Békés Megyei Hírlap, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-24 / 172. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1996. július 24., szerda 4 Eurohívó ajándékba, a városi rendőr-főkapitányságnak Nyomozók és vállalkozók Nem mindennapi esemény szín­helye volt tegnap a Békéscsabai Rendőr-főkapitányság épülete: az egyik „sértett”, ismerve arend- őrség anyagi és technikai problé­máit, a nyomozók teljesítményét elismerve komoly ajándékot nyújtott át a Békéscsaba és Kör­nyéke Közbiztonságáért Ala­pítványjavára. A történet több mint három héttel ezelőtt kezdődött, ami­kor egy medgyesegyházi fia­talember kikölcsönzött egy több, mint kétmillió forintot érő Mercedes autót és lakóko­csit. Mint utólag kiderült, a személyi igazolványa hamis volt, az autókat pedig azonnal eladta. így a Mercedes Kecs­kemétre, a lakókocsi a Bala­tonra került. Náfrádi Zoltán, a gépjárművek tulajdonosa, a város közismert vállalkozója bejelentést tett a rendőrségen. Alig telt el egy hét, amikor mindkét gépjárművet sértetle­nül visszakapta. — Nagyon fontos volt szá­momra, hogy mielőbb vissza­kerüljenek a járművek, hiszen itt a szezon, így mindjárt „munkába is állítottam őket”. Nagyon hálás vagyok a Náfrádi Zoltán (balról) és Malatyinszki Tamás (középen) vállalkozó tegnap öt darab Eurohívót adott át Marik And­rás városi rendőr-főkapitánynak, illetve Békéscsaba nyo­mozóinak FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER rendőrség gyors segítségéért, és szeretném, ha a munkájuk­hoz létfontosságú informáci­ók mielőbb eljuthatnának hozzájuk, ezért egy ehhez szükséges eszközt, az Euro­hívót választottam — mondta a tegnapi rögtönzött sajtótájé­koztatón Náfrádi Zoltán. A költségek egy részét Malatyinszki Tamás vállalko­zó állta, aki kihangsúlyozta: tudomásul kell vennünk, hogy egymásért vagyunk, a vállal­kozóknak is egyre nagyobb szüksége van a rendőrség se­gítségére, és a továbbiakban is mindent meg fogunk tenni, hogy az alapítvány munkáját támogassuk. A. Gy. Az iparszövetség és a gyáriparosok együttműködése „Nem csupán formaság ez a megállapodás” — hangsúlyoz­ta tegnap délelőtt az iparszövet­ség székházában dr. Sümeghy Csaba, a Békés Megyei Ipar- szövetség elnöke, miután dr. Bodzás Juliannával, a Békés Megyei Gyáriparosok Szövet­sége elnökével együtt ünnepé­lyesen aláírták az iparszövetség és a gyáriparosok megyei szintű együttműködési megállapodá­sát. Amint a dokumentum tartal­mazza: „Szerződő felek rögzí­tik, hogy mindkét szervezet a tagjai sorába tartozó gazdálko­dók érdekképviseletét, érdek- közvetítő és érdekegyeztető te­vékenységet ellátó, a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok fejlesztését elősegítő szerve­zet, amelyek szövetségi ala­pon, testületi formában mű­ködnek.” Szerepel a megálla­podás pontjai között az infor­mációcsere; egymás szakmai fórumainak látogatása; együt­tes fellépés a helyi adók kiala­kítása, vám- és adótörvények végrehajtása, a feketegazda­ság elleni harc területén; állás­pontjuk egyeztetése adó- és vámtörvények előkészítése során, s nem utolsósorban együttműködés a régió terület- fejlesztési koncepciójának ki­alakításában. Amintaztdr. Bodzás Julianna a dokumentum aláírását követően elmondta, a két szervezet alapvető érdekei megegyeznek, céljuk a vállalkozói szférában a gazdaság erejének növelése, ami a térség érdeke is, nem csupán a két szerve­zeté. Azt pedig dr. Sümeghy Csa­ba hangsúlyozta, hogy a munka­adók jólfelfogott érdeke az egysé­ges fellépés, együttműködés or­szágos és megyei szinten egya­ránt Az iparszövetség minden munkaadói szervezettel és az ön- kormányzatokkal is szeretne összefogni, hiszen a gazdaság és vele térségünk csak önmagára számíthat a talpraállásban. T. I. Térségfejlesztés uniós segítséggel Romokban Sarkad kereskedelme Hírmondó. (1) „Jó szél ke­rekedett, újra vitorlát bont a Magyarbánhegyesi Hírmondó” — olvashatóak a biztató sorok a június—július hónapra kiadott együttes lapszámban. Oka, hogy az elmúlt hónapokban pénzügyi gondok miatt akadozott a ki­adás, sőt a hosszabb távú szüne­teltetés is szóba került. A „jó szél” ezúttal egy budapesti nyomda, valamint a korábbi adakozók mellett egy Angliában élő volt magyarbánhegyesi la­kos támogatásának köszönhető, íme most, július közepén, meg­újult külsővel (kék helyett zöld színnyomással), de a megszo­kott belső tartalommal vehettük kezünkbe e sajátos arculatú he­lyi újságot. A szerkesztő remé­nyei szerint pedig mindezt addig szeretnék megtartani „amíg mo­zogni tud a tollúk”. Ványa Expó. (i) Déva- ványán idén is megrendezik a Ványa Expót. A rendezvénynek a Ványai Ambrus Általános Iskola ad otthont augusztus 16—20. kö­zött. A kiállításon a helyi cégek és vállalkozások által gyártott ter­mékek mellett az idén fél évszá­zados Dévaványai SE története is bemutatásra kerül. Kutyashow. (h) Kutya­ügyességi versenyprogramot rendeznek Gyulán július 27-én, szombaton 10 órakor a várnál. A helyi klub vezetője, Alt Sándor tájékoztatása szerint e speciális kutyás sport legnagyobb szabá­sú vidéki versenyét láthatják az érdeklődők. Az ország legügye­sebb kutyásai két fordulóban küzdenek az akadálypályán, a Medivid Agility ’96 Kupáért. Kedvezmény, (i) Körös- nagyharsányban az önkormány­zat újabb kedvező lehetőséggel támogatja a faluban új lakást építőket. A képviselő-testület döntése értelmében az önkor­mányzat gépjárműveit húsz mun­kaóra erejéig 70 százalékos díjel­engedés mellett, csupán 30 száza­lékos áron bocsátja a lakásépítők rendelkezésére. Ez a kedvezmé­nyes lehetőség nem csak idénre szól, hanem hosszú távú. Kábeldíj. (1) A helyi kábel-tv díját havonta 200 forintban hatá­rozta meg Medgyesegyházán a képviselő-testület. Ez a díjtétel a felmérések szerint jóval alacso­nyabb, mint a környező települé­sek bármelyikén. Emellett hatá­roztak arról is, hogy aki július 31 - ig egy összegben befizeti a tárgy­évi díjat az félhavi díjkedvez­ményben részesül. „CSÉLCSAPSÁG VAN A FÉRFIBAN, DE CSAK MÍG ÉL!” (Móricz) (Folytatás az 1. oldalról) fejlesztési program. Egyetértet­tek a csengersimai határátkelő kiépítésében, a magyar fél nem kifogásolja az érsekújvári és a varsándi átkelő fejlesztését. A románok nem ellenzik a Körö­sök és a Berettyó vízrendszeré­vel kapcsolatos elképzeléseket, a Berettyó komplex vízgazdál­kodási programját. Ugyancsak megszületett a határon túli egyetértés a békéscsabai repülő­tér megvalósítási tanulmányter­véhez. Közösen támogatják a békéscsabai főiskola, a szegedi felsőoktatási intézmények, illet­ve az aradiak közös elképzelése­it. A román fél nem kifogásolja a Maros hordalékkúp, ezen belül a Szárazér vízprogramját. Továb­bi egyeztetéseket igényel az ara­di Ro-La terminál létrehozásá­nak ügye. A debreceni, valamint a békéscsabai ipari park, illetve az inkubátorház koncepciója va­lószínűleg a fejlesztések máso­dik ütemében szerepel majd. A felek tegnap megállapod­tak abban, hogy szeptember 14—15-én ismét találkoznak, ezúttal Romániában. Az idő sür­get, hiszen a projektek ’96-os uniós költségvetésre készülnek, igyekezni kell, hogy még az idén „lehívhatók legyenek”. L. E. A sarkadi elöljárók tegnapi ülé­sén az egyik leghosszabban tár­gyalt napirend dr. Pintér Lajos képviselő interpellációja volt. — A lakosság körében is­mertté vált, hogy a központi ABC, Sarkad egyik legnagyobb élelmiszerellátó üzlete e hét vé­gén bezár — mondta. — A Julius Meinl által üzemeltetett ABC a sarkadiak kedvenc bevásárlóhelye, hiszen a cég egyre szélesedő áruválaszték­kal, viszonylag kedvező árakkal várta a vásárlókat. A lakosok értesülése szerint a tulajdonos magasabb bérleti díjért kisebb egységeknek szeretné kiadni a helyiséget, ami feltehetően ma­gasabb árakat is jelent majd. Az ABC építése idején hosszú életű üzletet ígértek az akkori áfész- tagoknak, ha minél többen váltanak áfész-részjegyet. Nos azóta elveszítették a részjegyei­ket, most pedig búcsút mondhat­nak az ABC-nek is. A lakosság Régi-új igazgató Körösújfaluban az önkormány­zat szűkös anyagi helyzete miatt az óvodát és az általános iskolát a továbbiakban egy igazgatás alá vonják. Mivel az általános iskola igazgatójának megbízása július 31-ével lejár, az immár összevont intézmények igazga­tói álláshelyére a képviselő-tes­tület pályázatot írt ki. A felhívásra ketten jelentkez­tek: az iskola jelenlegi igaz­A 17—18. életévüket betöltött ál­lami gondozott fiatalok sorsa, jövője legtöbbször kilátástalan a nagybetűs Életbe való kilépés­kor. — A gyermekkorból kinőtt fi­ataljainkat úgy szeretnénk elen­gedni, hogy megőrizzék önálló­ságukat, de mégse maradjanak magukra — mondta Tompa László Magyarbánhegyesen, az állami gondozottakat befogadó diákotthon igazgatója. Idén két gyermekünk töltötte be 18. élet­évét, a Népjóléti Minisztérium úgynevezett „otthonházak” pá­lyázata segítségével a településen (Folytatás az 1. oldalról) központi költségvetés nem bizto­sít pénzt. Maradna egy másik for­rás: ezekben a vízrendszerekben a mezőgazdaság számára hasz­nosított öntözővízdíj „árrése”. Az öntözés az idén a mező- gazdaság számára kedvezőnek ítélt csapadékeloszlás következ­tében jelentősen visszaesett, ami­nek eredményeképpen nincs elegendő másodlagosan képződő forrásaajóléti, esztétikai, rekreációs célú vízgazdálkodási beavatkozá­soknak, azaz a hínárvágásoknak, az intenzívebb vízcseréknek. A Körös-vidéki Vízügyi Igaz­azt kérdezi, tehet-e valamit az ügyért az önkormányzat. A képviselők csak ragozni tudták, milyen kereskedelmi egységek lettek már áldozatává a lakosság által jól ismert az Áfész-Pelikán történetnek. Egyebet nem tehetnek, hiszen a városnak nincs joga megkér­dőjelezni a más tulajdonát. Rigó István városmenedzser a polgár- mester megbízásából mind­össze annyit tehetett, hogy meg­kérdezte a bérlő Julius Meinlt és az új tulajdonos^ Olympiatrade-t a történtekről. írásos válaszuk­ból kiderült, hogy bérleti kérdé­sekben nem tudtak megegyezni, így a Julius Meinl távozik, az Olympiatrade pedig „gazdaság- politikájának” megfelelő célra igyekszik hasznosítani a helyi­séget. A képviselők úgy döntöt­tek, önkormányzati épület(ek) kedvező bérbeadásával próbál­nak enyhíteni a kialakult helyze­ten. —ria Körösújfaluban gatónője, Szabó Istvánná és az egyik közeli település pedagógu­sa. A körösújfalui iskola és óvo­da összevont tantestülete a ko­rábban megtartott gyűlésen Sza­bó Istvánná mellett állt ki. A hétfői képviselő-testületi ülésen a képviselők is a volt igazgatónő pályázatát támogatták. így Sza­bó Istvánná újabb öt évre szóló kinevezést kapott. (Magyari) két családi ház vásárlására adtunk be igényt. A közel kétmillió forin­tos bekerülési költséghez az önerőt a megyei képviselő-testü­let vállalta fel. Nyilvánvaló, hogy ezzel a megoldással nagy segítsé­get kapnának a fiatalok, amely­hez maguk is hozzájárulnának, hisz a GYIVI által évek alatt összegyűjtött pénzükből vásárol­nák meg a bútort. Ilyen feltétel megteremtése után a fiatalok biz­tonságosabban kezdhetnének a saját életük kialakításához. Ter­mészetesen intézetünk továbbra is figyelemmel kíséri munkájukat és szükség esetén segít. H. M. gatóság a patthelyzetnek nevez­hető állapotot nem fogadja el, igyekszik sajtón, civil kezdemé­nyezéseken, önkormányzatokon keresztül fórumot teremteni az anyagi és technikai összefogás megteremtésére. Az igazgatóság bízik abban, hogy ez az idei szélsőségesnek ígérkező időjá­rási helyzet megszervezi az azo­nos érdekeltségű üdülőtulajdono­sokat és az adókat beszedő önkor­mányzatokat, aktivizálja az anyagi fonásaikat, amihez aközérdek mér­tékének elismerése szintjéig min­den valószínűséggel az állam is hozzá tud kapcsolódni. Állami gondozásból otthonházba Gyomfertőzés a vizeinken Beiskolázási segély nem lesz Alapfokú művészeti nevelés a csorvási zeneiskolában A cigányság körében a legna­gyobb viszály a pénzosztáskor kerekedik. A támadásokat elkerülendő, okosabb, ha a ci­gány kisebbségi önkormányzat nem vállal részt a segélyezésben — hangzott el a szarvasi és a mezőberényi cigány kisebbségi önkormányzat szarvasi találko­zóján. A mezőberényi cigány idő­sek klubját is vendégül látó program elsődleges célja a ta­pasztalatcsere volt,, továbbá olyan időszerű gondok megvita­tása, mint a szeptemberi iskola- kezdés. Ráczné Lakatos Erzsé­bet, a mezőberényiek elnöke el­mondta, az önkormányzati költségvetésükből beiskolázási segélyre már nem futja. Meg­nyugtatónak tartotta viszont, hogy a tankönyv- és napközi tá­mogatást idén is élvezhetik a ci­gány tanulók. Á hallgatóság soraiból el­hangzott, aromákat, közülük is a nagycsaládosokat, leginkább a szegénység nyomorítja. Nem ritka az olyan család, ahol tíz- tizenkét éhes száj várja az ételt. A házigazdák elnöke, Pusztai József úgy vélekedett, jó lenne, ha minden szülő annyi gyerme­ket vállalna, amennyit el tud tar­tani és nem az államtól várná a gondoskodást. Azt is elárulta, a szarvasi cigány kisebbségi ön- kormányzat fontolgatja, hogy nőgyógyász szakemberrel együtműködve családtervezési tanácsokkal látja el a roma csalá­dokat. Csorváson 1992 szeptemberé­ben indították be az ifjúság zenei képzését a diákok és a szülők legnagyobb megelégedésére, így megszűnt az az áldatlan helyzet, hogy a hangszeren ta­nulni vágyóknak Orosházára kellett utazniuk. (Az önálló ze­neiskola alapötlete egyébként a már működő fúvószenekar to­vábbfejlesztése hivatalos zene­iskolai formában.) Az első évben 87 tanulója volt az iskolának, majd később bekapcsolódtak az óvodások is „kiselőképző” csoportként. Ta­valy módosították a zeneiskola alapszabályzatát, így lett belőle Csorvási Általános Művelődési Központ Alapfokú Művészeti Iskolája. Ebben a formában már alkalom nyílt arra, hogy a társ­művészetek is szervezett iskolai formában működjenek. A tánc — mint a zenéhez legközelebb álló művészet — új színfoltja lett az iskolának. Már az első esztendőben 46-an kezdték meg tanulmányaikat az új tagozaton, ahol elsajátították a mozgásmű­vészetet, a tánctörténetet, vala­mint a táncot látványossá tevő eszközöket. Az új tanévre is terveznek új­donságot az iskola vezetői. Sze­retnék bevezetni új művészeti ágként a képzőművészetet. Csete Ilona Magyar festők Nagyszalontán A Békés Megyei Képzőmű­vészeti Szabadiskola Egye­sület néhány festőművész tag­ja hétfőn Romániába látoga­tott, hogy ott találkozzanak a nagyszalontai művésztelep al­kotóival. A szalontai festő­tábort tavaly szervezte meg első ízben a helyi RMDSZ és az Arany János Egyesület. A sikerre való tekintettel a két szervezet vezetősége elhatá­rozta, hogy ezentúl minden esztendőben megszervezik a művésztelepet, és a táborban megforduló festők Szalontán hagyott munkából valamikor egy állandó képtárat hoznak létre. Emellett nemrégen együttműködési megállapo­dást kötöttek a Békés megyei egyesülettel. A Békés megyei alkotók e megállapodás kere­tében látogatták most meg a jelenleg Szalontán alkotó mű­vészeket. Ungvári Mihály, a Békés me­gyei egyesület elnöke a találko­zón elmondta, hogy szeretnék bekapcsolni a romániai magyar művészeket az általuk szerve­zett magyarországi kiállítások vérkeringésébe. Ez ügyben már­is megbeszéltek egy újabb talál­kozót, melyen a budapesti El Kalászi Galéria tulajdonosával ismerkedhetnek össze a románi­ai alkotók. Megállapodtak a jövő évi szalontai és kétegyházi alkotótáborok közös programja­iban is. Ezután a romániai festőtábor résztvevői a július 28- án nyíló kiállításukra invitálták a kiutazókat. M. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom