Békés Megyei Hírlap, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-08 / 158. szám
1996. július 8., hétfő LEVELEKBŐL Olvasóink írják g ■ .. ...............— A z itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Törvényellenes illetménypótlékok Szarvason? Néhány hete újabb ügy borzolja a kedélyeket Szarvason, nevezetesen az Alkotmánybíróság 19/1996. (V. 10.) határozata. Eszerint a polgármesteri hivatal vezetői — csoportvezetőktől a jegyzőig — az alapilletményükön felüli 10—50 százalék illetménypótlékot törvény- ellenesen vettéek fel. Az ügynek volt előzménye, ugyanis a köztársasági megbízott már 1994 márciusában jelezte, hogy a pótlékot megállapító, és még további hat(!) rendelet törvénysértő. Ennek ellenére a képviselő-testület ragaszkodott korábbi döntéséhez, ezt a rendeletet—a többiekkel ellentétben—nem változtatta meg. Egyértelmű tehát, hogy vállalta a felelősséget a joggal feltételezhető törvénysértésért. Mások mellett elsősorban a jegyző felelőssége áll fenn, ugyanis a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.-trv. 36. § (3) bek. kimondja: ,A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel." A jogalap nélkül felvett bér—az elévülési időt is figyelembe véve —, visszajár a város kasszájába. De a visszafizetés mértékénél különbséget kell tenni a között, hogy az érintett jóhiszeműen vette fel a pénzt és a között, aki maga is okozója volt a törvénytelen kifizetéseknek. A város polgárai kísérjék figyelemmel és kérjék képviselőiket, hogy akár a 2 millió forintot is meghaladó költségtöbblet miatt a felelősségre vonás és egyéb intézkedés megtörténjen. A város vezetése ugyanis egyelőre úgy tesz, mintha semmi nem történt volna. Azt állítják, hogy az Alkotmánybíróság csak az „illetménypótlék" szó használatát kifogásolta, s nem az e címen történt kifizetéseket. A szót megváltoztatták, a korábbi vezetői illetménypótlék ezután mint,,személyi illetmény” kerül kifizetésre, és mint a város polgármestere mondja: se többet, se kevesebbet nem kapott és a módosí„ tás után sem kap senki". j Ez a megoldás ugyanúgy törvénytelennek látszik, mint a korábbi. Az 1992. évi XXIII. trv. 42. § (5) bek. egyértelműen kimondja, hogy személyi illetmény a kimagasló teljesítményt nyújtó közalkalmazott részére állapítható meg. tény viszont, hogy a korábbi bérpótlékot nem a kimagasló teljesítményért fizették, hanem a különböző hivatali vezetőknek a beosztásuk alapján járt. A hivatal köztisztviselői közül a valóban kimagasló teljesítményt elérők kapjanak személyi illetményt, de csak ők és senki más! Azt még feltételezni is abszurd, hogy a polgármesteri hivatalban valamennyi vezető kiemelkedő teljesítményt nyújt, vagyis átlagos és átlag alatti teljesítők nincsenek, sőt minél magasabb pozícióban van az illető, annál kiemelkedőbbet. A képviselő-testület néhány hibával megalkotta az új rendeletet. Sajnos, még az általánosság szintjén sem fogalmazta meg a kimagasló teljesítmény kritériumait. Nincs kizárva az a lehetőség, hogy valaki részére már az alkalmazás, kinevezés első napjától kezdve személyi illetményt kapjon, holott a beosztásában még semmit nem bizonyított. Az új rendelettel kapcsolatban felvetődhet egy törvényességi probléma. A rendelet 17. §-a szerint ,A jegyző—a polgármester véleményének kikérését követően — kimagasló teljesítményt nyújtó köztisztviselőnek személyi illetményt állapíthat meg.” Ezzel szemben a többször módosított 1992. évi XXIII. trv. 42. §. 5/d pontja szerint a személyi illetményt „az önkormányzati hivatalnál — a polgármester... jóváhagyásával—a jegyző állapítja meg.” Valamit csak véleményezni vagy jóváhagyni nem mindegy! Józsa Lajos, Szarvas Képviselőre lenne szükség Szinte hihetetlen, hogy mi meg nem történhet szabad és demokratikus kis közösségünkben. Nap mint nap lesújtó események tömege: lopnak, csalnak, csempésznek, megvesztegetnek, adnak, elfogadnak, és maga a mennybéli sem tudja számontartani a mindennapok eseményeit. Mindezek koronája az a legfrissebb esemény, amelyre talán még a határainkon túl is felkapják a fejüket. Elképzelni is rettenetes: Horn Gyula házat épít. Sok csapást átéltem már az elmúlt évek alatt, de ilyen határtalan pimaszságra nem emlékszem. Ez a Horn Gyula egyszerűen veszi a bátorságot és elkezd építkezni. Hová jutott ez az ország? Mi lesz még itt, ha egyesek csak úgy fogják magukat és építkeznek?! Valóban bosszúságot okozott a hír, de nem az építkezés miatt, hanem azért mert ismét olyan téma került honatyáink asztalára amely — sajnos — az országláshoz való hozzáértésük szintjét példázza. Eléggé elkeserítő, hogy a parlamenti padsorokban lézengő érdeklődést imitáló képviselőinknek ez a legfőbb gondja. Az ország-értékes javainak újraelosztása megtörtént, mi sem természetesebb. Százmilliós adócsalások, olajbotrány, egész országot behálózó prostitúció, szegénység, nyomor, tisztességtelenül elért pompa, mindez természetes. A paraszt vért izzad, nincs egy nyugodt éjszakája, hiszen mint mondják, vetéstől-aratásig sok éjszakát kinn alszik a termény. Elvesztegeti a keserves munkával megtermelt értékét, hogy egyik ntTpról a másikra megélhessen. Az egyik politikai és gazdasági analfabéta levágja a tehenet, az őt követő másik tétlenül nézi az egekig érő tejtermék árakat. Az egyre növekvő adóterhek szinte elviselhetetlenné teszik a mindennapokat. Nyugdíjasaink szegényebb rétege lassan elfelejt enni, inni, melegedni, gyógyszert venni és mosolyogni. Ok azok, akik munkájukkal megteremtették a mai nagyúri gesztus gyakorlásának értékeit. Mindez nem központi kérdés, mindezek megoldásához hozzáértésre lenne szükség. A valódi felelősségérzet és megoldáskeresés helyett a ripacskodó egymásbamarás jellemző. — Kirepült egy pár harci gép Lengyelországba gyakorlatra, és visszarepült. Szentségtörés történt, mert hiányzott a bólintás. —Egy-két felelőtlen kutyatartó hibájából baleset történt, hozzunk tehát kutyatörvényt. —Most ráadásként Horn Gyula házat épít. Ez utóbbi három kérdésre minden bizonnyal meghozza a parlament a megnyugtató döntést. A többire nem valószínű, mivel azok megoldásához képviselőkre lenne szükség. Szabó Lajos, Újkígyós Békés és Tarhos Az 1996. június 24-ei számunkban a címoldalon olvashattuk: ,A zene ünnepe Békés-Tarhoson". Elővettem a helységnévmutatót és nem találtam e települést. Elővettem a postai irányítószámok jegyzékét és szintén nem találtam e települést. Mi lehet ennek az oka? Van irányítószáma Békésnek, van irányítószáma Tarhosnak, de Békés- Tarhosnak ? Úgy gondoltam, hogy a televízión keresztül sikerült tisztáz- ni afent leírt félreértést a június 17-ei „Tízórai” műsorában. Ott ugyanis az élő adás közben, a helyszínen, Tarhoson a megyegyűlés alelnöke, dr. Pelcsinszki Boleszláv úr kijavította a televízió műsorvezetőjét és tisztázta a településünk nevét. Köszönet érte a tarhosi lakosok nevében. Félreértés ne essék, mi tarhosiak büszkék vagyunk a Zenepavilonra, a történelmi múltra, ami hozzáfűződik: Kodály Zoltán, Gulyás György, Szokolai Sándor zeneszerzőkre; a zeneiskola tanítványaira, híres művészekre, valamennyi volt tanítványra. Büszkék vagyunk a most XX. alkalommal megrendezésre kerülő Békés-Tarhosi Zenei Napokra. Az ünnepségsorozat helyszíne Tarhos község és Békés város. Tudjuk azt is, hogy ezen felsorolt történelmi tények tették híressé az országhatáron belül és kívül Tarhost. A Békés-Tarhos elnevezést, olykor a megye vezetőitől, az újságíróktól is olvassuk, halljuk. Fogjunk össze és tegyük helyre: Tarhost, mint települést és a Békés-Tarhosi Zenei Napok rendezvényét. Szeretné Tarhos község Békés város egyenrangú partnereként a részét kivenni a Békés- Tarhosi Zenei Napok rendezésében. Sajnáljuk, hogy a hiányos költségvetésünk miatt anyagi támogatással még sem járulhatunk hozzá a kultúra e nemes missziójához. Nagy György Miklós, polgármester Margarétát tessék! Szombat délelőtt Békéscsabán, a város legnagyobb áruháza előtt nagy a jövés-menés. Mindenki bevásárol. Idős néni szerényen kínálja virágait: ,,Margarétát tessék!” Ruhája rendes, de nem éppen a legújabb divat szerint varrták. Keze a sok munkától eres, kidolgozott. Megállók egy pillanatra. A temetőbe virágot kellene vinnem. Igaz, most locsolni nem kell, volt eső bőven, de a kegyelet... Szóval délután kiviszem. A kezem tele szatyrokkal, kenyér, étolaj, hús, tej, vaj, zöldségfélék, hisz szombat van. Keresem a pénzt, a két kéz ilyenkor kevés, sok szatyornak sok a füle. Végre megvan. Tehát két csokor margaréta. Két sír van. Kiválaszthatom a két legszebbet. Sietnék. A néniből ömlik a szó:,,Magának becsületes kinézete van” — mondja. Érzem, hogy belepirulok. „Tudja, én nyolcvanéves vagyok, itt a személyim, a bizonyíték, magam locsolom és kapálom a virágokat a kertben, s látja, milyen szépek! Meg jól jön az érte kapott kis pénz is, igen kevés a nyugdíjam. Tegnap itt volt két »hivatalos« ember. Elküldték. Tudja, nincs engedélyem árusítani, pár csokor virágot eladni. ” Elszorul a szívem. Próbálom mondani, hogy azok is rendes emberek, a munkájukat végzik, ez a feladatuk, őket ezértfizetik, hogy mindenki betartsa a rendeleteket, a szabályokat. De érzem, szavaim mögött nincs meggyőzés, nincs tartalom: csak szócséplés. S tényleg: be kell tartani azokat a szabályokat? (Név és cím a szerkesztőségben) Magyar Államkötvény 1998/1 1999/C Mindig voltak nagy pillanatok A JELEN NAGY PILLANATAIBAN ÖN IS RÉSZT VEHET. Az 1996. május 17-én kibocsátott 1998/1, és a május 6-án kibocsátott 1999/C elnevezésű államkötvényeket a Kibocsátó 1996. július 11-én újból felajánlja. Az államkötvények kibocsátása aukció útján történik. Az aukciót követően az államkötvények újabb mennyiségét jegyzés útján értékesíti a kibocsátó. magyar államkötvény 1998/1 2 év futamidő, évi fix 23,5% kamat. A kamatfizetésre félévente, a törlesztésre a futamidő végén egy összegben kerül sor. Aukció időpontja: 1996. július 4. Értékesítés módja: jegyzés, 1996. július 8-12. Jegyzési árfolyam: 103,28% Elérhető éves hozam: 25% MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNY 1999/C 3 év futamidő, évi fix 23% kamat. A kamatfizetésre félévente, a törlesztésre a futamidő végén egy összegben kerül sor. Aukció időpontja: 1996. július 4. Értékesítés módja: jegyzés, 1996. július 8-12. Jegyzési árfolyam: 102,36% Elérhető éves hozam: 25% ELSŐDLEGES FORGALMAZÓK 1996. január 3-tól létrejött az állampapírok elsődleges forgalmazói hálózata. Ezen a széles forgalmazói hálózaton keresztül a befektetők bármikor hozzájuthatnak az éppen kibocsátott vagy a forgalomban lévő állampapírokhoz és az ország egész területén lehetővé válik az állampapírok lejárat előtti értékesítése. Az elsődleges forgalmazók a befektetőknek teljes körű letéti szolgáltatást nyújtanak és lejáratkor kifizetőhelyi feladatokat látnak el. Befektetése mindig biztonságos - pénze mindig elérhető. AZ ÁLLAM ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI: OTP Bank Rt. 5601 Békéscsaba, Szent István tér 3., Gyula, Mezőkovácsháza, Orosháza, Szarvas, Szeghalom, Békés, Gyomaendrőd, Mezőberény • Magyar Hitel Bank Rt. 6606 Békéscsaba, József A. u. 2-4., Szarvas • Inter-Európa Bank Rt. 6606 Békéscsaba, Szent István tér 5. AZ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓKKAL SZERZŐDÉST KÖTŐ EGYÉB ÉRTÉKESÍTŐHELY: Cenzor Bróker Értékpapír Forgalmazó Kft. 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 11-12. VALAMINT: MNB Békés Megyei Igazgatósága Békéscsaba, Dózsa Gy. u. 1. M A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG
