mazza és szavatolja a romániai magyar kisebbség jogait.” Á pozsonyi Srne című lap szerint Budapest „okosan hasz­nálta ki azt a helyzetet, hogy a közelgő választásokon Iliescu elnöknek szüksége lesz a ma­gyar támogatásra”. A magyar ellenzéki pártok aggodalommal fogadták a ma­gyar-román megegyezés hírét. Az FKGP parlamenti frakció­jának szóvivője, Lányi Zsolt úgy vélekedett, hogy az alap- szerződés megkötése az ameri­kai elnökválasztási kampány miatt került előtérbe. Az MDF sajtóközleményé­ben baljós előjelnek tekintette, hogy a magyar fél eleve le­mondott a kollektív jogok és a romániai magyar autonómiatö­rekvések támogatásáról. A Fidesz szerint a magyar kormány a legrosszabb megol­dást választotta, amikor láb­jegyzettel látta el az 1201-es ajánlást. Házastársat inkább külföldről választanak All még a Változatlanul fennáll Berlin megosztottsága, de a „fal” újabban nem a két városrész, hanem az ott lakó házasulan­dók között húzódik. A német fővárosban mind ke­vesebb pár mondja ki a boldo­gító igent, de ha már megteszi, akkor szívesebben választ tár­sául külföldit, semmint olyat, aki a hajdani fal túloldalán él - írja a Die Welt. Tavaly mindössze 16 383 pár járult az anyakönyvvezető elé, több mint öt százalékkal keve­sebb, mint egy évvel korábban. A házasságok kétharmada az egykori Nyugat-Berlinben, alig 30 százaléka pedig Kelet-Ber­berlini fal linben köttetik. Boldogító igent azonban csak az esetek négy százalékában mondanak ki egymásnak a két különböző vá­rosrészben lakók: 377 nő a ke­letiből, 185 pedig a nyugatiból talált magának a másik részben élő férjet. Külföldi származású sze­méllyel igen sok berlini kötött frigyet. A nők közül 388 török­nek, 340 az egykori Jugoszlávi­ából származónak, 303 pedig afrikainak mondott igent. Á fér­fiak 269 Lengyelországból, 257 Thaiföldről, 160 Oroszország­ból, és 138 Törökországból származó nőt választottak fele­ségnek. (gyulay) SZAKKEPESITEST NYÚJTÓ 0. évfolyamot indít Békéscsabán 1996. szeptember közepétől. Az oktatott tárgyak: r— matematika — számítástechnika — választott OKJ szakképesítés tárgyai A főiskolára való bekerülés feltételei: a hallgató a maximálisan elérhető 1000 pont legalább 70%-át megszerzi, a főiskolára felvételi nélkül bejuthat. Az oktatás formája: — nappali tagozat — levelező' tagozat — esti tagozat Jelentkezés: KGF Alapítvány Továbbképző Intézete, 5001 Szolnok, Tiszaliget, Pf. 153. Tel.: (56) 379-677 vagy (56) 340-227 vagy (56) 421-455. Fax: (56) 379-190. Felbélyegzett válaszborítékot kérünk! j Jelentkezési határidő: 1996. augusztus 30. A hívás díja áfával: 21 groschen, 3 forint másodpercenként Radarfigyelés száguldozóknak A szomszédos Ausztriában is akadnak jó néhányan, akik szere­tik túllépni a megengedett sebességet. Ha viszont befutnak a radarcsapdába, esetleg a jogosítvány is ugrik. Irán fegyverkezik Drámaian romlanak a kap­csolatok az Egyesült Álla­mok és Irán között. A wa­shingtoni kormány merény­letek elkövetésével vádolja az iszlám köztársaságot, Teherán pedig amerikai ka­tonai támadástól tart. A Hormuzi-szoros köze­lében található szigeteken lázasan dolgoznak az iráni hadsereg műszaki alakula­tai. Kilövőállásokat építe­nek, ahonnan támadás, ese­tén kínai rakétákkal védhet­nék meg a mullahok földjét a „Nagy Sátántól”. A perzsa titkosszolgálat Bandar-Abbász közelében radarközpontot rendez be, az egyik Tonb szigeten re­pülőgép-leszállópályát épít, másutt tengeralattjáró-táro- lót alakít ki. Egy leleményes osztrák meg­szervezte a „radarfigyelő szol­gálatot”. A száguldani kívánó polgár felhívhatja, s így meg­tudhatja: hol, milyen ellenőr­zést tartanak. Melyik radarál­lomás van beélesítve, hol jár­nak a mérőberendezéssel föl- .fegyverzett lesipuskások. A szolgáltatás persze nem ingye­nes, a radarinfó hívása — átszá­mítva - három forint másod­percenként. Az ötlet atyja, Joseph Langer optimista nyilatkozatokkal árasztja el a sajtót. Cáfolja, hogy tevékenysége illegális lenne. Ilyen szolgálat már rég­óta működik Svájcban is, ahol nagyon jól bevált. A sebes­ség-ellenőrzésnek az a célja - vallja Langer úr -, hogy lassabb haladásra késztesse az autóso­kat. Ha tudják, hol számíthat­nak rá, legalább ott nyugodtan fognak hajtani. Ellenkező eset­ben itt is száguldanának. Az információkat, mármint arról, hogy hol van éppen radar, önkéntesek közvetítik Joseph Langernek. Úrvezetők, taxisok, valamint néhány „főhivatású”, akinek kocsijában radarérz­ékelő berendezés van. Informá­cióikért az amatőrök nem kap­nak semmit, legfeljebb egy-egy műszerfalra rögzíthető pohár­vagy szemüvegtartót, esetleg egyéb autóscsecsebecsét sor­solnak ki köztük. A tapasztala­tok szerint a radarellenőrzése­ken többnyire a sebességkorlá­tozást alig túllépő, valójában nem is veszélyes gyorshajtók akadnak fenn. Az igazi száguldozok nem szoktak lebukni. Az ő megfé­kezésüknek legjobb eszköze Langer úr szolgálata. A rendőr­ség illetékese természetesen másképp vélekedik a dologról. Csak legyint az egészre. Mire ugyanis az információ a szolgá­lathoz eljut, s onnan továbbítják a száguldani kívánóknak, már régen másutt van a sebesség- mérő készülék. Kenesei István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom