Békés Megyei Hírlap, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-29 / 176. szám

1996. július 29., hétfő VILÁGTÜKÖR Pokolgép okozta tíz nappal ezelőtt a TWA légitársaság 800-as járatának felrobbanását - állítja a CNN hírtelevízió. Ér­tesülései szerint a bomba a re­pülőgép elülső rakterében volt. A robbanás leszakította a piló­tafülkét és az első osztályú sza­lont. A ’gép még több másod­percig repült az orr-rész nélkül. Bukarestbe készül Keleti György honvédelmi miniszter. Magyarország és Románia há­rom katonai jellegű egyez­ményt véglegesít: a haditeme­tők kölcsönös gondozásáról, a határ menti katonai mozgások­ról való kölcsönös tájékoztatási kötelezettségről és a hadititok kölcsönös védelméről. Oroszország kikötőiben va­sárnap nagyszabású díszszem­léken és parádékon emlékeztek meg az orosz hadiflotta meg­alapításának 300. évfordulójá­ról. Borisz Jelcin elnök a hadi- tengerészekhez intézett üzene­tében Oroszország nemzeti büszkeségeként emlegette a ha­jóhadat, amely ma a világ egyik legerősebb haditengerészete. Belehalt sérüléseibe az az izraeli állampolgár, akinek csa­ládja életét vesztette a gépko­csijuk ellen pénteken végrehaj­tott támadás során. A FIAT személygépkocsira Jeruzsálem­től 25 kilométerre délnyugatra lőttek rá, a támadás elkövetői egyelőre ismeretlenek. Az iráni haderő Észak-Irak- ban megtámadta kurd harcosok támaszpontjait. A 2000 főből álló perzsa fegyveres erők ne­héztüzérséget vetettek be az Iránban működő Kurd Demok­rata Párt állásai ellen. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök többnapos látogatásra az Egyesült Államokba érkezett. Bili Clinton elnökkel és Warren Christopher külügyminiszterrel főképpen a közel-keleti hely­zetről tárgyal. Kairó támogatja a „területet békéért” elvet, az izraeli csapatok teljes kivonását Ciszjordániából, a Golán-fenn- síkról és Dél-Libanonból. Súlyos összecsapások voltak a hét végén az indonéz fővá­rosban ellenzéki tüntetők és a biztonsági erők között. Több száz rendőr Jakartában megro­hamozta az Indonéz Demokrata Párt székházát, s a támadásban két ember vesztette életét. A német rendőrség magyar, román és török nyomozókkal szorosan együttműködve 20 ki­logramm heroint foglalt le Hannover közelében. A kábító­szer ottani piaci értéke 650 ezer márka. Az akció során négy csempészt - köztük egy 25 éves magyar nőt és egy 35 éves ma­gyar férfit - őrizetbe vettek a hatóságok. Atlantában merényletet hajtottak végre az olimpia ellen Vérrel szennyezték a játékokat A világ megdöbbent a hír hallatán: szombatra virradó éjjel pokolgép robbant Atlantában, az olimpiai játékok helyszí­nén. A merényletnek két halálos és 111 sebesült áldozata van. München, 1972 szörnyű emléke kísért. A Centenáriumi olimpiai park színpadán éppen a Jack Mack and the Heart Attack nevű együttes játszott, a tömeg tap­solt és táncolt. Aztán bekövet­kezett a végzetes robbanás, amelynek következtében ket­ten meghaltak. Egyikük Alice S. Hawthorne, egy albanyi ká­beltelevíziós társaság munka­társa volt, akinek 14 éves kis­lánya is súlyosan megsebesült. A másik halálos áldozat Melih Uzunyol török operatőr, aki a robbanás után a helyszínre ro­hant, de ott munka közben szívroham érte. Mint utóbb kiderült, a 911 - es nyilvános segélytelefonon „egy feltehetően fehér férfi” figyelmeztetett, hogy a park­ban fél órán belül bomba rob­ban. A biztonságiak perceken belül megérkeztek a hely­színre, és kezdték a tömeget elterelni, keresni a pokolgépet. De már nem volt idő: a tele­fonhívást követő 18. percben, 1.25-kor robbant a bomba és a popkoncert helyszíne pokollá változott. Miután a helyszínre siető újságírókat a rendőrök könny­gázzal sem tudták feltartóz­tatni, az olimpia szervezőbi­zottsága hajnali ötkor belátta, hogy a világsajtót tájékoztatni kell a történtekről. Atlantában a zászlókat félárbocra eresztet­ték, és közölték: „The Games must go on.” A játékoknak folytatódniuk kell. Kiderült, a rendőrség már szombat este is kénytelen volt kiüríttetni az atlantai metróhá­lózat egyik legforgalmasabb csomópontját, miután egy te­lefonáló merénylettel fenyege­tőzött. Bombát ott szerencsére nem találtak. Hasonló okokból kellett intézkedni a főváros, Washington főpályaudvarának egyik peronján is. Az FBI nyomozóitól szár­mazó információ szerint az olimpiai parkban végrehajtott merénylet amerikai jobboldali szélsőségesek műve. Szemta­núk egy fehérekből álló cso­portot láttak elszaladni a hely­szíriről: az illetők hangosan gratuláltak egymásnak. Véget ért a török éhségsztrájk. Az ankarai kormány részben elfogadta a börtönben uralkodó állapotok javításáért harcoló politikai foglyok követeléseit. Az önként vállalt éhe­zésbe tizenkét rab már belehalt, 150 embert kórházban ápolnak. fotó: feb/reuter Kritikus értékelés egy irigyelt társadalom helyzetéről A kor bűnei - hat pontban összegezve A német közvéleményt hat „bűnös” dolog foglalkoztatja mostanában - állapítja meg egy minap napvilágot látott igen tanulságos, ám lehangoló értékelés. Az első: növekvő profit - tö­meges elbocsátások. Miköz­ben a cégtulajdonosok jöve­delme az egekbe csap, dolgo­zók ezrei kerülnek- az utcára. A második: a képviselők, a jog és az ipar korrumpáló­dása. Az utca emberét a legki­sebb szabálytalanság miatt megbüntetik, a nagy halak vi­szont mindent megúsznak. A harmadik: a nők még mindig másodosztályú állam­polgárok. Több mint 15 millió német nő ugyanazért a mun­káért a férfi fizetésének egy- harmadát kapja kézhez. A há­zimunkák a nőknél heti 35, a férfiaknál 19,5 órát tesznek ki. A negyedik: csúszómászó stréberség a munkahelyen és a politikában. Korunk ifjú né­met vállalkozói egy kaptafára készülnek: divatos, pasztell­színű öltöny, zselézett haj, a fülön mobiltelefon. Az ötödik: a humortalan- ság. A németek szeretnek jó­kat mulatni, de nem tudnak nevetni. Az amerikaiak szerint a viccet sem ismerik. A hatodik: adósság, nyug­díj, környezet. A háborút kö­vetően Németország romjai­ból épült újjá, a mai generáció viszont súlyos örökséget ad át az ifjúságnak. A 2300 milliárd márkás államadósság rekor­dokat döntöget, a nyugdíjak mindinkább elértéktelened­nek. A környezet állandó szennyezése visszafordíthatat­lan folyamatokat vált ki. Tanulság: ha más tükrébe nézünk, gyakorta találkozha­tunk önmagunkkal. Gy. Z. A légikatasztrófák után sem kevesebb az utas Félünk, de mégis repülünk A TWA gépének katasztró­fája érthetően fokozta a repü­léstől való szokásos félelmet, ám a légiutasok száma nem csökken. Mindenki fél a repüléstől - akár bevallja, akár nem. Ez az aggó­dás már a jegyek megvásárlá­sakor elkezdődik, és csak a si­keres földet érés után enyhül, szűnik meg. Ráadásul egy-egy repülőkatasztrófát követően hi­hetetlen mértékben eluralkodik ez a szorongás, és csak hetekkel később hagy alább. Ám a légiutasok száma ilyenkor sem csökken. Igaz, mostanában mind több ameri­kai gondol arra, hogy külföldi utazásához ne valamelyik hazai légitársaság járatát válassza. Más alternatíva aligha jöhet szóba. Némelyek nagy malíciá- val hozzáfűzik: „Biztos, hogy hajóval a jövőben sem fogok átkelni az óceánon...” Pedig a gigászi Titanic és modem Es­tonia elsüllyedése között csak­nem egy évszázad telt el, s mára a repülő is sokkal bizton­ságosabb közlekedési eszköz lett, mint az autó. A New York-Párizs járat Boeing 747-esének katasztró­fája a szokásosnál nagyobb sokkot váltott ki, és ennek min­den bizonnyal egy nem sokkal korábbi szerencsétlenség - a ValueJet lezuhanása - is oka. Akkor technikai hiba okozta 130 ember halálát, a TWA ese­tében ma már szinte biztos, hogy pokolgép. (gyulay) Szélhámosban bíztak a Bugattinál Hajléktalan az álherceg A nagy múltú, de szinte meg­oldhatatlan anyagi gondokkal küszködő Bugatti autógyár tavaly ősszel kapcsolatba ke­rült egy elegáns, őszes férfiú­val. Úgy tűnt, ő lesz a várva várt megmentő. A 60 éves úr Shivchandra Vik- ramant Chagos Cola Ramaro harmadik hercegének, egy ősi indiai fejedelmi család sarjának nevezte magát. Közölte, hogy összeköttetései révén képes olyan vevőket felhajtani, akik előteremtik azt a harmincmilli- árd forintnak megfelelő össze­get, amely a Bugatti-gyár megmentéséhez szükséges. S valóban: megindult a sür­gés-forgás, potenciális vásár- lók-beruházók egymásnak ad­ták a gyárkapu képzeletbeli ki­lincsét, miközben „hercegi” vendéglátásban volt részük. A nem csekély „megvendégelési” költségeket természetesen a Bugatti állta. Aztán a Benetton is jelentke­zett, de ők nem mulasztották el a diszkrét érdeklődést a közve­títő személyét illetően. Az „in­diai herceg” hamar leleplező­dött: korábban Londonban több csalási ügyben folytattak ellene eljárást. Az álherceg, megneszelve a bajt, eltűnt, mint a kámfor. Sokmilliós, kifizetetlen szám­lákat hagyott maga mögött az amúgy is anyagi gondokkal küszködő Bugattinak. A nagy múltú cég a Scotland Yardhoz fordult Cola Ramaro letartózta­tása végett, mert feltételezések szerint a szélhámos ismét Ang­liában bujkál. Lekapcsolása nem lesz könnyű: az álherceg ugyanis hajléktalan. Ferenczy Europress Egy brit kutató szerint számít a testméret Aki magas, tovább él A magasabbak tovább élnek - állítja dr. Bemard Harris brit társadalomtörténész. A professzor felmérései szerint a nagyra nőtt emberek ellen­állóbbak a betegségekkel szemben. A várható élettartammal kap­csolatban végzett vizsgálatok eredménye szerint a 45—49 éves, 160 centiméternél maga­sabb nők halandósági mutatója jelentősen kedvezőbb, mint a náluk alacsonyabbaké. A 40-47 éves, legalább 167 centis höl­gyek halandósága pedig még a felét sem éri el a hasonló korú, de 20 centiméterrel alacso- nyabbakénak! Harris professzor szerint a magasabb termetű emberek an­nak köszönhetik méreteiket, hogy eleve egészségesebbek, mert gyermekkorukban jobban táplálkoztak. De . az „egészséges testmé­retnek” is megvannak a maga határai. A 185 centiméter feletti urak esetében például már nem mutatható ki a várható életkor növekedése. Századunkban az emberek tovább élnek, mint bármikor korábban. A brit tudós ezért előállt a maga (természetesen a szigetországban sem népszerű) javaslatával: emeljék fel a nyugdíjkorhatárt, ellenkező esetben 2003-ra már nem lesz elegendő aktív korú munka­erő. (FEB) Kasszasiker a Dagadt professzor Eddie Murphy esete az amerikai kövérek „szakszervezetével” Eddie Murphy legújabb filmkomédiája ellen jelentette be til­takozását egy amerikai szövetség, amelynek fő feladata, hogy támogassa a komolyan túlsúlyos (mondhatni nagyon kövér) emberek társadalmi beilleszkedését. A fekete filmsztár új mozija a vádak szerint sztereotípiákra, klisékre alapoz, és szaftos vic­ceket csinál a kövérek valós problémáiból. Az egyik jele­netben például a 200 kilós pro­fesszort alakító Murphy hiába próbálja tanítványainak bemu­tatni egy matematikai egyenlet megoldását, mert az eredményt mindig letörli a tábláról - ha­talmas pocakja. A nézők min­denesetre tolonganak a pénztá­rak előtt: a Nutty Professor (Dagadt professzor) a bemuta­tása óta eltelt három hét alatt 80 millió dollár (!) bevételt hozott. Úgy tűnik tehát, nemcsak a kóros soványságúak kíváncsiak Eddie Murphy poénjaira. A filmben a túlsúlyos professzor a géntechnika segítségével álom­lovaggá karcsúsodik, hogy el­bűvölje szíve hölgyét. De rájön, ez mégsem az ő élete, és ha va­laki szeretni akarja, fogadja el kövéren is. A hölgy szintén erre a konklúzióra jut, és utána bol­dogan élnek (együtt), míg meg nem halnak. Az amerikai kövérek szövet­sége szerint a film célközön­sége egyáltalán nem fogékony a társadalmi problémákra, csak „egy jót akarnak röhögni” a moziban. Például a kövéreken, ha ez a téma. Más kérdés, hogy miért kellene a nézőket minden egyes filmben problémákkal terhelni. Elvégre az átlagember azért jár moziba, mert kikap­csolódni akar - éppen hétköz­napi problémáit elfeledni. A szövetség felszólította tag­jait, hogy bojkottálják a filmet. Erre nem is kell nagyon buzdí­tani őket, hiszen még a túlsú­lyosak őshonának számító Ámerikában sincsenek a mo­zikban kövérek számára terve- . zett, különösen strapabíró ülő­helyek. Meg aztán minek fizes­senek hét dollárt a jegyért, ha az utcán ingyen is kifigurázzák ■ őket. Ferenczy Europress Tisztasági intézkedések Japánban. A O-157-es baktérium által okozott tömeges ételmérgezés miatt a jtipán óvodásoknak fertőtlenítő lében kell kezet mosniuk étkezés előtt. A baktérium már hét ember halálát okozta, több ezer gyerek megbetegedett. fotó: fkb/rki tér

Next

/
Oldalképek
Tartalom