Békés Megyei Hírlap, 1996. augusztus (51. évfolyam, 179-202. szám)

1996-08-15 / 191. szám

Folyékony kenyér... Az emberiség kultúrájának egyik bölcsőjét, de az első söröskancsót is az ókori Mezopotámiában ringatták. (II. oldal) 1-r 4 VÖLGYI, MENJEN LE... Pályám kezdetén a békéscsabai színházban egy statiszta szerepre osztottak be. A primadonna mellett kellett az egyik operettben állnom. (II. oldal) JÓSNŐNÉL JÁRTAM Hogy ki és mit hisz el egy jósnő megállapításaiból, magánügy. Gondolom, aki felkeresi, valamire kíváncsi. (III. oldal) „Monsieur Mansart”, AZ UDVARI FŐÉPÍTÉSZ Most három és fél évszázada, 1646-ban született Párizsban a manzardszoba névadója. Az év­forduló egyik érdekessége, hogy eredeti nevében semmi nem emlékeztet a későbbi talál­mányra: az újszülött ugyanis Jules Hardouin néven látta meg a napvilágot. A férfiú 18.85-ben XIV. Lajos főépítésze lett, 1699-ben pedig tovább emelke­dett a ranglétrán: a Napkirály magas udvari címet adományo­zott neki. Mivel egy viszonylag közeli felmenője, Francois Mansart 1636-ban ugyancsak megkapta az udvari főépítész cí­mét és Hardouin bevallottan so­kat tanult rokona művészetéből, az akkori idők szokása szerint másodikként felvette a mester ne­vét és Jules Hardouin-Mansart néven jegyezte legszebb alkotá­sait. Olyanokat, mint a párizsi In­validusok Templomát, vagy ép­pen a Chateau de Clagnyt, ami­ben Madame de Montespan, őfelsége kedvese élt és virult. Egyik építészeti leleménye a sok közül az volt, hogy a tető formájának megváltoztatásával növelte a tető alatt hasznosítható tér nagyságát és ebből az ötlet­ből született a sajátos, tető alatti ablakszemeivel a világra pislo­gó újfajta szoba, a manzárd. Egy divatdiktátor látomásai „Plútó, a halál bolygója elhagyta a szex házát. 1997 elején az em­ber legyőzi az AIDS-et.” Paco Rabanne, a világhírű párizsi divattervező sziklaszilárd meg­győződése, hogy jövőre megol­dódik az emberiség nagy problé­mája, az immunhiány-betegséget okozó HIV-vírus elpusztítása. A 62 esztendős férfiú, maga is több ezoterikus (titkos, csak a be­avatottak számára érthető) mű szerzője aggodalmának is hangot adott: „Félek 1998—99-től. Az ezredforduló előtti években na­gyon kemény időknek nézünk elébe.” Rababbe hisz az újjászületés­ben, és mint a reinkarnáció elmé­letének meggyőződéses híve, jól emlékszik azokra az évekre is, amikor ősemberként a Neander- völgyben élt. Pár évezreddel később Szent Pál apostollal kere­kedett vitája: „Össze is vereked­tünk. Jómagam akkor már megle­hetősen élemedett korú voltam, Paulus pedig sokkal erősebb ná­lam, így hát jól elagyabugyált...” — mondta az anekdotáit szájtát- va hallgató újságíróknak. Rabanne azt is állítja, hogy néhányszor már szembe nézett Istennel is. „Először egy vihar alkalmával. Istenhez fohászkod­tam, és kértem, jelenjék meg előttem. Abban a pillanatban el­ült a vihar, és számtalan fénysu­garát rám vetítve, egy hatalmas nap jelent meg előttem...” Megölték Tutanhamont? Tutanhamon az érdeklődő em­berek régi ismerőse. Amikor a Krisztus előtti 14. században élt óegyiptomi uralkodó sírját a hu­szadik század elején feltárták, majdnem szabályos időközök­ben sorra haltak meg az expedí­ció résztvevői. A sorozatos halálesetek oká­ról azóta is a legkülönbözőbb elméletek vannak forgalomban, de az igazi „bűnöst” azóta is homály fedi. A valószínűleg Krisztus előtt 1339-ben, húszévesen elhalálo­zott fáraó most újra hallat magá­ról. A tizennyolcadik dinasztia uralkodójának, Ehnaton fáraó­nak és felesége, Nofretete vejé- nek a koponyájáról készült ré­gebbi röntgenfelvétel új, korsze­rű eszközökkel történt elemzése azt mutatja, hogy Tutanhamon nem betegségben és nem is bal­esetben halt meg, hanem bűn- cselekmény áldozata lett. Harry Brier professzor, a Long Island-i egyetem tanára azt állít­ja: bizonyítható, hogy a fáraó a koponyája hátsó részére mért nagyerejű ütéstől vesztette életét. A röntgenképet mellesleg hu­szonnyolc esztendeje készítette a dr. R. G. Hamson által vezetett brit tudóscsoport. Új felvételek készítését azóta sem engedélyez­te az egyiptomi kormány, a mú­mia ismét régi nyughelyén fek­szik, a Királyok Völgyében. A történelmi krimi izgalmas kérdése: vajon ki végezhetett a fiatal uralkodóval? Tutanhamon életéről viszonylag keveset tu­dunk. Az akkori idők szokásai szerint már. gyermekként fáraó lett, régens-testvére halála után foglalta el a trónt, akkor már Ehnaton lányának férjeként. A kormányzás két kulcsember, Ay és Haremhab kezében lehetett. A történészek