Békés Megyei Hírlap, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-09 / 159. szám

«MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1996. július 9., kedd Az eddigi legnagyobb tizenhét kilót nyomott Dinnyelesőben a Kakati-birtokon Különösen finom lehet a lédús, zamatos, édes sárgadinnye behűtve, leheletvékonyra vágott füstölt tarja szeletekkel tálalva. A képen a tétényi koraifajta kínálja magát Környezetkímélő A Mezőhegyesi Állami Ménes­birtok Rt. új gépkocsimosója kör­nyezetvédelmi szempontból is fon­tos létesítmény, amelyről Tátrai Györggyel, az építészeti üzem igaz­gatójával váltottunk néhány szót — A fővállalkozásunkban épülő, s mintegy 11 millió Ft-ba kerülő gépkocsimosó minden je­lenleg érvényes környezetvédel­mi és egyéb előírásnaik megfelel. A beruházással Mezőhegyes régi adósságát törleszti saját maga, il­letve a természet felé. A nagy áteresztőképességű mosó a sze­mélygépkocsitól a huzamosabb időre leálló nagy erőgépekig min­denféle járművet tud fogadni. —Kik kezelik a berendezéseket? — Minden beérkező munka­társunk maga mossa a saját jár­művét. A környezetkímélő folya­mat automatikusan megy végbe. Hogy véletlenül se történhessen talajszennyezés, az olajosiszap­tároló mellett elhelyeztünk két figyelőkutat, amelyekből majd rendszeresen mintát kell ven­nünk. A talajvízmintának azonos értéken vagy legalábbis a meg­adott paramétereken belül kell maradnia. Természetesen gon­doskodni kell az olajos iszap szakszerű megsemmisétéséről is. Ebből az erre szakosodott cégek megfelelő technológiával bio­humuszt készítenek — tudtuk meg T átrai Györgytől. M. Gy. Békési vadászok A békési Egyakarat Vadásztársa­ság július 12—14-e között Bé- kés-Dánfok Üdülőközpontban vadász, horgász, természetbarát napokat rendez. Július 12-én, pénteken 15 órakor lesz egy vadá­szatai fórum, amelynek témája az új vadászati törvény. Megrendezik az éjszakai nagyhalfogó versenyt, lesz vadászati háromtusa, vadhús- és halászléfőző-verseny, ejtőernyős-, íjász-, lovasbemutató, kirakodóvá­sár, trófeakiállítás. (t) Kukorica- és napraforgó táblá­kat hagyunk el, ahogy Kakati Lajos dinnyeföldjét keressük a gyomai határban. A szerszámosnak való fa­kunyhót már messziről látni, s csak később, a közelében hajla­dozó, kapáló gazdát. Serényen dolgozik, csak akkor néz fel, amikor mellé érek és megszólí­tom. Mondom, mi járatban va­gyok, bemutatnánk a város egyetlen dinnyetermesztő gaz­dáját. — Rendben, de előbb nézzen körül! — támasztja félre a kapát. Előbb a sárgadinnye-sorokon vezet végig. Muskotályos- és to­pázfajtából összesen fél hektárt ültetett. A haragoszöld, életerős indákról egyik-másik dinnye na­pokon belül a háziasszonyok pi­aci kosarába vándorol. A tenger­nyi apró gyümölcs és a sárgálló virágtölcsérek jelzik, a leszedett termés után még hosszú ideig lesz utánpótlás. A másfél hektáros görög­dinnyeföldön négy-öt kilós ter­mések virítanak. Ä vetőmag Ja­pánból való. — Mindig ugyanazt a korai fajta hibridet veszem. Nem ol­csó, egy mag öt forintba esik. Vékony hajú, vérpiros bélű dinnye terem belőle. Sötétzöld hajúval nem is foglalkozom, az emberek a csíkosat keresik. Ez megy, hát ezt termelem. Sava­nyítani valót is árulok. Az indá­kon van, amikor több termés is kifejlődik — mutat is egyet, amely öt kis fénylő gyümölcsöt nevel. — Ezekből csak egyet- kettőt kéne hagyni, hogy megér­jenek. Én mindet rajta hagyom, jó lesz savanyítani. A gyomai gazda öt esztendeje fogott a dinnyetermesztésbe. Előtte harminc évet a téeszben dolgozott. Mikor az megszűnt, először haszonbéres földön, utá­na saját birtokán kezdett gazdál­kodni. „Zöldségnek, gyümölcs­nek mindig jó ára volt” — ez a megfontolás vezette, amikor a dinnye mellett döntött. De hon­nan a szakértelem? — Gyermekkoromban az apám foglalkozott dinnyével. Tőle is ellestem egy-két dolgot, de a legtöbbet szakkönyvekből tanultam. Azután sok mindenre magamtól jöttem rá. A dinnye kényes jószág, ez­zel számolnia kell annak, aki ter­mesztésére adja a fejét. Kakati Lajos a fiával családi alapon vál­lalkozik, a munka minden per­cüket leköti. — Március végén szedjük a gyepkockákat. A fóliasátorban, odahaza nevelt palántokat egy hónap múlva hozzuk ki. Ültetés­kor egy-egy szeneslapát kom- poszttrágyát teszünk valamennyi kis növény alá, ami segíti a növe­kedésüket és ízletesebbé teszi a termést. A síkfólia alatt erősöd­nek és amikor május végén az lekerül róluk, már 5—10 dekás görögdinnye van az indákon. Gyomirtásra, kártevők ellen vegyszert nem használnak. — Gyomirtásra ott a kapa. Mire végeztünk a kapálással, kezdhetjük újra. Most éppen ne­gyedszerre fogtunk hozzá a két hektárnak. Ha pedig levéltetvet látunk, befedjük földdel. Éppen tegnap kellett elásni egy bokrot. Ha meghagyjuk, elfertőzi az egész területet. A tolvaj mellett a dinnye má­sik ellensége a nyúl. A rágcsáló­kat drótkerítéssel tartják távol. Ám amivel szemben a gazda is jószerint tehetetlen, az az idő­járás. — A dinnye a napsütést és harmincöt-negyven fokos mele­get szereti. A hiedelemmel el­lentétben, nem sok vizet kíván, sőt a sok esőtől ki is repedhet. Ám a tavalyi csapadékhiány már a dinnyén is kifogott, az aszály elvitte a hasznot. Ami termett az se igen kellett a piacon, így aztán öt vagonnyi dinnyét letárcsáz­tunk. Nem úgy a ’94-es eszten­dőben, amikor mennyiségben és minőségben is rekordot döntöt­tünk. S hogy milyen lesz az idei esztendő? A dinnyés gazda sze­rint a termés szépnek mutatko­zik, s a piac is több jóval biztat, mint a tavalyi. A kereskedők már most érdeklődnek. A Kakati-birtokon átlag tíz­kilósra nőnek a dinnyék, az eddigi legnagyobb pedig ti­zenhét kilót nyomott. Az öre­gek váltig állították, hogy ez a föld nem dinnyének való. Nos, nekik évről évre sikerül ezt megcáfolni. Sok munka, kitar­tás, szakértelem és a jó vető­mag a titkuk. Csath Róza A csibe garantáltan tanyasi A tótkomlósi piactéren a hét első napja igen mozgalmas. A heti piacon a termelők és a viszont­eladók kínálják portékáikat. Vá­laszték volt bőven tegnap is. Az aprójószágból is válogathattak a vásárlók. — Ez kérem nem hibrid, ez garantáltan tanyasi, igazi pa­raszt csibe. Darabja 50 forint —- ajánlotta a naposcsirkét az egyik kofa. Mellette sokan kínáltak ki­csi gyöngyöst 100 forintos áron. A kacsát 120-ra mondták, a naposlibáért 200-at, a nagyob­bakért pedig 220—240 forintot kértek. Nézelődés közben két helyen láttunk tojást, darabját 8 forintért adták. Dinnyéből és a barackból volt a legtöbb a komlósi piacon. A sárgadinnyét már kilónként 30 forintért is meg lehetett venni, de a szebb példá­nyokért illett 80 forintot is adni. A görögdinnye kilóját 40 és 50 forintos áron mérték. Az újbur­gonya — ha apró — 20 forintért, a nagyobb 30, 40 forintért volt kapható. Az eltenni való barack­ból is volt kínálat 80 és 100 fo­rintos áron. Az étkezésre szánt gyümölcsért pedig 80 és 120 fo­rintos árat kértek a termelők. Megjelent a jó ízű és illatú körte, aminek kilója 80 és 100 forint. Csete Ilona HIRDETMÉNY Értesítjük a lakosságot, hogy Békéscsabán a Kórház u. Eiő- re-stadion részére épített 1 kV- os kábelt 1996. július 9-én feszültség alá helyezzük. A létesítményen elhelyezett tár­gyak érintése életveszélyes és tilos! DÉMÁSZ Rt. Üzletigazgatóság, Tallózás az egyéni vállalkozók 1995. évi bevallás-adataiban (2.) D Kisiparosok Kézművesek Ép.ip.. szállítás, szóig Kereskedelem Vendéglátás Szóig, és Mg-i váll. Szellemi fogl. Bórbead Főszakma csoportok 1995. évi bevételeinek megoszlása Az első részben leírtakból kö­vetkezik, hogy az 1995. évi 7-es bevallások adataira sem lehet teljes biztonsággal támaszkod­ni, abból messzemenő követ­keztetéseket levonni. Még a szá­mítógépes bevallásátvevő prog­ram szerint jóra állt bevallás adatai sem biztos, hogy tartalmi­lag helytállóak. A bevallások tartalmi kérdései lényegében az elkövetkezendő revíziók kap­csán kerülnek megítélésre. Mire jók a 7-es bevallás ada­tai? Először is arra, hogy a válto­zás irányát, mértékét megismer­jük, felvázoljuk. Az adatok azt mutatják, hogy az egyéni vállal­kozók továbbra is a kereskede­lemben működnek a legszíve­sebben. Egyre inkább a főfoglal­kozásúak aránya nő. Másodszor arra, hogy az egyéni vállalkozással kapcso­latban időről időre megújuló pesszimista megnyilvánulások­kal vitába lehessen szállni. Nem biztos, hogy mindenkinek egyé­ni vállalkozónak kell lennie. Csak az egyéni vállalkozók szá­mának növekedéséből, csökke­néséből nem lehet egyértelműen optimista avagy pesszimista hangulatot kelteni. Áttol, hogy nő az egyéni vállalkozók száma, de a bevétel alig, nem lehetünk elégedettek és nem hihetjük azt, hogy jelentős eredményeket ér­tünk el a magánszektor térhódí­tásában. Ma még az egyéni vál­lalkozók körében igen erős a pi­aci verseny, ami a vállalkozások megszűnésében, a tevékenység szüneteltetésében avagy profil­váltásában nyilvánul meg. Harmadszor a 7-es bevallás adatai elgondolkodtatóak abban a tekintetben is, hogy a vesztesé­get kimutató vállalkozók szá­mának növekedéséből, csökke­néséből nem lehet egyértelműen optimista avagy pesszimista hangulatot kelteni. Attól, hogy nő az egyéni vállalkozók száma, de a bevétel alig, nem lehetünk elégedettek és nem hihetjük azt, hogy jelentős eredményeket ér­tünk el a magánszektor térhódí­tásában. Ma még az egyéni vál­lalkozók körében igen erős a pi­aci verseny, ami a vállalkozások megszűnésében, a tevékenység szüneteltetésében avagy profil- váltásban nyilvánul meg. Harmadszor a 7-es bevallás adatai elgondolkodtatóak abban a tekintetben is, hogy a vesztesé­get kimutató vállalkozók vagyo­ni helyzete, életvitele ellent­mond a vállalkozás kedvezőtlen helyzetének. A vállalkozások igen ügyesen kihasználják a tör­vény adta költség-elszámolási lehetőségeket. A bérből és fizetésből élők (akiknek minden jövedelme kimutatásra, adózás­ra kerül) jogos felháborodását sem a jogalkotás, sem a gazda­ságirányító és végrehajtó szer­vezetek nem nézhetik tétlenül, mert az a szociális és a társadal­mi feszültségek további kiélező­déséhez vezet, melynek kö­vetkezményei kiszámíthatatla­nok. Kétségtelen tény, hogy a gya­korlatban nincs elmozdulás az arányos közteherviselés felé. Végül a bevallásokból az is érzékelhető, hogy a fizetőképes kereslet beszűkülésével a ver­seny még fokozódik is, amely versenyben az illegális eszközö­ket, módszereket (bevételeltit­kolás, költségesítés stb.) alkal­mazók versenyelőnyhöz jutnak az ilyen tisztességtelen eszkö­zöket nem alkalmazó vállalko­zókkal szemben. Talán nincs kellően a köztudatban, hogy a vagyonnyilatkozat és más konk­rétabb jogi szabályozás az adó­zatlan jövedelem- és vagyon­szerzést lenne hivatott megfé­kezni lényegesen felkészültebb ellenőrzési szervezetek működ­tetésével. Társadalmi érdek, hogy törekedjünk a közterhek alóli kibúvási lehetőségek feltá­rására és megszüntetésére. Dobrocsiné dr. Czira Anna osztályvezető, APEH Békés Megyei Igazgatósága m jjjj ADAC • NÁFRÁDI KFT 5600 Békéscsaba, Berényi út 135. Tel.: 06-66-324-564 5 ÉV VAGY 100.000 KM GARANCIA Őg> TOYOTA Bízhat a jelben

Next

/
Oldalképek
Tartalom