Békés Megyei Hírlap, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-23 / 171. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1996. július 23., kedd Megkérdeztük olvasóinkat Tartanak-e az ételmérgezéstől? Balogh Enikő, 22 éves, szeghalmi főiskolai hallgató: — Tudom, hogy mostanában Magyarországon többfelé előfordult a szalmonella, de én mindezek ellenére nem tartok az ételmérgezésektől. Általában csak otthon eszem (a főiskolán sem vagyok menzás). A gyümölcsöket is mindig ismerőstől vásároljuk. Étteremben csak nagyon ritkán, kivételes alkalmakkor fordulok meg. Gyümölcsfagyit pedig mindig csak nagy forgalmú fagyizókban vásárolok. Ott állandóan friss áru van, így annak nincs ideje a különböző baktériumokkal való fertőződésekre. Csurai László, 52 éves, vésztői segédmunkás: — Ezen komolyabban még sohasem gondolkoztam. Talán egyedül csak a gombamérgezéstől tartok. Ezért sohasem eszem olyan gombát, amelyet én szedtem, hisz a mérgesgomba könnyen megtévesztheti az embert. Általában otthon táplálkozom, ahol kizárólag az általunk megtermelt zöldséget és gyümölcsöt használjuk. Ha véletlenül mégis vásárolunk valamit, annak mindig megnézzük, a szavatossági idejét. Ám az az igazság, én az üzemi konyháktól sem tartanék, hisz ott még nagyobb az ellenőrzés, mint otthon. Gurmai Endre, 57 éves, vésztői rokkantnyugdíjas: — Nem félek az étel- mérgezéstől márcsak azért sem, mert úgy érzem, jó gyomrom van. Ám úgy gondolom, egy Vésztő nagyságú településen másnak sem kell ilyentől tartania. Szerintem az ételmérgezések nagyobb városokban fordulnak elő, ahol egy-egy konyhán több száz, vagy akár több ezer ember eszik, s a nyersanyagalapanyagok kétes eredetűek. Mi — mint az ittlakók többsége — mindent megtermelünk, ami csak kell a konyhára. Márpedig saját termésében megbízik az ember. Sipos János, 23 éves, szeghalmi rádiós: — Igen, tartok, bár szerencsére eddig még nem kaptam étel- mérgezést. Am az effajta megbetegedés ma (különösen a gyümölcsök által) igencsak elterjedt. Meggyőződésem: az ételmérgezések elterjedése a romló élet- színvonallal hozható összefüggésbe. Ilyen árak mellett manapság sem a termelő, sem a felhasználó nem dobja ki szívesen a kétes zöltséget, gyümölcsöt. Én még szüleimnél lakom, s náluk is eszem, bennük pedig megbízok. A vett gyümölcsöt viszont mindig alaposan megmosom. ß FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Marilyn Monroe élete és halála 1. Természetes frissesség és szépség árad belőle „Rettenetesen bizonytalan, s dacára modellmúltjának, úgy véli, nem elég csinos” Egy igazi hollywoodi sztár a legintimebb pillanatokban sincs egyedül. Hadseregnyi ember veszi körül és ha nem elég erős, az őrületbe kergeti. Ahogyan ez „Amerika nagy szőke hajas babájával'’ is történt. Csillogását és kudarcait megismerhetjük Donald Spoto könyvéből, amely a Magyar Könyvklub egyik legújabb kiadványa. A filmgyárat, amely igényt tartott a Marilyn Monroe nevű remény- teljes újonc szakmai szolgálataira, eredetileg egy Wilhelm Fried nevű magyar származású bevándorló alapította, aki a századfordulón egy brooklyni egypennys szórakozóhely tulajdonosa volt. Az első világháború végén nevét William Foxra változtatta, s röviddel ezután filmvállalatot alapított, majd nyugatra tette át működésének székhelyét, Hollywoodban kölcsönzött és mutatott be filmeket. A filmcsillagok közül neki dolgozott többek között Theda Bara, a titokzatos femme fatale prototípusa; Annette Kellerman, az úszóbajnoknő; a cowboy Tom Mix; a bájos, sebezhető Janet Gaynor, aki a legjobb színésznőként elnyerte a legelső Akadémiai díjat; s végül az 1930-as évek elején a koraérett csöppség, Shirley Temple. Ám 1935-re a nagy gazdasági válság és egy súlyos baleset következtében lehanyatlott Fox szerencsecsillaga. Csődbe ment, és a Fox Film Corporation egyesült a Twentieth Century_Picturesszel, amelyet évekkel korábban a nagytőkés Joseph M. Schenck és Darryl F. Zanuck, a Warner Bros egykori gyártásvezetője alapított. Marilyn Monroe-t a filmgyár akkor szerződtette, amikor a közelmúlt nagy sikerfilmjei (Laura; Ház a 92. utcában; Égy fa nő Brooklynban; A mennyország kulcsai; Bízzad az égre) nyomán több mint huszonkétmillió dollár folyt be a kasszába. Az év azonban úgy zárult, hogy egyetlen szerepet sem kapott, még csak egy parányi kis szerepet sem valamelyik tömegjelenetben. Jóllehet nem kellett volna naponta jelentkeznie a filmgyárban, mégis mindennap megjelent a műteremben. „Elszántan igyekezett magába szívni mindent, ami csak lehetséges”, állítja Snyder,aki az egész filmiparban (később a televízióban is) híres sminkmester volt, s hamarosan az ifjú színésztanonc tanítója és tanácsadója lett. Marilyn megbízott benne, s hálás volt neki, amiért türelmesen megismertette a filmkozmetika titkaival. „Rögtön láttam, hogy rettenetesen bizonytalan, s dacára modellmúltjának, úgy véli, nem elég csinos. Sokat kellett győzködnöm, amíg fölismerte, milyen természetes frissesség és szépség árad belőle, s milyen jól fel lehetne használni őt filmeken.” Snyder és Marilyn Monroe között tizenhat éven át, Marilyn karrierjének első napjától élete végéig tartott ez a szerelmi kapcsolat által nem komplikált, mély és megingathatatlan barátság. 1946 végén és 1947 elején mások is észrevették a Foxnál, mennyire vágyik rá Marilyn, hogy dolgozhasson, mennyire szeretné, ha bevonnák a filmgyár életébe; Marilyn számára ugyanis egy szerepmegbízás azt jelentette volna, hogy befogadják abba akörbe, amelyből, úgy érezte, ki van re- kesztve. John Campbell, a filmgyár egyik újságírója emlékezik, hogy naponta megjelent a sajtóirodában testhez álló pulóverben, s kérdezősködött, melyek a használatos reklámeljárások. Campbell helyes lánynak tartotta, nem akart udvariatlan lenni, de mivel az igazgatóságtól nem kapott utasítást a reklámozásra, kissé terhesnek érezte buzgó érdeklődését. (Folytatjuk) Szeretettel szolgálni A közelmúltban tartott alakuló ülésen körvonalazódott a Máltai Szeretetszolgálat egy helyi csoportjának kialakítása. A teendők megbeszélése után a csoport vezetésében is megállapodtak. Ormai Zsigmond esperest, mint lelki vezetőt, dr. Spiák Ibolyát, mint az egészségügyi tevékenység vezetőjét, valamint Orgo- ványi Jánost az elnöki teendők ellátására kérték fel. A szervezőtitkári feladatokat Bereczky Károly látja el, aki Mindszentről nemrég költözött a településre, mint hitoktató. A megbeszélésen jelen volt Lengyel Gyula, a Máltai Szeretetszolgálat (Csong- rád és Békés megye) területi megbízottja és Bakos István polgármester. A csoport működésének feltétele egy olyan helyiség, amelyhez raktár is kapcsolódik. Emellé még 10—15 aktív tag kell, akik anyagi ellenszolgáltatás nélkül tudnak segíteni a szervezetnek. Nem titkolt szándékként végül megfogalmazódott, hogy a városba történő letelepedéssel a későbbiekben a körzetközponti szerepet is szeretnék felvállalni. H. M. A templomtorony az égre mutat Az idén 200 évesjubileumát ünneplő eleki templom Különösen a kisebb lélekszámú településen a templom a fontosabb épületek közé tartozik. Az eleki római katolikus templom az idén ünnepli fennállásának 200 éves jubileumát. Ebből az alkalomból Lengyel Antal helyi plébánost kértük fel egy rövid beszélgetésre. — Az eleki templom 200 éves, hallhatnánk néhány szót a történetéről? — A História Domusra (Egyház történelme) hagyatkozhatunk. E szerint az 1724-ben, majd az 1744-ben Gerolzhofenből idetelepített németeknek 1796-ra túl kicsinek bizonyult az akkori templom. Ezért egy nagyobb felépítésére szánták el magukat. Az alapkövet 1796. július 3-án helyezték el, majd rá egy napra Kőszeghy Miklós püspökhelyettes áldotta meg. A templom védőszentje Boldog Sarlósasszony lett. — Az idők folyamán az épületen minden bizonnyal történtek kisebb-nagyobb javítások. Jelenleg milyen állapotban van, és a jövőt illetően mekkora beruházásokat terveznek? — Ahol hitélet van, ott: a templom folyamatosan fejlődik, épül, szépül. Az 1930- as évekre még ez a nagyobb templom is kicsinek bizonyult. Aztán a történelem közbeszólt, mint köztudott az őslakos németeket ’46- ben kitelepítették, ezért a templom egyszeriben „nagy” lett. Az eleki hitéletet nem is a háború, mint inkább a kommunista-ateista szemlélet törte ketté. Ez pedig természetesen az anyagiakban is megmutatkozik. A dolog pikantériája az, hogy részben a településről elűzött németek adományaiból tartjuk fenn a templomot. Az utóbbi években a templom külső tatarozását, valamint a belső vakolatfelújítást tudtuk elvégezni. A belső világítás elavult, a szakemberek szerint a vezetékek cseréje elengedhetetlen, ezt kellene mihamarabb megoldanunk, Az eleki templom tornya az égre mutat, mintegy matatva Isten -országát. Hogy 200 év múlva mi fog vele történi még nem tudható, az azonban bizonyos, hogy valamilyen formában akkor is állni fog. (bernát) Visszanyerheti a részvételi díjat! A Malév Air Tours az Ötkarikás Olimpiai Játékok alkalmából, valamint a Malév Rt. 50 éves jubileuma tiszteletére az Olimpia ideje alatt július 19 és augusztus 5 között a CoStd (JbI Sül társasutazásokra jelentkező utasok ^>aVathivafa/0j részére 5-000 forint kedvezményt ad, valamint ezen utasok közül minden 50. utas visszanyerheti a befizetett teljes részvételi díját. Részletes tájékoztató: Malév Air Tours utazási irodában, Budapesten. A Malév vidéki irodáiban: Debrecenben, Győrben, Pécsen, Szegeden, Miskoleon. A Malév Air Tours programértékesítés - megkülönböztető táblával jelzett - partner utazási irodákban.