szerint nem zár­ható ki, hogy a fiatal király a két igazi hatalmasság vetélkedésé­nek áldozata lett. Ezt a teóriát erősíti egy másik történet is. Eszerint Tutanhamon halála után özvegye üzenetet kül­dött a hettiták királyának: „Küldd el hozzám egyik fiadat, és én Egyiptom urává teszem őt.” Ilyesmit egyetlen királynak sem kell kétszer mondani. A hettita herceg annak rendje s módja sze­rint meg is érkezett hazájából, a mai Szíria földjéről az egyiptomi határra, de ott titokzatos körülmé­nyek között elhalálozott. A húszesztendős özvegy pedig hoz­záment feleségül a hatvanéves Ayhoz, a birodalom valódi irá­nyítójához. A mozaikok több ezer év után is összeálltak. Egy kellemes nyáreste Speter Erzsébettel Gyulán Tejberizs öntettel, rátét nélkül Amikor idén méscw&bwSpeterEr- zsébet vendégei voltunk Mia­miban, a repülőtéren úgy búcsúz­tunk el: viszontlátásra a nyáron Bé­késcsabán! Mint olvasóink tudják, több éves bensőséges kapcsolatunk van Erzsébet asszonnyal, aki tavaly és tavalyelőtt is megtisztelte szerkesztőségünket látogatásá­val és kellemes órákat töltött ná­lunk. Nem túlzás tehát azt mon­dani, hogy szereti Békéscsabát, Gyulát, és ha Budapestről kimoz­dul, ide jön. Ha pedig itt van, akkor a színházat sem hagyja ki. Most a gyulai Várszínház legje­lentősebb eseményére, a Háry Já­nos premierjére érkezett. Erzsébet ezúttal Trunkó Bar­nabással, a jeles humoristával (főállásban a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára) és fele­ségével jött. A programot úgy ál­lítottuk össze, hogy az előadás előtt legyen idő egy kis csevegés­re, és mindenféle finomságok ki­próbálására. Erre a legjobb hely­szín Gyulán a Százéves cukrász­da, amelynek falai között sok hí­resség megfordult már. Erzsébet asszony először járt itt, és igen­csak megnyerte tetszését a pati­nás hely. Hát még a sokféle fi­nomság! Volt tejberizs csokolá­déöntettel (a lilahagyma ezúttal elmaradt, mert bármily megbot­ránkoztató is, de Erzsébet rátét­ként lilahagymát szeletel a tejbe- rizsre, így szereti, ám, mint mondta „színházban mégsem il­latozhat az ember”). Volt továbbá madártej, túrótorta, eperkrém, fagylaltkehely, és hogy a férfi­népnek is legyen fogára való, ma­gyaros hidegtál. No és természe­tesen Kőbányai sör, merthogy ez Erzsébet kedvelt itala. Meg is iszik belőle majd fél üveggel... Kása Zsuzsa üzletvezető alig győzte bezsebelni a dicséreteket. Szó, ami szó, nagy része van ab­Uzsonna aSzázévesben: Speter Erzsébet, Trunkó Barnabás és felesége Rita, balról Lőkös Zoltán ban, hogy kellemesen éreztük magunkat a Százévesben. A tár­saság létszáma változó volt, ismerősök jöttek, ott volt clr. Lőkös Zoltán, az Esti Hírlap főszerkesztője és családja (éppen akkor az Erkel Hotelben üdültek), betért Konter László, a Jókai Színház igazgatója és családja. Meglepetés is volt: kiadónk igaz­gatója, fotóriporterünk és a szín- igazgató Miamiban készült, ám saját színes fotójukkal illuszt­rált pólót kapott Erzsébettől. Szuperpóló(so)k! Ä Háry János premierjén az időjárás kegyeibe fogadott ben­nünket. A bemutató utáni percek­ben valami különös is történt. Er­zsébet asszony, akinek figyelme mindenre kiterjed, pompás vi­rágkosarat készíttetett kedves ismerőse, Moldován Stefánia számára. (O még semmit nem tudott erről, ám amikor felfedez- Kosa Zsuzsa, a Százéves cukrászda vezetője vendégével Az a bizonyos virág kosár, aki kapta: Moldován Stefánia, aki adta: Speter Erzsébet FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER te Erzsébetet a nézőtéren, egy szál rózsát dobott neki a szín­padról). A jeles operaénekes­nővel, aki a darabban a császár­nét alakította, még Kolozsvárról ismerik egymást, és nem is csak futólag. Volt ám öröm, amikor az előadás után a színpadon ta­lálkoztak és egymás nyakába borultak! Olyan kedvesen, sze­retettel beszéltek egymással, mint akikben egy életre megma­radt valami a másikból és csak az alkalomra vártak, hogy egy huncut mosollyal felvillantsa­nak valamit ebből. A szó mellett írás is volt, egy szellemes levél­ke Erzsébettől, amelyben tudat­ta, hogy „étlen-szomjan-fárad- tan-gyötrődve jöttem idáig, hogy láthassalak, Stefikén!...” A premier után még egy villa- ♦ násnyi találkozás volt Gedeon Józseffel, a Várszínház igazga­tójával, aki szívélyesen köszön­tötte Speter Erzsébetet, ő pedig apró ajándékkal viszonozta ezt. Azután kialudtak a premier fé­nyei, ők elindultak az éjszakába, vissza Budapestre. Kellemes nyáreste volt. Seleszt Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom