Békés Megyei Hírlap, 1996. augusztus (51. évfolyam, 179-202. szám)
1996-08-07 / 184. szám
ÉVFORDULÓ 1996. augusztus 7., szerda Száz éve épült a gyulai duzzasztó A Fehér-Körös vize hajdan Gyula és Békés belterületén folyt keresztül. Miután 1855- ben az árvíz elöntötte Gyulát, a nagyváradi Helytartó Tanács úgy rendelkezett, hogy a folyót Gyula és Békés között a városokon kívül, újonnan ásott mederben kell vezetni. A gyula— békési csatorna 1856—1858 között készült el. Ezt követően Gyula, Csaba és Békés rendkívüli mértékben nélkülözték a Fehér-Körös vizét. (Csak a jelenlegi megye- székhelynek volt vize az 1777—1778-ban faúsztatás, hajózás és lecsapolás érdekében „egyedül a csabai nép által ásott” Veszély és Sikkony közötti, 14,2 kilométeres csatorna által.) Ezért Gyula és Csaba mindent megtettek, hogy újra folyóvízhez jussanak. Az 1863. évi katasztrofális aszály után megalakították a pél—gyula—csabai Élővízcsatorna társulatot, amely aztán 8 086 méter hosszú csatornát ásott. Ezen Arad megye területéről másodpercenként 0,7 köbméter vízmennyiséget kapott az eddig víz nélküli Fe- hér-Körös-ág. Ez a vízmennyiség kevésnek bizonyult, árvíz idején viszont azokat a vizeket is Gyulára hozta a csatorna. Ezért le kellett zárni az ásott csatornát. A víz iránti igény egyre növekedett, ezért újabb tervet dolgoztak ki. A korábbi társulat helyett 1885-ben Arad—Békés megyei Élő- és Belvízlevezető Csatorna Társulatot alakítottak Gyulán, ám ők sem tudtak sokkal több vizet adni a holttá vált Fehér-Körös-ágba, csupán másodpercenként egy köbmétert. Az állandóan napirenden lévő probléma megoldására 1894-ben a Gyulai Folyammérnöki Hivatal komplex tervet készített. Ennek alapján 1859-ben a Fehér-Körös és a gyulai felsőkörgáti zsilip között 1431 méter hosszú tápcsatornát alakítottak ki. Rendezték Gyulán, Csabán és Békésen a 37 411 méter hosszú Élővíz-csatornát. Duzzasztót terveztek a Fehér- Körösre és e fölött 223 méter hosszon kijjebb helyezték a Fehér-Körös bal oldali töltését, egyidejűleg beton tápzsilipet építettek bele 2 darab, másfél méter átmérőjű csővel. Ez a csőzsilip a duzzasztó elengedhetetlen része, másodpercenként 3,31 köbméter vízmennyiséget vezethetnek át rajta. A tápzsilip és a későbbi duzzasztó terveit a Gyulai Folyammérnöki Hivatal főmérnöke, Steineker Gábor és Pósa Károly mérnök készítette. Mindkét létesítményt Meloccó Leonárd budapesti vállalkozó építette. A műszaki ellenőri feladatokra Gallacz János kerületi felügyelő kapott megbízást. A tápzsilip 1895-ben készültei. A gyulai duzzasztó Poirée francia mérnök találmánya alapján alkalmazott mozgógát, mely árvízkor vagy jégzajláskor semmiféle duzzasztást nem okoz a folyóban, könnyen és gyorsan el lehet távolítani. A duzzasztó építése 1896. augusztus 8-án kezdődött. (Az utolsó bejegyzés az építési naplóban: november 28.) A gáttest nyolcméteres, a folyóra merőlegesen harminc méter hosszú. A beton alaptest vastagsága két méter. A harminc méter szabad nyílást 24 közre osztották, ezekbe vasbakokat helyeztek el. Ezek biztosítják a 3,35 méter hosszú, 100 négyzetcentiméter keresztmetszetű vörösfenyő fagerendák (egymás mellé sorakoztatott tűszerű záróelemek) felső részének támasztását. A duzzasztómű építési munkái 50 345 forintba kerültek. A többi, szorosan összefüggő járulékos munkákkal (kisajátítás, tápzsilip-épí- tés, Élővíz-csatorna munkái, őrházépítés, egyebek) együtt 129 456 forintot tett ki a teljes kiviteli költség. Az elkészült duzzasztóval 2,36 méter magas duzzasztást lehet elérni, ezzel a Fehér-Körös felvízi oldalán 0,6 millió köbméter duzzasztott vizet tudnak tartani. Ebből a víz- mennyiségből táplálták gravitációs úton — a tápzsilipen keresztül — az Élővíz-csatornát a tavaszi jégolvadás és a téli jeges időszak közötti időben. Ez idő alatt mintegy 19 millió köbméter víz folyt a Fehér- Körösből az Élővíz-csatornába. (Az egykori Fehér-Körös-me- derszakaszt attól kezdve illeti meg az Élővíz-csatorna elnevezés, hogy üzembe helyezték a gyulai duzzasztót.) A jeges napok alatt — általában november 16.-és április 7. között — nem üzemelt a gyulai duzzasztómű. Ekkor a pél— gyulai Élővíz-csatornán másodpercenként egy köbméter víz érkezett hozzánk. A trianoni békeszerződés (1920. VI. 4.) után állandó problémává vált a téli vízjuttatás. 1931-ben a magyar—román vízügyi vegyes bizottság megállapodott a pél—gyulai Élővíz-csatorna újbóli üzembe helyezéséről, de a korábbi vízmennyiségnek csak a felében tudtak megegyezni. Ez a szerződés is megszűnt 1961-ben, ezt követően a téli hónapokban semmi víz nem jött á( a határon. A rendkívül nehéz téli vízgondokon végül úgy segítettek, hogy 1977-ben az 1896-ban elkészült duzzasztó elé vasalt beton fiók duzzasztót építettek. A létesítmény 1,83 méteres fix betongát, amely a téli időszakban másodpercenként másfél köbméter vízmennyiséget biztosít az Élővíz-csatornába. Amikor 1896-ban a gyulai duzzasztót építették, elterjedt volt a módszer Nyugat-Európá- ban, mert igen alacsony beruházási költséggel lehetett megvalósítani. A százéves duzzasztómű elzárószerkezetét, műszaki állapotát, rendszerét és üzemelési módját tekintve elavult létesítménnyé vált. Csak egyre nagyobb összegű fenntartási munkával tartható üzemben. Ezért a duzzasztót a betonszerkezetének átalakításával, javításával felbetonozzák a duz- zasztónyílás-küszöbre, a meglévő fiókgát magasságáig. Erre új elzáróberendezést, víz- feltöltéssel működő úgynevezett tömlősgátat (szintetikus szövetanyag, melynek mindkét oldala gumi bevonatú) helyeznek. A vasbeton küszöbre, illetve az oldalfalakra támaszkodó gumitömlő egy csövön keresztül vízzel feltölthető, illetve leüríthető. Az átépítés után a felmagasított küszöb 183 centiméteres, a tömlősgát pedig további 93 centis duzzasztást idéz elő a Fehér-Körösön nem csak a jégmentes időszakban, hanem a téli jeges napokon is, egész évben. Ez a 190 millió forint összegű munka ősszel elkészül. A jövő évre csak a duzzasztóhoz tartozó hordaléklebocsátó nyílás építése marad hátra. Góg Imre A duzzasztó a tűsgát nevet a közel három és fél méter hosszú, 100 négyzetcentiméter keresztmetszetű vörösfenyő fagerendákról (egymás mellé sorakoztatott tűszerű záróelemekről) kapta FOTÓ: LEHOCZfCYPÉTEB Magyar Államkötvény I998/J Mindig voltak nagy pillanatok A JELEM NAGY PILLANATAIBAN ÖN IS RÉSZT VEHET. Az 1996. július 25-én kibocsátott 1998/J elnevezésű államkötvényt a Kibocsátó 1996. augusztus 8-án újból felajánlja. Az államkötvény kibocsátása aukció útján történik. Az aukciót követően az államkötvény újabb mennyiségét jegyzés útján értékesíti a kibocsátó. MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNY 1998/J 2 év futamidő, évi fix 23,5% kamat. A kamatfizetésre félévente, a törlesztésre a futamidő végén egy összegben kerül sor. Aukció időpontja: 1996. augusztus 1. Értékesítés módja: jegyzés, 1996. augusztus 5-9. Jegyzési árfolyam: 100,63% Elérhető éves hozam: 25% ELSŐDLEGES FORGALMAZÓK Az állampapírok elsődleges forgalmazói hálózatán keresztül a befektetők bármikor hozzájuthatnak az éppen kibocsátott vagy a forgalomban lévő állampapírokhoz és az ország egész területén lehetővé válik az állampapírok lejárat előtti értékesítése. Az elsődleges forgalmazók a befektetőknek teljes körű letéti szolgáltatást nyújtanak és lejáratkor kifizetőhelyi feladatokat látnak el. Befektetése mindig biztonságos - pénze mindig elérhető. AZ ÁLLAM ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI: OTP Bank Rt. 5601 Békéscsaba, Szent István tér 3., Gyula, Mezökovácsháza, Orosháza, Szarvas, Szeg- halom, Békés, Gyomaendrőd, Mezőberény • Magyar Hitel Bank Rt. 6606 Békéscsaba, József A. u. 2-4., Szarvas • Inter-Európa Bank Rt. 6606 Békéscsaba, Szent István tér 5. AZ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓKKAL SZERZŐDÉST KÖTŐ EGYÉB ÉRTÉKESÍTŐHELY: Cenzor Bróker Értékpapír Forgalmazó Kft. 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 11-12. • Cooptourist (a New York Broker Kft. ügynökeként) 5600 Békéscsaba, Andrássy u. 6. VALAMINT: MNB Békés Megyei Igazgatósága Békéscsaba, Dózsa Gy. u. 1. A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG
