Békés Megyei Hírlap, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-04 / 155. szám

ÉKÉS MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG! KERTÉSZET 1996. július 4., csütörtök Szegedi Nemzetközi Vásár — százhuszadszor Sárból gyúrt autótól a 944-es Porschéig A fiú apja mesterségét folytatja Együtt a műhelyben apa és fia fotó: ménesi GYÖRGY Gyakorlatilag telt ház lesz a 120. évébe lépő, s július 5-én, pénte­ken nyíló és július 14-én záró Szegedi Nemzetközi Vásáron, melyre a szervezők emlékkiad­ványt jelentetnek meg — tudtuk meg azon a sajtótájékoztatón, melyet a szervezők a minap a szegedi Sajtóházban rendeztek. Elhangzott, hogy a mostani se­regszemle az általános fogyasz­tási cikk vásár mellett két továb­bi, közönség- és szakmai sikerre egyaránt méltán számítható szakkiállítást integrál, nevezete­sen az építőiparra, lakberende­zésre és szabadidőre koncentrá­ló Oázist és az élelmiszeripar reprezentásait felvonultató Agórát. Dr. Katona András ügy­vezető igazgató elmondta: a Zártak a júliusi határidős árak a tőzsdén. Az étkezési búza 25 2Ö0 Ft/t, a takarmánybúza 22 200 Ft/t, a takarmányárpa 21 000 Ft/t. Az ókukorica utolsó határ­ideje 33 000 Ft/t-án zárt. A keddi tőzsdenapon az étkezési búza mostani Szegedi Nemzetközi Vásár kiállítási területe megha­ladja a 30 ezer négyzetmétert, a kiállítók — Békés megyéből hat önálló kiállító mutatkozik be — száma több, mint 250, itt lesznek Szeged testvérvárosainak kiállí­tói is, s a résztvevők kétharmada visszatérő. A rendezvényt kie­gészítő kulturális programok sora kíséri és színesíti, melyek közül is kemelkedik az Ameri­kai Hét, melynek fővédnöke az USA magyarországi nagyköve­te. A szegedi vásárra mind a Vo­lán, mind a MÁV kedvezmé­nyes utazást biztosít, a felnőtt belépők ára 120, a gyermek­belépőké 80, a családi belépők (2 felnőtt + 2 gyermek) 320 fo­rintba kerülnek. —sz— legközelebbi határidejei szilár­dultak, a takarmánybúza árai vi­szont nőttek. A napraforgóárak változatlanok. A sertéspiacon a legközelebbi határidők árai csökkentek, októbertől szilár­dultak, a január 250 Ft/kg. Mezőhegyesen az idén 105 nap­pali tagozatos diák tett szak­munkásvizsgát. Öten (Kulcsár Kornél, Szabó Sándor, Bajnóczi János, Fári István, Sós Csaba) kitűnő eredménnyel végeztek, hatan (Filó Péter, Zákány Gábor, Fári János, Tóth Csaba, Szilágyi Zsolt, Terkovics Miklós) jeles minősítést értek el. A közelmúlt­ban megtartott szakmunkásava­tó ünnepségen Csanádi István igazgató elismerését fejezte ki azoknak a végzősöknek is, akik szakmájukban a legkiválóbb tel­jesítményt nyújtották, s orszá­gos versenyen öregbítették az is­kolajó hírnevét. Karancsi Lajos tanár úr osztályából négyen is vállalták a megmérettetést: két villanyszerelő és két autószere­lő; a szakmunkásavatón ők is emléktárgyat vehettek át az is­kola igazgatójától. A négy fiú egyikéről, a battonyai Nagy Já­nosról azt is megtudtuk, hogy édesapja — ugyancsak autósze­relőként —éppen 30 éve végzett a mezőhegyesi szakmunkás- képzőben. — Három évig szakmai isme­reteket tanítottam Jancsinak. Mindvégig problémamentes, szóra hajló diákom volt — mondja Karancsi Lajos. — Sok ilyen tanítványt kívánok ma­gamnak és a kollégáimnak. Na­gyon szereti a szakmáját, ezért tudtuk elküldeni az országos versenyre, ahol — társaihoz ha­sonlóan — tisztességgel helyt állt. Eredményeihez természete­sen nagyban hozzájárultak az otthoni körülmények is. Az édesapja rendszeresen érdek­lődött, figyelemmel kísérte a gyermek fejlődését, annál is in­kább, mert nála töltötte a szak­mai gyakorlatot. Az ünnepséget követő napon otthonukban, pontosabban a családi ház udvarán álló autó­szerelő műhelyben kerestük fel a két Nagy Jánost. — 1966-ban végeztem Mező­hegyesen — mondja az apa. — Már kisgyermekkoromban ra­jongtam a gépekért, sárból is traktort gyúrtam és kisvonatot. Apám kertész volt, de belőlem mindenáron iparost akart nevel­ni. Szakmunkásként a Domb­egyházi Állami Gazdaságban kezdtem, 1968-ban kerültem haza Battonyára, a Május 1. té- eszbe. Itt— 1974-től kezdődően — körzeti szerelőként megis­mertem a nyugati technikát. 1991-ben beléptem a békéscsa­bai Új Generál Szövetkezetbe, ma is az a munkáltatóm. Gebi- nesként dolgozom a saját műhe­lyemben. Az iparitanuló intézet­ben megtanítottak a precíz, oda­adó, lelkiismeretes munkára, ennek vagyok a híve ma is. A helybelieken kívül, a három Dombegyházról, Kevermesről, Mezőhegyesről, Mezőkovács- házáról hozzák a javítanivaló autókat hozzám. — Ezek szerint a fia, Jancsi „élőben” is látott elegendő au­tót, neki már nem kellett sárból megformáznia őket. — Gyakorlatilag 4—5. osztá­lyos kora óta segít nekem, s ko­rán eldöntötte, hogy ő is autó­szerelő lesz.-—Mikor volt ez pontosan ?— fordultam ifjabb Nagy János­hoz. — Körülbelül 6. osztályos koromban. Nagyon tetszettek, és ma is tetszenek ennek a szak­mának az apró, mindennapi si­kerei. Az az érzés, hogy ezt én hoztam rendbe, semmi máshoz nem hasonlítható. Ha a tulajdo­nos, aki sokszor bajba jutott au­tós, elégedetten távozik, az ne­kem mindennél többet ér. Mióta megnyitották a határátkelőhely­et, egyre több külföldi is felkeres bennünket. A jó múltkorában hazautazó törökök kértek segít­séget, a 944-es Porschéjukat kellett rendbehoznunk. Kikísér­tük őket a határig, ott kezet ráz­tak velünk, megöleltek bennün­ket, annyira hálásak voltak. Tu­dom, ez a siker vagy nevezzük bárminek, egyelőre édesapám és az iskola érdeme. De úgy szeret­nék dolgozni, hogy én is hasonló megbecsülést érdemeljek ki az autósoktól —jelentette ki a fris­sen végzett autószerelő, ifjabb Nagy János. Ménesi György Hó Elszámoló ár Vételi Eladási Üzletkötés ajánlati ársáv Kukorica Ft/t Október 22 800 22 200—22 800 22 800 22 800 December 23 000 Étkezési búza Ft/t 22 520-23 000 23 000 23 000 Augusztus 24 340 24 200-24 680 24 340—24 680 24 340—24 680 December 28 500 28 500—28 950 28 500—29 000 28 950-29 000 Takarmánybúza Ft/t Augusztus 23 410 23 100-23 410 23 410-23 420 23 410 Takarmányárpa Augusztus 24 700 Napraforgó Ft/t 24 100—24 700 24 700 24 700 1 Október 42 200 41 900-42 000 42 500­EU vágósertés I., Ft/kg Augusztus 206 EU vágósertés II., Ft/kg 206—207 206—214 207 / Augusztus 192 192 192—200 192 Ballai Pál BÁT-tó'zsdetag A Budapesti Árutőzsde hírei Fűszernövények szárítása, mélyhűtése A szedésnél a napszak is fontos, ugyanis a legtöbb fűszernö­vény aromája a napsütéses, déli órákban a legerőteljesebb Kiskertünkben termelt fűszer- növényeinket érdemes tartósí­tani, hogy télen is azokkal tud­juk ízesíteni ételeinket. A tartó­sításra különböző módszerek vannak, és mindegyik egyaránt jó. Az azonban nem mindegy, hogy melyik növénynél melyi­ket alkalmazzuk, ugyanis né­melyek a fagyasztással, néme­lyek a szárítással veszítenek aromájukból. Például a bazsali­kom szárításkor sokat veszít értékéből, ezért ecetben vagy olajban, esetleg lefagyasztva tegyük el télire. A borágót szintén fagyasszuk, de a majo­ránnát, babérleveleket inkább szárítva tartósítsuk. Egyaránt bírja a szárítást és a fagyasztást a csombor, a lestyán, a citrom­fű, a petrezselyem és a borsos menta. Kaprot és tárkonyt fa­gyasztva vagy ecetben, olajban tartósítsuk. Nincs szükség a kerti zsázsa, a rozmaring, a meté-lőhagyma tartósítására, ezeket a * fűszernövényeket egész évben nevelhetjük az ab­lakban. Tartósításhoz mindig akkor gyűjtsük be a növényeket, ami­kor aromájuk a legerőteljesebb. Majoránnát, kakukkfüvet, csom­bort, szurokfüvet virágzás előtt és alatt szedjük. Tárkony, lestyán, borsos menta, borágó, citromfű esetében fiatal leveleket szedjünk tartósításra. Babért, kerti zsályát és rozmaringot rá­érünk késő ősszel szedni és elten­ni télire. A szedésnél a napszak is fontos, ugyanis a legtöbb fűszer­növény aromája a napsütéses, déli órákban a legerőteljesebb. A tartósításra leszedett fű­szernövényeket alaposan vizs­gáljuk át. Az esetlegesen fertőzött részeket dobjuk ki, az apró rovarokat távolítsuk el. Csak azokat a növényeket mos­suk meg, amelyek valamilyen légszennyezettségnek voltak ki­téve, bár ilyen helyeken egyálta­lán nem ajánlható a fűszernö­vény-nevelés. Hódít a zöld héjú, sárgásfehér húsú alma Ugyan nem piros, de igen ízletes a téli fehér Kálvin A legtöbb gyümölcsöt kedvelő ember, az alma hallatán mosoly­gó, piros almára gondol. Erről tanúskodik a piros almák elterje­dése is. A Jonathan egykori alma-exportunk jelentős részét biztosította egykor. Ma már bővült a választék, pl. nyári fajták közül a Jonager, az Éva, a Close és a Summered, ősziek közül a Jonagold, a Gloster és a Starkimson Deliciosus az ismer­tebbek. Változik a fogyasztók íz­lése, szívesen fogyasztják egyre többen a zöld héjú, sárgásfehér húsú fajtákat. Európában igen el­terjedtek, a feldolgozóipar is szí­vesen alkalmazza. Ezek a fajták a következők: Mutsu (mucu), Granny Smith (greni szmisz) a Golden spur, a Golden Deliciosus, és a téli fe­hér Kálvin. A téli fehér Kálvin igen ked­velt volt a századforduló idején, szeptember végén szüretelhető és novembertől áprilisig fo­gyasztható. Termőképessége közepes, igen bőven virágzik. Középkései virág- zású, jó porzófajtá­ja a Cox narancs renet és a Golden Deliciosus. Érzé­keny a téli fagyok­ra, fogékony a va- rasodásra és a lisztharmatra is. Gyenge növekedé­sű alanyokon sza­bad orsó vagy sö­vény kialakításra alkalmas. A Golden deli­csesz fajta szep­tember végén, ok­tóber elején szüretelhető, 1916 óta ismert a kereskedelmi forga­lomban. A gyümölcs színe zöl­dessárga, teljes érésben arany­sárga. Húsa leves, roppanó, édes, enyhén savanykás, illatos. Jó páratartalmú tárolóhelyen ta­vaszig eltartható. Egyik legkivá­lóbb termőképességű fajta, ko­rán termőre fordul, bőven és rendszeresen terem, virágzási ideje eléggé elhúzódik, porzó­fajtája a Starking, az Idared és a Jonathan. Hazánk minden termesztőtáján jól fejlődik, rendszeresen nagy termést csak gazdag, mélyrétegű talajon álló ültetvénytől kapunk. A Grenny Smith fajta október végén november elején érik. A gyümölcs héja viaszos, zöld fe­héres pontokkal. Húsa tömött, lédús, savanykás. Nagyon jól szállítható és júniusig tárolható. Termőképessége közepes, későn fordul termőre. Jó termékenyítő fajtája a Golden delicsesz, a Jonathan, és a téli arany Parmen. Varasodásra ke­vésbé, lisztharmatra jobban ér­zékeny. Tenyészideje hosszú, virágzástól szedésig 200 nap. Csak meleg éghajlati viszonyok között érdemes termeszteni. Jelentősége a nemzetközi forga­lomban egyre nagyobb, Francia- országban jelentősen nőtt a ter­melése. A sövénygyümölcsök, különösen karcsú, orsó nevelé­sére javaslom a Golden spur faj­tát, amely hazánkban 1967. óta minősített fajta. Ismerjük meg ezeket a fajtákat, és őszi telepíté­seknél vegyük figyelembe tulaj­donságait! ■ Tusjak Jánosné A málna nyári metszése a kiskertekben Szinte minden kiskertben találni egy-két sor málnát, amit családi fogyasztásra ültetett a gazda. En­nek a szerény és gyorsan termőre forduló, finom gyümölcsöt termő növénynek sokféle betegsége és kártevője van. Közülük a legve­szedelmesebb a levél- és vesszőfoltosság. A didymellás fertőzés következtében a hajtá­son a rügyek körül nagy kiterje­désű, ovális, lila foltok jelennek meg és a vesszők elhalnak. Az Elsinoes fertőzéskor kis A málnának sokféle kártevője van kerek foltok keletkeznek a nö­vény levelein, és hasonló nagy­ságú, besüppedt foltok a hajtá­sokon. A rovarkártevők közül a vesszőszúnyog (Thomasiniana theobaldi) és a málna-gubacs- szúnyog (Lasioptera rubi) káro­sítja leggyakrabban a málnát. A betegségek és a kártevők ellen a leghatásosabb védeke­zés, ha szüret után közvetlenül a letermett és ezután már gyorsan elszáradó vesszőket kivágjuk, •összegyűjtjük és megsemmisít­jük. így nemcsak a hajtásokat fertőző szervezetektől szabadu­lunk meg, hanem a jövő évi termőhajtások is több helyhez jutnak és bővebben fognak te­remni. Lényeges nagyon, hogy a le­termett vesszőket csonk megha­gyása nélkül, tőből metsszük ki. Ahol a gombás fertőzés nagy­mértékű volt a nyár folyamán, ott ősszel 2%-os bordói lével, vagy 0,3%-os rézoxikloriddal permetezzük le málnásunkat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom