Békés Megyei Hírlap, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-08 / 158. szám
iRÉKÉSMEGYEI HÍRLAP MEGYEIKÖRKÉP 1996. július 8-, hétfő Az Apertúra tortúrája? (Folytatás az 1. oldalról) A kábeltévé-rendszer jelenlegi üzemeltetője Újkígyóson a helyi Apertúra Bt., és először Barna Mihály ügyvezetőt kerestük az ügyben. — A Nagyközségi Kábeltelevíziós Társaságban építő- közösséget alkotva önköltségesen, saját kivitelezésben a la- • kossággal hoztuk létre a hálózatot még 1989-ben — kezdte. — Az akkori tanács a költségeket nem vállalta fel, így 6 ezer forintot fizetett mindenki a bekötésért, ez viszont csak az anyagköltséget fedezte. Rengeteget dolgoztunk díjmentesen a kiépítésen, de megérte, hiszen elkészült a rendszer a lakosság élvezhette a kábeltelevíziózás előnyeit. Az önkormányzatnak felajánlottuk, hogy vegye át működtetésre a rendszert, de nem vállalták fel. Nekünk gondoskodni kellett az üzemeltetés biztonságáról. A békéscsabai Elektronika Gmk.- t választottuk, és a céggel a kábeltelevíziós társaság — az utcabizalmiak jóváhagyásával — szerződést kötött. A hálózat lehetővé tette, hogy rendszeresen helyi műsorokat készítsünk és közvetítsünk. Az utcabizalmikkal megbeszélve, megkötöttük a szerződést az Elektronika Gmk.-val, és a feladatok ellátásával engem bíztak meg. A műsorkészítés és a stúdióberendezés eszközeiről nekem kellett gondoskodni. ’93-ban a gmk-nál változások történtek — kiválások miatt —, és az üzemeltetést már nem vállalta fel a megalakuló új cég sem. Megígérték azonban: ha vállalom az üzemeltetési teendőket, segítenek. Mivel már a rendszer építésének kezdetén ösztönzést kaptam, hogy a bekötést, lebonyolítást vállalkozásban végezzem — akkor nem tettem, mert a község nem juthatott volna ilyen olcsón kábeltévéhez —, valamint az üzemeltetés során is biztattak, hogy úgyis rám hárul az üzemeltetéssel kapcsolatos munka, megalapítottam az Apertúra Bt.-t. — A helyi adások készítésének költségeit ki fedezte? — A lakosság kezdetben tíz műholdas és két földi csatorna üzemeltetéséért fizetett. A többi településhez viszonyítva kisebb díjért. A helyi önkormányzathoz és intézményeihez kapcsolódó műsorok elkészítéséhez, közvetítéséhez az önkormányzat nyújtott támogatást. Ez azonban a költségeket is szűkösen fedezte, és a műsorkészítésből befolyt díjakból személyes jövedelemre nem tettem szert. Hozzáteszem: közben megszereztem a minisztériumi engedélyt is a helyi jellegű televíziós műsorok készítésére és közvetítésére. Fejlesztettem a rendszert, jelenleg 17 műholdas és 4 földi csatorna fogható. — A lakosság mennyire volt elégedett munkájával? — Az üzemeltetési díjakat nálam fizetik be, így közvetlenül eljuthat hozzám a bírálat. Nemigen akadt ilyen azonban, csak az önkormányzattal nem jutottam dűlőre. Egyébként a postafelügyelet folyamatosan ellenőrzi, hogy szabványos jelet adok-e le, és kifogással eddig nem éltek. — Mi okozta az önkormányzattal az ellentétet? — Néhány képviselő állandóan keresztbe tett. A „kicsi- nálásomra” törekedtek. Én folyamatosan kezdeményeztem, hogy üljünk le a művelődési és a pénzügyi bizottság tagjaival, tárgyaljuk meg a hely i televíziós műsorok helyzetét. Ilyen egyeztető megbeszélésre nem került sor, így a műsorkészítés nehézségeiről sem tudtam tájékoztatást adni. Benyújtottam így áron aluli éves ajánlatomat, bruttó 600 ezer forintot kértem. A testület 400 ezer forintot szavazott meg, illetve ajánlották, hogy készítsek esetenkénéti számlázásra tervezetet. Elkészítettem, ez azonban — még áron alul is — többe került volna. Ugyanakkor a régi ajánlatomat is fenntartottam. Azt mondták, nyújtsam be esetenkénti elszámolásban az eddigi számlákat, és kifizetik. Igaz, jóval többet jelentett ez, de akkor már nem ez számított, csak szabaduljanak meg tőlem valahogy. Kit érdekelt, hogy az eszközeim amortizációja évente 700 ezer forint, hogy a költséges utómunkálatokra egyszerűen nincs fedezet. Kénytelen voltam bedobni a törölközőt. Elérkezett az alkalom, hogy megkeressék a lakosságot, és megpróbálják ellenem hangolni. Csak azt nem értem, ki ellen akarja az önkormányzat képviselni a lakosságot, amikor a működésre panasz nem volt, a képviseleti fórumok léteznek, ha bármilyen probléma jelentkezne. Számomra az önkormányzat törekvése egyértelmű. Ha megnyerik a lakosságot, ők köthetnek szerződést az Apertúrával. Olyan feltételeket támaszthatnak, melyek teljesíthetetlenek. Pályázatot írhatnak ki az üzemeltetésre a hálózattulajdonosok beleegyezésével, és megkaparinthatják í a kábeltévé üzemeltetését. Aztán beszélhetünk televíziós függetlenségről. Hozzáteszem az egészhez: felajánlottam azt is, hogy fizesse ki az önkormányzat az eddigi befektetéseimet, és akkor boldogan átadom az üzemeltetést. Ezt sem fogadták el. Még annyit: a pénzügyi bizottság javaslataként hangzott el, hogy emeljem fel az üzemeltetési díjat 240-ről 300 forintra, és akkor a támogatás, valamint ez a plusz pénz megtéríti a költségeimet. Én azonban a költségeket nem hárítom a lakosságra. Az önkormányzattól meghívót sem kaptam arra az ülésre, ahol a kábeltévéről határoztak. Az ügyben megkerestük Bozö Imrét, Újkígyós polgár- mesterét is. — A kábeltelevíziós társaság jogutód nélkül régebben feloszlott, ezért döntött úgy a testület: levélben keresi meg a hálózattulajdonosokat, hogy megbízzák-e a testületet érdekeik képviseletével — mondta. — A rendszer 1200 ember tulajdona, valakinek képviselni kell érdekeiket, ügyeiket fel kell vállalni. Az üzemeltetés átvétele, így az Apertúra és Barna Mihály személye szóba sem került az ülésen. Ezért nem is kapott meghívót. — Tudomásom szerint a helyi adások készítésére és közvetítésére az Apertúra több ajánlatot is tett. Milyen kifogásai merültek fel a testületnek? — Takarékoskodnunk kell, és csak olyan ajánlatot tudunk elfogadni, amelyhez biztosított pénzügyi keretünk. — Állítólag mégis egy drágább változat elfogadása mellett döntöttek. — Az Apertúra eddig felmerült, első negyedévi költségeit ki kellett fizetnünk. Ez viszont nem jelenti bármilyen változat elfogadását. Igaz, hogy részarányosán több pénz ez, de a 600 ezer forintos ajánlatnál jóval kevesebb. — Felmerült-e más üzemeltető az Apentúra helyett? — Az önkormányzat ezt nem vállalhatja fel, és nincs tudomásom egyéb jelentkezőről sem. —A helyi adást nem hiányolják a lakosok? — Ezt nem tudom megítélni, hozzám se pro, se kontra nem érkezetek vélemények. —A lakossági írásos megkeresés plusz költséget jelenthet az önkormányzatnak. — Valóban így van, és ha az Apertúra nem adja át a címlistát, nem is tudjuk, ki kábeltulajdonos és ki nem. A testület határozott így, és még egyszer hangsúlyozom, az vezette a képviselőket: ha a lakosság, a tulajdonosok igénylik, felvállalja a képviseletüket. Úgy gondolom, ebben nincs semmi kivetnivaló. Nyemcsok László Megkérdeztük olvasóinkat Önök mire allergiások leginkább? Árva Erika, 22 éves, okányi munkanélküli: — Szerencsére nekem eddig nem volt allergiás betegségem. Tudom azt is, hogy egyes személyeknek csak képzelt allergiájuk van, de nekem ilyen sem volt. Amennyiben nem csak a betegségekre értik a kérdésfeltevést, akkor elmondhatom, hogy a kapálásra nagyon allergiás vagyok, ugyanis azt utálom. Továbbá, ha valaki nagyon felidegesít —különösen, ha biztos vagyok benne, hogy nincs igaza— szintén hamar allergiás leszek. Hajdú József, 46 éves, szeghalmi vállalkozó: — Fiatalabb koromban a benzinre és az autófestékre voltam allergiás, ezért ott is hagytam az autószerelő műhelyeket. Azóta a mindennapi életben, akkor vagyok igazán allergiás, ha kevés a pénzem. De gondolom, ezzel sokan vannak még így ebben az országban. Továbbá a nyilvánosságot sem nagyon szeretem. Tehát elmondhatom, hogy most az önök kérdésétől — meg persze attól, hogy bekerülök az újságba —egy kicsit allergiás lettem. Jassó Zoltán, 21 éves, füzesgyarmati vállalkozó: — A szénanáthára vagyok allergiás. Ez az érzékenységem három éve jött elő, és a bőröm kiszáradásában, viszketésében, gyakori tüsszentésben, valamint a torkom kaparásában nyilvánul meg. Ami viszont rossz, hogy ez az allergia általában mindig nyáron jön elő. A mindennapi élet dolgaira viszont nem nagyon vagyok allergiás. Vagyis egy dologra mégis. Ha valaki piszkálja a barátnőmet, akkor arra azonnal nagyon allergiás leszek. Kohón Sándor, 27 éves, sarkadi műszerész: —A gumira már rég óta allergiás vagyok. Ezért például a gépkocsi kerékcseréjénél mindig ügyelek arra, hogy a gumis részt ne fogjam meg. A másik allergiám pedig a benzináremelés. Rengeteget járok autóval, így ez nap mint nap igencsak érzékenyen érint. Amire pedig különösen allergiás vagyok az az, hogy a benzin árát mindig lényegesen többel viszik fel, mint olykor-olykor le. g FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Egy fiatal nyugdíjasklub kivirulása Békéscsabán az Erzsé- bethelyen élők kicsit mindig hátrányos helyzetben érezték magukat. Nem csoda, hiszen hiányoznak a megyeszékhelyre jellemző városias feltételek, a burkolt utak, a csatornázás, a telefonvonalak, a művelődési intézmények. Ezen a helyzeten próbáltak változtatni a Csiszár Józsefné vezetésével megalakuló nyugdíjasklub tagjai. Az ön- kormányzattól használatra megkapták a volt jaminai tanácsháza épületét, az Orosházi út 101 -et és kedden, csütörtökön délután 2-5-ig itt ügyeletet tartanak, rendezvényeket szerveznek. Buka Mihályné egész éves programot tervezett a társaság igényei szerint, a megvalósításhoz azonban nélkülözhetetlen a támogatók segítsége. Sokat köszönhetnek Dudás Jánosnak, Hergot Lajosnak, Körösladányi Ernőnek, Mihályné Ilikének, Tamóczky Árpádnak, Kiss Józsefnének, a Hangya Kereskedésnek, a Glória Marketing üzlet, a Kun utcai jaminai gazdabolt, az Orosházi úti óvoda vezetőinek és a legutóbbi, június végi rendezvény szponzorainak. Több, mint százhúszan tagjai már a közösségnek, amelyben szerveznek kirándulásokat, természetgyógyászati, jogi, szociálpolitikai előadásokat, kézimunka-kiállításokat. A csoportos programok iránti igényt bizonyítja, hogy a beregfürdői kirándulásra kicsinek bizonyult egy autóbusz. Ősszel egy gyo- párosfürdői úttal kárpótolják a most lemaradókat. A klubban egyelőre a jókedvű emberek találkoznak, szórakoztatják egymást és próbálják rövid időre feledni életük nehézségéit. Szívesen vennék vállalkozók, magánszemélyek videotechnikai, tárgyi és anyagi segítségét a programok tartalmasabbá tételéhez. B. Zs. Öregszik Kondoros lakossága Kondoroson két évvel ezelőtt háromezer-ötven aktív keresőt jegyzett a munkaügyi statisztika, ma ez a szám háromszázzal kevesebb. A tíz százalékos csökkenés az elöregedés folyamatára figyelmeztet — derül ki a munkaügyi központ szarvasi kirendeltsége beszámolójából, amelyet a napokban tárgyalt a kondorosi képviselőtestület. Kepenyes András kirendeltségvezető jelentésében az átlagosnál magasabb munkanélküliség okaival is foglalkozott. Kiemelte, hogy korábban sok kondorosi ingázott a környező településekre, illetve a megye- székhelyre. A létszámcsökkentésekkor ők veszítették el elsőként az állásukat. Kondoroson háromszáz körüli munkanélkülit tartanak nyilván, ám az új pályakezdők várható létszámát és a szezon jellegű munkák megszűntét figyelembe- véve, év végére a regisztrált munkanélküliek száma megközelíti a négyszázat. Ha az iskolázottságot vizsgáljuk, a kondorosi munka- nélküliek közül százharminckettőnek van középfokú és nyolcnak felsőfokú végzettsége. Százhatvan- öten végeztek nyolc általánost és négyen az alatt. A rövid távú munkaerőpiaci prognózis szerint Kondoroson most a szakképzett fizikai munkásoknak a legjobbak az elhelyezkedési esélyei, a szakképzetlenek és a szellemi foglalkozásúak kilátásai rosszabbak. A prognózis szerint számolni kell azzal, hogy sok közalkalmazott és köztisztviselő veszíti el a munkahelyét, ők várhatóan új réteget jelentenek majd a munkaerőpiacon. A beszámolóból az is kiderült, hogyan részesült a település a foglalkoztatáspolitikai eszközökből. Eszerint idén négy személynek támogatták a vállalkozóvá válását. Segítették a közhasznú foglalkoztatást, bér-, illetve útiköltségtámogatást nyújtottak. Tavaly huszonnégy kondorosi végezte el a munkaügyi központ valamelyik tanfolyamát. Ebben az évben eddig húsz helybéli jelentkezett képzésre. Cs. R. II QIK KÖTVÉNY QLL€ST0R E It-V lw Mg '■s£ r $3 í JULIUS 8-TOL RUGALMASAN ALAKÍTHATÓ KIS CÍMLETEKBEN VÁSÁROLHATÓ FOLYAMATOSAN JEGYEZHETŐ BÁRMIKOR VISSZAVÁLTHATÓ? E G Y Z E S I H E L A QUAESTOR ÉRTÉKPAPÍR KFT. IRODÁI (PÉNZTÁRI ÓRÁK: HÉTFŐ-CSÜTÖRTÖK 9-15 ÓRÁIG, PÉNTEK 9-13 ÓRÁIG) BUDAPEST 1027 BEM RAKPART 33-34. TEL: 212-1964, 214-2291 • DEBRECEN 4025 KOSSUTH U. 2. TEL: 52-430:740 • EGER 3300 SÁNDOR IMRE U. 2. TEL: 36-428-410 • GYŐR 9021 JEDLIK ÁNYOS U. 9. TEL: 96-324-324 • PÉCS 7621 JÓKAI U. 2. TEL.: 72-224-049 • SZEGED 6720 DEÁK F. U. 34. TEL.: 62-312-260 • VESZPRÉM 8200 RÁKÓCZI U. 7. TEL: 88-420-298
