Békés Megyei Hírlap, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-08 / 158. szám

I GAZDASÁG 1996. július 8., hétló' | Dél-afrikai futómadarak mikrohitelből Gyomai vásár A Bethlen Gábor Mezőgaz­dasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző immár har­madik alkalommal rendez mezőgazdasági és ipari kiállítást és vásárt Gyomaendrődön. A rendezvény időpontja au­gusztus 18—20., célja a résztvevő cégek és vállalkozá­sok termelői, feldolgozói és szolgáltatói tevékenységének népszerűsítése. A szervezők a hazaiak mellett amerikai, belga, francia, japán, lengyel, román, és szlovák nemzetiségű kiállí­tókra is számítanak. A megnyi­tón dr. Kiss Zoltán, a Földműve­lésügyi Minisztérium államtit­kára és dr. Dominique Pladys, a Francia Köztársaság Magyaror­szági Nagykövetségének attasé­ja mond beszédet. A kiállítással egyidőben szakmai tanácskozást tartanak, ahol egyebek mellett a mezőgazdaság és a környezetvé­delem kapcsolatáról hangzik el referátum. A rendezvényt többek között a Békés megyei Vállalko­zásfejlesztési Alapítvány, a Bé­kés Megyei Agrárkamara és a Gazdakörök Békés Megyei Szö­vetsége is támogatja. __r__ A dómódosítás A szarvasi önkormányzat már ko­rábban is fontolgatta a város mun­kanélküliségének enyhítésére, il­letve a vállalkozások élénkítésére szóló városi program kidolgozá­sát. Ennek a törekvésnek része­ként a helyi iparűzési adórendelet módosításának tervezetéről tár­gyaltak legutóbbi ülésükön a képviselők. A foglalkoztatottak létszámának növekedése, vagy a beruházási összeg alapján illesse meg kedvezmény a vállalkozáso­kat? — ebben a tekintetben eltért a bizottságok véleménye. A pénzügyi bizottság javaslata az volt, hogy a bértömeg növek­mény legyen adóalap csökkentő tényező. A gazdasági bizottság a dolgozói létszám növekedése sze­rinti kedvezményt tartaná helyes­nek. Véleményük szerint ez az in­duló és a már működő cégeknél egyformán ösztönzést jelentene, ugyanakkor a város adóbevételé­ben nem okozna számottevő adóki­esést. A mezőgazdasági bizottság a beruházási összeghez mért kedvez­ményt emelte ki. Javasolták továb­bá, hogy a kedvezményezéskor vegyék figyelembe egyebek mellett azt is, hogy az adott beruházás mennyiben járni hozzá a város inf­rastruktúrájának javításához és mennyire környezetkímélő. A képviselők hajlottak arra, hogy az őszi testületi ülésen az elhangzott érveket is figyelembevéve, egy tel­jesebb előterjesztés alapján dönte­nek az iparűzési adó módosításáról. Cs. R. Habuda János gazdálkodó, 43 éves. Négytagú családjával a Tótkomlós melletti Nagykopán­cson él az egykori iskola lakó­házzá átalakított épületében. A feleség férfi-női fodrászként dolgozik a városban, a 15 éves nagylány most tanulja édesany­ja mesterségét. — A gazdálkodásból nem ju­tunk havi rendszerességgel be­vételhez, éppen ezért szükség van arra, hogy egyikőnk folya­matosan keressen — bocsátja előre Habuda úr. — Az eredeti szakmám autószerelő, de hosszú évekig Mezőhegyesen dolgoztam mezőgazdasági gépszerelőként. — Mikor kerültek Nagyko­páncsra? —- 1984-ben vettük meg az iskola melletti tanyát. Ott kez­dett el a feleségem libázni. Ak­kor még nem adtam föl az álláso­mat, csak hétvégeken jártam ki segíteni, végeztem a hórukk munkát. Két év után, 1986-ban döntöttem úgy, hogy én is vál­tok. Ezer libával kezdtünk, s a befolyó pénzt mindig visszafor­gattuk, folyamatosan bővítettük az ólakat. Az elmúlt tíz évben nem volt semmilyen „fölösle­ges” kiadásunk, még nyaralni sem voltunk. Az iskolát a rend­szerváltás után vettük meg árve­résen. Az átalakítást részben a mezőhegyesi lakásunk árából fedeztük. — Befelé jövet láttam az óla­kat. De hol vannak a libák? —- Most adtunk le egy 2 ezer darabos turnust. Csak pecsenye­libát tartunk, a tolltermelést ugyanis kivették a kistermelői tevékenységek köréből. Olyan adózási szabályok vonatkoznak a toliértékesítésre, hogy nem éri meg vele foglalkozni. — Gondolja, a strucc jobb üzlet? —- Azt mondják, a strucchús a jövő évezred élelmiszere. Ha­sonlít a borjúhúshoz, koleszte­rinben szegény, fehérjedús. Horvátországban és Angliában most van felfutóban ennek a ma­dárnak a tenyésztése. A strucc Izraelben úgyszólván háziállat­nak számít, a kibucokban farmo­kon tenyésztik őket. A farm egy része turisztikai célokat szolgál: lehet enni, inni, lovagolni, fényképezkedni. Ez is jövedel­met hoz a tulajdonosoknak. Mi is Izraelből vásároltuk tavaly de­cemberben a két hónapos „csir­kéket”, Gáspárt, Dudát és Nanát. Akkor darabonként 4,5 kg-ot nyomtak, most a „jércék” 80 kg-osak lehetnek, a kakas 90. Intenzív tartás mellett egyéves korukra elérik a 100-110 kg-ot. Gyakorlatilag ugyanazt eszik, amit a baromfifélék, ezen kívül almát, káposztát, lucernát, szé­nát, no, meg a speciális strucctá- pot. A vadonban viszont össze­szedik a tojásokat és a gyíkokat, békákat, rovarokat; az apró álla­tok mozgását 2 km-ről is érzéke­lik. —Meg lehet szeretni ezeket a jószágokat? — O, hogyne, bár a szeretetet sem szabad túlzásba vinni. Ami­kor megérkeztek, az egész csa­lád babusgatta őket az ólban. Ki­fejezetten szimpatikus állatok: nagy kerek szemük van, hosszú a szempillájuk, hosszú, kecses a nyakuk. A bélrendszerük is rendkívül hosszú, ezért kiválóan hasznosítják a takarmányt: 1,6 kg-ból 1 kg húst állítanak elő. A sivatagban 70 km-es sebesség­gel futnak, a rúgásuk 150 kilo- pond. Előre, fentről lefelé rúg­nak, a vadon élők egyetlen, erős karomban végződő lábujjukkal képesek egy álló embert ketté­hasítani. — Ezek nyilván nem tesznek ilyet, hiszen tenyészállatok... — Igen. A tyúkok kétéves korukban lesznek ivarérettek, a kakas 26 hónapos korában. Egy tyúktól az első évben 40, később 60-80 tojás várható, 40-50 éven keresztül. Ezek a Dél-Afrikában őshonos futómadarak jól bírják az itteni klímát, a betegségekkel szemben ellenállók. — Hogyan keltetik majd ki a tojásokat? — Azt tervezzük, vásárolunk egy keltetőt, a csibéket fölnevel­jük, a húsukat értékesítjük. Egy kifejlett madár combjaiból és farktövéből 30-40. kg színhús nyerhető. A strucchús jelenlegi Novemberre emlékeztető, vas­tag köd nehezedett a vésztői tájracsütörtökön, ám a helyi ál­latvásártól a mostoha.időjárás sem tartotta távol az eladókat, vevőket. A malackínálat bőséges volt. — A sertéstartás tovább fo­kozódó kilátástalanságát, a hí­zófelvásárlás bizonytalanságát szemlélteti az a tény, hogy ilyen sok malacárussal szemben alig találni vevőket. Ma már a disz­nókból nem lehet meggazda­godni. A hízókért nemcsak hogy keveset fizetnek, de azt a kis pénzt is hetek, vagy hónapok múlva adják ide. Márpedig, ha mi tápot veszünk, akkor annak azonnal kérik az árát. Hát kér­dem én, hol itt az igazság? — fogalmazott az egyik eladó. A malacárusok mindenesetre csalódottak voltak. A tízhetes jó­szág darabját általában 3800­világpiaci ára éppen tízszerese a marhahúsénak. — Várhatóan mikor fog ön eló'ször strucchúst értékesíteni? — Körülbelül 5 év múlva. A strucc hosszú távú befektetés, évekig csak viszi a pénzt. A Bé­kés Megyéért Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány mikrohitel- pályázatán jutottam az induló tőkéhez. A struccok darabja — beleértve a repülőgépen történő szállítás díját is — áfa nélkül 137 ezer forintba került — mondotta Habuda János, a nagykopáncsi strucctenyésztő. Ménesi György 4000 forintért kínálták, de vevő csak elvétve akadt. Választási malacot viszont 2300 forintos da­rabonkénti áron láttunk elkelni. A két és fél hónapos kecske- gida ára 4Ó0 forint körül moz­gott. Az április végi üszőért 45- 50 ezret ezer forintot, az ugyan­ennyi idős bikáért 60-65 ezret kértek a gazdák. A kétéves hasas tehéntől 100 ezer forint ellené­ben vált volna meg tulajdonosa. A juhok darabját 15 ezer forintra taksálták az árusok. A lókereskedőknél talán még gyérebb volt a kereslet, hisz ott még komolyabb összegek kerül­tek szóba. Az kétéves lóért 125- 130 ezer forintot is elkért tulaj­donosa. A tíz év feletti sörényes állatot viszont az utóbbi összeg­nek csak a feléért kínálták, a kétéves hasas szamártól 45 ezer forint ellenében mondott volna le gazdája. Magyari Barna A Békéscsabai Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központban (BRMKK) 1996. júniusban befejezett képzési programok Szamár a ködben 45 ezerért Tallózás az egyéni vállalkozók 1995. évi bevallás-adataiban (1.) Az adatszolgáltatók köre Törzsnyilvántartásunk szerint 1995. évre vonatkozóan 18 681 főnek volt 7-es bevallás-beadási kötelezettsége. Az egyéni vál­lalkozók 90 %-ot némileg meg­haladó mértékben tettek eleget adatszolgáltatási kötelezettsé­güknek. A bevallást be nem adókkal szemben az Art. nyúj­totta eszközökkel (mulasztási bírság differenciált kiszabása) lépünk fel. A beérkezett bevallá­sok 15 %-a 0-ás adattartalmú volt. A bevallások több, mint egyharmada volt hibás. Az előző évi darabszámokkal összehasonlítva az 1995. évie­ket megállapíthatjuk, hogy mind az egyéni vállalkozók, mind a 7. számú bevallás beadására köte­lezettek száma csökkent. E csökkenés mögött részben a vál­lalkozási feltételek kedvezőt­lenebbé válása, részben az egyé­ni vállalkozást valójában nem végzők (csak regisztráltak) adó­alany-nyilvántartásból történő kivezetése áll. Az egyéni vállalkozók jel­lemzően (41,3 %-os, illetve 39,6 %-os részarány) a magán­kereskedői, valamint a kisiparo­si tevékenységet végzik. Az szja-s egyéni vállalkozóknak csupán 7,7 %-a foglalkozik mezőgazdasággal. A magán- szektorban működők egyre növekvő hányadban (60 %-ot meghaladóan) főfoglalkozá­súként űzik a tevékenységüket. A mellékfoglalkozásúak aránya 27,1 %, míg a nyugdíjasként vál­lalkozók hányada 12,7 %. A csökkenő számú (13 533 fő) egyéni vállalkozó megyei szinten 35 milliárd körüli bevé­telt állított be bevallásaiba. Az egyéni vállalkozók megyei sú­lyát érzékelteti egy másik beval­lásból vett adat. Az áfa-bevallá­sok szerint ugyanis Békés me­gye vállalkozásainak 1995. évi összes értékesítése 285 milliárd forint (MdFt) körül alakult, amelyből az egyéni vállalkozók mintegy 14—15 %-kal része­sedtek. A bevételek főszakmacso­portok szerinti megoszlását lé­nyegében ugyanaz jellemzi, mint amit a létszámnál is leír­tunk. A legtöbb bevételt (18 mil- liárdot meghaladó) a kereskede­lemben működők mutattak ki, de a kisiparosok teljesítménye is meghaladja a 10 MdFt-ot. A szellemi szabadfoglalkozásúak és a mezőgazdasági vállalkozók egyaránt 2,7 MdFt körüli bevé­telt értek el. A csökkenő számú egyéni vállalkozó mintegy 17 %-os bevétel-növekedést muta­tott ki megyei szinten. így az 1 főre jutó bevétel az 1994. évi 1861,4 eFt-ról 2607,1 eFt-ra nőtt. 1 főre vetítve a legnagyobb bevételt a magánkereskedők mutatták ki, míg a szellemi szabadfoglalkozásúak a legke­vesebbet (1815 eFt-ot). A beval­lásokból megtudható, hogy nem ugyanaz a személy érte el 1995- ben a legnagyobb bevételt, mint 1994-ben. 1995-ben egy műsza­ki kereskedői tevékenységet végző egyéni vállalkozó éves forgalma közelített az 500 MFt- ot. Az 1994. évi legnagyobb be­vételű (361 MFt) ügynöki tevé­kenységet folytató egyéni vál­lalkozó 1995-ben már TÁN YA- s egyéni vállalkozó volt és 29-es bevallást adott. Nettó árbevétele közelítette az 500 MFt-ot. Az egyéni vállalkozások be­vallásaikban összességében mindkét évben a bevételt meg­haladó költséget állítottak be. 1994-ben a költségek közel 5 %- kai, 1995-ben 2,6 %-kal voltak magasabbak a bevételnél. Az 1995. évi 35,6 milliárdos költ­ség 14,8 %-kal magasabb az előző évinél, de alacsonyabb a bevétel növekedési üteménél. A költségeken belül mindkét év­ben 67—68 %-ot a folyó évi be­szerzések (anyag, áru, félkész és késztermékek) képviseltek. Jövedelmek, veszteségek Az egyéni vállalkozások az előzőekben ismertetett bevéte­lek és költségek egyenlegeként megyei szinten mindkét évben veszteséget mutattak ki. Az 1995. évi 891,9 MFt veszteség azonban csupán 60,8 %-a az előző évinek. 1995-ben 7875 egyéni vállalkozó 1537 MFt jö­vedelmet, míg 5562 vállalkozó 2429 MFt veszteséget produ­kált. A szóban forgó évben mind a jövedelemből, mind a veszteségből a kereskedelem ré­szesedett a legnagyobb hányad­ban (21,4, illetve 32 %-ban). Kü­lön említést érdemelnek a mezőgazdasági egyéni vállalko­zók, ahol az 1994. évi 710 MFt- os ágazati veszteség 356 MFt-ra csökkent. E körben a legnagyobb jö­vedelmet (14 MFt-ot) egy cipőkészítő mutatta ki és mint szja-s jövedelmet le is adózta. A legnagyobb veszteséget ki­mutató adóalany adatairól ki­derült, hogy azok hibásak. A második legnagyobb veszte­séget (50,9 MFt-ot) produkáló adóalanynál pedig az időközi áfa-vizsgálatok mutatták ki a túlzott mértékű beszerzések valótlanságát. Előzőek után a két egyéni vál­lalkozó által levezetett 29,8, il­letve 28,1 MFt-os veszteség (legalábbis a bevallásban) va­lósnak tűnik. Az egyik vállalko­zó húsboltot üzemeltet, míg a másik vállalkozó a vendéglátás­ban működik. Az előző évi veszteségi top­listát 32,2 MFt-tal vezető mezőgazdasági egyéni vállalko­zó 1995-ben 5,4 MFt jövedelmet mutatott ki. Adót azonban nem kellett fizetnie, mivel az előző évekről áthozott vesztesége ki­nullázta a jövedelmét. Költségvetési kapcsolatok A 7. számú bevallások adatai szerint az szja-s egyéni vállalko­zók megyei szinten 1995-ben egyenlegében 117,1 MFt befize­tési kötelezettséget mutattak ki, ami lényeges javulást jelent az 1994. évi 68 MFt-os vissza­igénylési egyenleghez viszo­nyítva. A pozitív irányú válto­zást egyértelműen az áfa-vissza- igénylések csökkenésével hoz­ható összefüggésbe. A teljes­séghez hozzátartozik az is, hogy ezek a kötelezettségek nem tar­talmazzák az egyéni vállalko­zók saját jövedelme utáni szja- kötelezettségeket és a tb-re fize­tett összegeket sem. Utóbbira vonatkozóan tartalmaz adatot a 7-es bevallás. Ezek szerint az egyéni vállalkozók a saját jöve­delmük és az alkalmazottak jö­vedelme után 1995-ben 887 MFt tb-t költségesítettek, ami 23,3 %-kal magasabb az előző évi hasonló tartalmú adatnál. (Foly­tatjuk) Dobrocsiné dr. Czira Anna Osztályvezető, APEH Békés Megyei Igazgatósága A nagykopáncsi Habuda János a toll-libáról struccra váltott FOTÓ: MÉNESI GYÖRGY Képzési program Létszám Végzett hallgatók lakóhelye Képesítés Javasolt munkakörök és feladatkörök PC-START számítógépkezelő 16 fő Békéscsaba, Békés, Doboz, Békésszentandrás, Nagykamarás, Bélmegyer, Gyula, Pusztaföldvár, Sarkad, Orosháza OKJ 4713139199003 számítógép-kezelő £ Hidraulika­14fő Körösladány, OKJ 0497439/022209 " hidraulika- ‘ pneumatika szerelő Békésszentandrás * pneumatika és javító Gyomaendrőd, Békéscsaba, Kevermes, Csabacsüd, Kondoros, Orosháza, Csanádapáca PLC alkalmazó BRMKK bizonyítvány szerelő ésjavító Lízingelt konzervgyári bértermelő 3. 27 fő Okány BRMKK-bizonyítvány konzervalapanyag-bértermelő Személy- és vagy onőr 23 fő Békéscsaba, Csorvás Magyarbánhegyes, Kétegyháza, Újkígyós, Békésszentandrás, Békés, Fiizesgyarmat, Medgyesegyháza, Elek Gyomaendrőd 12/95-ös BM rendeletnek megfeleőállami vizsga személy- és vagyonőr Személy- és vagyonőr 19 fő Orosháza, Kondoros, Mezőberény Békéscsaba, Szarvas, Gyomaendrőd, Dévaványa, Békés 12/95-ös BM rendeletnek megfeleő állami vizsga személy- és vagyonőr

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom